Szabad Földműves, 1966. január-június (17. évfolyam, 1-25. szám)
1966-06-25 / 25. szám
Ä rajzás természettani feltételei Ä magyarországi „Méhészet“ 1964 májusi száma Dr. Paüurean Liviu tanulmányát közölte „Az anyanevelés javítása“ cím alatt Ezt' a tanulmányt megelégedéssel olvastam, mert első írásbeli bizonyítéka annak, hogy már kutatóintézetek nézete szerint is léteznek a biológiai feltételek s így ezekről beszélni Jogos. A tanulmány tartalmát három pontba foglalhatjuk össze: 1. Rámutat egy helytelen anyanevelési módszerre. 2. Elsőízben ír bővebben a rajzás természettani (biológiai) követelményeiről. 3. Végül a tömeges anyanevelés egyik helyesebb eljárását ismerteti. Íme, bizonyíték arról, hogy a tömeges anyanevelők sem „csak anyákat", hanem igenis, tökéletes fajanyákat akarnak nevelni. Ez a tanulmány ennek a tökéletes anyanevelésnek az érdekében az egyes biológiai követelményeket állapítja meg, mindössze az az általános hiánya, hogy csak megemlíti az anya jó munkáját, de a jó munkának a feltételeit nem határozza meg. Ezért kellett első tanulmányként közölni a Méhész 1. sz. megjelent cikkemet. Az első és különösen a második pontba foglalt rész a gyakorlati kis méhészeket is illeti. Azok a méhészek, akik évente mindössze csak 2—20 anyát nevelnek, esetleg vásárolnak, Dr. Padurean tanulmányának nagy figyelmet szentelhetnének. Jelenleg már nem vitás, hogy az álca bölcsőkezdetben ötször annyi pempőt kap, mint munkássejtben. A bölcsőkezdetbe adagolt nagyobb mennyiségű pempő, valamint az, hogy a petéből kikelt álca, kikelésének első pillanatától kezdve, jövendőbeli anyának szánt nagyobb mennyiségű pempővel legyen táplálva, biológiai jelentőségű. Ezek a kétségtelenül bizonyos tények, az eddigi mesterséges anyanevelés munkálataira forradalomszerüen hatnak. Vagyis, azokat az anyanevelési módokat, ahol az itt említett két feltétel nincs teljesítve, ahol tehát anyákat idősebb vagy fiatalabb mnnkásálcából nevelnek, el kell utasítani, mert alapvetően hibásak. Dr. Padurean is helyesen írja: biológiai szempontból valóban sokat levon az anyák értékéből. Az ilyen anyák öt napon belül ritkán párzanak. A továbbiakban Dr. Padurean a környezet hatásáról ír és eljut odáig, hogy ezeket végül is biológiai követelményeknek minősíti. Alapjában véve ftt is Igaza van. Ebben a kérdésben azonban még egy további és részletesebb indokolással nem csak biológiai követelményekről, hanem a méhcsalád sajátos életkörülményeiből kiindulva, a természetből törvényszerűen kialakult biológiai feltételekről kell beszélnünk. Dr. Padurean a természetes rajzást választotta irányadónak a mesterséges anyanevelés munkálatainál. A rajzás, biológiai egységű méhcsalád szaporodásának természetes lezajlása. ö is ügy véli, hogy ha az anyákat a természetben lezajló rajzás biológiai feltételei szerint neveljük, azok nevelési módja megoldja a fajanyák (tenyészanyák) minőségét és ezzel betartja az általános, mindenkor érvényes első szabályt. Nagyon érdekes ez a kitétel, mert messzemenően igazolja a gyakorlati méhészek azon tapasztalatát, akik anyaszaporítás céljából a természetes rajzás közben nevelt anyabölcsők felhasználását Javasolják. Tanulmánya végén azt írja, hogy a közölt indokolással és anyanevelési móddal, a kérdéseknek még csak egy részét oldottuk meg. Az anyanevelési módszerével, részletesen most nem szándékozom foglalkozni. Csupán annyit jegyzek meg. Van benne néhány új részlet és sokat old meg. Sajnos, tömeges anyanevelés, s így a kisebb méhészetek számára nem a legalkalmasabb. Szeretném, ha méhésztársaim cikkét most még egyszer figyelmesebben átolvasnák. Hozzászólni a rajzás biológiai feltételeihez szeretnék. Tanulmányában kilenc pontba foglalta a környezeti feltételeket, vagyis amint tovább Írja, a biológiai követelményeket. Az első pontban a főhordás előtti és utáni időt tartja követelménynek, és itt csakis a külső körülmény befolyását látja. Úgy vélem, ezt a feltételt, vagyis a rajzás idejét a külső körülmények befolyásolják ugyan, de nem határozzák meg. A méhcsalád kirajzik néha már áprilisban, sokszor a főhordásban, sőt néha augusztusban is. Az időt elsősorban a méhcsalád dinamikus fejlődése határozza meg, ami nem a főhordás előtti vagy utáni időtől függ. Helyesebb lesz, ha azt vizsgáljuk, mik a természetes rajzás okai? Mikor és miért rajzik a méhcsalád? És elsősorban azt kell vizsgálnunk, mi szükséges ahhoz, hogy a méhcsalád kirajozzék? A természetes rajzás biológiai feltételeit igy határoznám meg: 1. Zsúfolt család, mely fejlődésének legmagasabb foka felé halad. Ebben az időszakban a méhek a kereteket sűrűn fedik és majdnem minden kereten van fiasítás. Ez az időszak leggyakrabban a főhordás idejére szokott esni, de előfordulhat előtte és utána is. 2. A rajzás elmarad, ha á hordási viszonyok leromlanak, (külső körülmény), ezért második feltételként a bőséges élelmet említem meg. Ez méz és virágporkészlet, mely elsősorban a főhordás Idején özöi>Kk szinte korlátlanul a kaptárba. 1. További feltétel, az eddigi otthon szűk kerete. Azért feltétel, mert a fejlődés csak addig terjedhet, míg a zsúfoltság megengedi. Ekkor épülnek a bölcsőkezdések és ez a rajzás! hangulat kezdetének figyelmeztető jele. 4. Negyedik feltétel az anya Jelenléte, mert a rajzás! hangulatot csak az anya Jelenléte képes fenntartani. Eltávolítása esetén a mozgató erő többé nem a rajzási hangulat, hanem az elárvulás következtében fellépő kétségbeesés, s a nevelt anyák biológiai értéke esetleg gyengébb lehet ' 5. Ötödik feltételnek a pempőt termelő fiatal méhek túlsúlyát tartom. Ez a rajzási hangulat előidézésének betetőződése. Ez az időszak, amikor olyan sok pempő termelődik, mely a fiasítás és az anya, valamint a herék szükségletét messze felülmúlja. A dajkacsoport nem tud vele mit csinálni. Kezdik a pempővel egymást, a többi dolgozót t* etetni, s ezáltal a méhcsalád minden tagjánál biológiai jelentőségű változás áll be. Belesodródnak egy nyugtalanságba, s a dolgozók anatómiai anyáknak érzik magokat. Az anya túltápláltsága, miatt rengeteg petét termel és minden sejtet bepetéz. Felkeres minden zugot, de mivel már helyet nem talál csak a bölcsőkezdések csészéit, azokat is bepetézi. Ekkor jut a méhcsalád rajzási hangulatának tetőfokára. A külső körülményektől függő biolöglai egység szaporodása így válik elkerülhetetlen szükségletté. 6. Hatodik feltételnek a szaporodás szükségességének a felismerését tartom. Ez az az időszak, amikor a rajzási hangulat tetőfokán, a bepetézett anyabölcsők birtokában és az eddig említett feltételek kedvező fennállása esetén a rajzási hangulat eltűnik és helyébe egy fokozottabb hajtóerő, a szaporodási ösztön tudata lép. Az anyanevelés tehát nemcsak a rajzási hangulatban, hanem a jóval hatásosabb szaporodási ösztön kényszerítő hatása alatt válik tökéletessé és elkerülhetetlenül szükségessé. 7. Hetedik feltétel a bölcsőkezdésbe lerakott pete. Itt a hangsúly a bölcsőkezdetben rakott petén van, mert csak ebben kap a jövendőbeli anya ötször annyi pempőt, mint a munkássejtben fejlődő pete. Annak, hogy az álca kikelésének első pillanatától a nagyobb mennyiségű pempőt kapja messzemenő biológiai jelentősége van. Ez az alapfeltétele az anya tökéletes fizikai fejlettségének. 8. A nyolcadik biológiai feltétel az álca kikelésének első pillanatától való táplálása, a bölcsőkezdetbe adagolt nagyobb mennyiségű pempővel. 9. A kilencedik feltétel az anyák természetes kiválasztódása. Ez a természet elementáris fajfenntartási törvénye. Csak azok az anyaegyedek maradnak meg, melyek a legéletrevalóbbak. Ezért rendezte be a természet az új anyák párharcát lö. Végül tizedik feltételnek a rajzás tényét és azt a tudatot említem meg, mely az új anya segítségével a család szaporodási öszönét ki fogja elégíteni. Csak a rajzás után múlik el a nyugtalanság és kezdődik újra a normális élet Dr. Padurean rajzási követelménynek állítja be az anya több herével való párzását is. Ez a követelmény csak a tökéletes anyával szemben áll fenn, s a rajzással magával nem függ össze. Hasonlóan, mint ő, én is állítom, hogy azok a mesterséges anyanevelési módok, melyek a fenti biológiai feltételeket nem teljesítik, csak gyengébb minőségű anyákat eredményezhetnek, s az anyák fajanyáknak (tenyészanyáknak) alkalmatlanok. Állítom továbbá azt is, bogy a természet e feltételektől sohasem tér el, s ezek egyformán alapvetően fontosak. Lényegében állást kell foglalnunk. Ki kell jelentenünk, az az anyanevelési mód tökéletes, mely a természetes rajzás biológiai feltételeit betartja. Itt persze megint fennáll a kérdés: hát melyik az a mód? Sajnos nem szabad még most sem erről beszélni, mert nagyon jó anyákat kapunk a csendes anyaváltásban Is, sőt néha, nagyon ritkán, még az elárvulás következtében nevelt anyák Is megállják a helyüket, s így • további anyákat eredményező mozzanatok biológiai feltételeiről is kell beszélnünk. Miért követeljük a tökéletes anyanevelést? Különösen a kis méhészetek vásárolnak anyákat gyakrabban, mert nem minden méhész merészkedik belefogni az anyanevelésbe. Az árát becsületesen megfizetik s ezért joggal követelhetik, hogy biológiailag értékes anyákat kapjanak. Nemzetgazdasági szempontból Is nagyon fontos, hogy a méhanyák minél jobbak legyenek. Végezetül azzal zárom soraimat, hogy a rajzás biológiai feltételei még egyáltalában nem véglegesek. További megfigyeléseknek kell bővíteni vagy egyszerűsíteni ismereteinket és ebbe a munkába követelésünk folytán az állami kutatóintézeteknek is be kell kapcsolódniuk. Szirmai István
