Szabad Földműves, 1966. január-június (17. évfolyam, 1-25. szám)
1966-06-11 / 23. szám
Csehszlovákia Kommunista Pártjának XIII. kongreszsusa hangsúlyozza, hogy a szocialista társadalom további fejlődésében nagy Jelentőséget kap a nemzeti bizottságok sokoldalú tevékenysége. A CSKP Központi Bizottsága számos konkrét intézkedést foganatosított a nemzeti bizottságok Jogkörének és felelősségének további szilárdítása érdekében. Ezek széles teret biztosítanak munkájuk, a polgári önkormányzat fejlesztésére, melynek fő küldetése, hogy körzetükben komplex módon biztosítsák a lakosság életszükségleteit. Ezekkel a következtetésekkel — melyek a párt eddigi tapasztalataiból, és a nemzeti bizottságok eddigi fejlődéséből indulnak ki — a kongresszus teljes egészében egyetért. A nemzeti bizottságok a XII. kongresszus szellemében pártunk vezetésével nagyban hozzájárultak társadalmunk gazdasági és kulturális fejlesztéséhez. A párt XIII. kongresszusa nagyra értékeli a képviselőknek, funkcionáriusoknak és a nemzeti bizottságok többi dolgozóinak és aktivistáinak áldozatkész munkáját. Pártunk a nemzeti bizottságok tevékenységében jelenleg azt tartja legfontosabbnak, hogy gondoskodjanak a gazdasági és a kulturális életről, az életkörnyezet javításáról, a lakosságnak nyújtott szolgáltatások bővítéséről s a mezőgazdaság intenzív fejlesztéséről. A kongresszus hangsúlyozza aktív szerepüket az élet minden szakaszán. Pártunk ezért a nemzeti bizottságok helyzetét továbbra is szilárdítja, mint az állami és társadalmi rendszerünk alappilléreit a szocialista társadalom igazgatásának szervezésében, a szocialista demokrácia fejlesztésében. A nemzeti bizottságok feladatainak Jelentősége továbbra Is céltudatosan növekszik, hogy közvetítésükkel elmélyüljön népünk társadalmi aktivitása és tovább növekedjék részvétele az állami igazgatásában és a gazdaság Irányításában. A népgazdaság tökéletesített tervszerű Irányítási rendszerének fokozatos érvényesítése a nemzeti bizottságok munkája számára újabb lehetőségeket nyit. A nemzeti bizottságoknak azonban teljes egészében ki kell használniuk a gazdasági, a szervezési és jogi feltételeket a helyi források maximális feltárására — összhangban az össztársadalmi érdekekkel. Ezért tovább kell szilárdítani — mint a komplex társadalmi tevékenység szervének — gazdasági önállóságát, összhangba kell hozni az ágazatilag irányított vállalatok és üzemek érdekelt a helyi szükségletekkel, növelni kell közvetlen részvételüket a kulturális és társadalmi építésben, a városok komplex fejlesztésének támogatására, különösen pedig az életkörnyezetről való gondoskodásra. A fokozott iparosítás és tudományos műszaki forradalom következtében egyre nagyobb Jelentőségre tesz szert az életkörnyezet megjavításáról való gondoskodás. A nemzeti bizottságok kezdeményezően megszervezik a városok és falvak egészséges életkörnyezeteit és hozzájárulnak az emberek közötti szocialista viszony ás szocialista életstílus kialakításához. A kongresszus ezért a nemzeti bizottságok fontos feladatának tekinti a lakások színvonalának megjavításáról, a lakónegyedek ellátottságáról és a lakásalap karbantartásáról való gondoskodást. Jobb anyagi és szervezési feltételeket kell teremteni arra, hogy a lakosság, a vállalatok és az üzemek résztvegyenek a további lakásépítkezésben, karbantartásban óa igazgatásban, tegyék lehetővé, hogy a lakosság közvetlenül nagyobb mér» tékben vegye ki részét lakásszüksépletelnek kielégítéséből. Annak érdekében, hogy városaink és falvaink fejlődése megfeleljen szocialista társadalmunk továbbfejlesztése szükségleteinek, kell, hogy a tudományosan kidolgozott távlatok alapján — céltudatos és megfontolt feltételeket teremtsünk a települések struktúrájának átépítésére. A nagy központi falvakat fokozatosan el kell látni a szükséges kommunális, kulturális, egészségügyi berendezésekkel úgy, hogy ezek építése társadalmilag és gazdaságilag is hatékony legyen. Ugyanakkor óvakodnunk kell az egyoldalú és elhamarkodott intézkedésektől, amelyek ellentétben lennének a kisebb falvakban élő lakosság szükségleteivel, ahol szintén lehetővé kell tenni a családi házak építését, természetesen a közös berendezések igénye nélkül. , A nemzeti bizottságok megjavítják együttműködésüket a társadalmi szervezetekkel, főleg az életkörnyezetről való gondoskodás fokozása, a városok és falvak fejlődési tervének előkészítése és megvalósítása, a kulturális tevékenység egybehangolása tekintetében, pénzügyi és anyagi eszközök összevonása, az építkezések és a lakosságot szolgáló szociális, kulturális, sport és egyéb berendezések Javítása és karbantartása érdekében. Társadalmunknak az életszínvonal további növelésére irányuló törekvése A CSKP XIII. kongresszusának határozata a nemzeti bizottságok szerepéről és feladatairól a szocialista társadalomban megmutatkozik a lakosságnak nyújtott szolgáltatások tökéletesítésében és bővítésében is. Ez a következő időszak egyik kulcsfeladata. A szolgáltatások fejlesztésénél olyan struktúrát kell kialakítani, mely a lakosság szükségleteiből Indul ki, amelyek hozzájárulnak a szocialista életmód kialakításához. Előnyösen kell bővíteni és Javítani azokat a szolgáltatásokat, amelyek iránt érdeklődnek, s amelyek megkönnyítik különösen a foglalkoztatott nők munkáját. Ezek fejlesztésére meg kell teremteni a feltételeket a népgazdaság illetékes ágazataiban, ki kell használni a helyi feltételeket és forrásokat, Javítani kell az anyagi-műszaki ellátást és az üzemek műszaki ellátottságát. Biztosítani kell a szakképzett dolgozók előkészítését. A szolgáltatások minőségének javításával és bővítésével biztosítani kell azok rentabilitását, és hozzá kell járulni a nemzeti bizottságok saját gazdasági bázisának kialakításához. A szolgáltatások szakaszán is szükséges, hogy fejlesszük a szocialista vállalkozó szellemet és a kezdeményezést. Az egészségügy, az Iskolaügy, a szociális gondoskodás és az Ingyenes kommunális szolgáltatások szakaszán a nemzeti bizottságok arra törekedjenek, hogy az üzemeltetésre és az illető berendezések építésére fordított társadalmi eszközökkel a leggazdaságosabban bánjanak. A nemzeti bizottságok elsőrendű feladata a tökéletesített Irányítási rendszer alapelveivel összhangban —, hogy gondoskodjék a mezőgazdaság fejlesztéséről. Mindennapi tevékenységükben ügyelnek arra, hogy körzetükben a mezőgazdaság fejlesztésének sokoldalú társadalmi figyelmet szenteljen. Ezt a fejlődést állandóan támogatják, s a mezőgazdasági üzemekkel szoros együttműködésben a maximális, intenzív és rentábilis mezőgazdasági termelésre törekszenek. Hatékonyan segítenek a munkaerők, különösen a fiatalok biztosításában, a közlekedés megjavításában, gondoskodnak a munkabiztonságról, a munkakörnyezet kulturáltságáról, a mezőgazdasági termőföld védelméről és kihasználásáról. A nemzeti bizottságokra jelentős feladatok hárulnak a kulturális nevelő tevékenység további fejlesztáse terén. A nemzeti bizottság feladata, hogy érvényesítse az állam nevelő hatását, s jobban mint eddig befolyásolja a lakosság életét. Az emberek, de különösen az ifjúság szocialista gondolkodásának formálásánál hatékonyabban ki kell használni az Ideológiai és erkölcsi nevelés hatásának eszközeit, a dolgozóknak mélyebben kell megmagyarázni szocialista társadalmi életünk fejlődésének fontos problémáit és Csehszlovákia Kommunista Pártjának politikáját. A nemzeti bizottságoknak a társadalmi szervezetekkel karöltve ki kellene dolgozniuk a nevelőmunka programtervét, amely biztosítaná a kölcsönös együttműködést és összehangolást. Ebben a tevékenységben különféle vonzó formákat kell választani —> sport, honvédelmi és turisztikai versenyeket, ünnepségeket, kérdés—felelet estéket, és a lakossággal beszélgetéseket kell szervezni stb, A kulturális ás társadalmi élet sokoldalú fejlődéséről való gondoskodás terén nem szabad megfeledkezni a nemzeti bizottságok „példás község* versenyéről, a Z-akcióről, az önsegélyezés további formáiról és a helyi kezdeményezésről, ahol az egységes fellépésnek erkölcsi és nevelő hatása van. A nemzeti bizottságok sokrétű tevékenysége közül kulturális téren különösen kiemelkedik az Iskolaügy fejlesztéséért való felelősség. Ez elsősorban az iskolák tekintélyének megszilárdítását Jelenti, gondoskodni kell a tanítók magasfokú politikai, pedagógiai és szakmai színvonaléról, valamint az iskolai berendezésekről. A szülői munkaközösségen keresztül a szülők között magyarázni kell a gyerekek szocialista nevelésének alapelveit és törekedni kell a család, az iskola és a társadalom nevelőhatásának egységesítésére. A szocialista társadalmi viszonyok elmélyülésével kapcsolatban előtérbe kerülnek a szoeialista törvényesség megszilárdításának kérdései. A nemzet bizottságokra az a feladat hárul, hogy az államigazgatás szakaszán növeljék munkájuk színvonalát, különösen akkor, amikor a lakosság és a szervezetek jogairól és kötelességeiről döntenek. A szocialista törvényesség szakaszán meg kell szilárdítani a nemzeti bizottságok szerepét, különösen az állam és a társadalom érdekeinek biztosításával, a szocialista tulajdon és a közrend védelmével kapcsolatban. A nemzeti bizottságoknak hatékonyabb harcot kell folytatni a társadalomellenes negatív megnyilvánulásokkal szemben, gondoskodni kell a bűnözés megelőzéséről. E tekintetben összhangba kell hozni az állami szervek és társadalmi szervezetek tevékenységét, bővíteni kell az együttműködést a közbiztonság szerveivel, a bíróságokkal, az ügyészségekkel és a népi ellenőrző bizottságokkal. A nemzeti bizottságok igényes feladatainak teljesítése a szocialista építés további szakaszában hosszú lejáratú folyamat. A CSKP Központi Bizottságának kezdeményezéséből a nemzeti bizottságok konferenciáján megtárgyalt intézkedések gyakorlati megvalósítása megteremti a feltételeket arra, hogy a nepzeti bizottságok teljes egészében kibontakoztathassák aktivitásukat, s nagyobb távlatokkal tervezhessenek és szervezhessenek. A falvak, járások és kerületek életének fejlesztése terén rájuk háruló nagyobb feladatok ahhoz vezetnek, hogy növekszik a lakosság közvetlen részvétele az irányításban és a döntésekben — s az igazgatás demokratikus formáinak teljesebb érvényesítéséhez, a lakosságnak a képviseleti testületekkel való szorosabb kapcsolataihoz vezetnek. összhangban a nemzeti bizottságok ilyen Jelentőségével és feladatával, sokoldalúan gondoskodni kell a plénumok munkájának tökéletesítéséről, hogy azok — a nemzeti bizottságok szerveinek rendszerében — döntő szerepet töltsenek be. El kell mélyíteni azok munkajellegét, tevékenységüket koncepciós kérdések megoldására és a társadalmi tevékenység ellenőrzésére kell összpontosítaniuk. A nemzeti bizottságok tanácsainak munkájában kifejezésre kell Juttatni a nemzeti bizottságok minden szakaszán érvényesített összehangoló szempontokat. Szilárdítani kell a képviselők társadalmi tekintélyét — mint a nép kiválasztott képviselőinek tekintélyét, — növelni kell felelősségüket a lakosság észrevételeinek és Javaslatainak megtárgyalásáért. Tovább kell szilárdítani az egyes bizottságok szervező és ellenőrző funkcióját, különösen a városi és a helyi nemzeti bizottságok keretében. Munkájukban bővíteni kell és el kell mélyíteni a koncepciós kérdések megoldását. Városaink és falvaink felvirágoztatása érdekében céltudatosan növelnünk kell a városi és helyi nemzeti bizottságok szerepét és bővítenünk hatáskörüket, fokoznunk kell pénzügyi önállóságukat, gyarapítani kell anyagi forrásaikat s kiszélesíteni anyagi-műszaki alapjukat. Célszerűen meg kell oldanunk a városi gazdálkodás rendezésének kérdését. Fokozatosan közvetlen igazgatásuk alá kell helyezni azokat a gazdasági és költségvetési szervezeteket, amelyek a város szerves részeinek tekinthetők és közvetlenül hozzájárulhatnak a városfejlesztéssel kapcsolatos igények kielégítéséhez. Megkülönböztetett módon kell növelni a nagyvárosok nemzeti bizottságainak szerepét s egyben szem előtt kell tartani további kiépítésük problémáit s az ezzel összefüggő szükségleteket. A Járási nemzeti bizottságokat úgy kell megszervezni, hogy az adott járás átfogó fejlesztéséért felelős irányító szervek legyenek. Irányító tevékenységüket pedig úgy kell tökéletesíteni, hogy ezzel Jelentősen befolyásolhassák társadalmunk és a helyi érdekek, valamint szükségletek összhangját. Emelni kell szervező munkájuk és segítségük színvonalát a városi s a helyi nemzeti bizottságok irányításában a városok s a falvak fejlesztésének biztosításéban. A kerületi nemzett bizottságokat illetően korlátozni kell operatív tevékenységüket, viszont el kell mélyíteni részvételüket a népgazdasági terv összeállításában s növelni kell Jogkörüket, valamint felelősségüket a területi arányosság biztosításában az egyes kerületekben. A nemzeti bizottságok bővített jogköre s nagyobb felelőssége, maradéktalan érvényre Juttatása érdekében tökéletesíteni kell a központi irányítást, éspedig úgy, hogy hathatósan támogathassa a nemzeti bizottságok kezdeményezését s aktivitását és kitűzhesse helyes irányait. A Nemzetgyűlésnek eddiginél következetesebben kell érvényesítenie befolyását azoknak az alapvető kérdéseknek megoldásában, amelyek azzal függnek össze, milyen legyen a nemzeti bizottságok helyzete az államhatalmi- és igazgatási szervek rendszerében. Ami pedig a kormány tevékenységét illeti, irányuljon az eddiginél na-, gyobb mértékben a nemzeti bizottságok irányítására és támogatására a kulcsfontosságú kérdések megoldásában, valamint gazdaságszervező és kulturális nevelő tevékenységük színvonalassá tételében. A kormánynak gondoskodnia kell a szakágazati érdekek s az egyes helységek adottságainak egybehangolásáról s a társadalom további fejlődésével kellő összhangban támogatnia kell a nemzeti bizottságok önállóságút és kezdeményezését. A nemzeti bizottságok tevékenységének új feltételeihez és tartalmához kell igazodnia az illetékes minisztériumok, valamint központi hivatalok irányító munkájának is úgy, hogy szilárdítsa a nemzeti bizottságok önállóságát és felelősségét. Meg kell szüntetni a közvetlen operatív jellegű beavatkozásukat a nemzeti bizottságok szerveinek tevékenységébe és el kell mélyíteni a központi szakágazati szervek és nemzeti bizottságok együttműködését és kölosönös együtthatását, amire különösen az elvi jellegű kérdések megoldásában, valamint a korszerű technika s technológia meghonosítása érdekében van szükség. A kormány jelenleg a nemzeti bizottságok közvetlen hozzájárulásával biztosítja mindazoknak az intézkedéseknek következetes és gyors végrehajtását, amelyek a Központi Bizottságnak a nemzeti bizottságok társadalmi és politikai szerepe növeléséről szóló határozata értelmében szükségesek, éspedig: — elő kell készíteni és elő kell terjeszteni a nemzeti bizottságokról és a közigazgatásról szóló új törvényjavaslatokat, amelyek kifejezésre juttatják a nemzeti bizottságok tevékenysége, jogköre s felelőssége növelésének alapelveit; — ki kell dolgozni a nemzeti bizottságok gazdasági önállóságának alátámasztását, valamint a tervezésükhöz szükséges gazdasági eszközök s módszerek meghatározásával összefüggő jogkörük bővítését és felelősségük növelését célzó intézkedéseket; — a nemzeti bizottságok eddiginél nagyobb pénzügyi önállóságát illetően rendeleteket kell kiadni és utasításokat adni annak tisztázására, milyenek legyenek a nemzeti bizottságok pénzügyi kapcsolatai az állami költségvetéssel; — szervezéslleg előírásokkal kell szabályozni a szakágazatllag irányított vállalatok érdekei s a városok, illetve községek szükségletei közötti összhangot, s meg kell állapítani, hogy az említett szervezetek miként járulnak hozzá a nemzeti bizottságok kulturális és társadalmi munkájához; — megfelelő intézkedésekkel lehetővé kell tenni, hogy a nemzeti bizottságok, a szolgáltatások, lakások építése és karbantartása, a városok és a községek rendezése céljára hasznosíthassák a helyi forrásokat, meg kell oldani a helyi gazdálkodási vállalatok anyagi-műszaki ellátottságának problémáit; — ki kell dolgozni a helyi létfeltételek s életkörnyezet védelmét, valamint színvonalasabbá tételét célzó gazdasági jellegű intézkedéseket, módosítani kell a nemzeti bizottságok jogkörének bővítéséről szóló törvényeket és előírásokat; — közzé kell tenni a valamennyi fokú nemzeti bizottságok tevékenységére vonatkozó elveket, elsősorban a városi nemzeti bizottságok mintaalapszabályait, valamint a városok s a községek átfogó fejlesztésére vonatkozó elveket; — a Szakszervezetek Központi Tanácsával együttműködve javaslatot kell kidolgozni a kollektív szerződések szerepéről oly értelemben, hogyan lehet e szerződéseket felhasználni a vállalati s a helyi érdekek alátámasztására s egybehangolására, továbbá arra, hogy az üzemi dolgozók kezdeményező készséggel s tevőlegesen járuljanak hozzá a helyi problémák megoldásához. A párt XIII. kongresszusa elvárja a nemzeti bizottságoktól és képviselőktől, valamint funkcionáriusaiktól, és dolgozóiktól, hogy szocialista társadalmunk további felvirágoztatásának folyamatában kezdeményező készséggel vegyenek részt a nemzeti bizottságok további fejlesztését célzó irányelvek kidolgozásában és megvalósításában. A szövetkezeteknek és az állami gazdaságoknak ma már számos dolgozójuk van. Gyakran nem állapítható meg, hogy mennyiben részesednek a közösen elért eredményekben. Megfelelő vállalaton belüli átszervezéssel a munkateljesítmény eddigi bonyolult ellenőrzése helyett olyan rendszert lehetne érvényesíteni, amelyben a termelési eredmények és a díjazás közvetlenül összefüggenének. Ez főleg az állami gazdaságokra vonatkozik. Arról van ugyanis szó, hogy iparágazatok többségétől eltérően az elvégzett munka gyakran nem áll közvetlen kapcsolatban a termelési eredményekkel. A mezőgazdaságban számos olyan ellenőrizhetetlen befolyás érvényesül, amelyre hatékony és idejekorai hatást csak a közvetlen termelő gyakorolhat. Ugyanakkor a vállalatokon felüli és a központi irányítás minőségétől függ majd azoknak a gazdasági eszközöknek a hatékonysága, amelyek felkeltik a termelők anyagi érdekeltségét és kialakítják az erkölcsi ösztönzés érvényesülésének lehetőségét Is. Sokoldalúan biztosítsuk, hogy 1967. január elsejétől a mezőgazdaságba bevezessük a tervszerű irányítás tökéletesített rendszerét. A párt XIII. kongresszusa által kitűzött célok elérésének kiaknázatlan nagy lehetőségeivel rendelkezünk főleg az EFSZ-ekben, amelyek a mezőgazdasági földterület döntő részét művelik meg és jelentős állóalapokkal rendelkeznek. Minden szövetkezeti tag felel a társadalomnak ezeknek a termelőeszközöknek teljes kihasználásáért. A következő években a szövetkezeti gazdaságok irányításában a választott szövetkezeti szervek Jogkörének az eddiginél jobban kifejezésre kellene jutnia a termelés és a gazdaságosság kezdeményező fellendítésében. Az EFSZ-ek irányításának demokratikus formája kétségtelenül nagyon előnyös, különösen ott, ahol a szövetkezetek élén politikailag fejlett és szakmailag hozzáértő funkcionáriusok állnak. A mezőgazdaság irányításának új feltételei között ezt az előnyt szüntelenül fejlesztenünk és maradéktalanul érvényesítenünk kell. A párt az állami gazdaságok mellett továbbra is támogatni fogja a szövetkezeti mezőgazdasági üzemek sokoldalú fejlődését. * * * A mezőgazdaság továbbfejlesztésének folyamatéban megnő a párt szerepe is. A bonyolult kérdések sikeres megoldása mind nagyobb igényeket támaszt a- párt szerveivel, szervezeteivel és minden tagjával szemben. A tudományos és műszaki fejlesztés, valamint a tervszerű irányítás tökéletesített rendszerének alkalmazása Jelentős változásokra vezet majd a mezőgazdaság termelőerőiben és az emberek gondolkodásmódjában. Az új irányítási rendszer szellemében újszerűén rendezzük a mezőgazdaságnak és a népgazdaság többi ágazatának kölcsönös kapcsolatát és ez nagy igényeket támaszt az egész párt munkájával szemben. Főleg a munkásosztály és a szövetkezeti parasztság viszonyát kell elmélyítenünk. A párt mindennapi tevékenységével biztosítja az irányító és szervező munka egységét és ezzel kialakítja az elmélyülő kommunista nevelés feltételeit. Ennek a tevékenységnek alapja a társadalmi munkatermelékenység növelésére, a mezőgazdaság tervszerű irányítása tökéletesített rendszere eszközeinek maradéktalan felhasználásával a gazdaságosság növelésére irányuló sokoldalú gondosság. Ma a párt figyelmének előterében áll a káderpolitika helyes érvényesítése. A tudományos-műszaki haladás és a tökéletesített irányítási rendszer elveinek sikeres alkalmazása megkívánja, hogy a vezető posztokra minden vonatkozásban képzett, politikailag tapasztalt, magas fokú szakképzettségű dolgozók kerüljenek, akik elsősorban kezdeményező módon tudják érvényesíteni a tudomány és a technika összes haladó ismereteit. A párt kötelessége támogatni a tehetséges fiatal dolgozók egészséges fejlődését, elsősorban gondoskodni szakmai és politikai ismereteik szüntelen elmélyítéséről. A kommunistáknak teljes mértékben felelősséget kell vállalniuk mindazért, ami népünk életének része, országunk, gazdaságunk megszilárdításáért, minden dolgozónk erkölcsi és politikai egységéért, hogy továbbfejlesszük szocialista társadalmunkat. Erőnk teljéből törekednünk kell arra, hogy a mezőgazdaságban valóra váltsuk a CSKP XIII. kongresszusának következtetéseit. Ez akkor sikerül nekünk, ha munkánkban felhasználjuk az összes dolgozók gazdag tapasztalatait és bölcsességét. Milyen időjárás várható Az ötven éves átlag szerint Szlovákia déli részein júniusban 55—75 mm csapadék esik, de helyenként meghaladja a 80 mm-t is. A tengeri levegő nemcsak esőt idéz elő, hanem csökkenti a hőfokot is. Az átlagos meleg Bratislavában 18,6, Ögyallán 18,1, Léván 17,9, Kassán 17,2, Losoncon 18,1, Terebesen 17,8, Zólyomban pedig 17 Celsius fok átlagosan. A múlt század felétől a legmelegebb Június 1889 és 1930-ban volt, amikor Bratislavában az átlagos meleg elérte a 22,1 Celsius fokot. Ezzel szemben a leghidegebb Június 1923-ban volt, amikor Bratislavában csak 14,9 fok meleget mértek. A többéves tapasztalaton alapuló jóslás szerint, amely még kísérleti stádiumban van, az idei június egész évben hidegebb és csapadékdüsabb lesz a normálisnál. Június 10-ig változó felhőzet és gyakori eső várható. A nappali hőmérséklet 18—22 fok között ingadozik, az éjszakai pedig 10 fok. Június 11-től 20-íg többnyire felhős idő és záporesők várhatók. A nappali hőmérséklet 20 fok, az éjjeli pedig 10. A hónap végefelé 21-től félig derűs, olykor növekedő felhőzet, helyenként záporesők, zivatarok. A nappali hőmérséklet 25 fok, az éjjeli pedig 8—10 fok között mozoe ó v 2, SZABAD FÖLDMŰVES 1988. június 1L
