Szabad Földműves, 1966. január-június (17. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-22 / 3. szám

Milyen a jó méhanya és hogyan értékeljük hordás elmaradhatatlan feltéte­le. Hogy a család április 10-én száz dm2 fiasítással rendelkez­zék, ahhoz természetesen szük­séges, hogy már a méhészeti év kezdetén (előző év gugusz­­tusának végén) legalább negy­ven dm2 fiasítással legyen jól betelelve. Az egész következő évi mun­kálkodásunk alapját a méhcsa­lád nyárvégi, minimálisan 40 dm2 fiasítása képezi. Ha a . csa­ládok előző év augusztusában gyengék voltak, úgy tavasszal is azok. Ekkor az egész tavaszi fejlődést elő kell segíteni, ezzel azonban bővebben itt nem fog­lalkozhatunk. c) Fontos az is, hogy a család fejlődése majdnem a rajzásig fokozódjék. A rajzást természe­tesen meggátoljuk, de számunk­ra ezek a családok okvetlenül szükségesek, mert rajzás előtti hangulatban vannak és anya­nevelésre csakis ezek alkalma­sak. Illene ezt az állításomat is megindokolni, de ez is egy különálló témakör és itt erről sem beszélhetünk. d) Végül a harmadik év után leváltott anya lesz végleges bi­zonyítéka az anya jó minőségé­nek, s ha az anyát mi neveltük, akkor anyanevelési módszerünk és munkánk tökéletességének. Ezt az utolsó feltételt termé­szetesen nem tartjuk be min­den családnál. Gondoskodnunk kell arról, hogy a harmadik év­ben az anyát lecseréljük. Csu­pán annak igazolására, hogy az anya valóban jó volt, maradhat egy-két család anyja leváltatla­­nul. Azonban a következő év tavaszán a tartalék anyák elő­ször ezeket váltják majd le Mai ismereteink alapján, leg­alább ezen követelmények sze­rint kell az anya tevékenységét megítélnünk. Nagyon előnyös lenne, ha méhésztársaink eze­ket az adatokat minden anyá­ról, minden évben feljegyeznék. Saján nevelésű anyáink sem mindig tökéletesek és anyane­velési módszerét mindenki tö­kéletesebbé fejleszthetné. Ogy vélem, ezt tűzhetnénk ki célul. SZIRMAI ISTVÁN Anyásítás kábítással Scipion így any ásít: A csa­ládot a nap meleg óráiban anyátlanítja. Alkonyat táján füstölőben elégetett kávés­kanálnyi ammóniumnit róttál elkábítja. A gázt a kijárón fújja be (és utána bizonyára elzárja a kijárót) Ha a csa­tád zsongása megszűnt, le­szedi a keretfedőt és néhány percig vár. hogy a gáz el­illanjon. Akkor az anyát és kísérőit fiasításos lépre bo­csátja. és a kaptárt becsuk­ja (a kijárót pedig bizonyára kinyitja). Eddig ezzel a mód. szerrel érte el a legjobb ered­ményt (A kábításos anyásí­tás sok évtizedes Az ammó­­niumnitrát károsságáról né­hány év óta több komoly kí­sérleti eredményt olvastunk. Az anyát általában helytelen kísérő méhekkel adni be.) (Revue Francaise dApiculture.) ★ A méhek leküzdötték a hospitalizmust? Kísérleti úton megállapí­tották, hogy a méhek össze­sen 6 antibiotikumot termel­nek, amelyet létezésük 40 millió esztendeje óta minden valószínűség szerint válto­zatlanul használnak fel kü­lönböző fertőző organizmusok ellen llymódon tehát meg­oldották a látogatás (hospi­­talizmus) problémáját. vagyis meg tudják gátolni az ellen­­állóképes törzsek kialakulá­sát. Kimutatták, hogy a mé­hek testét bevonó antibioti­kum a rovarral érintkezésbe jutó baktériumokat megöli. Egy másik antibiotikummal a méhek a légeket vonják be egy harmadikat a virágpor­hoz, negyediket a pempöhöz, ötödiket a mézhez kevernek. A hatodikat végül a propo­liszban sikerült megtalálni. (Die Biene, Giessen) A kaptár színe és hőmérséklete Lensky, a jeruzsálemi egye­tem mezőgazdasági karán kü­lönféle színű üres Langstroth­­kaptárak fészkének levegőjét középen függő gömbalakú fűtő­vel melegítette, a méhfürt me­legének helyettesítésére. így a hevítés egyenletesebb és állan­dóbb, helyhez kötöttebb volt, mint betelepített kaptárban. A hőmérsékletet villanyos hőmé­rőkkel kaotárbontás nélkül ta­nulmányozták. A kaptárak el­helyezése: tűző napon, árnyék­ban, gyepen, gyepre rakott 20 cm-es téglaállványon, 5 cm vas­tag kötött földrétegen, 10 cm vastag szalmán. Legmelegebb volt tűző napon az ezüst fes­tékkel mázolt falú, mázolatlan födelű kaptár. Leghűvösebb a falán és födelén fehérre mázolt. Az előbbi legnagyobb hőmér­séklete 50,8 C fok, az utóbbié csak 32,2 C fok volt. A kék kap­tár hűvösebb volt fehér tető­vel. A szerző a fehér tetőt nem ajánlja télire, bár Izráelben a tél enyhe. Hőségben a legked­vezőbb a zöld gyepes talaj, mert a kaptárakat hösebben tartja. (Bee World) juk meg a hordási viszonyok mostohaságait is. Ismereteink megfelelő magas színvonalon vannak és ezen a színvonalon kell a jó anyával szemben tá­masztott követelményeinket is megfogalmazni. Az anyaméh tevékenysége akkor jó, ha: A a) A fiasítás még a harma­dik évben is tömör, hézag­mentes. A b) Ha a tavaszi főhordás előtt negyven nappal minden évben legalább 100 dm2 össz­­fiasítása van. Ac) Ha a méhész beavatko­zása nélkül a család évente kirajzik, A d) Végül, ha az anyát a mé­hek csak a harmadik év után váltják le, E követelmények fontosságát, akkor látjuk, ha az egyes pon­tok tartalmát megindokoljuk. a) A fiasítás tömörsége álta­lánosan ismert, és eddig min­denhol elfogadott követelmény Közelebbi indokolásra nincs szükség. b) A száz dm2 fiasítást negy­ven nappal a tavaszi főhordás előtt el kell érni, mert csak ez biztosítja a főhordásra kész népes családot. Hogy vidéken­ként mikor áll be a főhordás, azt minden méhész tapasztalat­ból tudja. Mégis, egy kb. általá­nos határidőt meg tudunk álla­pítani, ha a tavaszi főhordást a tavaszi réti és mezei virágok és az akác, s a nyári főhordást a nyári réti és mezei virágok, az akác és a hársfa virágzásá­hoz viszonyítva számítjuk ki. Pl. hazánk déli részein a tava­szi főhordás május 15—20-tól június közepéig tart, a nyári főhordás pedig június közepé­től kb. július közepéig. Ez a határidő hazánk középső ré­szein gyakran két héttel, észa­ki részein pedig négy héttel is eltolódik. Akárhogyan is van, a méhész saját telephelye sze­rint egészen pontosan meg tudja állapítani, mikor kezdő­dik a főhordás. Ha ez pl. má­jus 20, akkor azelőtt negyven nappal, vagyis már április 10-én vizsgálja meg családjait. Ahol a száz dm2 fiasítás megvan, ott az anya kiváló és a család főhordása népes, ami a méz-Nincsen olyan méhész, aki még nem vásárolt vagy kapott volna anyaméhet. Szerencsére ma már a kis méhészek is ma­guk nevelik az anyákat. Azon­ban bárhogyan is jutottunk a méhanyához, be kell vallanunk azt is, hogy a bban gyakran csalatkoztunk. Nem kell bizo­nyítgatni. mit jelent a család­ban a jó anya! Azt sem kell bizonyítgatni, hogy mennyire fontosak, országos viszonylat­ban, a jó méhanyák! Az anya­nevelés, a méhész egyik nagyon fontos feladata. Az anyaneve­lést igyekezzünk minél hama­rabb megtanulni, mivel addig család a család, amíg anyja van. Érezzük, tudjuk, hogy tartalék anyának lenni kell. Ámbár az anyát nem csak nevelni kell, mert ez csupán félmunka, sőt néha rossz mun­ka. Nekünk azt is tudni kell, hogy a felnevelt anya hogyan viselkedik? Érdemes volt-e úgy nevelni, amint azt végeztük, mert ha a család már a követ­kező évben váltásban kezd, bi­zony kár volt a vesződés. Egy­szóval, csakis nagyon jó anyá­kat szabad nevelni. Amikor az anya fiasít, tevé­kenységét pontosan megfigyel­hetjük. A gyakorlati méhésznek a látható dolgokra útmutatás nem kell. A főhordásra kész népes család mindenkor a jó munkát és az anya jó minősé­gét igazolja. Ahhoz, hogy az anya munkál­kodását elbírálhassuk, tisztában kell lennünk azzal is, milyen tulajdonságokat kell a jó anyá­tól megkövetelni? Erről a tárgyról kevés közle­mény jelent meg. Még a szak­könyvek is csak elvétve utalnak bizonyos dolgokra, melyek némi útmutatással szolgálhatnak. Legtöbbször a tömör és hé­zagmentes fiasítást követelik meg, pedig ez teljesen elég­telen. Ezt a feltételt az első évben még az egészen silány anyák is teljesítik, ezért szük­séges, hogy a jó anyával szem­ben állandóbb és nagyobb kö­vetelményeket támasszunk. Ma már teljes részleteiben ismerjük a méhcsalád minden fejlődési mozzanatát. Etetéssel, vándorlással ellensúlyozni tud­Szójaliszt etető ] Mi az alábbi módon készítettünk szójaliszt etetőt: két ] 80 cm hosszú lécből kereszt alakú talapzatot készítettünk. ] s ennek közepébe merőleges irányban egy magas tartófát j rögzítettünk, A tartófára forgathatóan egy 60X40 cm nagy- 1 ságú etetőasztalt ennek négy sarkára pedig sarokfákat 1 szegeltünk. A sarokfák egymásra nézők, 4,5 mm szélesen j és 15 mm mélyen az asztallapba vannak süllyesztve. Az j egyik oldalon van a fiók szája. A sarokfákat 4 mm vastag | heliusz üveg köti össze (oldalfalak), amely a sarokfiók j 2 harmadáig ér. Az etetőt szintén ugyanilyen üveglappal 1 fedjük le. Ez az etető azért előnyös, mivel a nap sugarai felmelegítik 1 a benne levő eleséget és a félig megdermedt méheket. Mi- I vei üvegből készült a tisztántartása könnyebb és lehetővé j teszi a méhek figyelését. Kevesebb eleség szóródik szét, és I — ami a legfontosabb — az eső és a harmat elől nem kell I behordani. Keszőcze Imre, Királyfaiva

Next

/
Thumbnails
Contents