Szabad Földműves, 1966. január-június (17. évfolyam, 1-25. szám)
1966-01-15 / 2. szám
Egy érsekújvári nyérctenyészetben A nyérc, ez az értékes prémű ragadozó Észak-Amerikából származik, Kanadában számos fajtáját tenyésztették ki, mint amilyen a labrador, az alaszka, a quebec, a zafír, a kékezüst royal, a platina, a gyöngyös stb. E fajták testmagasságban és a prém eltérő színezetében különböznek egymástól. Hazánkban a nyérctenyésztés kezdeti fokon áll, ezért a fajta szerinti megkülönböztetés egyelőre nem túlságosan szigorú. Hazai fajtáinkat három csoportba osztjuk, a barna, a kék és a tarka nyércek csoportjába. Alakja a mi görényünkhöz hasonló, prémje különféle árnyalatában a hátvonal felé sötétedik, a has alja felé világosodik, hossza harminc - harmincöt cm, de ennél hosszabb is van. A nálunk szabadon élő egyik fajtájának gereznája kevésbé értékes. Kertész Kálmán érsekújvári tenyésztő nyérceit ilyen ketrecek, ben tartia. (A szerző felvételed A nyérc iránt iparunk egyre nagyobb érdeklődést tanúsít, ezért már számos tenyésztő elhatározta, hogy a kereskedelmi nyelven „nerzbundának“ nevezett készítményhez nyersanyagot állít elő. Közéjük tartozik Kertész Kálmán érsekújvári lakos is, akinek nyércbirodalmát alkalmunk volt Gúg utca huszonnégy számú házának tágas kertjében megtekinteni. TENYÉSZTÉRSÉG Á gömbfákra emlékeztető fémcsövekre helyezett ketrecsorban látogatásunk napján 20 anya, három kan és 50 növendék mozgott, jellegzetesen villámgyors suhanással. Az alátét bakokkal könnyen kezelhető szintre emelt ketrecek naqysága megítélésünk szerint 60X60 X120 cm lehet. A vas keretre erősített drótfonat nyílásai 2X2 cm nagyságúak. A ketrecet a nyérc kifutóként használja, pihenni ennek végében elhelyezkedő ládikóba jár. A lakóládikábó! búvólyukon át jut a drótketrecbe. A nyérc a lakóládikában ellik, s legjobban szereti az olyan elrendezést, amely szerint a bejáratnál egy előrekesz van, benne egy polccal, ahová az anva kicsinvei állandó szopása, zaklatása elől felmenekülhet. A lakóládika teteje felnyitható és legjobb, ha a tető alatt drótháló akadályozza meg lakójának megszökését. SZAPORÍTÁS Kertész Kálmán három éve foglalkozik nyérctenyésztéssel. Bár ez nem hosszú idő, bizonyos tapasztalatok elsajátításához mégis elegendő. így tapasztalatai alapján helyesnek bizonyult, ha egy anya sok kicsit vet, ezek egy részét átcsoportosítani olyan anyához, mely kevés nyércfiókával rendelkezik. A nyérc általában négy-öt kölyköt vet, de ha szaporább és nyolc kicsinyek ad életet, ezeket rendszerint nem képes felnevelni. És éppen ezért fontos ilyen esetben az átcsoportosítás. A májusban viláqra kerülő nyérceket, nyolchónaoos tartás után decemberben értékesítik. Egy kanra általában egy nőstényt számítanak, de korszerű tenyésztés esetén egy kan hat-hét nőstényt is fedezhet. Párzáskor a kant teszik a nőstényhez. A rendkívül ideges kis ragadozó párzáskor a legvadabb. Párzási játéka közben néha annyira megvadul, hogy annak halálos marakodás lehet a vége. Ezért párzáskor ott kell állni és szükség esetén azonnal beavatkozni. Ha nem törődnek egymással, vagy a nőstény visít, legjobb a kant azonnal kiemelni, mert párzás nem lesz. A fedeztetés tehát eléggé körülményes. A kicsinyek vakon és csuplszon születnek. Szemük kb. öthetes korban nyílik. Ekkor kezdenek kimászkálni a fészekből és eszegetni anyjuk ételéből. Étvágyuk rohamosan nő és ha nem adnak nekik elég bőven enni, előfordulhat, hogy egyik napról a másikra eltűnik az alomból a leggyengébb, mert éhes testvérei felfalják. Az ivadékokat három hónapos korukban választják el, úgy hogy az anyát másik ketrecbe teszik, a fiatalok pedig a megszokott helyükön maradnak. Ekkor választják szét őket ivar szerint A nyérc vegyes takarmányon él, de tápláléka főleg állati eredetű. A takarmányok minősége iránt még a tenyésztett rókaféléknél is érzékenyebb. A legkisebb mértékben romlott, vagy tisztaság szempontjából kifogásolható takarmány súlyos, olykor elhullást okozó emésztési zavarokat eredményezhet. Rendkívül érzékeny a vitaminhiányra is. Kertészék állatai ezért a vágóhídi hulladék marhahúst, a belsőrészt, az idétlen magzatot, vagyis a vemhet stb. mint hústáplálékot kapják, E helyett persze jó lenne a galamb, vagy a nyúl is. A húshoz azután magot darálnak és ezt a takarmányt csíraolajjal, takarmányélesztővel, nyáron pedig zöldherével, valamint hulladékgyümölccsel egészítik ki. Kitűnő nyérctakarmány az őrölt csontdara, a nyomorék csibe, a befulladt tojás és a hal. Fontos, hogy a táplálékot napjában többször és a lehető legváltozatosabban adagol ják nekik. Télen a gyümölcsféléket aszaltgyümölccsel lehet pótolni. Nem szabad elfelejteni, hogy a nyérc ugyan prémes állat és a hideg éghajlat fejleszti a legszebb prémet, de amíg kicsi a nyérc, szopós vagy gvönqélkedik, a meleg alom a legjobb környezet számára. A nyérc számára a körülményekhez mérten fürdőmedencéről is kell gondoskodni. Erre Kertészéknek még nem volt módjuk, pedig a nyérc a szabadban szívesen úszkál. Erre az életmódra utalnak az ujjai között lévő úszóhártyák is. Ez felidézte emlékezetünkben az Állami Halgazdaságok libéchovi telepének nyérctartási módját. Itt kanadai módszereket alkalmaznak. E szerint az állatok egy köralakú ún. „kanadai úszómedencében“ is tartózkodhatnak. s darált ételüket felső peremükkel lefelé függesztett virágcserepekre kenik. A dróton lógó virágcserepek az úszómedence közepén helyezkednek el, tehát az élelemért be kell úszni. Kertészék a nyércet nem ütik agyon, hanem légmentesen zárható helyen gázzal ölik meg. Egyes tenyészetekben homlokütéssel, gerinctöréssel, vagy villanyárammal végeznek az állattal. Megölése előtt a nyércet egy napig éheztetik. A megölt állat húgyhólyagját és végbelét a hasüreg összenyomásával ürítik ki, nehogy beszennyezze a gereznát. A leprémezés a megölés után néhány órával történik. A hátsó lábainál fogva felfüggesztett nyérc felső combvonalán az állat bőrét az ujjaktól a farok irányában felvágják, s a gereznát zsákszerűén lehúzzák. Kertészék a kifordított gereznát éles háromszöget bezárd deszkára húzzák, más tenyésztők kúpba vékonyodó karóra, vagy fémhuzalból készült szári tóra feszítik azt. A csehszlovák szabvány egy cm vastag deszkát ír elő feszítőeszközként. A zsiradéktól megtisztított gereznát fűrészporban szárítják. Kertészék ezeket a műveleteket december közepéig befejezik és úiév táján a gereznát értékesítik. Ami az elért átlagárat illeti, ez egy gereznáért 320 korona volt. A nyércgerezna felvásárlási árát három nagyság szerinti és négy minőségi osztályba sorolják. E szerint pl. az „A“ nagyságcsoporton belül, ami 55 cm-nyi gereznahosszúságot és 605 cm2-nyi területnagyságot jelent, az I. minőségi osztályú prém ára 522 korona. Az állat hasa alatt kikopott, vöröses prém ára természetesen minőségéhez mérten olcsóbb. Végezetül csupán annyit, hogy a nyérctenyésztés bevezetését mindazon tenyésztőknek ajánlhatjuk, akik olyan környezetben élnek, hogy a kívánt feltételeknek eleget tudnak tenni. Ilyen esetben a nyérctenyésztés különösképpen kifizetődő és társadalmilag igen fontos tevékenység. Kucsera Szilárd is. Galambiskola Tirolban' A modern telefon- és rádióközlekedés korszakában a jól kipróbált régi módszerek még mindig hasznosak. A tiroli Alpok mentöcsapatai és körzeti felügyelői, az elszigetelt helyek közötti közlekedésre még ma is szívesen használnak galambokat, sokszor kizárólagosan ezek segítségére szorulnak. A tiroliak úgy találják, hogy könnyebb galambokat magukkal vinni, mint a nehéz rádiót. A postagalamboknak más előnyeik is vannak olyan helyeken, ahol a rádióösszeköttetést erősen megzavarják a magas hegyek. Innsbruckban 200 galamb kiképzésére „iskolát“ állítottak fel, amelyben a galambok mindenféle időben megtanulnak tájékozódni. Kis galambcsoportokat helyeznek el távoleső hegyi kunyhókban, ahonnan óránként 50 mérföldnyi sebességgel repülnek vissza Innsbruckba, kis tasakiukban segítséget kérnek, vagy más üzenetet visznek. (Szabad Föld, Bp.) TAKARMÁNYOZÁS GEREZNAKEZELÉS
