Szabad Földműves, 1966. január-június (17. évfolyam, 1-25. szám)

1966-02-05 / 5. szám

Előzzük men az őszibarack levélfodrosodását! Aki nem ismeri az őszibarack termesztésének fortélyait, állati kártevőit és növényi kórokozóit, a nyári idény alatt nagyon sok meglepetésben, bosszúságban van része. Az állati kártevők közül gyakori, sőt mondhatnám, szinte elkerülhetetlen a levél­tetű fellépése, míg a kórokozók közül nagyon veszélyes a levél­­fodrosodás, mely gombabeteg­ség következménye. Különbség a kettő között az, hogy amíg a levéltetű ellen fellépése után hatásosan védekezhetünk, a le­vélfodrosodás terjedését nem lehet, vagy nagyon körülményes megállítani. Márpedig csapadé­kos, párás időben alig akad őszibarack, melynek levelein többé-kevésbé ne fordulna elő fodrosodás. A betegség a rügy kipattaná­sa után fiatalon megtámadja a leveleket, de kártétele vala­mivel későbben észlelhető. Eleinte néhány levélen hólyag­szerű dudorodás látszik, mely egyre nagyobbra növekszik, — maid a levél hullámos fodro­­sodása következik. Ha az idő kedvez, a betegség nagyon gyorsan elhatalmaskodik, az egész fára kiterjed. A megtá­madott levél minél öregebb, an­nál jobban eltorzul, megkemé­nyedik, szilárddá, törékennyé válik. A beteg levelek később lehullnak, a fa csupasz marad. Természetes, ezek után a gyü­mölcs tápanyag felvétele is megszűnik. A termés megfony­­nyad, eisatnyul, majd lehull. Nagymérvű fertőzés esetén a fa fiatal hajtásai is eltorzulnak, összezsugorodnak, és elhalnak. Gyenge erőben lévő, gondozat­lan fák a betegség következté­ben kipusztulnak. Ez a veszedelmes betegség a fák nyugalmi állapota idején könnyűszerrel megelőzhető. Ügy mint egyéb gombabetegség el­len, réztartalmú védőszereket használunk. A védekezésre leg­alkalmasabb a két százalékos töménységű bordóilé. Enyhe téli napokon bármikor perme­tezhetünk, de legjobb a dél­előtti órákban, hogy éjjelre a permedé felszáradjon. A per­metezést mindig lemosássze­­rűen végezzük, hogy a permet az egész fa felületét érje, és a rügyek könyökébe is behatol­jon. Ha az előbbi évek folyamán fáinkon észleltük a betegséget, a permezetést ugyancsak bordói lével egy százalékos töménység­ben tavasszal, pirosbimbós álla­potban megismételjük. Gondos kezelés után nyáron nem kell tartanunk a levélfodrosodás kártételétől. Tenyészidőben lombos álla­potban réztartalmú szerek használata tilos, mert leperzseli a levelet. A szakirodalom a fa leveleinek leszedését, a beteg hajtások levágását és eltüzelé­sét, majd kénes vegyszerek (Sulikol, Sulka) nyári hígítású oldatának permetezését ajánlja. A kezelést többször meg kell ismételni, de az eredmény bi­zonytalan. Többéves termelői tapasztala­tom alatt — bár tudatában vol­tam az említett anyag perzselő hatásának — megtörtént, hogy tenyészidőben egy százalékos bordóilével fékeztem meg a le­vélfodrosodás továbbterjedését. Más esetben az erősen fertőzött fát megszabadítottam levelei­től. majd két százalékos bordói­lével permeteztem. A fa rövid idő alatt újból kihajtott, s bár a termés lehullott, a nyársakon a következő év terméséi, bizto­sító rügyek kifejlődtek és be­értek. Természetes, meggondolatlan­ságot követnénk el, ha ezek után minden előzetes próba nélkül nyáridőben a betegség meggátlása érdekében bordói­lével permeteznénk. A permet használata függ a levelek fejlő­désétől, illetve korától, továbbá a permetezés végrehajtásának idejétől. Tudjuk, nyáron a forró délutáni órákban a gyengébb hígítású készítmény is megper­zseli a leveleket. Ha a fertőzött fán segíteni akarunk és rászán­juk magunkat, hogy bordói lé­vel permetezzünk, perzselő ha­tását mindig próbáljuk ki egy ágon, nagyobb terület esetén egy fán. Amikor meggyőződtünk arról, hogy a levelek nem szen­vednek kárt, az elkészített ol­dattól, csak azután permete­zünk. Célravezetőbb, ha arra törek­szünk, nyáron ne kerüljön sor a levélfodrosodás elleni véde­kezésre, mert elég a dolgunk a tenyészidő alatt károsító álla­tok, s egyéb gombabetegségek elhárításában. Tanácsos, hogy a nyugalmi állapot idején, de leg­később rügyfakadásig végezzük el az őszibarack permetezését. Sándor Gábor Az okos gyümölcstermelő télen védelmet nyújt a hasznos énekes madaraknak. Etetőket állít fel, hogy azokat a kertjé­be szoktatva a tenyészidő alatt szorgalmas segítőtársai legye­nek a kártékony rovarok elleni küzdelemben. Időszerű munkák FAGYPONT FELETTI hőmér­sékleten folytassuk a mechani­kai védekezési munkákat (törzs- és vastagabb koronaágak tisz­togatása, sebkezelés, korona­­ritkítás). A hónap második fe­lében, ha az időjárás kedvezőre fordult, megkezdhetjük az őszi­barackfák termőre metszését, valamint a termőíves orsófák és egyéb alakfák rendszeres tavaszi metszését. Ha az őszi talajmunkát, a szerves- és műtrágyázást még nem végeztük volna el, úgy fagymentes időben mielőbb fe­jezzük be. Vegyszeres füstölés a gyümölcsösben a késői fogyok ellen A tavaszi fagyok károsítása ellen a gyümölcsösökben ma már többféle a védekezési lehetőség. Olaszországban erő­sen belterjes gazdálkodásnál a mesterséges esőztetést és a meleg levegőt fújó készülékeket használják kiterjedteb­ben. Az esőztetés védő hatása két tényezőből adódik. Egy­részt a növényi részekre hulló finom permet hőmérséklete ( + 8—10 C°) jóval melegebb mint a levegőé, másrészt le­hűlés során, a permet megfagyása közben hő szabadul fel, amely védő hatást gyakorol még akkor is, ha közben finom jégréteg borítja be a növényi szerveket. A lényeg az, hogy —2 C°-nál jobban ne hüljenek le a növényi szövetek. A fenti meglehetősen drága berendezés mellett olcsóbb lehetőségek is vannak. Elsősorban a mesterséges ködkép­zést említhetjük. Ennek lényege, hogy megfelelő gépi be­rendezés segítségével kéndioxid és ammóniák keverékét állítják elő, amelyből ammóniumszulfit köd keletkezik. A mesterséges köd, ha jól beborítja a növényzetet, komoly fagyvédelmet nyújt. Enyhe légmozgás esetén 50 kg-os kén­dioxid és 25 kg-os ammőniák-bomba elegendő, hogy egy 25—30 hektáros területet estétől reggelig mesterséges köd­del beborítson. S. K. A HÖNAP VÉGÉN enyhe, fagymentes időjárás mellett megkezdhetjük a rügyfakadás előtti permetezést téli hígítású mészkénlével, erős kaliforniai pajzstetű-fertőzés esetén pedig gyümölcsfaolajjal vagy gyü­­mölcsfakarbolineummal, az elő­írásoknak megfelelő hígításl százalékban. A fiatal fák törzs­védő kötését, valamint a gyü­mölcsösök kerítését 2—3 he­tenként rendszeresen vizsgál­juk felül és az esetben, ha megrongálódtak vagy meglazul­tak volna, sürgősen gondoskod­junk megjavításukról, hogy a nyulak a fák törzsében kárt ne teqyenek. FAGYMENTES IDŐBEN foly­tassuk a gyümölcsfacsemeték telepítését és a hónap második felében megkezdhetjük a fiatal telepítések koronaalakító met­szését is. E hónap a legvégső időszak az esetleges átoltásokhoz szük­séges oltóvesszők megszedésé­­re, ezért ezt a munkát mielőbb fejezzük be. A megszedett ol­tóvesszőket fagymentes, de nyirkos homokba vermeljük és nem meleg pincében, enyhén tároljuk a felhasználásig. Az egerek kártétele ellen a verme-i lésben levő szaporítóanyagot védeni kell. Fagymentes időben folytas­suk a köszméte és ribiszkebok­rok ritkítását; ha szaporítani akarunk, úgy a dugványok ké­szítését, valamint a letermett málnavesszők eltávolítását. GYÜMÖLCS • j-Jr zöldség © virág

Next

/
Thumbnails
Contents