Szabad Földműves, 1966. január-június (17. évfolyam, 1-25. szám)

1966-05-21 / 20. szám

all takarmányok vizsgálata során kiderült, hogy □ olyan anyagokat is tartal-B máznák, melyeket kis meny­­nyiségük miatt szöszerinti q értelemben tápláléknak nem □ tekinthetünk ugyan, de hiá- 0 nyuk súlyos tüneteket, pusz­­q tulást is okozhat. Az anyag­­□ csereforgalom lebonyolításá­­p hoz feltétlenül szükséges je-8 lenlétük. A szervezet saját maga előállítani nem, vagy Ivagy csak igen kis mennyi­ségben tudja, mely a szük­ségletet nem fedezi, ezért igen fontos, hogy takarmá­nyok összeállításakor ügyel­jünk arra, hogy elegendő mennyiségben biztosítsuk galambjaink számára, külö­nösen akkor, ha pl. galamb­jainkat zártan volierben, vagy padlásdúcban vagyunk kénytelenk tartani. Igen nagy szüksége van a galamb szervezetének vitami­nokra, ha fiatal szervezetük fejlődésben van, vedléskor és a tenyésztés egész ideje alatt. A vitaminok csoportjában nagy jelentőségű az A-vitamin. AZ A-VITAMINT galambjaink szervezete főleg a zöld növényekben található provitaminokból, karotinoidok­­ből állítja elő. Hatásmechaniz­musa ma még nem teljesen is­mert, de bizonyos, hogy igen fontos szerepe van számos anyagcsere folyamatban. Fiatal galambok növekedése idején, továbbá tenyészgalamboknál a takarmányok gazdaságos hasz­nosítása csak elégséges A-vita­min ellátással lehetséges. A-vitamin szükséges pl. a ki­fogástalan idegműködéshez és a hámszövetek normális élet­­tevékenységéhez, valamint az ellenállóképesség fenntartásá­hoz, fokozásához. Nem túlzás, ha az A-vitamint fertőzést el­hárító vitaminnak is nevezik. Ugyanis a felső légutak hámja kielégítő A-vitamin ellátás ese­tén igen ellenálló a különféle náthát okozó mikroorganizmu­sok behatolása ellen. A vese kiválasztó-képessége is az A- vitamin ellátás függvénye. Mindezek alapján teljesen in­dokolt, ha az A-vitamin ellátás­ban minél nagyobb biztonságra törekszünk. Az A-vitamín-ellátás fő for­rása a zöld növények karoti­­noid festékcsoportja, melyet a szabadon tartott galambok ta­vasztól őszig, adott helyzetük szerint biztosítani tudnak ma­guknak. Zárttéri tenyésztés ese­tén a takarmányban levő, karo­­tin tartalmú zöld növényi ré­szek mennyisége rendszerint nem elegendő az A-vitamin el­látás biztosítására, s ráadásul a karotín felszívódás közben alakul át a bélfalban A-vitamin­­ná, melyet csekély bélmüködési zavar jelentősen ront, s a fel­szívódást, hasznosítást meg is hiúsíthatja. Kevés zöld növényt ennek ellenére mégis ajánlatos rendszeresen etetni. Az eset­ben, ha zöld növényekkel az A-vitamin ellátás nem lehetsé­ges, úgy egyhéten egy-két eset­ben friss csukamájolaj etetése indokolt. A csukamájolajat ga­A galambok vitaminallátásának jelentősége lambjaink szervezetébe juttatni igen egyszerű. A napi eleség felére annyi olajat kell önteni, hogy állandó kevergetés közben minden mag az olajtól fényes felületű legyen. Több csukamáj­olajat ne öntsünk, mert az a magok felületéről lefolyik az etetőedény aljára és ott csak elpocsékolődik. Természetesen galambjaink kezdetben nem szívesen eszik, de ha mást nem kapnak, úgy kénytelenek lesz­nek fogyasztani éhségük enyhí­tése miatt. Több napra takar­mányukat a fent leírt módon elkészíteni nem célszerű, mert a csukamájolaj veszít hatásá­ból. Ugyanis telítetlen zsíróval a levegővel érintkeznek és az állás folyamán oxidálódnak, — avasodásnak indulnak. Avaso­­dás során peroxidok keletkez­nek, melyek nemcsak az olaj­ban levő A-vltamint hatástala­nítják, hanem felszívódnak, .és a szervezet vitamintartalékát is teljesen megsemmisíthetik. ultraibolya sugarak Di vitamin­ná alakulnak át. A galambok tollazatán át a besugárzás Igen rossz hatásfokú, mert a tollak nem fedett részek felülete (fej­képletek, lábak) igen kevés, ezért az elegendő Ds-vitamin képzéshez hosszabb napfényben való tartózkodás szükséges. Zárt galambtartás esetén, ha napozási lehetőség nincs, vagy legalábbis kevés, Ds-vltamin ete­tése indokolt. D3-vitamin szél-­­talmaz a csukamájolaj, de he­lyette ma már beszerezhető más formában is. A Ds-vitamin szél­sőséges túladagolásától óvakod­ni kell, mert kedvezőtlen eset­ben káros lehet. Ugyanis a fió­kák csontosodása olyan erőtel­jes lehet, hogy további növeke­désük meglassul, vagy súlyo­sabb esetben lehetetlenné is válhat. Tenyészgalambok lágy kötőszöveteiben kóros elcsonto­­sodási folyamatokat idézhet elő. A D3-vitamin nem bomlékony vegyület, de hosszabb tárolás ◄ ◄ Ha csukamájolajat haszná­lunk A-vitamin pótlásként, ak­kor feltétlen ügyeljünk arra, hogy friss és jó minőségű le­gyen s egyszerre ne készítsünk be sokat, a megvásárolt meny­­nyiséget pedig jól záródó üveg­edényben tartsuk, melyben az olaj fölött kicsi a levegőréteg. Az A- vitamin adagolást túl­zásba vinni nem szabad, mert nagy mennyiségben megzavar­hat más anyagcsere folyamato­kat, elsősorban a csontképző­dést ,s a csontok szilárdságá­nak fenntartását. Az A-vitamint hím ivarú ga­lambok kevésbé tudják elraktá­rozni, mint a tdjók, tehát ha­marabb fejlődik ki bennük az A-vitamin teljes vagy részleges hiánya. D-VITAMIN ellátásra a természetes körül­mények között tartott galambok nem szorulnak. Ugyanis szerve­zetükben állandóan képződik provitamin a dehidrokoleszte­­rin, melyet a bőr zsírmlrigyel kiválasztanak és tárolnak. Nap­fényben való tartózkodáskor az alatt vitamin tartalma némileg csökken, a takarmányba kever­ve pedig a bomlási folyamat nagyon meggyorsul. A D-vita­­min a csontosodás legfontosabb szabályozója, a kalcium anyag­­forgalmának irányítója. A mész­­sók felszívódását a bélből D- vitamin segíti elő és szabályoz­za. A tojó galambok nagy mész­­só anyagforgalmuk normális lebonyolításához sok Ds-vita­­mint kívánnak, melynek egy része testük mészforgalmának szabályozására használódik fel, más része a tojásba kerül. A B-VITAMINT a galambok főleg magfélék fe­lületi rétegeiből veszik maguk­hoz. Az esetben, ha kizárólag hámozott takarmánnyal etetünk, a galambokon súlycsökkenést, ideges görcsöket, Ivari működés elmaradását tapasztalhatjuk. Mivel igen kis mennyiségben elegendő a pótlása, így normá­lis megetetés mellett e hiány­­betegségről keveset beszélhe­tünk. A mageleségen kívül meg­található még a zöldségben is. A B-vitamin elősegíti a növeke­dést. A B2-vitamin pedig ezen­kívül a termelékenységet is. Fontosnak mondható a Bú-vita­min is, mely gazdaságosabbá teszi a szervezet fehérjeellátá­sát, a vörös vérsejtek képzésé­ben feltétlen nélkülözhetetlen szerepe van és feltételezések vannak melyek a szervezet sok élettevékenységét, főleg a sej­tek oszlását is ennek tulajdo­nítják, ezért főleg fiatal korban ajánlatos etetése. C-VITAMIN az anyagcsereforgalomban ját­szik fontos szerepet. Hiánya esetén a nyálkahártyák és vér­edények betegednek meg. Bősé­gesen előfordul minden friss zöldségben. C-vitamin hiány­betegség galambok esetében igen ritkán fordul elő. E-VITAMINT a szaporodás vitaminjának is nevezik, mivel igen erősen be­folyásolja a csírasejtek képző­dését. Az esetben, ha galamb­jaink nem jutnak kellő mérték­ben hozzá, Igen sok a termé­ketlen tojás, mely részben a hí­mek, részben a tojók szervezete hibás működésének következ­ménye. Egyes tenyésztők már párbeállítás előtt kezdik etetni galambjaikkal. A hímnek éppoly szüksége van E-vitaminra, mint a tojónak. Igen sok E-vltamin van a búzában, zabban, árpá­ban, repcemagban, salátalevél­ben és főként a csírázó gabona­magvakban stb. Mindezek után meg kell je­gyezni, hogy bár a vitaminok galambajink szervezetében igen fontos szerepet töltenek be, — túlzott és rendszertelen adago­lásukkal azonban az esetek többségében ellenkező hatást érhetünk el, s a kívánt ered­ményt hiába várjuk. Ezért ga­lambjaink egészségének, a be­tegségekkel szembeni ellenálló­képességének megóvása és fo­kozása érdekében vitaminok adagolása közben feltétlenül kövessük a használati utasítást, vagy esetleg az állatorvos uta­sításait. Bodnár Pál Olvasóink közül néhányon ifelöl érdeklődnek, hogy hol szerezhetnének be római iriásgalambot. Tenyésztésük­kel többek között a CSKSZ tomároml III. számú helyi szervezetének tenyésztői fog­­’alkoznak, ezért kérjük az érdeklődőket, hogy fordulja­nak felvilágosításért e helyi szervezet galambtenyésztést szakosztályának vezetőjéhez. líme: Zachar Antal, Komá­rom, Bástya utca 16. (ksz) Fekete és fehér angol parókás galamb Tóth János, a CSKSZ érsekújvárl járási szervezete titkárának tenyészetéből. ÍKucsera Sz. felv.l Kómái óriáfúalamb

Next

/
Thumbnails
Contents