Szabad Földműves, 1966. január-június (17. évfolyam, 1-25. szám)
1966-01-29 / 4. szám
Az értelmiségi dolgozók és a falu Ki a felelős? Pavel Kohout: ILYEN NAGY színművének bemutatója a SZERELEM című MATESZ-ban. Thirring Viola (Lida) és Vavreczky Géza (Péter) az újból egymásra talált szerelmesek A Kiváló drámaíró legsikerültebb színmüvét közel egt] évtizede mutatták be a Prágai Realisztikus Színházban. Azóta bel■ és külföldi színházak egész sorában játszották nagy sikerrel a drámaírás korszerű eszközeivel megírt müvet, egy főiskolás lány végzetes szerelmének, a történetét. Lida Matysová és Petrus Péter Ostraván ismerkednek meg és gyúlnak lángoló szerelemre egymás iránt. Mérhetetlen boldogságuk csak néhány napig tart, mert O lány váratlanul elutazik. Négy év telik el és közben Lida, a joghallgatónő menyasszony lesz. Esküvője előestéjén a Vencel-téren véletlenül összetalálkozik szerelmével, a prágai egyetemre helyezett tanársegéddel Szerelmük újra fellángol és Milan, a vőlegény hiába várja imádottját az esküvőre. A forró, gond nélküli szerelem, az újból egymásra találtak között csak rövid ideig tart. Pétert, aki ugyanott tanársegéd, ahol Lida hallgató, aggasztják az egyetemen elterjedt pletykák és az a gondolat, hogyan közölje az Ostrava környékén működő orvos-feleségével, hogy válni akar De az is gondolkodóba ejti, hogy az ügy miatt kettétörik szépen felfelé ívelő karrierje. Ezek az okok lankasztják érzelmeit, s bár megígéri, hogy telefonon beszél a feleségével, és kéri. hogy egyezzen bele a válásba, nem teszi ezt. Közben Milan anyja, aki különben sem rajong fia választottjáért, felkeresi Péter feleségét és elmondja a történteket. Az orvosnő nemsokára Prágába utazik s a férje lakásán véletlenül találkozik Lidával. Bár lelke mélyén nagyon szereti Pétert, büszke önérzettel jelenti ki, nem áll az útjukba. De előbb Péter már azt hazudta a lánynak, hogy felesége nem egyezik bele a válásba. A csalódott Lida másnap búcsúlevélben közli, hogy elutazik. A sorsdöntő sorokat Péter barátja azonban nem adja át a címzettnek. A prágai pályaudvar füstös levegőjében Lida reményteljes izgalommal várja szerelmét. Az meg is érkezik, de nem őt, hanem a szintén utazni készülő feleségét keresi lázas sietséggel. Lida így véletlenül hallja meg a házastársak vitájából Péter szavait: „Egy tévedésből ne csinálj ügyet!“ Kisvártatva a vonat elindul a sötét éjszakába, s Lida véletlenül vagy öngyilkossági szándékból a vonat kerekei között leli halálát. A szín, ahol megelevenedik előttünk Lida végzetes sorsa, nyílt bírósági tárgyalásra emlékeztet. Taláros úr vezeti az izgalmakban bővelkedő tárgyalást, amelyek során visszavezeti a történteket, megismerteti a körülményeket, amelyek a zakatoló kerekek alá vitték a csodálatos boldogságról álmodozó lányt. Az író mesterien megírt figuráin keresztül mutatja be, hogy Matysová Lida sorsáért a környezetéből valamennyien felelősek. Bár senkit nem vezet rossz szándék és lényegében valamennyien jót akarnak, mégis felelősek a fiatal lány tragikus sorsáért. Az „ilyen nagy szerelmet" Lukács Viktor rendezésében mutatta be a MATESZ színészgárdája Bátran állíthatjuk, hogy sikeres premiernek voltunk a nézői. Ezt amellett is mondhatjuk, hogy sokszor zavarólag hatott a kissé merev beállítottság, az egyoldalú fényhatások, amelyek miatt nem érvényesült a színészek arcjátéka. Lida szerepében a színház fiatal reménysége Thirring Viola beváltotta a hozzá fűzött reményeket és mély átérzéssel oldotta meg feladatát. Csak dicsérettel szólhatunk a többi fiatalról, a színművészeti főiskolát végzett Vavreczky Gézáról, Péter szerepében, a Milant alakító Dráfi Mátyásról, valamint a Vencel Král szerepében első ízben bemutatkozó Boráros Imréről és Baloghy Katalinról, aki a „Rozsdatemető“ Reich Katója után jól oldotta meg Majka alakítását is. Turner Zsigmond a tőle megszokottan, kiválóan oldotta meg a taláros úr központi, az eseményeket összefogó irányító figuráját. A többi szereplők, Lengyel Ilona, Udvardi Anna, Fazekas Imre és a komor hangulat közt derűt varázsló főpincér, Gyurkooics Mihály alakításáról is csak legelismerőbben lehet nyilatkozni. -ttfiyezéseihez, nem Is beszélve arról, ha még a legelemibb létfeltételeket sem teremtik meg számára. Gyakran meg nem értésbe, közönybe ütközik. Nem értik meg elképzeléseit, sőt néha még ellenséget is látnak benne. Nem vonják be a falu társadalmi ügyeinek intézésébe. Előfordul olyan is, hogy félnek az újításoktól, nem értik meg a szellemi dolgozók igényességét, szükségleteit, bíráló szemléletét. Az itt említettek alapján aztán háromféle kategóriába is sorolhatjuk a falusi értelmiségi dolgozókat. Persze akad a már említetteknek a fordítottja is. Sajnos, vannak még az értelmiségi dolgozók között olyanok is, akik nem éreznek közösséget a faluval. A falusi életet csak a megélhetés szempontjából viselik el. Nem tudnak beleolvadni a társadalomba. Ha egy kis idejük van, máris a város vonzza őket. A falu idegen marad számukra embereivel, problémáival együtt. Nem találnak semmi örömet benne, mert nem is keresnek. Szeretnének minél előbb megszabadulni, városba kerülni. A harmadik fajtája lenne a falusi értelmiségi dolgozóknak az a része, amely félre értelmezi saját szerepét. Neki kellene hatást gyakorolni a falura, de ő adja fel kulturális igényeit. Csak az anyagi javak érdeklik, a szellemi élet holt terület lesz számára. Az eszem-iszom ember nem tudja felvenni a harcot az elmaradottsággal, így nem tud, vagy nem is akar közreműködni a helyes falusi élet, a szocialista kultúra megteremtésében. Sok a TV rabjává válik, magába zárkózik, csak a legszűkebb körben érintkezik az emberekkel, önzővé lesz, akit csak addig érdekel minden, ameddig semmi áldozatot nem kell érte hozni. Ezek elfelejtik a tanult ember kötelességét, ellustulnak, igénytelenekké válnak. Tudjuk, a müveit faluért nagyon sokat kell még tenni. Még hosszú ideig tartó munka lesz, míg minden falu eljut a városi élet vívmányaihoz, bár a rádió, televízió sokat segít ezen a téren. Ennek ellenére sok utat, járdát kell még építeni, kultúrházat, klubot berendezni, új iskolákat építeni stb., hogy a falusi élet színvonalát a városiéhoz mérhessük. Ennek érdekében emeljük hát magasabbra a mércét. Legyünk igényesebbek önmagunkkal szemben is, mert csak az tud adni a szellemi javakból, aki maga is birtokában van ezeknek. Ezért fontos, hogy valamennyi szövetkezet jól hasz-, nália ki a téli hónapokat. Rendezzenek különféle iskoláztatásokat, szakelőadásokat a tagok számára. A tudás, az új ismeretek elsajátítása új lehetőségeket nyit meg az érdeklődők számára. Műveltebbé válni pedig, még ha fáradni kell is érte, mind az egyén, mind a társadalom szempontjából nagy jelentőségű. Kurucz Nándorné A SZÖVETKEZETI GAZDÄLKODÄ: helyes kialakítása a falu szellemi éle téré is nagy hatással van. A jó sző vetkezet létrehozása lényeges váltó zásokhoz vezet. Ezért is fontos, hog; minél több iskolázott szakember dől gozzon a szövetkezetekben, mert e: döntően befolyásolja nemcsak a j< gazdálkodást, hanem a falu kulturált fejlődését, felemelkedését is. Aho csak az agronómus szakember a sző' vetkezetben, ott nem nagy eredményeket érhetünk el semmiféle téren Jó ha minél több egyén tanul a szövetkezetekben is. Hiszen a tanulá: nemcsak arra jó, hogv művelődik a; ember, hanem hogy mivé lesz általa milyen erkölcsi tulajdonságokkal bíi majd. A jó erkölcsi alap nagyon fontos, erős támasza szocialista kultúránk fejlődésének. Tudnunk kell, hogy falvaink gyöke rés átalakítása nem mehet végbe aa értelmiségi dolgozók munkája nélkül Szüksége van falvainknak rájuk, ezérl számolni is kell velük. Meg kell tehál teremteni a feltételeket a szociaüstí gazdálkodás megszilárdításához, hog) a falusi értelmiségi dolgozó is megtalálja jövőjét. Törődni kell a szövetkezetekben dolgozó értelmiségied (szakemberek) anyagi és szellem; igényeivel, és nemcsak a minimumot adni e javakból. Tudnunk kell, hog) ezeknek az embereknek az anyagi és szellemi érdekei összefonódtak a szövetkezeti dolgozók boldogulásának kérdéseivel. Ez már annál inkább így Igaz, mert legtöbbjük közülük is származik. Ez a réteg csak akkot talál önmagára, ha érezni fogja társadalmi küldetését. Beszélni kell a falu vezetőinek velük, egyéni és társadalmi problémáikról egyaránt. Meg kell teremteni a kibontakozás lehetőségét számukra. Vitathatatlan, hogy a szövetkezeti gazdálkodás megszilárdulása, a falu arculatának megváltozása, sok lehetőséget teremt számukra mindenféle téren. Hogy a lehetőség valósággá változzon, ahhoz sok tényező szükséges. Sok probléma vár megoldásra, amihez kitartó, szívós munka és megértés kell. Ezek a problémák csak úgy nyernek megoldást, ha a falu vezetőivel közösen találják meg rá a gyógyírt. Sajnos, még ma is előfordul, hogy a falun élő fiatal orvos, tanítónő, mérnök, agronómus kevés megértést, támogatást kap kezdemé-Vállozások a Csehszlovák Rádió magyarnyelvű adásában adót és jelenleg helyette mindössze három kilowattoson sugárzunk. — S miért nem szereltek fel újat? — Mi is ezt kérdeztük a posta igazgatóságától. Ugyanis már régebben tudtuk, hogy előbb-utóbb le kell szerelni az eddigi adókat. Nem is volt ellene semmi kifogásunk, mert ígéretet kaptunk, hogy helyette Nyitrán egy hatvan kilowattosat építenek. Sajnos, az ígéret csak ígéret maradt és a posta igazgatósága jóformán semmit sem tett az új adó építéséért. — Ezek szerint rövidesen nem is várható javulás ? — Valahogy meg kell oldani a leadó kérdését. Elképzelhetetlen, hogy a kelet-szlovákiai gyenge adás mellett ott se lehessen élvezni a műsort, ahol a magyarság és így a magyar adás hallgatóinak a zöme él. Azt hiszem, amellett, hogy bővült az adás és a műsor színvonalasabbá tételére is törekszenek a rádió munkatársai, a legfontosabb lenne, hogy a hallgatók értsék, élvezhessék a sokoldalú műsort. E fontos kérdés elintézésében a sokezer rádióelőfizető is segíthetne azzal, hogy a Csehszlovák Rádió magyar szerkesztőségének a címére megírnák a bíráló megjegyzéseket. így a rádió igazgatósága a hallgatók véleményével is érvelhetne és az is késztetné a postát, hogy a legrövidebb időn belül oldja meg ezt az égető problémát. TÖTH DEZSŐ rális együttműködésre a helyi népkönyvtárakkal 30 100 korona értékben. A „Példás népkönyvtárakat építünk“ jelszó alatt megindítandó verseny keretében a kassai JNB tanácsa a legjobb könyvtáraknak a negyedik ötéves terv folyamán 35 100 koronát fizet ki jutalom címén. MATÓ PÁL Felhívás! A Moldavai Mezőgazdasági Műszaki Középiskola igazgatósága közli, hogy az 1966/67-es tanévre a mezőgazdasági gépesítési (mechanizációs) szak magyar tagozatára jelentkezhetnek mindazok a tanulók, akik az általános iskola kilencedik évfolyamát sikeresen elvégezték. A tanulmányi idő négy év és érettségivel végződik. Jelentkezők a következő szaktantárgyak keretén belül bővíthetik tudásukat: elméleti és műhelygyakorlaton keresztül traktorok, autók, mezőgazdasági gépek javítása, üzemszervezés, valamint a gépjárművek vezetése. További magyar tannyelvű osztályok nyílnak a felnőttek részére is, akik a mezőgazdasági üzemekben, mint gépjavítók vagy mechanizátorok dolgoznak. A tanulmányi idő három év, szakérettségivel végződik és az érdeklődők a munkaviszony megszakítása nélkül távtanulókként végezhetik el. Jelentkezhetnek mindazok, akik alapfokú iskolai végzettséggel rendelkeznek, és legalább hároméves gyakorlatuk van. Bővebb felvilágosítást az iskola igazgatósága adhat. Az érdeklődők kérvényeiket legkésőbb február 28-ig küldjék el az alábbi címre: Riaditefstvo SPT§, Moldava n. Bodvou, okres Kosice. HIRDETÉS Újjáépített családi ház eladó Lévától 20 kilométernyire. 2 szoba, konyha, éléskamra, fáskamra, ólak, kukoricaszárító és kert. Azonnal beköltözhető. Cím a szerkesztőségben. Könyvproblémák A KASSAI JÁRÁSBAN jelenleg 477 egységes rendszerű könyvtár működik. A helyi népkönyvtárban alkalmazott, csökkent munkaképességű dolgozók számát húszra emelik a negyedik ötéves terv folyamán. Szövetkezetfalván, Aprófalvakon és Kecerpeklényben fiókkönyvtárakat terveznek. Kassán új könyvtárat létesítenek. A kerületi könyvtárnak hat fiókintézetét 1970-ig további nyolc fiókkal toldják meg, új fiókokat létesít ugyancsak a kerületi ifjúsági könyvtár is. Az 500 köteten aluli könyv- i alappal rendelkező, kisebb szakszervezeti könyvtárakat — amelyekből 48 i működik Kassán — egyesítik. Amíg a cseh és morva országrészekben átlag két kötet jut a könyv- ; kölcsönzőkből minden lakosra, addig a kassai járásban csak 1,6 könyvet számíthatunk minden polgárra, de i 1970-ig 2,77 kötetre emelkedik majd . ez az arányszám. A kölcsönzött köny- ; vek mennyiségét tekintve első helyre küzdötte fel magát Szlovákiában a , kassai járás, mert 1 lakosra évente ; 3,077 kötet esik. Kevésbé örvendetes , jelenség viszont, hogy a kölcsönvett 1 könyveknek csupán 5,6 százaléka ok- ’ tató jellegű irodalom, aminek 15 szá- , zalékra kell emelkednie a negyedik ötéves terv folyamán. , A könyvtárak anyagi ellátása sem kielégítő. A járás 128 könyvtára közül ] csak 42 helyi népkönyvtár rendelkezik saját helyiségekkel. A többi könyvtárat vagy iskolaépületekben helyezték el, vagy egyúttal más célokat szolgálnak helyiségeik. Csupán 11 helyi népkönyvtárnak van saját olvasóterme. Ennek az arányszámnak is fokozatosan emelkednie kell. A községek többségében a helyi nemzeti bizottságok vajmi kevés figyelmet fordítanak a könyvtárak berendezésére. Kivételnek számít és dicséretet érdemel ebben a vonatkozásban Jászó, Csécs, Kenyhec, Sady nad Torysou, Szína, Rozgony, Szepsi helyi nemzeti bizottságai. Hatékony segítséget nyújthatnának az EFSZ-ek, amelyek tavaly és tavaly előtt 46 szerződést kötöttek kultudolgoző és tanuló fiatalok égető problémáit. Emellett negyedévenként egyszer, egyórás adásban szórakoztató zenés- és irodalmi műsort is sugárzunk. Újszerűnek számít a jubilánsok koncertje is. Hallgatóink kérésére köszöntjük a hatvan éven felülieket, ezüst- és aranylakodalmasokat. Az illetőket mindig időben értesítjük a köszöntésük időpontjáról. — Szép, hogy gondolnak a becsületben megószültekre. De vajon nem lenne-e helyes azokról a szövetkezeti és nemzeti bizottsági elnökökről is megemlékezni, akik tíz vagy tizenöt éve tevékenykednek a közös vagy a község élén? — Azt hiszem, ezzel a javaslattal egyetérthetünk és ha kérik, a legnagyobb készséggel köszöntjük a falu felemelkedésének élenjáróit. — Bővült is a magyar nyelvű adás? — Hetente két és fél órával. — Ezt csak üdvözölni lehet, de emellett van valami, ami sok bosszúságot okoz hallgatóinknak. Az utóbbi időben azt panaszolják a csallóközi és mátyusföldi dolgozók, hogy nagyon meggyengült az adás. — Jogos az elmarasztalásuk. Mi is történt valójában? Az, hogy Bratislava városfejlesztési terve miatt és egészségügyi szempontból le kellett szerelni a Főrév közelében lévő 30 kilowattos A Csehszlovák Rádió magyar adásában többek között megváltozott a mezőgazdasági adások időpontja is. Az elmúlt napokban felkerestük Molnár Györgyöt, a magyar részleg főszerkesztőjét, hogy felvilágosítást kapjunk, miért került sor a változásokra és milyen elképzeléseik vannak a műsorok színvonalának emelésével kapcsolatban. — Mi tette szükségessé a mezőgazdasággal foglalkozó adások időpontjának, megváltoztatását? — érdeklődöm a főszerkesztőtől. — Széleskörű véleménykutatást végeztünk a hallgatóság között és ennek alapján határoztunk úgy, hogy a vasárnapi 13.10-13.40 közötti adást reggel 7.15 és 7.50 között sugározzuk. Nyáridőben szeretnénk ezt az adást még korábbi időpontra tenni. A harmincöt perces adásunknak nemcsak az időpontja, hanem tartalma is változott. A szakmai, ökonómiai, ifjúsági problémák és riportok mellett, jelentős helyet kap a zenés köszöntő, a jő dolgozók nyilvános elismerése. Jó lenne, ha a szövetkezetek vezetői maguk kérnék a legszorgalmasabb tagok köszöntését. — Van még ezenkívül más mezőgazdasági jellegű adás is? — Lényegében oda sorolhatjuk a heti háromszori tanácsadót. Az elnevezés nem fedi egészen a valóságot, mert az adás keretében megtaláljuk az élenjáró szakemberek termelési eredményeinek hogyanját és a kiváló dolgozók profiljait. A műsornak ez a része főleg tapasztalatcsere jellegű. Ezenkívül a reggeli adásunkban (7.15 — 7.50) mezőgazdasági híranyagot sugárzunk és szívesen válaszolunk hallgatóink leveleire, különböző kérdéseire. — Milyen változás történt még? — Tartalmilag sokat változott a 13-15 óra között tartott vasárnapi adásunk. Egy társadalmi probléma1 vagy kört dolgoznak fel munkatár saim és ezt zeneszámokkal kötik ész sze. A „Fényszóró“ elnevezésű ifjúsági adásunkban is eszközlünk bizonyos változást, és a havonkénti 20-30 perces műsorunkban nem a felszínen mozgunk, hanem mélyen elemezzük a Ismerd meq hazádat! A „Hét nap“ hagyományos akciója, amely évről-évre kedveltebb, az idén már január 9-én kezdődött. Az akció részvevői többnyire mezőgazdasági és idénymunkások, akik a nyár és az ősz folyamán nem jutottak szabadsághoz. A Csehszlovák Utazási Iroda ezért most egyhetes kirándulást szervez a számukra, a Magas Tátrába és Prágába. A résztvevőket szállókban helyezik el, mégpedig Prágában a Centrumban és a Magas Tátrában a Stary Smokovec-i Sportszállóban. Az üdülők többnyire kétágyas szobát kapnak és minden napra színes programot biztosítanak számukra Prágában például városnézés, a Nemzeti Színház, a Nemzeti Múzeum, a vár, varieté kabaréműsorok, az állatkert megtekintése, valamint közös vacsorák vitával és tánccal várnak rájuk. A Magas Tátrában a napi sétán kívül linden csütörtökön kirándulhatnak Lengyelországba, s közben megnézik Zekopané-t, az ismert idegenforgalmi központot. Az ellátás és szállás Prágában 500 korona, a Magas Tátrában pedig 620 korona személyenként. Az említett kirándulásokat Prágában március 20-tól 27-ig és a Magas Tátrában március 27-től április 3-Mg szervezik meg. Az érdeklődők bővebb felvilágosítást a CEDOK utazási irodájában nyerhetnek.
