Szabad Földműves, 1966. január-június (17. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-08 / 1. szám

8 Befejeződtek a CSEMADOK helyi szervezeteinek évzárő közgyűlései. Közel 40 ezer tag tanácskozott az elmúlt évben végzett tevékenységről és arról, hogyan lehetne jobban az elkövetkező Időszakban. Voltak helyek, ahol a múlthoz híven csak szűk körben vitatkoztak és főleg a színjátszás körüli problémákat bon­colgatták. A szervezetek jó részében azonban már a tartal­mas beszámolók alapot adtak arra, hogy felmérjék a község, város kulturális helyzetét és megtalálják az elmélyültebb tevékenység útját. Az alaposság főleg abból eredt, hogy az értelmiségiek sok­helyütt már nem a felülről jövő noszogatásra szorgoskodnak, hanem annak tudatában, hogy az új társadalom építése sok­oldalúan képzett, művelt embert kíván, vagyis a kulturális elmaradottság fékezője a gazdasági fellendülésnek. Az évzáró gyűléseken a temérdek kérdés mellett sok sző esett a falu külső képének szebbé, kulturáltabbá tételéről is. Ezért pártunk XIII. kongresszusának és a szintén ez évben megtartandó IX. CSEMADOK országos konferenciájának tisz­teletére, a helyi szervezetek egész sor kötelezettséget vállal­tak utcák, játékterek rendbehozatalára, betonjárdák építésére, a terek és a középületek körzeténél^ parkosítására. A „Mű­veltebb, kulturáltabb faluért1* jelszó szellemében működnek majd a CSEMADOK tagok az elkövetkező időszakban. A LOSONCI JÄRÄSBAN 55 CSEMA­DOK szervezet tevékenykedik. Az év­­záró gyűléseket a meghatározott terv szerint november és december havá­ban tartották. Az elmúlt évet érté­kelő összejövetelek többsége munka­­értekezlet jellegű volt, és alaposan bonckés alá vették az elmúlt időszak­ban végzett munkát. örvendetes tényként lehet elköny­velni, hogy amíg a múltban csak a járási vezetőség közreműködésével készítették elő az évzárót, most jó­­néhány helyen már a helyi vezetők önállóan szervezték azt meg. De talán, még ennél is értékesebb, hogy nent a régi szűk CSEMADOK szempontok alapján értékelték a kulturális tevé­kenységet, hanem az egész kézség művelődési problémáit boncolgatták. Tekintsünk például bele a lukanyé­­nyei helyi szervezet beszámolójába. Ennek az Ipoly menti községnek közel 1500 lakosa van. s ebből mind­össze 53 a CSEMADOK-tag. Az évzárő gyűlésen mégis mintegy 250-en vet­tek részt, tehát mások is kíváncsiak' voltak a falu kulturális helyzetét ér­tékelő összejövetelre. Mivel Is foglalkozott á beszámoló? Elsősorban alaposan boncolgatta á CSEMADQjfc szervezeti életét, az ének­kar, a színjátszó csoport, a zenekar, az előadások és az irodalmi estek körüli problémákat. De a későbbiek­ben kitért arra is, hogy a .legerősebb gazdasági egység, a szövetkezet ho­gyan használta fel a kulturális alapot, helyesen értelmezték-e a vezetők az 50 215 Kés rendeltetését. Beszámoltak arról Is, hogy 225 rá­dió, 70 televízió és 394 különböző új­ság, folyóirat szolgálja a lakosság kulturális igényelt. Mivel a faluban háromszor vetítenek hetente filmet, a látogatottság kérdését is mérlegel­ték. A CSEMADOK losonci járási vezetősé­ge a csábi szervezettel karöltve ebben az évben újból megrendezi a nagy­szabású szüreti ünnepséget, amely mindig a hagyományos jelvonulással kezdődik. Ä könyvtárral kapcsolatban bírálta a beszámoló, hogy az 1258 kötet közül csak 700 magyar, holott a kölcsönzött könyveké 99 százalékban az. Az már örvendetesebb, hogy a legtöbb olvasó az ifjúság köréből kerül ki. Ez viszont arra kötelezné a könyvtár Irányítóját, hogy az eddiginél több ifjúsági re­gényt vásároljon. Foglalkoztak az anyanyelvi Iskola életképességével is.' Amíg a múltban középiskolát végzett egyetlen egy sem volt a faluban, az utóbbi években négyen érettségiztek és jelenleg öten járnak középiskolába, s tizenhatan különböző szaktanintézetekbe. Jelen­leg öt a főiskolai hallgatók száma, akik közül négyen már ebben az év­ben végeznek. Közülük hárman ma­gyar nyelvű középiskolába jártak, *6 jól megállják a helyüket. Többek között, boncolgatták még az értelmiség szerepét a falu művelő­dési életében és azt is vitatták, vajon mi lehet az oka, hogy a férjhez ment lányok nem tevékenykednek tovább az együttesben. Nyényén és másutt Is sokoldalúan vetették fel a kulturális fejlődés mu­tatóit, és bátran bírálták a hiányos­ságokat. Néhány helyen javasolták a szövetkezet vezetőinek, hogy az ifjú­ság számára sokat jelentene a szö­vetkezeti klub megalakítása. De arról is sok szó esett, hogy a múlt évi rendkívüli Időjárásban milyen jelentő­sége volt annak, hogy az iparban dol­gozó CSEMADOK tagokat megnyerték a sürgős munkálatok elvégzésére. Már az évzárő gyűléseken gondoltak arra, hogy szükség esetén újból helyet áll­janak, s a kötelezettségvállalások több mint 6000 órát tesznek ki. Voltak szervezetek, ahol énekkár vagy népművészeti együttes alapítá­sát javasolták. De talán legtöbb szó esett a kulturális tevékenység szín­vonalának az emeléséről. Amióta nagy­ablakos házakon televíziós antennák sorakoznak, a falusi lakosság igénye­sebb lett, többet vár a műkedvelők­től. Ezért az együttesek jelentősebb szakmai segítséget várnának a Jövő­ben a járási szervezet részéről. A CSEMADOK hivatásos dolgozói meglepetést Is vittek magukkal az év­záró gyűlésekre. A tavaly megtartott dal- és táncünnepélyekről filmet ké­szítettek. amelyet lepergettek a ta­nácskozás után. A közel egyórás film mindenütt, de különösen azoknál a szervezeteknél tetszett, amelyeknek az együttesei részesei voltak a mű­sornak. Ez az okos kezdeményezés minden bizonnyal serkentően hatott a tánccsoportok, énekkarok, zeneka­rok tevékenységére is, ebben az év­ben Szécsénkén, Füleken és Csábon megtartandó járási rendezvényekre még színesebb műsorra készülnek majd. Ezeken a kiemelkedő kulturális rendezvényeken minden bizonnyal meglepetést tartogat majd a Fülek! Palőcegyüttes Is új műsorával. A lel­kes füleki vezetők most azt is vállal­ták, hogy a közeljövőben hozzálátnak az Ipoly-vldéke népi hagyományainak gyűjtéséhez, hogy ezt feldolgozzák, s aztán művészi formában tolmácsol­ják a kacskaringós folyó vidékén lakó szorgalmas népnek. Mint minden alapos munka, az év­záró gondos előkészítése, levezetése minden bizonnyal a losonci járásban is. másutt is meghozza a várt ered­ményt, és a CSEMADOK szervezetek a jövőben még többet tesznek majd a falu kulturális felemelkedéséért. Tóth Dezső A SAJÖ VÖLGYE i • / • T t “3Nepi akademiaTomalian dolat lelkesítette azokat az embere­két, akik megkezdték az úttörő munkát. A parlagon heverő vagy t vasutak mentén fekvő kevésbé kihasznált területeket, gyümölcsfák, főleg mintagyümölcsészetek telepítésére használták fel. A város köze­lében hozzáférhető helyen a tanulékony emberek számára ezek a gyü­­mölcsészetek a gyümölcstermesztés iskolájává váltak. Az első gyümölcs­­termesztő csoportnak, mely három éve működik, huszonnégy tagja volt. Persze nem ment minden nehézség nélkül. Először nem talált elég megértésre a gondolat, később kevés volt a típusalany ültetvény. A gyü­mölcsös körülkerítése is nagyon költségesnek mutatkozott, s a talaj elhanyagolt volt, de minden hiányosságot legyőztek és ma már harminc­nyolc tagú a csoport. Csekély kivétellel mindenütt jó minőségű, ala­­csonytörzsü ültetvény díszük. Még valamit a falusi kertekről. A parcellák nagysága nem lépi tül a 490 köbmétert, de ennek ellenére csodálatos, hogy a kertészek ml mindent tudnak itt kitermelni. Gyümölcsből a kerület fajtáit termesz­tik, ugyanúgy a bogyósokból is, bár ezekből néhányan kísérletileg máé fajtákat Is ültettek. Dicséretreméltó, hogy a fajta kiválasztását külön­leges gonddal végezték, és csak a kitűnő minőségű fajtákat vették fi­gyelembe. Kísérleteznek különböző fajta földieperrel, málnával és olyan különlegességekkel is, mint például a füge. Egyetlen hiányosság, hogy a kertek öntözésére nincs mindenütt folyó­víz, s így a tagok kénytelenek kútból öntözni. A Jobb eredmények érdekében tanulniuk kellett, ezért a helybeli gyümölcstermesztők a Gyümölcstermesztők és Kertészek helyi szerve­zetével karöltve megszervezték a népi akadémiát. A téli időszak kitü­nően alkalmas a tudás gyarapítására. A népi akadémia megszervezésé­nek terve már az elmúlt télen megszületett, de különböző nehézségek miatt nem sikerült megvalósítani. Az idén azonban a helyi szervizet nagyobb figyelmet szentelt előkészítésére, és így december elején már teljes Ütemben működtek. Az első évfolyam számára tervezett előadá­sokat az újtelepítésú kertek tennivalóihoz idomították, és a jelek sze­rint az előadások iránti érdeklődés egyre nő. Több mint valószínű, hogy a tervezett kilenc előadást még bővítik. Reméljük, hogy a népi akadémia hasznos lesz a gyümölcsészek számára. Tornaiján tehát újból felkarolták a gyümölcstermesztést. Egyelőre azonban jelentős gondot okoz a megfelelő talaj kiválasztása. Nem akar­nak e célra más módon jól kihasználható területet elvenni, viszont a kevésbé kihasznált földek elég messze esnek a városkától. A gyü­mölcstermesztők abban reménykednek, hogy Idővel ezeket a távoleső részeket Is beültethetik nemesített gyümölcsfákkal. S—e Hírek a Csemadok életéből A A CSEMADOK felsőszecsei helyi szervezetének évzárő közgyűlésén tartalmas beszámolót tartott Csekei Ernő elnök. Bár a kis községben ki­lencven tagja van a CSEMADOK-nak, mégis úgy határoztak, hogy személyi agitáción keresztül minden magyar­ajkú felnőtt lakost megnyernek a szervezetnek. Természetesen gondol­nak arra Is, hogy minden tagjuk rend­szeresen járasson különféle sajtó­termékeket. A tartalmas évzárógyű­lést színes műsor követte, amelynek a betanításáért. Kongz Jlgng és Jónás Margit tanítónőket illeti dicséret. (Kűcs'Gyula, Alsőszecse) A Az elmúlt hónapban az ipoly­­szakállas! kultűrház is megtelt CSE­­MADOK-tagokkal. Az élénk vitában Gombos elvtárs, a szövetkezet elnöke bírálta a tanítókat, hogy nem eléggé aktívak a kulturális szervezetben. A tanítók viszont azt bizonygatták, hogy olyan élénk kulturális tevékeny­ség régen volt a faluban, mint az el­múlt évben. A közgyűlésen foglalkoz­tak az ipolymenti dal- és táncegyüt­tes megalakításának lehetőségével. A szövetkezet irányítói kijelentették, hogy amennyiben megalakul az együt­tes, többezer koronával hozzájárulnak annak a fenntartásához. Arról is vi­tatkoztak, hogy a falu lakosságához mérten kevés a taglétszám és el kel­lene azon gondolkozni, hogyan lehetne a lakosság közül minél többet meg­nyerni a szervezet tagjául. (Belányi János) A A naszvadi magyar tannyelvű iskola tanítói és diákjai a CSEMA­­DOK-kal karöltve részleteket mutat­tak be Petőfi Sándor János vitéz cí­mű elbeszélő költeményéből. Az elő-' adás elnyerte a közönség tetszését és kétszer is megtelt a közel 800 sze­mélyt befogadó művelődési otthon. Kár, hogy a rendezők nem gondos-Losonc környékén egész sor korszerű művelődési otthon épült az utóbbi években. Most már az lenne a fontos, hogy a kultúra hajlékát minél töb­ben látogassák. A képen látható panyidaróci kultúrotthon előterében, bár ott áll a színes körtékkel megvilágított hívogató fenyőfa, mégis kevesen látogattcác el oda a karácsonyi ünnepek alatt. Igaz, a falu irányítóinak job­ban kellene törődniük azzal, hogy legalább olyan kellemesen legyenek fütve a szórakozóhelyiségek, mint a közelben lévő vendéglőben. Lehet, hogy akkor a fiatalok inkább ott tanyáznának, mint a szűk, füstös kocsmában. A MATESZ január havi terve 8. vasárnap U. kedd 14. péntek 15. szombat 16. vasárnap 18. kedd Í0. csütörtök 21. péntek 22. szombat 23. vasárnap 25. kedd 27. csütörtök 28. péntek iQ> vasárnap Bős Kamocsi Feketenyék Komárom (prem.) Dunaszerdahely Zseliz Komárom Nyitra Csallóközcsütortök Párkány Komárom Tallós Perbete Marcellháza Deák! Párkány Nagymegyer Köbölkút Nagymegyer Komárom Komárom —Ilyen nagy szerelem —Liliom 19.30 A lőcsei fehér asszony — Ilyen nagy szerelem — Ilyen nagy szerelem —Liliom —Ilyen nagy szerelem —Ilyen nagy szerelem —Liliom Liliom —„— Liliom Ilyen nagy szerelem —A lőcsei fehér asszony Ilyen nagy szerelem —Liliom —„— Liliom Ilyen nagy szerelem —Liliom — Ilyen nagy szerelem ^Aihelyt helyet foglaltunk, ba­­rátom mesélni kezdett. — A minap bementem a Béke utcai könyvesboltba, Mondom a főnöknek: pardon, megnézhetném a felsőpolc birodalmát is? — Kérem, azonnal hozom a lét­rát. Eelmentem a létrán és célbavet­­tem a legfelső polc könyveit. Köz­ben nyílt az ajtó... Az ember mindig az ajtó felé tekint, ha va­laki megy vagy érkezik. Ezúttal egy csinos barna leányzó lépte át a kü­­szöböt. Ismertem a leányt. Szavaló­esteken mindig ö szavalta az „El­mennék éti tehozzád“ című verset. A közönség mindig sirt, amikor teljesen át szelleműit en, búgó han­gon a vers utolsó sorait mondta: j,Elmennék in tehozzád. De nem mehetek.“ A könyvtár megtelt varázzsal, miután a lány betette maga mö­gött az ajtót. A főnők azon nyom­ban elé sietett és üdvözölte... 1 A lány fejmozdulattal viszonozta 1 az üdvözlést, majd megszólalt: — Oj könyveket szeretnék... — Ő, igen kérem, tessék! Az imént csomagoltuk ki - mondta a I < f őnők mey^p yárog, h$gy a lány a mondanivalóját befejezze. Antónia - eszembe jutott a lány neve - megszemlélte a könyveket, de csalódottan a főnőkre pillantott. Batta György: Virágot nyit a puskacső című kötetét szeretném. Megkapták már? — kérdezte. Egy kis tévedés- Bocsánat kisasszony, mi pony-, uairodalmat nem tartunk vála­szolta a főnök, szokásos, soha sen­kit meg nem sértő hangján, mi­közben a létra nagyot reccsent alattam. Mindketten felém tekin­tettek és a létra-okozta zaj némi szünetet okozott, de a lány újra nekibátorodott:- Talán nem értett meg a fő­nök úr. A „Virágot nyit a puska­cső“ című verseskötetet óhajta­nám ...- Mondtam már, mi cowboy­­könyveket nem árulunk — mondta a főnök. Antónia némán és kétségbeeset­ten bámult maga elé. Lelkében minden bizonnyal nagy fájdalmat érzett. Tekintete felém siklott, szeme a szemembe fúródott, mir\t­kodtak a helyiség fűtéséről, amely még kellemesebbé tette volna az estét. (Dobosi József, Naszvad) A Az árvlzsújtotta községek leg» többjében művelődési otthon hiányá­ban, nehezen indul meg a kulturális tevékenység. Gútán, Dunamocson, Ne­­mesócsán és még néhány helyen, aho? ügyes szervezők működnek, a tevé­kenység már megkezdődött. Legutóbb a gűtalak Bogyára Is ellátogattál^ ahol jól sikerült műsoros estnek ör­vendhetett a közönség. Sajnos > bo­­gyaiak kedvét ez az est sem hozta meg, s mindmáig tétlenkednek a kul­turális munka terén. (Papp Jánosi A A CSEMADOK nyltral járási ve­zetősége a pedagógiai fakultás kor« szerű aulájában nagyszabású énekkari fesztivált rendezett. Ebből az alka­lomból először szerepelt Nyltrén j Csehszlovákiai Magyar Tanítók Köz­ponti Énekkara, amelyet Vasa Lajos Erkel-dljas karmester vezényelt. A műsorban felléptek még a Nyitrai Pe­dagógiai Fakultás énekkara, az eger­­szegi férfikar, valamint a felsőkirályl és a-nyitragerencséri gyermekkórus. Az énekkari fesztiválon a körzeti sza­valóverseny győztesei is bemutatkoz­tak. (B. J.) A A CSEMADOK komáromi hely! szervezete is felmérte a múlt évben végzett munkát, és meghatározták a jövőbeni tennivalókat. Ez alkalombői a második lakótelepi magyar alapfokú iskola diákjai a Kaszás házaspár ve­zetésével színvonalas műsorral szóra­koztatták az évzárő gyűlés résztve­vőit. Nagy sikert aratott a Balázs— Haxer kettős, valamint Böszörményi Ildikó. A jelenlevők a beszámolóból örömmel vették tudomásul, hogy a tagság létszáma 110-zel növekedett az utóbbi időben. (Andriskín József, Komárom) ha tőlem várta volna a megmentő magyarázatot. — Szegény kislány — gondol­tam — a főnök nagyon jó ember, ne haragudj rá! Jártas az iroda­lomban',* de sajnos későn szerez tudomást a hazai termékekről, ami talán nem is róható egyedül az ő számlájára. Látod, puskáról hallott és a cowboyokra gondolt... Nem folytathattam tovább a szemmel való beszélgetést, mert a lány két kövér könnycseppet tö­rült ki szeméből. Kis kézitáskáját szivéhez szorította és elment. El­vitte a könyvesbolt varázsát, kezd­tem rosszul érezni magam. Nyikor­gó térdekkel másztam le a létráról. Két könyvet becsomagoltattam is szótlanul fizettem. , A főnököt megzavarta szótlan­ságom és talán az előző jelenet is. Ogy láttam, nagyon akart valamit kérdezni. Pedig ha kérdez, szívesen elmondtam volna neki az igazsá­got ... — Befejezted? — kérdeztem. — Igen! — Ne haragúd], de gyáva kukac vagy. Szervusz. - Felálltam és el­indultam. Még hallottam, hogy va­lamit mondani akar, de nem néz­tem vissza, MQTESlKYj ARfigJf

Next

/
Thumbnails
Contents