Szabad Földműves, 1966. július-december (17. évfolyam, 26-52. szám)
1966-09-03 / 35. szám
Iskolai micsurinkörök és kezdő kertészkedők segítségére Lapozás Amennyiben az alany vastagabb az oltóvesszőnél, úgy párosítással nem olthatjuk be, mert a metszési lapok nem lennének egyforma nagyok és így nem forradnának egybe. Ha viszont hasítékolásra még nem elég vastag az alany, akkor a lapozás oltásmódhoz folyamodunk. Az oltóvesszőt egy rügy mögött metsszük meg, mint a párosító oltásnál. Az alanyt a kívánt helyen kissé ferdén levágjuk és lesimítjuk. A magasabb oldalánál azután a kérget hosszant vékonyan lemetsszük ügy, hogy a fatestből is egy kis részt eltávolítunk. Ügyeljünk arra, hogy az alany metszési felületének cambium része hoszszában és szélességében megfeleljen az oltóvessző metszési felületének. Ezután az alany és az oltóvessző sebét összeillesztjük. Mindkét metszési felületnek, főként a két oldalon, fedniük kell egymást. Ha az alany kérge vastagabb, úgy a vessző sebfelülete valamivel keskenyebb legyen, mint az alany sebfelülete, hogy a cambium-szövetek érintkezzenek. Ezután az oltást összekötözzük és viasszal bekenjük. További kezelése megegyezik a párosító oltásmódnál leírt kezeléssel. Gyakorlatban fák átállásához használják. NYERGES LAPOZÁS A NYERGES LAPOZÁS: a) az oltóvesszö szemben, b) oldalról nézve, c) az alany megmetszve, dl az oltás bekötözés előtt. Az egyszerű lapozásnál az alany és a vessző metszési felülete sima, és így a vessző az alany sebéről még kötözés után is ke .ínyen lecsúszhat. Ezen ú"y segíthetünk, hogy az oltóvessző metszési lapjának felső ré-'zén nyerget készítünk oly módon, ahogy azt a nyerges hasítékolásnál leírtuk. Az alanyt ugyanúgy megmetsszük, mint a közönséges lapozáskor. Az oltóvessző nyer?;ét az alany tetejére illesztjük, gy már a vessző biztosabban megáll. Az fie a vovaző sebe egyforma széles és egyforma hosszú legyen, hogy a kéreg alatti forradó szövetek pontosan egymásra illeszkedjenek. Természetesen a vastagabb alanynak a kérge is vastagabb, ezért az alanyon a metszésnek az oltóvessző metszésénél valamivel szélesebbnek kell lennie, mert nem a kéreg a kéreggel, hanem az alatta levő cambium-rétegek nőnek össze, tehát azoknak kell egymással érintkezniük. Éppen ezért igen vastag alanyt ilyen lapozással nem is lehet oltani. Az oltást bekötözzük és gondosan bekenjük viasszal. Gyakorlatban alkalmazott oltásmód. NYEL VÉS LAPOZÁS Készítése és kezelése lényegében megegyezik a fentebb leírt lapozási móddal. A különbség csak az, hogy az alany és az oltóvessző metszlapját bemetsszük, és nyelvet készí-A NYELVES NYERGES LAPOa ZÁS: a) az oltóvesszö szemben, b) oldalról és nyelv bevágva, c) az alany metszése, d) az oltás bekötözés előtt. tünk, a nyelves párosításhoz hasonlóan. Aa így készített nyelveket egymásba toljuk. Ennek az oltásnak előnye, hogy az oltóvessző feszesebben áll az alanyon, viszont kivitelezése nebézkés. TÁSKÁS LAPOZÁS A nyelves lapozás nagy gyakorlatot kíván. Egyszerűsíthetjük az eljárást úgy, hogy az alanyon előbb egy kisebb és vékonyabb bevágást készítünk, oltóvessző megmetszése után a vessző alsó részén a sebfelülettel szemben egy akkora éket vágunk, mint amekkora az alany táskája. A sebek összeillesztésekor az oltóvessző éke éppen az alany táskájába illik. Az oltás bekötözésekor a kötelék a táska héját az oltóvessző ékéhez szorítja, így a vessző biztosabban áll és a forradás is jobb. Természetesen nincs akadálya annak, hogy az oltóvesszőt ezenkívül még nyergesre is metsszük. Az oltást gondosan be kell kötözni és oltóviasszal be kell kenni. Kevésbé elterjedt, de ajánlható oltásmód. MtLTfrETT LAPOZÁS Ha az alany igen vastag, akkor a vessző metszlapját az alany metszlapjával bajos összeilleszteni. Ugyanis az alany metszlapja a kéreg vastagsága miatt túl széles, s az alanyon a hegesztő (cambialis) szövetek mélyebben vannak, mint az oltóvesszőn. Ezen kíván segíteni a mélyített lapozási mód. Az alanyon nem lapos vágást készítünk, hanem az oltóvessző szélességének és hosszának megfelelő kéregrészt kimetszünk belőle. Ez akkor sikerül, ha az alany már kissé lében van, vagyis a héja a fatestről leválasztható. Az oltóvesszőt a lapozásnál vagy a nyerges lapozásnál leírtak szerint metsszük meg. Azonban a hegyét tompábbra vehetjük. Előbb az oltővesszőt metsszük meg, és ehhez szabjuk az alanyon a kéreg kivágását, mélyítését. jük a metszlapot, mint az egyszerű lapozásnál vagy a táskás lapozásnál. Annak sincs akadálya, hegy mélyített lapozással oltsunk az alany oldalába. Az oltás műveletei tehát megegyeznek, a különbség csak az, hogy az alanyt nem vágjuk le, hanem az oldalába helyezzük el az oltóvesszőt. 8 A NYERGES TÁSKÁS LAPOZÁS: a) az oltóvessző szemben és b) oldalról nézve, c) az alany megmetszve, d) az oltás bekötözés előtt. >tána metsszük ki a kívánt sebfelületet. Ezáltal alul egy kisebb kéregdarab, egy „táska“ marad. Ennek megfelelöeen az A MÉLYÍTETT LAPOZÁS: Az oltóvessző a) oldalról, b) szemben nézve, c) az alany metszése, d) a kivágott kéregdarab, ej az oltás bekötözés előtt. Azután a vesszőt a kéreg vájatába illesztjük, jó, ha a vessző szorosan áll benne. Az alany kérgéből alul egy táskát is lehet hagyni, a táskás lapozásnál leírtak szerint. Az oltást bekötözzük, és oltóviasszal bekenjük. Nem elterjedt oltásmód. OLDALLAPOZÁS Ha az oltóvesszőt nem az alany „tetejére“, hanem az oldalára helyezzük, úgy a lapozás annyiban változik, bogy az Dltóvesszőt egy görbülete alatt metsszük meg. Ezáltal a vessző elhajlik az alanytól. Az alanyon ugyanúgy készít-A OLDALLAPOZÁS: aj az oltó-, vessző szemben, bj oldalról nézve, ej az alany megmetszói se, dj az oltás bekötözés előtt, Ezt az eljárást alakfákon hiányzó gallyak pótlására és díszfák oltásánál használjuk. Ez utóbbi esetben az alanyt az oltás felett visszavágjuk. Gyakorlatban elterjedt oltásmód. R0GYLAPOZÁS Másnéven Forkert-féle rügylapozásnak is nevezzük. Szívesen alkalmazzuk kézbenoltásnál (pl. hajtatott rózsa téli oltásánál). Kevesebb oltóvessző kell hozzá, mert egy-egy oltáshoz elegendő egy-egy rügyet leszedni. Túl vastag kérgű alanyon nem ad jó eredményt. Az oltóvesszőről a rügyet úgy szedjük le, mint a táskás lapozásnál láttuk. Természetesen ne vágjunk felesleges hosszú pajzsot a rüggyel, csak olyant, amilyen az alany táskájába jól beleilleszthető. A metszést a rügy felett kezdjük el, de nem vágjuk végig, hanem egy másik metszéssel a rügy alatt metsszük be, mintegy ékre vágjuk a rügy pajzsát. Az alanyon ugyanezt a vágást megismételjük. A rügypajzsot az alany táskájába toljuk, a sebeket egymásra illesztjük és bekötözzük, oltóviasszal bekenjük. Mindebből következik, hogy a szem pajzsa és az alanyból kivágott rész legyen egyforma méretű, így a metszési lapok is egyenlők lesznek, és a sebek cambiumai egymással érintkeznek, majd összeforrnak. Ezt a rügylapozást fordított helyzetben is készíthetjük, — vagyis a táska nem alul, hanem felül lesz. Ennek megfelelően a rügy pajzsát is fordítva metsszük meg. Természetesen a rügy mindenkor felfelé álljon. Fordított helyzetben akkor oltunk, ha az alany tövéhez másképpen nem férünk hozzá. Az alanyt az oltás felett 10 cm-re vágjuk vissza. A gyakorlatban igen elterjedt oltásmód.
