Szabad Földműves, 1966. július-december (17. évfolyam, 26-52. szám)
1966-08-13 / 32. szám
a ház körül A svájci vándorjuhászatok *** «$♦ ♦♦♦ «;♦ ♦♦♦ ♦> ♦♦♦ ♦♦♦ ♦♦♦ ♦> •> ♦> <• «$♦ <♦ ♦> ♦> ♦> *;• •> ♦> <♦ ♦> ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ♦> ❖ ❖ ❖ ❖ < Lohmann-féle húshibrid csirke, súlya 8 hetes korban 1,10 kg mális mértékben történő gyarapítása. A világhírű B. Matthews angliai cégnek sikerült különböző elnevezés alatt 15, 20 és 25 kg-os pulykafajtákat kinemesfteni. Mindhárom pulyka-fajta A lúdtenyesztes esetében a testnagyobbítás már nem cél, inkább az az irányzat, hogy a tojástermelés és a máj nagysága gyarapodjon. Érdekességként kell itt megemlíteni, hogy Nyitrán a Mezőgazdasági Főiskola Kísérleti Telepén több száz {apán fiirjet tartanak kísérleti céllal. ]ó tudni, hogy a Japán fürj súlya alig haladja meg a 10 dekát, de tojásának súlya a testsúlynak a 10 százaléka. A világlapok, mint gazdasági fiirjtenyésztésről beszélnek. Olaszországban, Kínában, Japánban és már Brazíliában is háziszárnyasként tenyésztik a fiirjet. Ezek szerint a legkisebb báziszárnyas a Japán für), a legnagyobb testű pedig a 25 kg-os Matthes-féle pulyka. Érdekességként kell megemlíteni azt is a Japán fürj jel kapcsolatosan, hogy egy tyúk helyén 42 Japán' fürj helyezhető el. őriás típus és kitenyésztésének és jó hústermelői tulajdonsága rögzítésének az volt a főcélja, hogy a nagy hústömeg mellett a hús minősége is finom rostozatú, ízletes, zamatos legyen. Ezt kívánja a piac igénye. Matthews-féle hibrid pulyka, súlya 24,70 kg Ezekután tényleg elmondható, hogy törpék és óriások a ház körül. Hihetetlen, hogy mire képes az emberi leleményesség még a háztájon tenyésztett szárnyas félék kitenyésztése és a gazdasági célok szolgálatába való állítása tekintetében is. Szöveg és képek: Szikora András (Bp) Nyáron a nagykiterjedésű legelők kedveznek a nagy juhlétszámnak és a vándorjuhászatoknak. Télen azonban ezek a lehetőségek sokkal gyengébbek, s tavasszal és ősszel legkritikusabb a takarmányellátás helyzete. A vándorjuhászatok a svájci juhállomány 10 %-át képezik. Ezek nyáron az alpesi legelőkön legelnek. Ez kettős haszonnal jár, mert a legelés hiányában a legelők növényzete teljesen elvadulna. Ősszel a tulajdonoson a felesleges állományt eladják és csak a törzsanyákat és szopósbárányokat tartják meg. Az eladást megkönnyíti, hogy a „Svájci Juhtartű és Juhértékesítő Egyesület“ a „Svájci Vágójuh és Húsértékesítő Társasággal szoros együttműködést fejt ki. A téli legeltetési időszakra már áj, hegyi juhtartóktál vásárolt nyájjal indulnak a vándorjuhászok. A vándorjuhászatok ma már nem olcsóságuk miatt létesülnek, hanem elsősorban a téli legeink kihasználására. JDie Grüne, Zürich) A rázkódtatás befolyása a tyúktojások keltethetőségére Friss és idősebb szakszerűen tárolt tojásokat a keltetés előtt és annak folyamán bizonyos frekvenciájú és amplitúdójú rezgéseknek tették ki. A keltetés előtt' + 0,004 mm amplitúdójú rezgések még 70 Hertz frekvencia esetében is hatástalanok maradtak. Nagyobb amplitúdójú rezgések a keltetés előtt már kisebb frekvencia esetében is befolyásolták a kelési eredményt, mert a tojás szerkezetében okoztak változást. A 12 napnál hosszabb ideje keltetett tojás kelési eredményét egyetlen esetben sem befolyásolta a rezgés. Különösen érzékenyek voltak viszont a tojások a keltetés 3—6. sápján. Tehát a gyakorlatban különöser ebben az időszakban kell a keltetett tojásokkal óvatosan bánni. (Arch. Geflügelkunde.) A szelekció hatása Az állattenyésztés egyre inkább ipari jelleget ölt, és ennek keretében a hozamok növelésének eddig> ki nem használt lehetőségeivel is élni kell. Ä bárányszap’orulat növelésének egyik lehetősége az ikerellők kiválogatása és továbbtenyésztése, mellyel több év átlagában 20—25 %-os szaporulatnövekedés is elérhető. Másik lehetőség szaporább fajták, így a Suffolk és Texel kosok. használata révén elérhető nagyobb bárányszaporulat. Megállapították, hogy az őszi berregtetés során születik a legtöbb ikerbárány. i (Cocoricos, Paris) Sárga Cochin óriás tyúk
