Szabad Földműves, 1966. július-december (17. évfolyam, 26-52. szám)

1966-08-13 / 32. szám

A serdülő ifjúság A serdülőkor, azaz a pubertás ideje a felnövő fiatal ember életének igen komoly szakasza. Ebben az időszakban a helytelen nevelés könnyen oda­vezethet, hogy lelkületűnek elhanyagolásával a még éretlen fiatal terem­tés könnyen a lejtőre jut, aminek az utóbbi években sajnos elég gyakran vagyunk tanúi. A második évtized kezdetén -«- fiúknál 12 és 13 év között, a lányoknál kb. egy évvel korábban — a gyerekek viselkedésében bizonyos változások észlelhetők. A gyerek megváltoztatja álláspontját barátjaivai, felnőttekkel, sőt eddigi tevékenységével és érdekköreivel szemben. Kezd többet foglal­kozni saját magával, és már komolyabban értékeli a külvilág főleg asszo­­ciálts és erkölcsi problémáit. Nem fogad el már mindent föltétel nélkül a felnőttektől, saját nézetei alakulnak ki és érzékenyebben reagál a fel­nőtt emberek szavai és tettei közt megállapított ellentétekre. A fejlődésnek ez az időszaka nem tart sokáig, és ezt a pubertás előtti kornak nevezzük. A gyerek ilyenkor már kevesebbet játszik, többet gon­dolkozik, otthon csendesebben viselkedik és többet olvas. A lányok már nem vihognak annyit és nem is beszélnek sokat. Viselkedésükben mind bizonytalanabbak, mozdulataik ügyetlenek. Ilyenkor következik be az el­lentét. Általában a legtöbb szakaszon fejlődésről szól. Megelégedéssel, gyermek kifejezésében, elveszti a gyerekes stílust, de az új kifejezéseket még nem sajátította el teljesen. Többet vizsgálja magát a tükörben, figyeli arcát és a testét. A fiúk nem szívesen vágatnak hajat, a lányok viszont már tartós hullámokra vágynak, és saját Ízlésük szerint kívánnak öltöz­ködni. A környezet erőszakos beavatkozása a gyermekre gyakran nagyon ked­vezőtlenül hat, különösen a testi fenyítésektől irtózik. A lányok kezdik megkedvelni a regényekben leírt nőalakok élményeit, a fiúk pedig meg­csodálják a kalandregények hőseit. Ha pedig figyelmeztetjük őket, hogy amit olvasnak, az csak mese, megharagudnak. Ezért fontos, hogy a serdülő ifjúság komoly, korának megfelelő irodalmat olvasson. Ha a felnőttek nem úgy cselekednek, mint beszélnek, a gyerekek meg­­botránkoznak és bizony'így a szülők gyakran elvesztik előttük a tekinté­lyüket. Ebben a korban kezdi a gyermek elveszteni kapcsolatát a gyermek­­világgal, de kellő pótlása még nincsen, ezért félénk, viselkedésében bizony­talan, gyakran tanácstalan és boldogtalannak érzi magát. Sokszor régi pajtásaitól is elidegenedik és a felnőttekkel szemben bizalmatlan. Ezért a felnőttek feladata legyen, hogy megértést tanúsítson a serdülő emberke szeszélyei iránt és legyünk türelmesek, nyújtsunk segítő kezet nekik. A serdülés időszaka, azaz a pubertás, a 12 és 1B év közötti időszak, de a fiúk és lányok közt különbözik. A lányok általában egy-két évvel koráb­ban vészelik át ezt az életszakaszt mint a fiúk. A pubertás legjellegzete­sebb tünetei a szervezet fokozottabb tevékenysége, a lelki átalakulás és a gyermek szellemi képességeinek erős fejlődése a testi változásokkal pár­huzamosan. Németh Dbzíő, Csernő Mikor ültessük át a cserepes vi Ä cserepes virágokat akkor kell át­ültetni, ha a cserép már nem felel meg a növény nagyságának (az összeku­szált gyökerek szinte kibuggyannak a cserépből), és ha a föld már nem tar­talmaz semmiféle tápanyagot, ha ápo­­rodott vagy fertőzött stb. “ ezáltal gátolja a növény további fejlődését. A gyorsan fejlődő virágokat minden évben át kell ültetni. Viszont vannak növények, amelyeket csak két-három­­éveként. Legjobb, ha az átültetést ősszel végezzük, de lehet tavasszal is (szükség esetén nyáron is). Az átül­tetéshez lehetőleg új cserepet ve­gyünk, egy óra hosszát a vízben tart­juk, hogy minél több vizet szívjon magába. Ha használt cserepet aka­runk fölhasználni, előzőleg jól tisztít­suk meg a rátapadt földtől, súroljuk és mossuk ki, és utána fertőtlenítés végett egy óra hosszat tartsuk 2 szá­zalékos kékkőoldatban. Az új cserép csak 2—3 centiméterrel legyen na­gyobb a réginél, mert a túlméretezett cserépben a föld hamar savanyú kém­hatású lehet. Az átültetéshez csakis termékeny, ásványi sókban gazdag földet ve­gyünk. Mivel a növények igényel kü­lönbözők* legjobb, ha a kertészeknél, virágüzletekben szerezzük be az erre a célra készített és nylonzacskóba csomagolt komposztföldet. Ezután a növényt vigyázva kiemel­jük a cserépből (a virágot bal kézzel megfogjuk, miközben a jobbal ütöget­­jük a cserép szélét, hogy a növény meglazuljon benne). Az új cserép al­jába 2—3 centiméter sódert, apró ka­vicsot vagy folyami homokot tegyünk, hogy a lesztvárgó vizet mielőbb át-Divatos ingruha Vászonból, tesziíből illetve terrylen­­ből, müszálas anyagból készülhet ez az egyszerű szabású ingruha, amely­nek díszítése géptűzés és kis kerek fémgombok. Anyagszükséglet 70—80 cm széles anyagból 2,80 méter, 140 cm széles­ből 1,40 méter. A szabásmintán 1 koc­ka 10 cm-nek felel meg. Ez a méret 96 cm mellbőségre készült. A: a ruha háta fele; B: az eleje vállrész; C: a ruha fél eleje; D: ujja; E: zsebek; F: zsebfedők; G: öv. M. M. — NPSZV eressze. A növényt egyenesen tartva lassan emeljük le az új cserépbe, majd a hézagokat töltsük ki földdel. Ügyeljünk arra, hogy az átültetett növény egyenesen és biztosan álljon, és ne ugyanabban a mélységben, mint az előbbi cserépben volt. Utána jól öntözzük meg. Különösen nagy figyelmet szentel­jünk annak a növénynek, amelynek földje fertőzött vagy savanyú kémha­tású volt. Előzőleg a gyökereket jól vizsgáljuk meg, s azokat a gyökérré­szeket, amelyek végei sárgás színűek vagy a rothadás jelei mutatkoznak rajta, rögtön távolítsuk el. A gyökér­re tapadt földet vigyázva rázzuk le, és csak utána helyezzük a növényt a fertőtlenített, egészséges földbe. Az átültetett növények nagyon ér­zékenyek, ezért legalább tíz napig őrizzük az erős napfénytől, huzattól; az öntözésnél ne legyünk mértéktele­nek, de arra is vigyázzunk, nehogy kiszáradjon. A cserép fölötti növény­részeket minden nap spricceljük be állott esővízzel, ez felfrissíti a bá­gyadt növényt. W. E. A fulladásról Á betegek - de sokszor egészsé­ges, munkaképes emberek is arról pa­naszkodnak, hogy fulladoznak, aztán magyarázatképpen utána mondják: nem kapnak levegőt. Arisztotelész, a görög tudós még azt hitte, hogy a légzéséé! a hőmér­sékletét szabályozza a szervezet. Lám, a forrótestű, lázas beteg szaporábban lélegzik. Ez igaz! — De nem azért, hogy hűtse magát, hanem azért, mert anyagcseréje élénkebb és több oxigént igényel. Galenus, az orvostudomány atyja már azt mondta, hogy a lélegző ember olyan mint a kémény: kipö­fékeli a szervezetéből az égéstermé­keket: a füstöt és a vízgőzt. Évszáza­dok múltak, míg Black skót fizikus a XVIII. század derekán megállapította, hogy a kilégzett levegőben széndi­oxid van, és a század vége felé La­voisier, a francia kémiatudós fölismer­te, hogy légzéssel az élő szervezet oxigént vesz fel a benne lezajló égés táplálására és égéstermékeket — szén­dioxidot, meg a vízgőzt lehel ki. A kérdés ma már tökéletesen tisztázó­dott. A légzés első üteme a külső, vagy tüdőlégzés, mert a gázcsere a tüdőben zajlik le: a levegőből az oxigént fel­veszi és a széndioxidot, meg a víz­gőzt leadja a szervezet; a második ütem azonban a bel­ső vagy szövetlégzés: a vér az oxigént, az anyagcsere-folyamatok számára a sejtekhez szállítja és az égéstermé­kekkel kicseréli. A fulladás, a nehéz légzés, a lég­szomj — a légzőközpont izgalmán alapszik, amelyet felsőbb -központok befolyása, a tüdőből és nyakerekből kiindulva reflexek, a vér tulajdon­ságainak és tartalmának megváltozá­sa idézhet elő. t E szerint mi okozhat nehéz lég­zést? Általában nyolc okcsoportról be­szélhetünk. Az első szinte természe­tes ok: a testi, megerőltetés. Ezt az állapotot a magyar nyelv úgy fejezi ki, hogy valaki „kifulladt“. A máso­dik a szívműködés legyengülése, a szív erejének megfogyatkozása. A har­madik okcsoportba a légzőszervi rend­ellenességek tartoznak: a légutak szűkülete, amikor a ki- vagy beléleg­zés valami miajt akadályozott, a lég­zőfelület csökkent — például tüdő­­betegség, gyulladás esetén ■ végül a mellkas tágulást lehetőségeinek csök­kenése, így a tüdőtágulás, légzőizom bénulása és bordatörés. A vér oxtgén­­felvevő-képességének csökkenése a negyedik csoport: a vérmennyiség megfogyása vagy mérgezés okozhatja ilyenkor a nehéz légzést. Az ötödik csoportba az oxigénhiány, például a magasságbetegség tartozik. A hatodik csoportba a levegő-vízgőz vagy szén­sav koncentrációjának fokozását so­roljuk. A gőzfürdőben vagy zsúfolt helyiségben természetszerűen nehe­zebben lélegzik az ember. A hetedik csoportba bizonyos betegségeket és mérgezéseket sorolunk, végül a nyol­cadik csoportba az ideges eredetű ne­héz légzéseket tesszük. A légzőszervi szívbaj okozta és egyéb betegségek következtében je­lentkező légszomj az alapbetegség kí­sérő tünete. Az ilyen beteg szíveseb­ben ül, mint fekszik az ágyban, mert ezáltal a rekeszizma mélyebbre száll és a mellkas — a hasüreg rovására — függőleges irányban is tárul. A ka­rokat — a csecsemőkhöz hasonlóan — magasba helyezik. A nehézlégzés legenyhébb alakjában csak szubejtkív érzés, amikor a beteg tudatában van annak, hogy lélegez­nie „kell“. Eleinte csak munkaközben, sietésnél, lépcsőjárás közben, gőzfür­dőben vagy szellőzetlen helyiségben jelentkezik. Súlyosabb esetben azon­ban már nyugalomban is megmarad. Az orvos gyógyszeres kezeléssel, az alapbetegség gyógyításával segíthet a panaszokon, míg a beteg — főként az ideges eredetű, nehézlégzés ese­tén — a megismert ártalmak, az iz­galom, különösen pedig a felesleges izgalmak elkerülésével teheti a leg­többet panasz mentesítése érdekében. Or. Buga Lésdó Forgácsok ■ Egyedül annak teljesen tiszta a múltja, akit még nem tettek pe* lenkába. ■ Az lesz az igazi jólét, amikor majd a cstgák is gépkocsin robogi nak. ■ Kisebbfajta sertések mellett vannak manapság egészen nagy disznók is. ■ Nincs született hős, de szü-. letett bádogos sem. ■ A szépség nem ajánlólevél — csak ajándék! ■ Akárhová meneküljön is az A cwréljünk.. »I ember, önmaga elöl nem futamod-. hat meg! MODERN SZERELEM Hajó- és repülőgép modellek A Zselízi Pionlrház a múlt hetekben háromnapos iskolázást rendezett a lé­vai járási Iskolák mellett működő re­pülőgép- és hajómodellező körök tag­jai számára. Az iskolázás a festői szépségű Szántón folyt le, ahol a résztvevők a fürdés örömeit is élvez­hették. A tanulók és vezetőik sátortáborban laktak; persze mindenki nagyon Jól érezte magát, amiért Éder Imrének, a Zselízi Pionlrház elnökhelyettesének Jár elismerés és dicséret. Az elszállá­solás és a .koszt ugyanis kitűnő volt, no meg az’ időjárás is kedvezett. Az Iskolázás célja az volt, hogy a tanulók megismerjék a modellezés te­rén adódó lehetőségeket és hogy be­mutatásra kerüljenek a tanév folya­mán készített úszó és repülő model­lek. Az iskolázás mindenesetre telje­sítette küldetését és elérte a célját, ami Klimo Gyulának, a zselízi model­lezők vezetőjének Írandó jóvá. Klimo elvtárs a szabad időben műsoron kí­vül megismertette a tanulókkal a re-A ló és a teve Verébcslripelés A sorsnak én is Elhagyottja voltam, Szürke kis senki » A falust porban. Tengődtem morzsán Naponként, s az ember Űzött, s úgy mondta: Ne szemtelenkedjeml Szürke maradtam, De már jobban élek, Megszépült célja A ma emberének; Rám se hederít: Szánt, vet, arat, s magot Gyűjt, s abból nekem is Jut, hogy jóllakhatok! — Mondjátok, e dal Verébcslripelés, Víg vagyok, s a- fő: Sorsom nem szenvedés. Kis fiókáim Már tanulják tőlem: Most van az álmunk Beteliesülőbcnl CSONTOS VILMOS ♦I* «5* *!♦ «5* «?♦ *!• ♦% Atlórejtvény VtSZINTES SOROK — 1. Állam Észak-Amerlkában. 2. Svájci megye. 3. HImmacska. 4. Nem egészen kan­csal. 5. Az átlóban rejtett szóval azo­nos szó. 6. Két szó: hím állat és száz — szlovákul. Ha helyesen Írtátok be a vízszintes sorokat, mindegyik sor „kan“ szótag­gal kezdődik. A vastag átlóban pe­dig egy folyadékot tároló edény nevét kapjátok. Beküldendő az edény elne­vezése. A SZABAD FÖLDMŰVES 30. számá­ban közölt kisrejtvény helyes meg­fejtése: TORONY. Könyvjutalomban részesülnek: Hegedűs László, Vlky és Száraz Antal, Nagy Kér. és a tevét. Azért említem elsőnek a lovgt, mert Jóval formásabb állat a tevénél, s kellene, hogy okosabb is legyen, de az nem igen volt. — Veled meg ml történt igavonó társam, hogy így búnak ereszted szép­séges fejedet? s=a. kérdezte a teve illő tisztelettel. — Már az is elég lenne a szomor­­kodáshoz, hogy egy fedél alatt kell hálnom egy tevével — válaszolta bosz­­szusan a 16. Nemsokára feljött a hold, s ezüstös sugaraival álomba ringatta a fáradt életet. Nem esett hát több szó az állatok között, hanem ők is szépen nyugovóra tértek. Másnap a teve valamivel korábban ébredt. Bozontos pofáját a napra emel­te, szippantott egy nagyot az illatos levegőből, hogy az álom végképp el­röppenjen tőle. Erre a ló is mocorogni kezdett. — Úgy-úgy, ébredj pajtás! e- szólt vidáman a púpos s== megjött a szép reggel. — Én csúnyának találom — füstöl­gő« a 16 mérgesen. — Nappal csupa munka, izzadás a részem. — Aki élni akar, annak dolgozni kell — mondta a teve nagy bölcsen. — Megbocsátom neked a szamárbe­szédet — gúnyolódott a 16, s nagyo­kat nyerített. — Lám-lám — búsulta el magát őszintén a teve, — azt hittem, eddig, hogy a szépség és az okosság iker­testvérek. Belátom, tévedtem. Azóta szó nélkül mennek el egy­más mellett, ha összetalálkoznak mun­ka közben. Az oktalan sértegetést máig sem felejtették eL Szenk Cipőspolc A cipők elhelyezése minden ház­tartásban gondot okoz, különösen ott, ahol nagy a család. Mondanunk sem keli, hogy a szanaszét heverő cipők milyen rossz fényt vetnek a háziasz­­szonyra. De könnyen megoldhatjuk a problémát, ha néhány szál deszkából ügyes cipőspolcot készítünk, mely a családtagok száma szerint kisebb vagy nagyobb lehet. A szépen gyalult desz­ka nyers szinű is lehet, ez esetben színtelen lakkal vonjuk be. Ha öre­gebb fából készül, ajánlatos, befes­teni. Attól függően hol helyezzük el, befesthetjük barnára, fehérre, eset­leg halványzöldre. A polcot csinos aprókockás, vagy vi­rágmintás függönnyel vonjuk be. A függönyt kikeményitjük, Így jobb a tartása. Legmegfelelőbb a polcot az előszo­bában vagy a folyosón elhelyezni, mert ha hazajövünk, ott vetjük le a cipőnket, hogy papucsot húzzunk. A papucs helye szintén a polcon van. A polc deszkáit lemosható igelit­­vagy linoleum anyaggal borítjuk, amely könnyen tisztán tartható. A ci­pőket természetesen megtisztítva rak­juk el. —pa—■ SZABAD FÖLDMŰVES 9 1988. augusztus 13. pülés történetét és érdekességeit. Sok szép és érdekes mondanivalója volt, hiszen a második világháborúban mint pilóta vett részt. Az iskolázás zökkenőmentes lefo­lyásáért Krajcsovlcs Zsuzsannának és Ignát Évának, a Pionírház dolgozóinak jár köszönet. Veres Vilmos, Nyrovce 144 Egy luuaat nyári nap urán közös álvúhoz kötötték élszakára a lovat

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents