Szabad Földműves, 1966. január-június (17. évfolyam, 1-25. szám)
1966-01-29 / 4. szám
A SZABAD FÖLDMŰVES HAVI MELLÉKLETE A zsákos vad befogó II. ÉVFOLYAM 1966. JANUÄR o háló előnyei A VADÄLLOMÄNY hazai vagy külföldi minőségi javítását célzó vadbefogás eléggé nagy munkát kíván. így az elért eredmény sem lehet előttünk közömbös. Ettől a gondolattól vezérelve sokat töprengtem azon, hogy az eddigi vadbefogási módszeren mit kellene, vagy lehetne javítani. Vadásztársaim a gyakorlatból tudják, hogy a hálóhoz kerülő nyulak jórésze visszatörtet és kimenekül. Ha az új módszer szerint rendezzük el a hálót és a befogást leleményesen hajtjuk végre, úgy az eredmény kilencven százalékos, vagy még ennél jobb is lehet. A háló kifeszítésekor nálunk ügyelünk arra, hogy a szél a hálófalat oldalról érje. mert ha szemben fújna, lengetné 'azt, ezért a nyulak messziről észrevennék, félnének tőle, és igyekeznének visszajutni, vagy oldalt kitörni. Az ajánlott új módszer szerint a hálók felállításakor a hajtás irányával ellenkező oldalon „zsákokat“ alakítunk ki. Ezekből a keskeny bejáratú és bent szélesedő elrendezésű, hálófalból kialakított zsákokból a menekülés csaknem lehetetlen. Minden zsákkal szemben egy személy, vagyis ahogy mi nevezzük a zsákos várja az eseményeket és a bennrekedt állatokat összeszedi. Ha ilyen tömeges befogás alkalmával a vadbefogó háló másik oldaláról folytatjuk a zavarást, akkor a zsákokat előzőleg az ellenkező oldalra állítjuk át. Hálószereléskor minden zsákosra két köteg hálóval számolunk, ami kb. 50—60 folyóméter, s ennek közepén formáljuk meg a beugrás-szerű zsákot. A hálófal felállítását mi középen kezdjük, ahonnan egyidőben jobbra és balra haladunk Ezzel a művelettel együtt ez a hálőfal felállítás legfeljebb másfél—két óráig tart. A hálót szállító kocsiról a háromsoros háló alkotta kötegeket nálunk mindig két-két ember szedi le és mindjárt szét is teríti, hogy a karók földbeverése gyorsan történjék. A háló felállításakor a zsákosok is segédkeznek és egyenként maradoznak le a számukra kijelölt helyeken. A hajtókát a vad zavarásának megkezdése előtt 80—100 lépésre engedjük ki oldalra a jobb- és a balszárnyon. Ügyelünk arra, hogy a hajtás a háló felé félköralakban menjen végbe, mert ettől sok függ. A hajtás területének szélessége egy-másfél kilométernél A tartalomból 4« Kutyákról és idomítóikról 4* Vadkan-hajsza 4» A puska, a távcső és a lőszerek karbantartása 4* Siketfajd vadászat 4. A CSVSZ Vl-ik Kongresszusa előtt 4. A CSVSZ hírei 4* Vadásznaptár + Tennivalóink a kongresszus után-4 Jéglékelés helyett-4 Vívódásom az óriásharcsával 4 Álljunk meg egy szóra!-4 Újításom a Paulát-féh készüléken-4 Disputa nem nagyobb, mert a nyulaknak az a tulajdonsága, hogy egy bizonyos távolságig előre futnak, majd a hajtők között igyekeznek visszatörni. Akik részt vettek „stráfvadászaton“, azok ezt a gyakorlatban már tapasztalhatták. A hajtők nem vihetnek magukkal botot, mivel ennek dobálásával a visszatörő nyulakban sok kárt tehetnek, sőt á nyulat agyon is verhetik. Serkentő hatással lehet ä zsákosok jó munkájára, ha a befogott sértetlen, egészséges nyulak ellenében bizonyos prémiumot fizetünk nekik. Remélem, hogy az új vadbe-> fogási módszerrel jó eredményeket érnek majd el vadásztársaink, amihez sok sikert kívánok. BOTTKA BÉLA, Léva sok, valamint négy motorcsónak tartozik ehhez a felszereléshez. A selejtező kilövést 1954-től állandóan a gazdaság dolgozói végzik. Ebben az időben a nembeli arány 1:5-höz, sőt 1:6-hoz volt. A kilövés évi terve 60—80 szarvas. Ügynevezett „valutás kilövést“ a külföldi érdeklődők számára 1957-től végeznek. Az őzkilövés évi tervében 30—40 állattal számolnak. Nagyobb számú vaddisznó csupán egyes években jelenik meg. Az itteni mintaszerű gazdálkodásra jellemzők az utóbbi években szerzett trófeák, amelyeket az ártéri szarvas esetében 7—9 kg-os súlyú és 180— 200 pontszámot elérő agancsok képviselnek. Ezek a hazai és a külföldi kiállításokon bronz- és ezüstérmeket, valamint arany-1 érmet nyertek. Meglátogattam még az ismertetett területen a réti sas három fészkelő helyét, továbbá a szürkegém és a kormorán fészektelepeit, valamint a vadrécék és víziállatok telepeit és mindezek összessége mély hatást keltett bennem. Randik Aladár mérnök A Duna magyarországi oldalán elterülő ártéri erdőket Rajkától Medvéig az ártéri szarvas védett területének nyilvánították. Ottani tanulmányutam alkalmából módomban állt megismerni ezt a területet, amely otthona a nagyvadnak, főképpen az ártéri szarvasnak, a ragadozó madaraknak és a víziállatoknak. Ez a védett rész 9473 hektárnyi területet foglal magában, s ebből 5683 hektár az erdő. Az egész területet három vadászkörzetre osztották, amelyeken a Győrött székelő Kisalföldi Állami Erdőgazdaság négy hivatásos vadász szakembere gazdálkodik. Amikor ott jártam az állomány 300 szarvast számlált 1:2-től 1:1-ig terjedő nemek szerinti arányban. Az őzállomány 150 állatot, a vaddisznóállomány pedig 20—30 darabot számlált. Az egész területet mintaszerűen látták el vadászfelszereléssel. Négy vadászlak mindegyik 5—8 ággyal, továbbá 120 magasles, 100—200 sózó nagyszámú etető és apróvad és a nagyvad számára, jól karbantartott vadászösvények, tiszta-Az ártéri szarvas védelme
