Szabad Földműves, 1966. július-december (17. évfolyam, 26-52. szám)
1966-08-06 / 31. szám
A szőlő szelektálása - a termés Az áj szölökertek létesítése előtt rendszerint sohasem feledkezünk meg kihangsúlyozni, hogy ezt a kultúrát hosszabb időtartamra létesítjük. Az utóbbi időben a szőlőtermelők már megszokták, bogy a szőlő sikeres termesztése érdekében a telepítés előtt fokozott gondot kell fordítani a földterület megválasztására, a tereprendezési feladatok elvégzésére csakúgy, mint a meglevő tápanyagszint kiegyensúlyozására. Ezt kellőképpen értékelni kell. A szőlő kiültetésekor igen gyakran tanúi vagyunk annak is, hogy rosszabb minőségú oltványokat ültetnek ki, amelyeket nem szelektált anyagokból oltottak. Ebben kereshető nagyobbrészt a hektárhozamok növelésének kerékkötője. A németek például a legutóbbi néhány évtized során a hektárhozamokat főleg a tömeges és egyéni szelekció által növelték duplájára, sőt egyes esetekben még nagyobb mértékben is. Még élénken emlékszem arra az időre, hiszen alig négy év telt el azóta, amikor a Slovenské Nővé Mesto-i állami gazdaság a Kistornyai Kutatóállomástól nem vett át 150 080 szelektált oltószemet csak azért, mert sokallotta a szemenként felszámított két fillért Ha valaki úgy véli, hogy a sikeres szőlőtermesztés szempontjából nagyobb fontosságú mennyi ezer koronát fordítanak 1 hektár szőlőkért beruházási költségére, figyelmen kívül hagyva az Ultetőanyag felhasználhatóságát, úgy az ilyen gazda elsősorban önmagát csalja meg, ami végeredményben igen hamar megmutatkozik gazdasági eredményein is. Igen örvendetes, hogy jelenleg a tokaji körzetben is szabad utat nyitottak az oltványszaporítás számára, ami azonnal megmutatkozott az oltványok hozamában. Kétségtelen az is, hogy ebben a gazdaságban felújította tevékenységét a szelektáló csoport is, amit a Tokajvidék Operatív Irányításának Albizottsága még 1963-ban javasolt. E téren feltétlenül nagyobb figyelmet kell fordítani a szelektálás munkájára főleg a Furmint fajtára, amelyet a Szlovák Nemzeti Tanács 4/1959 számú törvénye alapján a tokaji körzetben 65—70 százalékban kell termeszteni. A Furmint fajta eddigi szelektálásával a Hólyagos Furmint variánsát termesztették ki, amely állandó jó termésével, kiváló minőségével és gazdag aszúképzésével járni a tokaji minőségi borok előállításához szükséges) tűnik ki. A Tokajvidéken a szelektálás munkájának módszertani irányításában jól fel lehet használni az olyan szakemberek sokéves tapasztalatait, mint például Biskupsky Gellért, • Kistornyai Szőlészeti Kutató Intézet dolgozójának, valamint Matús István kistornyai szakember gazdag tapasztalatait. A gyakorlatból olyan eseteket ismerünk, hogy egyes fajták más szőlőtermesztő vidéken is kis termést adnak (ilyenek például a Kék Burgundi, a Ruland, a Zöld Veltelini). Ezek azonban egyébként igen jó minőségűek és terméshozamát kiválasztásával, szelekcióval befolyásolhatjuk. Igen korszerű és a jelenlegi gyakorlatban a szőlő mennyiségének és minőségének fokozását elősegítő leginkább alkalmazott módszer a kiválasztással végzett nemesítés. A kiválasztásos nemesítésen (szelekció) kívül választékunkat továbbnemesítéssel gazdagíthatjuk és javíthatjuk. Ugyancsak ezt a célt szolgálja a behozatal is, de hazai körülményeink között ki kell próbálni, mennyire válnak be a külföldi fajták, s ez a munka komoly szakmai tudást és képzettséget követel meg. A nálunk termesztett szőlőfajták csaknem mind nagy múltra tekinthetnek vissza. Ennek következtében mindegyiküknek számtalan jobbrosszab alfaját termesztették ki. A sokéves kutatások eredményei igazolták, hogy a kiválasztás útján nyert klónanyagból kiültetett szőlőkertek csaknem mégegyszer olyan hasznot, sőt néha még ennél is nagyobb eredményt hoznak a minőséggel szemben támasztott igények fenntartása mellett, mint a nem szelektált szőlők. Ma az értékes, szelektált klónuk anyagának kitermesztését az Állami Vetőmagtermesztő Vállalat irányítja. Szükséges azonban, hogy minden szőlőtermesztő üzem végezzen szelektálást, és az új ültetvényekben kizárólag nemesített, szelektált ültetőanyagot használjon. Szlovákiában eddig a szelektálás kérdésére nem fordítottunk kellő figyelmet, habár a kiválasztás a szőlőtermelés legfontosabb és alapvető munkáinak egyike. Tudjuk, hogy nemesített szőlőfajtáink általában hajlamosak egyes gombabetegségekre, főleg a peronoszpórára. Kevéssé ellenállók a filoxérával szemben. A tövek kipusztulásának egyik oka éppen az, hogy kevéssé ellenállók a téli fagyokkal szemben. Egyes kiváló fajtánk, mint például a Kék Burgundi, a Ruland és mások gyenge termést adnak, továbbiak viszont nagy termésük ellenére sem érik el a kívánt minőséget. A nemes szőlő termesztésében mutatkozó előbb felsorolt és további hibákat nagy mértékben kiküszöbölhetjük a kiválasztással, a szelektálással. A kiválasztás azt jelenti, hogy figyelemmel kísérjük és külön választjuk a szaporításra legjobban megfelelő anyagot (pozitív szelektálás). A negatív kiválasztás alkalmazásakor az ültetvényről eltávolítjuk az összes terméketlen, csekély termést adó, beteg vagy gyengén fej-Versenyben Űj szerek a cseresznyelégy ellen A cseresznyelégy elleni védekezéshez Lengyelországban elsősorban az Azotox kontakt méreg használata ajánlható. A nőstény tojásrakásának megkezdése előtt alkalmazandó, vagyis az első legyek kirajzása utáni 6—7. napon. A poznani Növényvédelmi Intézetben néhány új szerrel is végeztek kísérleteket. A legjobbnak a 0,2 % töménységű „Lebaycid-Emulsio" bizonyult. Ez a készítmény viszonylag kevéssé mérgező a melegvéröekre, és „biztonsági időszaka“ rövid, alig 10 napos. Egyformán hatásosnak bizonyult erős, 67,5 százalékos, valamint gyenge, 4,45 %-os fertőzöttség esetében. Jó eredményeket értek el még folyékony Foschlor, Gustahion-Emulsio és folyékony Metox készítményekkel is. Ezek az eredmények azonban egyéves kísérletekre vonatkoznak, az alkalmasság végleges megállapításához további vizsgálatokra van szükség. A szamóca köztes termesztése guruló üvegházban A szamóca számára különösen alkalmas a gurulóház, mert viszonylag rövid ideig szorul védelemre. Két fajtával végeztek kísérletet, 50X15 cm-es telepítéssel, és különböző zöldségfélét helyeztek el köztesként, helykihasználás végett. Január végén helyezték üvegház alá, április közepén virágzott és négy héttel megelőzte Ausztriában az olasz import szamócát. Bükkönyt is vetettek, hogy virágzásakor a méhek jobban felkeressék az üvegházat. A közben ültetett saláta jól értékesült, a második évtől karalábét, salátát és retket ültettek közbe. A vegyes termesztés jövedelme igen kedvezőnek bizonyult. A CSEMEGEÉS BORSZŐLŐ SZÜRETI MELLÉKMUNKAI 20 főből álló munkacsap pal szüreti munkájának részletes elemzése azt w tatja, hogy a csemegeszőlő szedésénél a munkaidőnek 170 qtha termés mellett) 60,8 %-a esik a tulajdonképpeni szedésre, az idő többi része a mellékmunkákra jut. A 80 qlha hozamú borszőlőben a munka 72,3 %-a a tulajdonképpeni szedés, a többi mellékmunka. A mellékmunkák helyesebb megszervezésével a teljesítmény csemegeszőlőszedésben 20 %-kal, a bor* szőlő sztlretelésekor 25 %kai növelhető. A szódói szövetkezet üvegháza mellett többször elhaladd tam már, de időhiány miatt so* sem tértem be egy kis szemlére. A napokban arra jártam, gondoltam, megnézem már, milyen eredménnyel használják ki az üvegházal. Amíg Nagy Lajos kertész előkerült, körülnéztem az üvegház környékén. Az üvegházban dús paprika, paradicsom kínálgatta termését. Kint két asszony már az őszi káposztapalántákat mártogatta sárhabarcsba, hogy könnyebben foganjanak majd a földben. Mert ebben a kertészetben, — ahogy később kiderült — versenyt futnak az idővel és alig kerül ki az egyik növény, máris megy a másik a helyébe. Kisvártatva előkerült a kertész ts. Kicsit elvitatkoztunk az üvegház gazdaságosságáról. Eddig nem okozott nekik még különösebb gondot. Az 1500 négyzetméternyi területről a múlt évben ts bevették a 200 000 koronát. A földet évente fertőtlenítik, ezekután a növények jól fejlődnek. De az üvegház csak egyik része a kertészetnek. Ebből mindenekelőtt korán friss zöldséget adnak a piacra, július elejéig például már 25 mázsa paprikát, 15 mázsa uborkát, 30 ezer fej salátát és 10 mázsa paradicsomot dobtak a piacra. Bár az áreséssel egy kicsit elégedetlen volt a kertész, de ami elveszik a réven, megkerül a vámon. Zseltzen zöldségárusító üzletet nyitottak és az árut szinte perceken belül odaszállítják. Itt olcsó és friss zöldséget kap a fogyasztó. A paprikát július elején például csak 60 fillérért árulták darabonként. Minden igyekezetükkel arra törekszenek, hogy a fogyasztó meglehetős áron jusson friss zöldséghez, ugyanakkor a kertészet is megtalálja számítását. A meglepő viszont ebben a kertészetben az, hogy a szabad földön termesztett növények is gyorsan fejlődnek. A szabadtéri melegágyak fölé például fóliaponyvákat húztak, amelyeket hat hétig tartottak a paprikapalánták fölött. Az eredmény meglepő volt: amikor ott jártartós növelésének lödő töveket és az összes más fajtájú tövet is, amelyek nem biztosítják a kívánt tulajdonságok elérését. Az üres helyeket, amelyek főleg a fiatalabb szőlőkertekben a negatív kiválasztás után maradnak, a pozitív kiválasztásnál kapott vesszőkkel ültetjük be. Negatív szelektálást 3—6 évig végzünk, ami akkor fizetődik ki, ha a szölőkertben a nemkívánatos tövek mennyisége 30 százalékkal nem nagyobb. A pozitív kiválasztás tehát sokkal fontosabb és szükségesebb is, mint a negatív szelektálás. Ez esetben a legjobb minőségű szőlőtőkéket választjuk ki, felülvizsgáljuk kívánt jó tulajdonságaik állandóságát és e minőségi alanyok szaporítását szorgalmazzuk az erre legjobban megfelelő körzetekben. Fontos azonban, hogy rendszeresen és bőven termő, nagy éukortartalmú, valamint a mustban jelen levő savak és színező anyagok kellő összhangjával rendelkező tőkéket válasszunk ki. Szükséges még, hogy növekedésük kiegyensúlyozott, eredeti fajtájú és jellegzetes tulajdonságokkal rendelkező, a betegségekkel, kártevőkkel, tavaszi és téli fagyokkal szemben ellenálló és korábban beérő legyen. A pozitív kiválasztásnak három fokozata van: tömeges, egyedi és klón szelektálás. A tömeges kiválasztás alkalmával 6 éven át, de legalább 4 évig figyelemmel kísérjük a kiváló tulajdonságokkal rendelkező tőkéket, éspedig a szüret előtti időszakban. A legnagyobb gondot a termések egyenletességére, a tőke növekedésére és egészségi állapotára helyezzük a körülötte levő tövekkel összehasonlítva. Kivételesen tömeges szelektálást idősebb szőlőültetvényekben is végezhetünk, ha kellő a tövek egészségi állapota és megfelelő a termőképességük. Egyedi szelektáláskor további öt éven át azokat a tőkéket figyeljük, amelyek a tömeges kiválasztáskor hatszor értek el jó elbírálást. Az egyedi szelekció nyomtatványába feljegyezzük a kiválasztott tőkén termett fürtök súlyát, a must cukortartalmát, a mustban levő savak mennyiségét, a szüret időpontját, a tőke növekedési erélyét stb. Általában az egyedi szelektálás értékelésekor az olyan tőkéket selejtezik ki, amelyeknek termelékenysége kevesebb, mint egy kilogramm. A legjobb és feltétlenül helyes, ha a sokéves helyi termésátlagok megfigyelése, az egyes fajták termékenysége alapján meghatározzák a termés és a minőség legalacsonyabb értékeit, amelynél kevesebb az egyedileg megfigyelt tőkénél nem lehet. Az egyedi szelektálásnál, csakúgy mint a tömegesnél is, a szóban forgó szőlőfajtánál alkalmazott metszést végezzük. A klón szelekció a kiválasztás legmagasabb záloga fokát jelenti. A klón ültetvény fogalma alatt az egyedileg szelektált, egyetlen anyatöről származó oltott anyagból kitermesztett tőkék kiültetését értjük. A klón szelekció feladata a klópok elszigetelése és aprólékos tanulmányo zása a legjobb minőségű, nemes tulajdonságokkal rendelkező egyedek nyerésére. Ezek az egyedek képezik a szaporítóanyag alapját. Klón ültetvényeket kizárólag a szőlészeti kutatás és az Állami Magtermesztő Vállalat céljaira ültetnek ki. A kiválasztás a szelektálásnak ezen a fokán legalább 5 évig tart. A klón szelekcióról készített naplóba feljegyzik a rügyfakadás és a virágzás kezdetének, a virágzás végének időpontját, a fürtök számát, valamint a betegségek és a kártevők előfordulását. A szelektálás munkájával csakis tapasztalt, lelkiismeretes, jól képzett szőlész szakembert lehet megbízni, akinek kiválóan kell ismernie az egyes fajtákat, valamint az egyes betegségek következményeit. E munkák elvégzésekor igen fontos, hogy a szelektálással kapcsolatos teendőket rendszeresen minden esztendőben, nagyobb szünetek nélkül végezzék, s emellett a szelektált anyagokról pontos és alapos nyilvántartást kell vezetni, amit főleg a szelektált szemek összegyűjtésekor használnak fel. Ha szőlőkertjeinket jó minőségű, szelektált ültető anyaggal telepítjük, feltéve, ha jó alanyra oltottunk, amely a talajfeltételekhez idomul, úgy a szőlő hektárhozamainak folyamatos és állandó növekedésével számolhatunk, emellett minősége sem csökken, s az újonnan telepített szőlő kellőképpen ellenáll a betegségeknek is. Az a szőlőtermesztő, aki betartja az új szőlő kitelepítését megelőző agrotechnika alap'fontosságú elveit, amelyekről a cikk bevezető részében volt szó, viszont nem telepít jó minőségű szelektált ültetőanyagot, az mondhatnám nagyobb hibát vét, mintha a mezőgazdasági üzemben a legjobban előkészített talajba selejtes minőségű magot vetnének. A szőlőkertben azonban, amelynek élettartamát hazai feltételeink között, a nálunk folytatott belterjes szőlőtermelés feltételei között 30—40 évre tehetjük, a rossz ültetőanyag felhasználását még az utánunk következő nemzedék is megemlegeti. Elegendő idő áll rendelkezésünkre e munkák elvégzésére, s ez azt jelenti, hogy adminisztratív és szakszempontból is szőlőtermesztő üzemeinkben a szelektálás munkáinak sikerét biztosíthatjuk, főleg ott, ahol az új szőlők telepítésével számolnak. ALEXANDER 2EMBERY mérnök, a Szőlőtermesztési Kutató Intézet biológiai osztályának vezetője, Bratislava A METSZÉS HATÁSA A CHASS.D’ORE SZŐLŐFAJTÁRA A Fekete-tenger mentén erősen fejlesztik a csemegeszőlő termesztést részben az üdülők jobb ellátására, részben az export fokozására Az újonnan meghonosított fajták közül a Chass.d’ore metszésére végzett kísérletben a kehely alakú,~Royal és Guyot művelést alkalmazták. A megterhelés tőkénként 12 és 28 rügy között váltakozott. A terheléssel kívánták szabályozni nemcsak a hozamot, hanem az érési időt és a minőséget .s. Ugyanis a csemegeszőlő ára az idény kezdetén 0,35 leva/kg, később csökken 0,25, ill. 0,16 levára. A gazdaságos termelést véve figyelembe, az egy- és kétkarú Guyot-művelés, 16—20 rügyes terheléssel bizonyult legjobbnak. Ezzel 104—139 qiha termést értek el, melynek 42—57 %-a került leszedésre az első időszakban. 15,11—15,92 % cukortartalom mellett a glükoacidimetrikus mutató 2,32—2,39. A növényház levegőjének dúsítása széndioxiddal Klímakamrákban az M-0 hibrid paradicsom és saláta viselkedését tanulmányozták, szabályozott környezetben. A magoncok korának előrehaladtával széndioxid hatására fokozódott a növeuedés. 500 gyertyafénynek kitett 20 napos vagy idősebb paradicsommagoncok 1000 ppm-re dúsított légkörben nagyobb növekedést mutattak, mint 1500 gyertyafénynyel megvilágított növény 400 ppm széndioxidos környezetben. A széndioxid szintet 400 ppm-ről 1000 ppm-re emelve, 30 nap alatt 1500 gyertyafény megvilágítás mellett a Ribb saláta növekedése megkétszereződött. tam, már itt is piacra érett pap- paprikákat termesztettek, hogy rika volt. De a kertész elmon- a bratíslavai piacon bizony az dotta, hogy a patak-menti kér- áru nem talált volna vetélytészetben is pár napon belül társra. Ha a fejlettebb kertészeolyan lesz a paprika, hogy piac- lekben klsebb-nagyobb üveghára vihetik. zakat létesítenének és az arány-Milyen tapasztalat szűrhető lag olcsó fólia-ponyvákat is le a szódói kertészet eredmé- meghonosítanák, szinte a külnyelből? földi behozatali áruval egyidő-Pár hónappal ezelőtt hallót- ben adhatnák a piacra termétam, hogy a járás déli részén keiket, ebbe a körzetbe tartozó egy kis ügyességgel majd olyan kertészetek. Mert nem elég korán lehetne zöldséget tér- csak az, hogy a kertészet telmcszteni, mint déli szomszé- jesítse az előirányzott pénzügyi dóinknál. Ami azt jelenti, hogy bevételt, de szem előtt kell tara drága behozatalt lényegesen tani azt is, hogy városi dolgocsökkenthetnénk. A szódóiak zóink minél korábban jussanak már július elején olyan szép zöldséghez, (baltaf az idővel
