Szabad Földműves, 1966. július-december (17. évfolyam, 26-52. szám)

1966-08-13 / 32. szám

Mamida juhok takarmányában A juhok takarmányadagja nagyon gyakran nem fedezi fehérjeszükségletüket. Ezért kísérleteztek a kb. 4,6 % nit­rogén tartalmú karbamid ada­­nlásával. A karbamid azonban nagyobb arányban mérgező ha­tású lehet, így fontos legked­vezőbb adagjának megállapí­tása. A kísérlet feladata volt a karbam'd adagolás hatásossá­gát megállapítani. A juhokkal zöldtömegtonnánként 5—8 kg karbanrddal dúsított kukorica­­szilázst etettek, vagy pedig az abraktakarmányhoz egyenként napi 9 g karbamidot kevertek vizes oldat alakjában. A kísérletet 80 napon á, 15 hónapos jerkékkel végezték. Az első kísérleti csoport jer­kéinek adagolt 9 g karbamid 4,05 g nitrogént tartalmazott, ami 25,3 g fehérjével egyen­értékű. A második kísérleti csoport állatai, naponta 1,4 kg karbamiddal dúsított kukorica­­szilázst kaptak. Ez 8,4 g kar­bamidot tartalmazott, ami 23,6 g fehérjével egyenértékű. A kí­sérleti csoportok takarmány­adagja a karhamid-adagolásban nem részesülő, ellenőrző cso­porthoz képest 24—30 százalék­kal több fehérjét tartalmazott. A 0,6 százalék karbamiddal dúsított knkoricaszilázs pH ér­téke 4,25; összes savtartalma 3,48; és nitrogéntartalma 0,49 százalék volt, míg a karbamid­­dúsítás nélküli szilázs megfe­lelő értékei 3,58 pH; 2,35 ösz­­szes savtartalom és 0,28 % nit­rogéntartalom volt. A kukoricaszilázs némileg alacsony pH értéke azt igazol­ja, hogy a felhasznált, tejes­érésben levő kukorica több cukrot tartalmaz, mint a tejes­viaszos érésben elvű. A tényleg elfogyasztott ta­karmány napi fejadagja az első kísérleti csoportban 125,0 g; a másodikban 123,6 g, az ellen­őrző csoportban pedig 99,0 g emészthető fehérjét tartalma­zott. Így az adag a kísérleti csoportok jerkéinek fehérje­szükségletét (ebben a korban 120—125 g-ot) teljes mértékben fedezte. A kísérlet eredménye szerint a kísérleti csoportok állatainak súlygyarapodása 16,5, illetve 12,5% -kai haladta meg az el­lenőrző csoport állataiét. Az egyik kísérletben pedig, szűkö­sebb takarmányozási viszonyok között, a kísérleti csoport álla­tainak súlygyarapodása 42 %­­kai haladta meg az ellenőrző csoportét. A karbamid adagolás kedve­zően hatott a gyapjú sűrűségé­re és így a gyapjúhozamra is. Egyes kísérteti csoportok gyap­júhozama 10,5—14 %-kal növe­kedett. A kísértet végén fizio­lógiai vizsgálatokat végeztek az állatokon, annak megállapí­tására, hogyan hatott a karba­mid adagolás az állatok táp­anyag-hasznosítására. Vizsgál­ták a tápanyagok emészthető­ségét és a nitrogén-, kalcium- és foszforforgalmat. A kísérleti és ellenőrző csoport jerkéi <a napi takarmányadagjukban azo­nos mennyiségű takarmányt fo­gyasztottak. A kísérleti csoport állatai azonban még pótlólag 24,3 g fehérjével egyenértékű, 3,9 g nitrogénhez jutottak ta­karmányukban, ami szükségle­tük 20—25 %-át fedezte. A táp­anyagok emészthetősége a kí­sérteti csoportokban lényege­sen növekedett, fgy az ellen­őrző csoporttal etetett nyers­­fehérje 59,9 %-os emészthető­sége a kísérleti csoportban 71,6 %-ra növekedett. A szi­lázs fehérjetartalma (kg-on­­ként 14 g em.-fehérje) a kar­bamid dúsítás következtében megkétszereződött. A kísérlet eredménye szerint az ellenőrző csoport a takar­mánnyal 21,7 g nitrogént vett fel, míg a második kísérleti csoport 24,8 g-ot, vagyis 3,15 g mai többet, és összesen 4,05 g-mál többet emésztett meg. Végeredményben a nitrogén­­lerakódás az ellenőrző csoport állatainak testében 6,53 g volt, míg a kísérleti csoport állatai­ban 8,43 g, vagyis 29,1 %-kal több. Ezek szerint a romanov fajtájú juhok takarmány­adagjában a növényi fehér­jének kb. 25 %-a eredmé­nyesen pótolható a kukorica silózásakor a zöldtömeghez adott karbamiddal. K o v n e r e V, I. P.: (Ovcevodsztvo, kivonat) Házi kísérlet Nagykaposon Béres Gyula nagykaposí te­nyésztő, aki az elmúlt évben csaknem 400 nyúlgereznát adott el, több nyúlfajta tenyész­tésével foglalkozik. Megtalál­juk nála a bécsi kék, a bécsi Baromfitenyésztés 585Ä5 Felépítettek két mélyalmos tojóházat, hatezer tyúk befoga­dására. Tehát jelenleg tojást termelnek, 14—15 ezer darabot havonta. Tavaly 170 darab tojást értek el egy-egy tyúktól. S egy tojás kitermelése mindössze 60 fillérbe került. Termé­szetesen az önköltséget még tovább lehet csökkenteni. Tervbe vették egy keltető és egy cslbenevelő építését. Az erdőben, a folyó parton pedig nyári farmot létesítettek. A hi­deg, téli időszak után, — amely megviselte az állatokat — itt nyaraltatják az állomány felét. A másik felét pedig vándor­ólakban helyezték el. — A baromfitenyésztésben jelenleg nők és idősebb férfiak dolgoznak. Rendes emberek! Munkájukat becsületesen végzik, de tanulni, iskolába járni nem akariAk. Viszont az új mód­szereket mégiscsak el kell sajátítaniuk. Ezért a szövetkeze­tünkbe járó szaklapokra és szakkőnyvekre támaszkodunk. Más megoldást egyelőre nem találunk — mondja Csömör Sándor, zootechnikus. Véleményem szerint — fokozatosan fel kell cserélni az idő­sebb gondozókat fiatalokkal. És azoktól majd nagyobb szak­tudást kell követelni. Ez az előfeltétele a rejtett tartalékok feltárásának.-észté— A keresztezés következtében a hátsó combrész szélesebb, az állat hústermelése jobb fehér kékszemü, a castorrex és a belga óriás házinyúl faj­tákat. Házi kísérletképpen a belga óriást keresztezte a bécsi kék­kel. Eredményképpen nagyon érdekes színváltozatú, sötétebb szürke hibridet kapott. Húster­melés szempontjából szeren­csés ez a keresztezés, mert az állat testszélessége a hátsó combrészen nagyobb, s úgy mint a bécsi kék lobban gya­rapodik, miközben a takar­mány minősége tekintetében nem olyan válogatós mint a belga óriás. A keresztezésből származó nyúl hasaalja vilá­gossárgából fehérbe játszó ma­rad mint a belga óriásé, a háta azonban kékbejátszó, sötét­szürke vadas. Beszélgetés közben annak a nézetének adott Béres Gyula kifejezést, hogy vérfelfrissítés céljából jó lenne a Magyar Népköztársaságból belga óriást behozni. A Szovjetunióból sze­rinte a szibériai fehérnyúl be­hozatalát kellene szorgalmazni. Kucsera Szilárd A belga óriás és a bécsi kék keresztezéséből származó házti nyúl Béres Gyula nagykaposí tenyészetében (A Csehszlovák Kisállattenyésztők Szövetségének KÖZLEMÉNYEI A CSKSZ járási szervezete Trencsénben ez év szeptember 11-én csuvasz juhászkutya kiállítást rendez. A kisállattenyésztők szervezete megalakításának 40-ik év­fordulója alkalmából jubileumi kiállítást rendeznek Nővé Mesto nad Váhoinban ez év szeptember 23—25-én.-o-A CSKSZ járási szervezete Érsekújvárott ez év október 1— 2-án kisállattenyésztési kiállítást rendez. Bratislavában rendezik meg ez év október 7—10-én az I. Dunatáji kisállattenyésztési kiállítást.-o-Banská Bystricán ez év szeptember 9—11-én járási kisállat­tenyésztési kiállítást rendeznek a radványi vásár alkalmából. —©­Komáromi bukókeringő címen megjelent dr. Ferjanc O. prof. szlováknyelvű (Komárúansky kotrmeljak) monográfiája. A kö­rülbelül 80 oldalas színes képmellékletekkel illusztrált ga­lambfajta ismertető könyv üzleteinkben 6,50 koronás áron szerezhető be. .

Next

/
Thumbnails
Contents