Szabad Földműves, 1966. július-december (17. évfolyam, 26-52. szám)
1966-08-27 / 34. szám
Akarva nem akarva e heti külpolitikai értékelésünket újból a vietnami agresszió eseményeivel és ennek külpolitikai hullámverésével kell kezdenünk. Hiszen alig van ország a világon, ahol a hivatalos politikai köröket és a közvéleményt ne foglalkoztatná a kegyetlen agresszor makacs erőlködése, hogy megtörje a szabadságáért és függetlenségéért példátlan bátorsággal küzdő vietnami népet. Hazánk polgárai is szenvedélyes hangú gyűléseken és tüntetéseken ítélik el az USA kormányzatának barbár cselekedeteit. NÉPSZERŰTLEN HÄBORÜ Johnson háborúja még saját országában is növekvő ellenkezést vált ki. Napról napra növekszik azoknak az amerikaiaknak a száma, akik elégedetlenségüknek adnak kifejezést és fellépnek Johnson és társai vak, béketávlat nélküli politikai vezetése miatt. Jellemző a háború népszerűtlenségére, hogy még a nyugatnémet kormány is, mely egyedül segíti Johnson agresszióját, kénytelen polgárai előtt letagadni azt, hogy német önkéntesek harcolnak a támadó amerikai csapatok soraiban. Johnson keresi az áldozatra kész szövetségeseket, a múlt héten Pearson kanadai miniszterelnököt igyekezett megnyerni a piszkos ügynek, de itt is kudarcot vallott és Pearson a segítség helyett közvetítő szerepet ajánlott fel a kérdés békés megoldására. A brit kormány segítsége Is csak erkölcsi jellegű, anyagi vagy emberi áldozatok szóba sem jöhetnek. Jól tudja Wilson, hogy ezt az angol közvélemény előreláthatatlan reakcióval fogadná. TAKTIKAI VISSZAVONULÄS Az amerikai nép növekvő szembefordulásáról meggyőzően beszél a boszorkányüldöző „amerikaellenes tevékenységet vizsgáló bizottság" legújabb akciójának csúfos kudarca. A hírhedt bizottság ugyanis beidézte és kihallgatta azokat a polgárokat, főleg fiatalokat, akik pénzt és vért gyűjtöttek a vietnami szabadságharcosok és az észak-vietnami bombaáldozatok megsegítésére. A bizottság ülésein botrányos jelenetek játszódtak le. Nemcsak a vádlottakat terrorizálták a bizottság tagjai, de köztiszteletben álló védőügyvédeket hurcoltalak ki a teremből és ezzel a vádlottakat megfosztották attól a joguktól, melyet a törvény biztosít még a gyilkosok számára is. A botrány olyan méreteket öltött, hogy a kormány kénytelen volt takarodó! fújni. A legutóbbi hírek szerint, Johnson kormánya úgy határozott, hogy jelenleg „nem Időszerű“ egy törvény elfogadása a békeharcosok ellen. Ez az amerikai háborúellenes erők nagy győzelmét jelenti. Eközben azonban a Pentagon makacs következetességgel a józan mérlegelés sutbadobásával folytatja a népellenes háborút, amely kegyetlenségében napról-napra fokozódik. Olyannyira, hogy már a hivatalos katonai körök sem tudják tagadni a békés falvak bombázását és ezeket a barbár cselekményeket „sajnálatos tévedéseknek" minősítik. A Newsweek című amerikai lap szerint az amerikai csapatok őszre inváziót terveznek a Vietnami Demokratikus Köztársaság ellen. Ezt a hírt ugyan nem erősítették meg, de hogy ilyen gondolat egyáltalában felmerült, ez arra mutat, hogy naprólnapra rosszabbul áll az agresszió ügye és annak vezetői mindinkább elvesztik a józan mérlegelés és a következményekkel járó számolás mértékét. Tanúsítja ezt Johnsonnak Manchesterben tett kijelentése, hogy még évekig kész folytatni ezt a háborút amíg „rá nem kényszerítik Hanoit az amerikai feltételek elfogadására". A dél-vietnami Ky-kormány helyzete egyáltalában nem irigylésre méltó. Népszerűtlenségét bizonyítja, hogy a beígért „demokratikus választásokkal" sem képes megnyerni a lakosság többségét politikai irányvonala számára. A dél-vietnami egyházi és politikai pártok frontja az elmúlt héten a választások bojkottálására hívta fel dél-vietnam népét. PANITZKY ÉS A TÖBBIEK Egy másik reakciós politikus alatt is mozog a talaj. Erbardt miniszterelnök már napok óta áll az éles kritika füzében. Már nemcsak az ellenzéki szociáldemokraták, hanem saját pártjának vezetői is fejére olvassák politikai irányvonalának káros következményeit. Követelik a revansista politika feladását és a szocialista országokkal, köztük az NDK-val való viszony normalizálását. A múlt héten Panitzky tábornoknak, a légierő parancsnokának eltávolítása vert fel nagy port a nyugatnémet politikai berkekben. Ez a katona ki merte mondani, hogy az amerikai gyártmányú Starfighter repülőgépek vásárlásánál, melyekből már 66 darab zuhant le, nem katonai, hanem kizárólag politikai szempontokat vettek figyelembe. Panitzky tábornokot azonnal eltávolították a légierő parancsnoki posztjáról. Néhány napra rá Helmuth Schmidt nyugatnémet szociáldemokrata vezető kijelentette, hogy a Starfighter-válság a Bundeswehr politikai és katonai vezetésének válságát tükrözi. A politikai megfigyelők szerint Erbardt helyzete mindinkább labilissá válik. Ezt húzta alá a múlt hónappal lezajlott rajnawestfáliai választás is, amelyben Erhardt pártja súlyos vereséget szenvedett. A nyugatnémet politikai vezetés állandóan növekvő elszigetelődése nem oldható meg egyszerű személycserével, pl. a hírhedt reakciós Strauss lóraültetésével. Csak a nyugatnémet politika teljes fordulata a revansról való lemondás, a Német A Jugoszláv Kommunisták Szövetségének feladatai Krszte Crvenkovszki, a JKSZ Központi Bizottsága végrehajtó bizottságának tagja interjút adott a Nová Macedóniának. A Jugoszláv Kommunisták Szövetségének Központi Bizottsága elegendő tudással és erővel, valamint forradalmi határozottsággal rendelkezik ahhoz, hogy az egész jugoszláv és világközvélemény előtt feltárja legfontosabb problémáját, az állami szervek kérdését. Ezek a szervek az egész világon arra törekednek, hogy a társadalmat Irányító hatalmas erővé változzanak, és ők legyenek a politika alkotói és végrehajtói Is — jelentette ki Crvenkovszki. Interjújában visszautasította a nyugati lapok kommentárjait a brionl értekezletről. Naiv elgondolásnak minősítette egyesek kijelentését, hogy Jugoszlávia most utólag akarja kiküszöbölni Beflja módszereit. Teljesen másról van szó — mondotta —, és hangsúlyozta, hogy a forradalmi mozgalomnak sohasem szabad kompromisszumokat kötni olyan egyénekkel, sem csoportokkal, amelyek konzervatív szerepet játszanak. A Jugoszláv Kommunisták Szövetségének egyik legfontosabb feladata, hogy új programja értelmében eszmei-politikai erővé változzon. Ezenkívül olyan belső szervezeti rendszert kell találnia, mely biztosítja a szabad eszmecserét. A határozatoknak figyelembe kell venni az emberek nézeteit — mondotta Crvenkovszki. Az emberek most új jelszót tűztek ki: Ha a vezetőségben leválthatják a hátráltatókat, akkor miért tűrjük el köreinkben a lustákat és henyélőket. A JKSZ-nek támogatnia kell a dolgozóknak ezt a törekvését. A bürokraták és a konzervatív csoportok mindig arra törekedtek, hogy az ügy megtárgyalását csak néhány értekezletre korlátozzák, ahol az emberek elmondják véleményüket, javaslatokat tesznek és végül minden marad a régiben. A JKSZ a problémák nyílt feltárásával, nagy társadalmi felelősséget vállal magára. A politikai tevékenység nem korlátozódhat csupán a pártra, valamennyi dolgozónak részt kell vennie benne. A Nagy botrányok, rendőrt erőszakosságok közepette játszódtak le az Amerika-ellenes tevékenységet vizsgáló bizottság előtti kihallgatások. A hírhedt bizottság azon józan amerikaiak ellen vette jel a harcot, akik bírálják a vietnami barbár háborút. A képen a bizottság elnöke, Joe Pool, erőszakkal távolítja el a vádlottak egyik védőügyvédjét. FÖLDRENGÉS TÖRÖKORSZÁGBAN 0 Kelet-Anatőliában a múlt pénteken erős földrengés pusztított. Hivatalos körök szerint az áldozatok száma eléri a 2000-t. A vidék teljesen el van zárva a külvilágtól. A földrengés a hegyvidéki területen pusztított, és ez még nehezebbé teszi a mentési munkálatokat, amelybe a légierőt Is bekapcsolták. Ankarából és a NATO adeni támaszpontjairól orvosok és ápolók érkeztek Anatőliába. A földrengés teljesen elpusztította Varto várost, melynek négyezer lakosa volt. A városba vezető utak el vannak torlaszolva, és a villanyszolgálat Is megszakadt. Emiatt az éjszakai órákban nem tudták folytatni a mentési munkálatokat. A becslések szerint 700 sebesült van a romok alatt. 0 Törökország északi részeit hétfőn újabb földrengés érte — pontosan abban az időben, amikor a mentőosztagok a bajba jutott lakosság megsegítésén fáradoztak: Nem hivatalos jelentések szerint, a halálos áldozatok száma már meghaladja a háromezret. Hírügynökségek egybehangzó jelentései szerint a pénteki földrengés területén éhség és járványveszély fenyeget. A török kormány azonnali hatállyal rendkívüli intézkedéseket foganatosított a járványveszély megakadályozására. Az egészségügyi minisztérium kötelező tífusz elleni oltást rendelt el. Merre tart Afrika? Afrikát az utóbbi öt évben nem kevesebb, mint tizenkét politikai fordulat rázkódtatta meg. Nem meglepő, hogy a nemzeti-felszabadító mozgalmakra mért csapások felett ujjonganak az Imperialisták. Ám nem lehet szemet húnynl afelett sem, hogy a reakció sikerei sötét pesszimizmusra hangolják Afrika nem egy őszinte barátját, akik jóhiszeműségéhez a legkisebb kétség sem férhet. Csalódásuk gyökere abban rejlik, hogy nagyon is derűlátóan ítélték meg Afrika fejlődését, és most azt a következtetést vonták le, hogy merő illúziókban ringatóztak. Márpedig a valóság felmé rése megóvhatta volna őket a vak optimizmustól. Elvégre a nemzeti függetlenség kivívása minden hordereje mellett csak az első lépést jelenthette, amelytől tekervényes és hosszú út vezet az afrikai népek teljes társadalmi felszabadulásáig. Nem szabad elfelejteni, hogy a politikai, Illetve a többé-kevésbé önálló államiság síkján elért sikerek általában vajmi kevéssé csorbították a külföldi monopóliumok uralmát. Afrika népeinek továbbra is mérhetetlen gazdasági, politikai és szociális nehézségekkel kell megbirkózniuk. A fekete földrész országainak Intézményei, gyér kivételek,,;l pi'nVintve még törékenyek. A munkásosztály a legtöbb afrikai államban úgyszólván még csak csírázik, így hát hiányzik olyan élen járó párt, amely a forradalom védelmére és kibontakoztatására tudná mozgósítani a tömegeket. Számos afrikai forradalmár, így Nkrumah, volt ghanai köztársasági elnök és Ben Bella, a hatalmától megfosztott és bebörtönzött algériai államfő egy ideig azt hitték, hogy Afrikában voltaképpen nincsenek társadalmi osztályok és így „osztályharc nélkül, sajátos afrikai szocializmust" sikerül megvalósítaniuk. Ám a valóság meghiúsította ezeket az illúziókat. Megmutatta hogy Afrikában igenis még megvannak az imperializmus támaszai. Az egykori belga Kongóban csakúgy, mint Dahomeyben, a Közép-Afrikai Köztársaságban, Felső-Voltában, Ugandában, Nigériában és másutt. Nos, éppen az a körülmény, hogy fejlett ipar híján az afrikai országok zömében még nem kristályosodhatott ki számottevő munkásosztály, lehetővé tette, bogy egy új polgári és katonai bürokrácia és a kizsákmányoló rétegek képvise'öi ragadják magukhoz a hatalmat. A külföldi monopóliumokon élősködő korrupt elemek, hr. kell az imperialisták érdekében fegyveres erővel is készek fellépni a növekvő forradalmi erők ellen, ^ok helyüt' súlyosbítják a helyzetet a kiváltságokat élvező törzsfőnököK által szított viszályok, a vallási és faji ellentétek. Beszédes példa erre Szudán, Nigéria és nem utolsó sorban a Dél afrikai Unió. Az elégedetlenség forrásai a lakosság rendkívül nehéz életviszonyaiban, a nemzeti-felszabadító mozgalmak beváltatlan programjában rejlenek. De beszéljenek egyes számadatok! Afrikában az egy főre eső évi átlagjövedelem 145 dollár és mint a „Jeune Afrique“ című folyóirat megállapítja, csupán 5 országban haladja túl a 200 dollárt. így Lybiában, Gabunban, Ghánában, az Elefántcsont- Parton és Dél-Afrikában, ahol hozzávetőleg akkora, mint Spanyolországban. Ilyen elképesztő életfeltételek közepette természetes, hogy a tömegek gondolkodásában a gyarmatosítás elleni küzdelem többé-kevésbé tudatosan összefonódott egy „mindenki számára igazságot s egyenlőséget biztosító társadalomért“ folyó harccal. És amikor a sokrétű értelmiség képviselői meghirdették az úgynevezett afrikai szocializmust, érthetőleg széltébenhosszában mély rokonszenvvel találkoztak. De a tömegeknek fokozatosan rá kellett eszmélniük, hogy ez az elgondolás a gyakorlatban meddő maradt. A legkevésbé sem akadályozta meg a nemzeti kapitalizmus, főleg pedig a külföldi monopóliumok aktivitását. Csak ott, ahol mind nagyobb tért hódít az állami szektor és valóban nem kapitalista irányban fejlődik a gazdasági élet, ahol a földreform egyre erőteljesebben bontakozik ki, az iparosítás pedig már bizonyos tervszerűséggel tör előre, a tőkés kizsákmányolás lehetőségei korlátozódnak, reális kilátások nyílnak az osztálytudatos munkásság formálódására és a valóban haladószellemű rendszerek kialakulására. Az Egyesült Arab Köztársaság, Szíria, Guinea, Mali, a volt Francia Kongó kormányzata, mint egyes jelek mutatják, kisebbnagyobb mértékben kezdenek már a szocialista célkitűzéseknek utat törni. Ám az afrikai nemzetek nagy részében még vajmi kevés történt a gazdaság szerkezeti átalakítása, az életfeltételek feljavítása érdekében, ami nem egyszer robbanásig feszült elégedetlenséget teremt. A nemzeti burzsoázia jobboldali szárnya a lázongó tömegek elnémítása céljából gyakran az egyetlen szervezett erő, a hadsereg vezetőinek kénytelen vezérszerepét átengedni, hogy pozícióit menthesse. Emellett az ilyen országok közül csak Nigéria, a volt Belga Kongó és Szudán rendelkezik jelentékenyebb haderővel; Mauretániában, Csadban, Gabunban, Dahomeyban, Felső-Voltában még 1000 főre sem rúg a katonaság. Sok helyen a burzsoázia és a hadsereg ellentétét tükrözi az a figyelemre méltó jelenség, hogy a csendőrség és rendőrség létszáma meghaladja a hedseregét, melynek magasabbrangú tisztjei sok esetben az „anyaországban“, tehát a volt gyarmattartók világában nyertek kiképzést, és kifejezetten reakciósak. Persze, ez nem jelenti azt, mintha nem volnának szép számmal nemzeti érzületű, haladó szellemű tisztek is. Általánosításokkal tehát nem közelíthetők meg az afrikai gazdasági, kulturális és szó cíális problémák, amelyek megoldását nagy mértékben elősegíthetné az afrikai nemzetek egységének mielőbbi összekovácsolódása. (Szírt) ROMANIA nemzeti ünnepe A bukaresti Köztársaság Palota nagytermében tegnap díszünnepséget rendeztek Románia felszabadulásának 22. évfordulója alkalmából. Az ünnepi szónok, Ilié Verdet, az RKP Végrehajtó Bizottsága állandó elnökségének tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese a román vezetők és közéleti személyiségek előtt mondott beszédében hangoztatta, hogy a román dolgozók eredményesen megvalósítják az ötéves terv nagy feladatait. Az ipar valamennyi ágában bét hónap alatt minden mutatót teljesítettek, s a teljes termelést 2 milliárd 2 millió lei, az árutermelést pedig 1 milliárd 800 millió lei értékben túlteljesítették. A termelés múlt év azonos időszakához viszonyítva 10,6 százalékkal nőtt. A mezőgazdaság is jú eredményeket ér el, az idén szép termést várnak. A szónok kiemelte, hogy az eredmények elérésében nagy szerepe volt a szocialista országok általános együttműködésének. Románia erős népgazdaságának építésével a szocialista világrendszert szilárdítja. Külpolitikai kérdésekkel kapcsolatban a szónok kijelentette, hogy ha valamennyi antiimperialista és békeszerető erő egységes lesz, meghiúsítják az Imperialisták agresszív terveit, és biztosítják a béke és a szocializmus világgyőzelmét. Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára és Alekszej Koszigin, a Minisztertanács elnöke a román államünnep alkalmából üdvözlő táviratot küldött Nicolae Ceauseseunak, az RKP Központi Bizottsága főtitkárának, Chivu Stoicának, az Államtanács elnökének és Ion Gheorghe Maurernek, a Minisztertanács elnökének. Grnmiko külügyminiszter is üdvözölte román kollégáját. ☆ Románia felszabadulásának 22. évfordulója alkalmából Antonín Novotny elvtárs, köztársaságunk elnöke. Jozef Dénárt miniszterelnök, valamint Bohuslav Lastnviüka, a Nemzetgyűlés elnöke táviratban üdvözölték a Román Kommunista Párt, valamint a Román Szocialista Köztársaság vezetőit. Az i. vözlőtáviratban a két nép barátságának és sokoldalú ogvüttmííködésének jelentőségét, végül további sikereket kívántak hazájuk felvirágoztatásáért folytatott munkájukban. A földrengés pusztította terület élelmiszerellátását súlyosbítja a vasutak s a közutak rossz állapota, ezért repülőgépekkel szállítanak élelmet a külvilágtól meglehetősen elzárt lakosság részére. Törökországba a világ különböző részeiből segélyküldemények érkeznek, főleg élelmiszerek, Drvosságok, ruházat és vérplazma. EMELKEDNEK AZ ÄRAK AZ USA-BAN A washingtoni munkahivatal közlése szerint az Egyesült Államokban 1966 júliusában 0,4 százalékkal emelkedtek a létfenntartási költségek. Ezt slsősorban a személyszállítás, a benzin, a gépkocsik karbantartása és az élelmiszerek árának növekedése okozta. Az 1957—59. évi árakkal öszszehasonlítva az árszint Indexe 113,3 pont, ami 1965 júliusához képest 2,8 pontos emelkedést mutat. Demokratikus Köztársaság elismerése a szomszédos szocialista országokká való politikai megegyezés hozhatji meg a német nép és ezzel Európi békéjét. (P. E.
