Szabad Földműves, 1966. július-december (17. évfolyam, 26-52. szám)
1966-09-03 / 35. szám
Hogyan gondozzuk szenvedő szőlőt? Az istállótrágyás hároméves trágyázási rendszer bevezetésekor szükséges tápanyagadagok: Istállótrágyával Az istállótrágyázást Az istállótrágyázást 3 együtt követő 2. évben követő 3. évben Sb«-----------------------------------------------------------------------------------------------------N P2O5 K2O N P2O5 K2O N P2O5 K2O < ä ’S 'S» kS kg kg kg kg kg kg kg kg 300 45 40 40 60 45 65 80 50 100 400 30 35 20 50 40 50 80 50 100 500 20 30 — 45 40 40 80 50 100 600 — 25 — 35 35 30 80 50 100 mentes szőlőkben is, de itt S mikroelemeket és a mangánt, valamint a zöldgálicot nem minden esztendőben adagoljuk. A zöldgáliccal végzett levélpermetezés, vagy vasszulfát oldatának kiöntése a talajra nem mindig hozza meg a klorőzisban szenvedő szőlők egészségi állapotának tartós feljavulását. A talaj rendszeres trágyázása esetén igen fontos, hogy helyesen válasszuk meg a szükséges műtrágyákat, mivel ezek döntően befolyásolhatják a betegség lefolyását. A mésztartalmú talajokon nem hasznát hatunk olyan trágyákat, ameilyek még inkább növelik a talaj mésztartalmát. Ugyanígy káliumtartalmú trágyákat sem alkalmazunk, amelyekben a kalcium kloridok formájában található. A Cererit igen megfelelő trágya a szőlőkertekberi is. Rendszerint 8—10 mázsás adagokban alkalmazzák hektáronként. Ha Cererittel trágyázunk, akkor bőrt és mangánt külön már nem kell a talajba juttatnunk. Viszont ez esetben is szükséges, hogy hektáronként 500 kg barnaszénport és 300 kg vasszulfátot terítsünk szét mindaddig, amíg a szőlőt tökéletesen ki nem gyógyítottuk. A szőlőtermesztés olyan* vidéken, ahol a klorőzis gyakori jelenség, sokkal nagyobb gondot és figyelmet követel, mint a kedvezőbb, e betegség által meg nem támadott területeken, és amennyiben a betegséget nem vírusok okozzák, még az ilyen kedvezőtlenebb feltételek mellett is jó gazdasági eredményt érhetünk el. A. Zembery mérnök, Bratislava Növényvédelmi osztály működik a bratislavai Dimitrov Vegyi Üzemben Tavasszal, minden évben megismétlődően új életre ébred a természet, legszebb köntösükbe öltöznek a kivirágzó fák. Kertjeink tavaszi permetezésének jelentősége jóval később, a gazdag gyümölcstermésben ősszel mutatkozik meg. Városaink és falvaink kiépítése, szépítése gyors ütemben halad és egyre több a fűvel bevetett terület, a kert. Még sohasem volt oly nagy mértékű, egy darabka kert vagy földterület utáni vágyakozás, mint éppen ma. Különösen a városok peremén vagy a faluvégeken tett tavaszi sétáink alatt észlelhetjük azt, hogy kertész-munkákat egyforma örömmel végez munkás, hivatalnok vagy akár a főiskolai tanár is. Napjainkban, amikor a túlfeszített szellemi munka és a hétköznapi élet gyors üteme az idegrendszert nagymértékben fárasztja, a kertészkedés e kimerülés legjobb orvosságát jelenti. A Csehszlovák Gyümölcstermelő és Kertészszövetség ma már 263 000 szervezett tagot számlál és még sok kertészkedő nem tagja a szövetségnek. A kertészkedők és a gyümölcsöskertek kedvelői a vegyipar szempontjából is komoly jelentőségű tényezőt képviselnek, mivel mindegyiküknek évente legalább egyszer el kell végeznie a szükséges növényvédelmi permetezést. A Dimitrov Vegyi Üzem növényédelmi szereket gyártó osztálya a növényvédelmi vegyszerek bő választékát kínálhatja fel. A leghatásosabb pesztieid készítmények közül e vegyi üzemben gyártják a Dinoseb, Akarition, Oleakarition, Metation és a Heptaklor nevű vegyszereket, s ezen felül még sok más készítményt. A rovarölő, inszekticid készítmények közül a klórés organofoszfor tartalmú vegyszereket gyártják. A klórtartalmúak közül ez a HCH és a Lindán, valamint a Lindanhoz hasonló különböző porozószerek. Az organofoszfor készítmények közül közismertek az Intration, Arafoszfotion, Intrasol—3, Intrasol—10, Teration, Akarition E—30 és mások. A fungicid gombaölő készítmények közül legismertebbek a Novozir—50 és a Sulka, amelyeket az üzemben gyártanak. A gyomirtó vegyszerek, a herbicidek legismertebbjei a Zeazin és a Herbex, de különösen nagy jelentőségű a Dikotex porozószer és a Dikotex 40. A növények tápanyagellátása szempontjából mezőgazdaságunkban fontos szerepet tölt be a szuperfoszfát valamint a rovarölő hatású Supergam. Az idei év újdonsága volt, hogy a Dimitrov Üzem 50 kilós zsákokban hozott forgalomba szuperfoszfátot kertészkedőink számára. A kaliforniai pajzstetű ellen a gyümölcsfák tavaszutóján végzendő permetezésére a Dimitrov Vegyi Üzem "ez évben kezdte meg az organofoszfát tartalmú készítmény, az Oleakarition—10 nevű vegyszer gyártását. Vízzel hígítva állandó emulziót képez és kizárólag permetezésre használják, legcélszerűbben 2—3 héttel a fák rügyfakadása előtt. Kertjeinkbe kiváló hatású abban az időszakban, amikor a rügy még nem nyílt ki teljesen. Ebben az időszakban ugyanis a kártevők már kellőképpen kifejlettek és ellenállóképességük e készítménnyel szemben lényegeseen gyengébb. Az olyan kertekben, ahol a kaliforniai pajzstetű előfordul, legcélszerűbb 1,5 százalékos töménységben alkalmazni, tehát 1,5 litert veszünk 100 liter vízhez. Az Oleakaritionnak nincs maró hatása s nem okoz sárga foltokat a permetezést végző dolgozó kezén, sem a permetezett növényeken. A Dimitrov Vegyi Üzem növényvédelmi osztályának termelése már 20 esztendős hagyományra tekinthet vissza. Már eddig is sok feladatot megoldottak, de még többet kell megoldani, hogy mezőgazdaságunkat a legkorszerűbb színvonalra emeljük. Sntková Edita A kötött vályogtalajokon a klorózist rendszerint a talaj rossz légháztartása okozza, ami kedvezőtlenül hat a szőlőtőke gyökérrendszerére. A talaj légháztartásának feljavítása érdekében különösen a klorózisos ültetvényekben az őszi talajművelés során az egyes tőkesorok között 30—35 cm mélyre növeljük a barázdamélységet mindkét irányban. Az így kiképzett barázdákba egyenletesen terítsük szét a jól érett istállótrágyát, amelyre ráhintjük a szükséges műtrágyákat, valamint a vasszulfátot, bóraxet, barnaszénport, esetleg a mangántartalmú trágyát is. Ezt követően a trágyát '8—10 cm-es földréteggel takarjuk be. Tavasszal a szőlő nyitásakor a tőkék körüli föld a sorok közepébe kerül, s így a trágyát megfelelő talajréteg borítja. A nitrogéntartalmú trágyák megfelelő adagjaival rendszerint tavasszal trágyázunk az első saraboláskor vagy kapáláskor. Az említett módszert, kezdve a tápszint rendezésétől a hároméves trágyázási rendszer bevezetéséig, sikeresen alaklmazhatjuk a klorózistól mechanikai elemzést kell készíttetni. A talaj tápanyagtartalma agrokémiai elemzésének eredménye alapján feltétlenül rendezni kell a talaj tápszintjét és tápanyagarányát, s a tápanyagok adagjait az ON 46 5790 számú szabványban megadott táblázat alapján állapítjuk meg. A talaj tápszintjének, valamint a tápanyagok arányának rendezése után a tápanyagfenntartó trágyázást kell megkezdeni, amely tulajdonképpen három évenként ismétlődő istállótrágyázásból és évenkénti műtrágyázásból áll, olyan adagokat alkalmazva, ahogyan azt az alábbi táblázat feltünteti. Mivel a mésztartalmú talajokon a klorózist további tápanyagok (mikroelemek) hiánya is okozhatja a tápanyagfenntartó trágyázással együtt ajánlatos, ha a talajba évente 300 kg vasszulfátot (zöldgálic), 25—30 kg bóraxot, esetleg 20— 25 kg mangántartalmú trágyát (kénsavas mangán) és 500 kg barnaszénport dolgozunk be hektáronként mindaddig, amíg a szőlőültetvényt teljesen ki nem gyógyítjuk. A szőlő fiziológiai sárgaságának (klorózis). előfordulása azóta ismeretes, amióta az amerikai alanyra oltott szőlő termesztését kezdték meg. Előfordulásának leggyakoribb okai: a) Nem megfelelő életfeltételek a termesztőhelyen, a túlságosan nagy kalciumtartalmú talaj, a magas talajvízszint, a talaj elégtelen légbefogadó képessége, a hozzáférhető tápanyagok, beleértve a mikroelemek, a vas stb. csekély jelenléte a talajban. b) Helytelen alkalmazás, azaz a felhasznált ültetőanyagot, a talajadottságokat tekintve, e célra alkalmatlan alanyra oltották. c) A szőlőtőkék elégtelen gondozás (ápolás, tápanyagellátás), esetleg elemi csapások (fagyok, jégeső) következtében az előző évben legyengültek. Minden területrészről (parcelláról), ahol a klorózis előfordult, átlagos talajmintát kell venni 0—60 cm mélységből úgy, amint azt a ON 46 5790 számú és a „Termő szőlők trágyázásáról“ szóló szabvány előírja, s ebből agrokémiai és
