Szabad Földműves, 1966. január-június (17. évfolyam, 1-25. szám)
1966-05-14 / 19. szám
A kiváló lengyel kotrógépek nálunk Is lói beváltak «ágra hozta a nyugatnémet szociáldemokraták pártja (SPD) dortmundi kongresszusának küldötteihez ás a nyugat-németországi szociáldemokrácia valamennyi tagjához ás hívéhez intézett nyilt levelét. Az NSZEP azt javasolta, hogy a két munkáspárt — Németország két legnagyobb pártja — közeledjék egymáshoz és a megértés megteremtése végett Indítson tárgyalásokat. A javaslat nemcsak az NDK-ban, hanem Nyugat-Németország haladd köreiben is óriási visszhangot és nagy elismerést keltett. Bár a kormánypárti kereszténydemokraták szinte diihrohammal törtek a szociáldemokratákra és még a „hazaárulás“ jelző sem hiányzott, a párbeszédre adott javaslat mély gyökeret vert a haladó németek szivében az ország mindkét részében. Egyelőre úgy néz ki, hogy a két párt képviselői már júliusban összeülnek. Arra a kérdésre, hogy konkréten mi legyen a vita tárgya, a két pártnak egyelőre különböző véleménye van. Az NSZEP abból indul ki, hogy napjainkban a német kérdés lényege: miként lehet megakadályozni, hogy német földről még egyszer háború indulhasson ki. Ezért az NSZEP a béke biztosítására és a német kérdés békés úton történő rendezésre maximális célokat tűzött ki e párbeszéd témájául. Olyan reális célok ezek, amelyeket nemcsak a két munkáspárt tagsága, hanem Nyugat-Németország és az NDK minden normálisan gondolkodó, békeszerető polgára is magáénak mondhat, világnézetre és pártállásra való tekintet nélkül. Az SPD viszont azt hangoztatja, hogy a német kérdés lényege: az ország újraegyesítése, s ha ez most rövid úton nem is valósítható meg, legalább „a kis lépések politikája“ kerüljön a vita középpontjába. Ma még nehéz lenne akár jóslatokba is bocsátkozni, mi lesz az eszmecsere vége, eredménye. Hogy lesz-e valamilyen megegyezés, s hogy követi-e az össznémet tavaszt — ahogy ezt az akciót Nyugaton elnevezték — össznémet nyár, azt a közeljövő mutatja meg. De már önmagában a gondolat és annak első gyakorlati megnyilvánulása is óriási jelentőséggel bír azon az úton, amely a második világháború maradványainak felszámolásához és ezzel együtt az európai helyzet általános javulásához vezethet. Két tábor — két igyekezet Az összefoglald elején már említettük, hogy a német fasizmus felett aratott győzelem idei Unepségei meglehetősen bonyolult nemzetközi légkörben zajlottak le. Az amerikai imperializmus igazságtalan, kegyetlen háborút kényszerít rá a vietnami népre és a háború lángja egyre erőseb* A történelem eddigi legpusztítóbb háborúja befejezésének 21. év[ fordulójáról világszerte a népek fokozódó békevágyának Jegyében ’ emlékeztek meg. Egy pillanatra szinte minden ember megállt és vlsz: szaplllantott a több mint két évtizeddel ezelőtti eseményekre. A felmérhetetlen anyagi és emberi áldozatok szörnyű veszteségeire gondolt, . amelyek még ma Is éreztetik hatásukat. Sajnos, a Győzelem Napját nem ünnepelhettünk teljes gond nélkül, I az örömbe elég sok üröm Is vegyül, ha a jelenlegi bonyolult nem-I zetközl helyzetet komolyabban szemügyre vesszük. S bár sem kétségbe-I esésre, sem borúlátásra n ncs okunk, addig kell a helyzet komolyságá-I val szembenéznünk, amíg nem késő. A vészfelhők elég gyorsan soka-1 sódnak a világpolitika egén. A moszkvai és prágai felszabadulási ün-1 népségek során Is azt emelték ki a szónokok, hogy a béke és a nem» zetek közötti barátság erőinek fokozniuk kell harcukat, mert egy • pillanatnyi megingás Is súlyos következményekkel járhat. • E rövid általános Jellemzés után tekintsük át most azokat a leg* fontosabb nemzetközi fejleményeket, amelyek az elmúlt napok során ' mártál/hon c7oronoltolí nnnlronrlon [Tovább mélyül a NATO-váiság Ha csak általánosan írnánk az atlanti tábor fokozódó válságáról, talán már közhelynek is számíthatna. Ám az új elemek ismertetése senkit sem hagy kétségben afelől, hogy a sokat hangoztatott NATO-egység falán már olyan nyílások keletkeztek, amelyeket — hogy képletesen szóljunk — csak a ház teljes újjáépítésével, illetve lebontásával lehet eltávolítani. A Párizs és Bonn közötti feszültség legutóbb az Erhard-kormány azon Jegyzékével fokozódott, amely a nyugat-németországi francia csapatok státuszának rendezésére vonatkozik. A bonni előterjesztés rendkívül kedvezőtlen fogadtatásra talált a francia fővárosban. Párizsi politikai körök nyomban leszögezték, hogy távolról sem tekintik tárgyalási alapnak a bonni jegyzéket, sőt hozzátették, hogy éppen ez a jegyzék mintegy gyűjteménye mindannak, amit Franciaország kifogásol az atlanti tábor szövetségi rendszerében. Persze De Gaulle sem maradt adós ás a NATO-val vívott párharcában egy újabb fontos ütőkártyát játszott ki: bejelentette, hogy Franciaország fokozni kívánja az amerikai—nyugatnémet légi folyosó ellenőrzését. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ez év június elsejétől kezdve a szövetséges — elsősorban amerikai — katonai parancsnokságoknak nem évente, mint eddig, hanem havonta kell kérniök a francia kormány hozzájárulását az átrepülésekhez. Az amerikai hadászati felszerelések francia földről való kitessékelése után tehát Párizs újabb komoly lépést tett előre azon az úton, amely a NATO-től való teljes függetlenséghez vezet. A nyugati országokban fennálló gazdaság-politikai helyzetre jellemző, hogy a NATO-váiság Ismét átcsapotl a Közös Piacra is; jóllehet ezen c fórumon éppen az elmúlt hónapokban állt be változás, amikor a fran cia kormány számos kezdeményezi javaslattal és bizonyos tárgyalási készséggel jelenkezett Brüsszelben Az Európai Gazdasági Közösség miniszteri tanácsa a múlt héten nem tudott közös nevezőre jutni a Közös Piac mezőgazdasági politikájának szá mos kérdésében és ezért az ülésszakon résztvevő külügyminiszterek megegyezés nélkül hagyták el a tárgyalótermet. összegezve talán még annyit, hogj a NATO „lenni vagy nem lenni“ kérdését, illetve e szervezeten belül meg Indult és egyre erősbödő bomlási folyamatot nem lehet csupán de Gaulle „számlájára" írni, hanem e támadt jellegű szervezet születésétől elteli időszakot is figyelembe kell venni Azt a történelmi igazságot, hogy i háborút követő években és a hideg háború kezdetén a nyugat-európa nemzetek elfogadták az amerikani zálás minden formáját, mégha azén súlyos árat kellett fizetniük is, de ma már ez a helyzet nem fejlődésük hanem a fennálló nézeteltérések el mélyülésével együtt gazdasági hely zetük ingatagságához vezet. A német párbeszéd kérdőjele A német fasizmus felett aratót győzelem 21. évfordulója alkalmábó az emberiség szép ajándékot kapott egy új fogalom keletkezett a világ politika szótárban, amelyet nagyoi találóan „német párbeszédének ne veztek el. Honnan ered a gondolat, a javaslat és a mi a lényege? Németország Szocialista Egység pártjának (NSZEP) Központi Bízott sága ez év február 7-én nyilvános tot terjesztett elő a Vietnami Demokratikus Köztársaság elleni támadások megszervezésére és a legkorszerűbb pusztító fegyverek bevetésére. A közelmúltban lezajlott Tito— Nasszer találkozó után kiadott közös közlemény a leghatározottabban elítéli az amerikaiak beavatkozását Vietnamban, és követeli az 1954-es genfi egyezmények szigorú betartását. A két államférfi Indira Gandhi asszony, India miniszterelnökének részvételével egy hármas csúcstalálkozó megrendezését helyezte kilátásba, s ezzel minden bizonnyal a „harmadik világ“ hangját kívánná magasabbra emelni Vietnam ügyében. A minap Koszigin szovjet miniszterelnök és számos magasrangú szakértő utazott az Egyesült Arab Köztársaságba, hogy Nasszer elnökkel, valamint az egyiptomi kormány több más vezetőjével megtárgyalják az országaikat kölcsönösen érdeklő politikai, gazdasági és tudományos kérdéseket. A látogatás során eddig elhangzott beszédek azt Igazolják, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Arab Köztársaság szinte valamennyi fontos nemzetközi kérdésben azonos nézetet vall. Ez a látogatás is azt igazolja, hagy az imperialista-ellenes erők összefogása újabb nagy tartalékokat rejt magában egy harmadik világégés megfékezésére. (tg) ben lobog Ázsiában. Nincs a világnak Dlyan sarka, amelyben naponta ne kerülne sor e kegyetlen háború elleni tüntetésre, tiltakozásra. Az amerikai kormány azonban minden tiltakozás elől befogja a fülét és tovább fokozza a háborút Délkelet-Ázsiában. A legutóbbi dél-vietnami „válasz- 1 tások“ körül zajló taktikázás is azt bizonyítja, hogy a washingtoni Fehér Házban továbbra is a jelenlegi sat- | goni bábrezsimet tartják számukra ( a legmegfelelőbbnek és további anya- ( gi támogatásban részesítik. Washingtonban az elmúlt napokban [ohnson legközelebbi munkatársait kérette magához, és a vietnami háború kiterjesztésének újabb részleteit vitatta meg. Most már végleges döntés született, hogy a Vietnamban harcoló amerikai katonák számát ez év i végére 400 ezer főre emelik. McNa- j mara hadügyminiszter újabb javasla- : 0 De Gaulle június 20-án érkezik Moszkvába. Párizsban és Moszkvában hivatalosan közzé tették De Gaulle szovjetunióbell látogatásának programját. A francia elnök július 2-ig tartózkodik a Szovjetunióban, miközben ellátogat Volgográdba és Novoszibirszkbe is. 0 Államosítják a francia ércbányákat Algériában. Az algériai kormány bejelentette, hogy államosítja az algériai ércbányákat, amelyek eddig francia tulajdont képeztek. A bejelentés meglepetést keltett Párizsban, s bár eddig hivatalos vélemény nem hangzott el, a francia nagytőke máris támadást intézett az algérl kormány döntése ellen. 0 A Kínai Népköztársaságban újabb atombomba-robbantást hajtottak végre. A kísérletre május 9-én került sor. Csou En-laj, a Kínai Népköztársaság Államtanácsának elnöke ezzel kapcsolatban kijelentette, hogy a népi Kína nem akarja nukleáris zsarolásra felhasználni atomfegyvereit. 0 Csehszlovák—algériai gazdasági tárgyalások. Algírban Frantiáek Hamouz külkereskedelmi miniszter vezetésével csehszlovák gazdasági küldöttség tárgyalt a kölcsönös gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok kibővítéséről, továbbá a tudományos és műszaki együttműködésről az algériai kormány képviselőivel. 0 Csehszlovák hét Münchenben. Bajorország fővárosában hétfőn csehszlovák hét kezdődött, amelynek keretében München lakosságának 1933 óta első ízben lesz alkalma megismerkedni Csehszlovákia népének kulturális alkotásaival. az utóbbi években. De kellett Isi Hiszen a lakosság 40 százaléka húsz éven aluli. Európa legfiatalabb társadalma ez. Az ezekben az iskolákban tanuló közel 12 millió diák a lengyel történelem haladó világi hagyományai mellett áll ki. Az Idei év ünnepségei Gnleznoban és Póznámban kezdődtek. Gnleznoban Spychalski marsall, lengyel honvédelmi miniszter megemlékezett arról a 200 ezer lengyel katonáról, aki a Vörös Hadsereggel együtt résztvett Lengyelország, az ősi lengyel, piastl haza évszázados megszállás alóli felszabadításában. E katonák résztvettek a nácizmus végső leverésében és Berlin ostromában. A lengyel nép a millenniumi záróünnepség során megemlékezik a hat évig tartó népgyilkos hitlerista megszállás hatmillió lengyel mártírjáról. És sohasem ért egyet a lengyel klérus azon vezetőinek szózatával, akik megbocsátást hirdetnek Auschwitz, Majdanek és Treblinka gyilkosainak, akik feltétel nélküli kibékülést hirdetnek az 1937-es hitlerista birodalom határait visszakövetelő, az első német munkás-paraszt békeállam bekebelezésére törő revansista politikusokkal és főpapokkal. A millenneumi tömegmegmozdulások élesen szembe fordulnak a klérus vezetőinek anti-kommunista és szovjetellenes magatartásával. A klérus szovjetellenességének tapsolhatnak Bonnban, de ez a taps kijózanító hatással van a lengyel tömegekre. A lengyel nép keserű csalódást okoz azoknak, akik azt hiszik, hogy érdekeit még egyszer áruba lehet bocsátani. A lengyel millenniumnak a második ezredévbe való lépésnek lényegesebb vonása: az új Lengyelország többé nem kiszolgáltatott, gyenge, elmaradott, magárahagyott állam. Egy ezredév után új, szocializmust építő Lengyelország jelent meg a történelem színpadán. H. D. gadtatni a közvéleménnyel, hogy Lengyelország ezeréves története a kereszténység felvételének és elterjedésének története, tehát egy ezredévnyi korszak tartóoszlopa és éltető ereje az országban a kereszténység volt. Innen már nincs messze a végkövetkeztetés: ha Lengyelország megtagadja az ezeréves kereszténység megünneplését, akkor megtagadja történelmét. A püspöki kar ugyanakkor azt is látni véli a történetéből, hogy a világ színpadán csak az; úgynevezett „keresztény Lengyelország" életképes, s ezt ajánlja a hívők figyelmébe. De még odáig is elmegy, hogy bebizonyítsa: a korabeli szenvedések, csapások előidézője mindig azt volt, hogy a lengyel nemzet elfordult a hittől, a vallási dogmáktól. Ez tehát a millennium megünneplése igazi szándékai és reakciós törekvései közötti különbség. Ehhez csak kiinduló pontot, mondhatnánk, színteret ad az a gyakran középpontba állított kérdés: hogyan kell értékelni az ezer év előtti eseményeket és a kereszténység felvételét. Ez is tisztánlátást követel, de legalább annyira világosan kell látni a millennium mai lényegét, azt, amit a jelennek a múltról és a Jövőről mond. A lengyel millennium 1960 óta folyó ünnepségei egybe estek a lengyel nép felszabadulásának 20. évfordulójával, a népi Lengyelország megalakulásával. A lengyel népnek történelme folytán soha sem volt etnikailag ennyire egységes és földrajzilag ilyen előnyös helyzete. A lengyel nép történelme folyamán még egyszer sem haladt ilyen gyors léptekkel a gazdasági fejlődés felfelé ívelő útján. Felmérhetetlen az az áldozatkészség amit e nép hazája építéséért végez. Egy adat: nem egészen hét év alatt 1200 Iskolát épített csupán társadalmi erőfeszítéssel. Az állami hozzájárulással együtt több mint 3000 Iskola épült szükséges eszköze volt, éles ellentétben a keresztény szellemtörténeti irányzat képviselőinek állításaival, akik az állam kialakulását a kereszténység felvételétől számítják, s ezzel az egyház elsődlegességét hirdetik az egész lengyel történelemben. A lengyel millennium a lengyel dolgozó nép, a közel 32 millió lengyelországi és tízmillió külföldön élő lengyel ünnepe. Milyen tartalommal tölti meg ezt az ünnepet a nép, az állam és milyen tartalmat próbál belemagyarázni a klérus? A kérdés megválaszolása egyben tükrözi a lengyel közvélemény és a katolikus püspöki kar vezetői közötti vita lényegét. Mert az a vita egyáltalán nemcsak arról folyik, hogyan kell értékelni Lengyelország múltját, vagy mi volt a lényeg ezer évvel ezelőtt, hanem arról Is, hogyan kell értékelni a jelent, merrefelé kell keresni a ‘jövőt és mi a lényeg ma. A millennium célja feltárni az ezeréves történelemből a haladó hagyományokat és kideríteni, milyen erők gátloták a haladást a századok folyamán. Ily módon a lengyel társadalom nemcsak igaz, hiteles képet kap a múltról, de felismeri azokat a tanulságokat, amelyekre nem boríthat fátylat a múlt. A cáfolhatatlan történelmi tények mozaikjából pedig összeáll a vitathatatlan Igazság, az ezeréves évforduló legfontosabb mondanivalója: a népi Lengyelország a nemzedékek munkásságának jogos örököse és folytatója, a lengyel nép legjobbjai vágyainak, törekvéseinek megvalósítása, a nép eddigi történelmének legdicsőbb állomása. S ebből következik a legfőbb tanulság is: valahányszor Lengyelország az adott korszak haladó áramlataihoz csatlakozott, mindig előre haladt és tartós értékekkel gazdasgította a társadalmi és politikai eszmék, a kulturális és tudományos vívmányok tárházát. Ezzel szemben a lengyel klérus reakciós vezetői azt próbálják elfő-Az 1000 éves Lengyelország Egy állam fennállásénak 1000 éves évfordulója minden nép életében jelentős történelmi mozzanat. Lengyelország ezt az ünnepét a szocialista társadalmi rend uralomra jutásának és megszilárdításának' korszakában érte el. A jelen nemzedéke, amikor ezeresztendős múltjáról emlékezik, egyben népe történelmének legnagyobb társadalmi átalakulásán munkál. Mi volt a lényeg ezer évvel ezelőtt? A kereszténység felvétele vagy a lengyel állam kialakulása? Amikor I. Mieszko lengyel fejedelem elhatáhozta a kereszténység felvételét, az fontos és bölcs politikai lépés volt, elősegítette az ország egyesítését és védelmét a külső ellenséggel szemben. „Senki sem vitatja el — mondotta Gomulka — I. Mieszko és I. Vitéz Boleszlaw korában az egyháznak az állam megerősítését célzó fontos szerepét...“ A kereszt jegyében tűzzel-vassal pusztító germán lovagok már nem élhettek a pogány lengyelség elleni hódítás „kultúrát hozó“ maszlagéval. Gnleznoban, az első lengyel fővárosban felállították a lengyel érsekséget, mely az összes lengyel püspökségek vezető székhelye lett. A krónika feljegyzi, hogy Gniezno körül volt a szlávok őshazája. Legenda ugyan, de népben élő: a testvér Lech, Cseh és Rusz telepedtek le valamikor e gyönyörű vidéken. Azon tanakodtak, milyen nevet adjanak szálláshelyüknek, amikor egy fészkéből felvert sas kitárt szárnyakkal keringett felettük. Lech azt mondta: „Verjünk itt fészket“ — s így nevezték el ezt az ősi települést Gniezno-nak, azaz fészeknek ... S így vált a fehér sas a lengyel állam címerévé. Az államalapítás évezredes hagyományait a legnagyobb tisztelet övezi Lengyelországban. Körülményeit a modern marxista történetírás tisztázta. Számtalan adat mutatja, hogy az ország abban az időben a világi hatalom megerősítésének hatásos és g SZABAD FÖLDMŰVES 19S6. május 14.
