Szabad Földműves, 1966. január-június (17. évfolyam, 1-25. szám)
1966-01-22 / 3. szám
A szocialista mezőgazdaságért! rr Bratislava, 1966. január 22. Ára 1,— Kés XVII. évfolyam, 3. szám Michal Chudík elvtársnak, az SZNT elnökének nyilatkozata Szlovákia gazdasági fejlődésének távlatai Michal Chudík, a Szlovák Nemzeti Tanács elnöke fogadta a Csehszlovák Sajtóiroda igazgatóját és a beszélgetés keretében több időszerű kérdésre válaszolt. Az interjút az alábbiakban kivonatosan közöljük. Szlovákia szerepe a csehszlovák népgazdaság fejlesztésében Szlovákia sajátos hozzájárulásának alapvető vonása, hogy a köztársaság gazdaságának fejlesztése érdekében aktívan kihasználja a rendelkezésére álló erőforrásokat. Csupán ezen az alapon lehet sikeresen megoldani azt, hogy Szlovákia elérje a cseh kerületek színvonalát. A csehszlovák gazdaság progresszív fejlesztése érdekében ki kell használnunk a meglevő termelőhelyeket, elsősorban a korszerű technikával és szakképzett dolgozókkal rendelkező szlovákiai gépipari üzemeket. Ezeknek az üzemeknek fokozódó mértékben részt kell vennlök az export-termelésben és gazdaságunk szükségleteinek kielégítésében. A szlovákiai mezőgazdaságnak terjedelménél és termelési alapjainak tagozódásánál fogva meg van a lehetősége arra, hogy jelentősen növelje termelését. Azonban határozottan meg kell kezdenünk az intenzifikálást, s főként a gabona és a takarmánytermesztés útján biztosítanunk kell a növénytermesztés elsődleges növelését. A fegyelem kérdéséről szólva Chudík elvtárs kijelentette, hogy a fegyelem minden szakaszon, minden egyes munkahelyen és az irányítás valamennyi fokán a sikeres előrehaladás nélkülözhetetlen feltétele. Meg kell szilárdítani az állami, a munka és a technológiai fegyelmet, erélyesen véget kell vetni a naplopásnak, a könnyelmüsködésnek, a rossz munkának, a selejtnek, a termelésben, az irányításban és a művészi alkotásban. Mindenütt harcolnunk kell a kényelmesség, a polgári gondolkodás és az élősködés csökevényei ellen. A szilárd munkaerkölcs, minden egyén felelőssége munkájáért, a haladásra való törekvés — mindez szorosan összefügg a tervszerű irányítás tökéletesített rendszerének alapelveivel. Nemcsak a gazdasági nehézségek leküzdéséről van sző, hanem azoknak a kérdéseknek a fontosságáról, amelyeket a CSKP XIII. kongresszusa old majd meg. Meg kell teremteni a szocialista társadalom továbbfejlesztésének a termelőerők fejlesztésének, a munka termelékenysége növelésének, a kultúra felvirágzásának és az életszínvonal emelésének alapvető feltételeit. A SzlQvák Nemzeti Tanács munkájáról és helyzetéről az államban E kérdésre már kimerítően válaszoltunk a múlt év november 11-én tartott Nemzetgyűlési Plénumon. A Szlovák Nemzeti Tanács helyzete, funkciója és feladata közvetlenül összefügg a nemzetiségi kérdés sajátos megoldási módjával. A Szlovák Nemzeti Tanács helvzetét és feladatait valamint módszereit az jellemzi, hogy az egységes csehszlovák állam feltételei közt, másszőval a csehszlovák állami szervek egységes rendszerének szerves részeként működik. A Szlovák Nemzeti Tanács nemcsak olyan szlovák nemzeti szerv, amelynek hatáskörébe nemzeti és regionális ügyek tartoznak, hanem ebben a helyzetében Szlovákia területén az országos politikai és gazdasági irányítás nemzeti láncszeme is. Szlovákia gazdaságának fejlődése 1937-ben Szlovákia az országos ipari termelésben 7 százalékkal. 1948-ban már 13,1 százalékkal, 1935-ben 16,1 százalékkal, 1960-ban 18,4 százalékkal, tavaly már 20,8 százalékkal részesedett. Részesedése ebben az évben a terv szerint 21,6 százalékra, 1970-ben pedig 24,4 százalékra emelkedik. Megnövekedett a szlovákiai mezőgazdaság részesedése az ország mezőgazdasági termelésében is. 1937-ben ez 23 százalékot, 1948-ban 28,2 százalékot, 1955-ben 30 százalékot, 1960- ban 31,3 százalékot, tavaly 31,5 százalékot tett ki, 1970-ben pedig eléri a 32,2 százalékot. A fejlesztés eddigi és tervezett üteme mellett olyan utat kell választani, amely Szlovákia egész gazdaságában a magasfokú termelékenyfolytatás a 2. oldalon) Huszonkét és félmillió korona beruházási költség ráfordításával szabályoz zák a Kis Duna 10,3 kilométeres szakaszát, Nádszeg - Berkás között, A „Két víz között“ című krónikát lapunk 5. oldalán közöljük. LAPUNK TARTALMÄBÖL: ■ MIÉRT KERÜLTEK A TÖRVÉNYSZEGÉS ÚTJÁRA? . . . 3. old. ■ ' A NYUGAT-SZLOVÄKIAI KERÜLET fi GYŐZTESNEK KIJÁRÓ ÉRDEKLŐDÉS KÖZPONT-JÄBAN ...» 4. old. ■ MONGÓLIÁI ÜTIJEGYZETEK * 5. old. ■ SZABÓ LAJOS: „TITKÁRNŐT KERESÜNK“ i , 6. old. ■ A KULTURÁLIS FELEMELKEDÉS ÚTJA ..... 7. old. 18 SZARVASMARHATENYÉSZTÉSÜNK TÁVLATAI ... 8. old. m A NYUGATNÉMET PARASZTSÁG VÁLSÁGA ... 9. old. ■ SZÜLÖK ÉS A FÉLÉVI BIZONYÍTVÁNY . 10. old. ■ SPORT .... 15. old. NÉHÁNY KÉR- j%DÉS, felelet s máris r{ kibontakozik a jö(p§Évö terve, s az idegén is áttekintést nyer vajon egyikmásik mezőgazdasági üzem mit tesz, niitoy- ^ hogy a XIII. párt‘IIAw'NO kongresszus téziseinek szellemében I fejlessze gazdaságát. A minap felkerestük Morvái Tibor elvtársat, az alsőpéteri szövetkezet elnökét, s megkérdeztük mi a véleménye a kongresszus mezőgazdaságra vonatkozó téziseiről. • A tézisek közül szövetkezetük számára melyiket látja a legjelentősebbnek? — Nagy horderejű lehet számunkra a termelés szakosítása. Ogy gondolni, ennek végrehajtása teszi lehetővé, hogy necsak szóban, de tettekben is nagyüzemi gazdálkodást folytassunk. A szétaprózott termelés sehogy sem lehet gazdaságos Homokos földjeinken ugyancsak nehéz a gabonafélék hektárhozamának növelése, de nagyon alkalmas zöldség, gyümölcs és szőlő termesztésére Hibát követnénk el mi magunk, de az irányító szervek is. ha a termelés hatékonysága érdekében nem aknáznánk ki természetadta lehetőségeinket. Nálunk a zöldség 56 ezer koronájával fizet hektáronként, ezért növeljük vetésterületét. Szőlőt 96 hektáron telepítünk, melyből 54 hektár már termő. Körülményeink között a gyümölcstermesztés növelése szinte egyedülálló jelentőségű. Országunk lakossága bizony néha nélkülözi a vitamindús gyümölcsöt, külföldi beSzabadabban - bátrabb kezdeményezéssel hozatalra szorulunk, holott az arra alkalmas területek betelepítésével elegendőt termelhetnénk belőle. Természetes, hogy az intenzív termelési ágak bővítése sok trágyát igényel. Ezért rátérünk a szarvasmarhatenyésztésre, illetve tejtermelésére. Emellett a tojástermelést is fokozni kívánjuk. Már felépítettünk egy hatezres pavilont, míg újabb tízezres tojóház építését tervezzük. • Mit tesznek a termőföld maximális kihasználása érdekében ? — Ezen a téren sok a gondunk, s magunk erejéből meg sem oldjuk a teendőket. Arról van szó, hogy háromezer hektáros területünkből mintegy ötszáz hektár terméketlen. Az egyéni gazdálkodás idején ugyan minden talpalatnyi földet műveltünk, de ez a terület az idők folyamán egyre vizenyősebbé, mocsarasabbá vált Szükség lenne a talaj lecsapolására. Ennek végrehajtását azonban csak állami segítséggel tudjuk megvalósítani, ellenben szeretnénk, ha mielőbb termőre foghatnánk, mert erre szükség mutatkozik takarmánytermesztés céljából. Az előzetes számítások szerint a lecsapolás költsége háromnegyed millió koronára rúgna, mely összeg egyetlen év alatt visszatérülne. • Elégedettek a gépek minőségével? — Tagadhatatlan, hogy vannak gépeink, amelyek megállják helyüket a termelésben. Néhány gépfajtának azonlllllliiillll ban meg vannak a maga hiányosságai. Vegyük csak például a kukoricatörő kombájnt.'Ha napi teljesítményét egy hektóira becsüljük, legfeljebb 20-30 hektár kukorica betakarításával számolhatunk egy-egy idény alatt. Kérdezem, a betakarítás teljes -gépesítése esetén hány darab kombájnra lenne szükség a mi esetünkben, amikor 340 hektáron termelünk kukoricát? A gép, bár jó munkát végez, megfelel egy nagygazdának, nem pedig a nagyüzem számára. Köztudomású, hogy a kisteljesítményű gépek növelik a termelés önköltségét. Nem kell sokat magyaráznom, ha a ZSM hazai gabonakombájnt ^összehasonlítjuk az SZK-4-es szovjet gabonakombájn teljesítményével. A gépalkatrészek ellátásával ugyancsak nem lehetünk elégedettek. Sokszor napokig, hetekig futkoshatunk alkatrészek után, mire megleljük. Javaslom, hogy gépgyáraink az új gépeket egészítsék ki azokkal az alkatrészekkel, melyeknek használati ideje tudvalevőleg rövidebb tartamú. Nagyon hálásak lennénk ioari üzemeinknek, ha végre megoldódna az alkatrész-ellátás kérdése. • A tézisek megemlítik, hogy a mezőgazdasági vállalatok egyenrangú partnerekké válnak a népgazdaság többi vállalatával Jő érzés tudni, hogy végre érvényt szerezhetünk elgondolásainknak a gazdaságirányítás, a termelőeszközök vásárlása s egyéb ipari termékek beszerzése terén. Természetes, hogy amikor a kölcsönös szerződés alapján mi hiánytalanul és jó minőségben átadjuk terményeinket, elvárjuk, hogy a felvásárló üzemek is hasonlóan teljesítsék velünk szemben kötelezettségeiket. Nem vet például jő fényt építkezési vállalatainkra, hogy a megrendelt és birtokunkban lévő vaskonstrukciójú — öt hektár dohány befogadására alkalmas - szárítót nem képesek össze, szerelni. A tavalyi húsz hektárnyi dohánytermésünket tizenöt helyen szárítottuk, mert nem találtunk partnert a dohánypajták felszerelésére. • Mi a véleménye a mezőgaz-i dasági üzemek jogkörének bővítéséről ? Nagyon örülök, hogy módosul a mezőgazdasági üzemek jogköre, az irányítás, a termelés összetételének, valamint a szövetkezet jövedelmének elosztása terén. Ez azonban nem vezethet önkényeskedéshez, mert az nem szolgálná mezőgazdaságunk érdekeit. Ám minden intézkedésnek a termelés hatékonyságát és a társadalom igényeit kell kielégítenie. A nagyobb jogkör alaposabb munkát követel a mezőgazdaság dolgozóitól, s elmélyültebb, szakszerűbb irányítást az üzemek vezetőitől. Ahány mezőgazdasági üzem, annyi fajta lehetőség kínálkozik a gazdálkodás fellendítésére. Fontos, hogy szakembereink éljenek jogukkal és felelősségük tudatában, saját körülményeiknek megfelelően tegyék meg a szükséges lépéseket pártunk XIII. kongresszusának téziseiből eredő feladatok teljesítésére. Lejegyezte: SÁNDOR GÁBOR A MEZŐGAZDASÁGI DOLGOZÓK HETILAPJA Közöljük: a Csehszlovák és a Magyar Rádió és Televízió jövő heti műsorát Szakmelléklet: MÉHÉSZ; i
