Szabad Földműves, 1966. január-június (17. évfolyam, 1-25. szám)

1966-05-14 / 19. szám

A kiváló lengyel kotrógépek nálunk Is lói beváltak «ágra hozta a nyugatnémet szociál­demokraták pártja (SPD) dortmundi kongresszusának küldötteihez ás a nyugat-németországi szociáldemokrá­cia valamennyi tagjához ás hívéhez intézett nyilt levelét. Az NSZEP azt javasolta, hogy a két munkáspárt — Németország két leg­nagyobb pártja — közeledjék egy­máshoz és a megértés megteremtése végett Indítson tárgyalásokat. A javaslat nemcsak az NDK-ban, hanem Nyugat-Németország haladd köreiben is óriási visszhangot és nagy elismerést keltett. Bár a kormány­­párti kereszténydemokraták szinte diihrohammal törtek a szociáldemo­kratákra és még a „hazaárulás“ jel­ző sem hiányzott, a párbeszédre adott javaslat mély gyökeret vert a haladó németek szivében az ország mindkét részében. Egyelőre úgy néz ki, hogy a két párt képviselői már júliusban összeülnek. Arra a kérdésre, hogy konkréten mi legyen a vita tárgya, a két párt­nak egyelőre különböző véleménye van. Az NSZEP abból indul ki, hogy napjainkban a német kérdés lénye­ge: miként lehet megakadályozni, hogy német földről még egyszer há­ború indulhasson ki. Ezért az NSZEP a béke biztosítására és a német kér­dés békés úton történő rendezésre maximális célokat tűzött ki e párbe­széd témájául. Olyan reális célok ezek, amelyeket nemcsak a két mun­káspárt tagsága, hanem Nyugat-Né­metország és az NDK minden normá­lisan gondolkodó, békeszerető pol­gára is magáénak mondhat, világ­nézetre és pártállásra való tekintet nélkül. Az SPD viszont azt hangoztatja, hogy a német kérdés lényege: az ország újraegyesítése, s ha ez most rövid úton nem is valósítható meg, legalább „a kis lépések politikája“ kerüljön a vita középpontjába. Ma még nehéz lenne akár jósla­tokba is bocsátkozni, mi lesz az esz­mecsere vége, eredménye. Hogy lesz-e valamilyen megegyezés, s hogy kö­veti-e az össznémet tavaszt — ahogy ezt az akciót Nyugaton elnevezték — össznémet nyár, azt a közeljövő mutatja meg. De már önmagában a gondolat és annak első gyakorlati megnyilvánulása is óriási jelentőség­gel bír azon az úton, amely a máso­dik világháború maradványainak fel­számolásához és ezzel együtt az euró­pai helyzet általános javulásához vezethet. Két tábor — két igyekezet Az összefoglald elején már említet­tük, hogy a német fasizmus felett aratott győzelem idei Unepségei meg­lehetősen bonyolult nemzetközi lég­körben zajlottak le. Az amerikai im­perializmus igazságtalan, kegyetlen háborút kényszerít rá a vietnami nép­re és a háború lángja egyre erőseb­* A történelem eddigi legpusztítóbb háborúja befejezésének 21. év­[ fordulójáról világszerte a népek fokozódó békevágyának Jegyében ’ emlékeztek meg. Egy pillanatra szinte minden ember megállt és vlsz­: szaplllantott a több mint két évtizeddel ezelőtti eseményekre. A fel­mérhetetlen anyagi és emberi áldozatok szörnyű veszteségeire gondolt, . amelyek még ma Is éreztetik hatásukat. Sajnos, a Győzelem Napját nem ünnepelhettünk teljes gond nélkül, I az örömbe elég sok üröm Is vegyül, ha a jelenlegi bonyolult nem-I zetközl helyzetet komolyabban szemügyre vesszük. S bár sem kétségbe-I esésre, sem borúlátásra n ncs okunk, addig kell a helyzet komolyságá-I val szembenéznünk, amíg nem késő. A vészfelhők elég gyorsan soka-1 sódnak a világpolitika egén. A moszkvai és prágai felszabadulási ün-1 népségek során Is azt emelték ki a szónokok, hogy a béke és a nem­» zetek közötti barátság erőinek fokozniuk kell harcukat, mert egy • pillanatnyi megingás Is súlyos következményekkel járhat. • E rövid általános Jellemzés után tekintsük át most azokat a leg­* fontosabb nemzetközi fejleményeket, amelyek az elmúlt napok során ' mártál/hon c7oronoltolí nnnlronrlon [Tovább mélyül a NATO-váiság Ha csak általánosan írnánk az atlanti tábor fokozódó válságáról, talán már közhelynek is számíthatna. Ám az új elemek ismertetése senkit sem hagy kétségben afelől, hogy a sokat hangoztatott NATO-egység fa­lán már olyan nyílások keletkeztek, amelyeket — hogy képletesen szól­junk — csak a ház teljes újjáépíté­sével, illetve lebontásával lehet el­távolítani. A Párizs és Bonn közötti feszültség legutóbb az Erhard-kormány azon Jegyzékével fokozódott, amely a nyu­gat-németországi francia csapatok státuszának rendezésére vonatkozik. A bonni előterjesztés rendkívül ked­vezőtlen fogadtatásra talált a francia fővárosban. Párizsi politikai körök nyomban leszögezték, hogy távolról sem tekintik tárgyalási alapnak a bonni jegyzéket, sőt hozzátették, hogy éppen ez a jegyzék mintegy gyűjte­ménye mindannak, amit Franciaor­szág kifogásol az atlanti tábor szö­vetségi rendszerében. Persze De Gaulle sem maradt adós ás a NATO-val vívott párharcában egy újabb fontos ütőkártyát játszott ki: bejelentette, hogy Franciaország fokozni kívánja az amerikai—nyugat­német légi folyosó ellenőrzését. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ez év június elsejétől kezdve a szövetséges — elsősorban amerikai — katonai parancsnokságoknak nem évente, mint eddig, hanem havonta kell kérniök a francia kormány hozzájárulását az átrepülésekhez. Az amerikai hadászati felszerelé­sek francia földről való kitesséke­­lése után tehát Párizs újabb komoly lépést tett előre azon az úton, amely a NATO-től való teljes függetlenség­hez vezet. A nyugati országokban fennálló gazdaság-politikai helyzetre jellemző, hogy a NATO-váiság Ismét átcsapotl a Közös Piacra is; jóllehet ezen c fórumon éppen az elmúlt hónapok­ban állt be változás, amikor a fran cia kormány számos kezdeményezi javaslattal és bizonyos tárgyalási készséggel jelenkezett Brüsszelben Az Európai Gazdasági Közösség mi­niszteri tanácsa a múlt héten nem tudott közös nevezőre jutni a Közös Piac mezőgazdasági politikájának szá mos kérdésében és ezért az üléssza­kon résztvevő külügyminiszterek megegyezés nélkül hagyták el a tár­gyalótermet. összegezve talán még annyit, hogj a NATO „lenni vagy nem lenni“ kér­dését, illetve e szervezeten belül meg Indult és egyre erősbödő bomlási fo­lyamatot nem lehet csupán de Gaulle „számlájára" írni, hanem e támadt jellegű szervezet születésétől elteli időszakot is figyelembe kell venni Azt a történelmi igazságot, hogy i háborút követő években és a hideg háború kezdetén a nyugat-európa nemzetek elfogadták az amerikani zálás minden formáját, mégha azén súlyos árat kellett fizetniük is, de ma már ez a helyzet nem fejlődésük hanem a fennálló nézeteltérések el mélyülésével együtt gazdasági hely zetük ingatagságához vezet. A német párbeszéd kérdőjele A német fasizmus felett aratót győzelem 21. évfordulója alkalmábó az emberiség szép ajándékot kapott egy új fogalom keletkezett a világ politika szótárban, amelyet nagyoi találóan „német párbeszédének ne veztek el. Honnan ered a gondolat, a javaslat és a mi a lényege? Németország Szocialista Egység pártjának (NSZEP) Központi Bízott sága ez év február 7-én nyilvános tot terjesztett elő a Vietnami De­mokratikus Köztársaság elleni táma­dások megszervezésére és a legkor­szerűbb pusztító fegyverek beveté­sére. A közelmúltban lezajlott Tito— Nasszer találkozó után kiadott közös közlemény a leghatározottabban el­ítéli az amerikaiak beavatkozását Vietnamban, és követeli az 1954-es genfi egyezmények szigorú betartá­sát. A két államférfi Indira Gandhi asszony, India miniszterelnökének részvételével egy hármas csúcstalál­kozó megrendezését helyezte kilátás­ba, s ezzel minden bizonnyal a „har­madik világ“ hangját kívánná maga­sabbra emelni Vietnam ügyében. A minap Koszigin szovjet miniszter­­elnök és számos magasrangú szakértő utazott az Egyesült Arab Köztársa­ságba, hogy Nasszer elnökkel, vala­mint az egyiptomi kormány több más vezetőjével megtárgyalják az or­szágaikat kölcsönösen érdeklő poli­tikai, gazdasági és tudományos kér­déseket. A látogatás során eddig el­hangzott beszédek azt Igazolják, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Arab Köztársaság szinte valamennyi fontos nemzetközi kérdésben azonos nézetet vall. Ez a látogatás is azt igazolja, hagy az imperialista-ellenes erők összefogása újabb nagy tartalékokat rejt magában egy harmadik világ­égés megfékezésére. (tg) ben lobog Ázsiában. Nincs a világnak Dlyan sarka, amelyben naponta ne kerülne sor e kegyetlen háború elleni tüntetésre, tiltakozásra. Az amerikai kormány azonban minden tiltakozás elől befogja a fülét és tovább fokoz­za a háborút Délkelet-Ázsiában. A legutóbbi dél-vietnami „válasz- 1 tások“ körül zajló taktikázás is azt bizonyítja, hogy a washingtoni Fehér Házban továbbra is a jelenlegi sat- | goni bábrezsimet tartják számukra ( a legmegfelelőbbnek és további anya- ( gi támogatásban részesítik. Washingtonban az elmúlt napokban [ohnson legközelebbi munkatársait kérette magához, és a vietnami há­ború kiterjesztésének újabb részleteit vitatta meg. Most már végleges dön­tés született, hogy a Vietnamban har­coló amerikai katonák számát ez év i végére 400 ezer főre emelik. McNa- j mara hadügyminiszter újabb javasla- : 0 De Gaulle június 20-án érkezik Moszkvába. Párizsban és Moszkvában hivatalosan közzé tették De Gaulle szovjetunióbell látogatásának prog­ramját. A francia elnök július 2-ig tartózkodik a Szovjetunióban, miköz­ben ellátogat Volgográdba és Novo­­szibirszkbe is. 0 Államosítják a francia ércbá­nyákat Algériában. Az algériai kor­mány bejelentette, hogy államosítja az algériai ércbányákat, amelyek ed­dig francia tulajdont képeztek. A be­jelentés meglepetést keltett Párizs­ban, s bár eddig hivatalos vélemény nem hangzott el, a francia nagytőke máris támadást intézett az algérl kormány döntése ellen. 0 A Kínai Népköztársaságban újabb atombomba-robbantást hajtottak vég­re. A kísérletre május 9-én került sor. Csou En-laj, a Kínai Népköztár­saság Államtanácsának elnöke ezzel kapcsolatban kijelentette, hogy a népi Kína nem akarja nukleáris zsarolásra felhasználni atomfegyvereit. 0 Csehszlovák—algériai gazdasági tárgyalások. Algírban Frantiáek Ha­­mouz külkereskedelmi miniszter veze­tésével csehszlovák gazdasági kül­döttség tárgyalt a kölcsönös gazda­sági és kereskedelmi kapcsolatok ki­bővítéséről, továbbá a tudományos és műszaki együttműködésről az algériai kormány képviselőivel. 0 Csehszlovák hét Münchenben. Bajorország fővárosában hétfőn cseh­szlovák hét kezdődött, amelynek ke­retében München lakosságának 1933 óta első ízben lesz alkalma megis­merkedni Csehszlovákia népének kul­turális alkotásaival. az utóbbi években. De kellett Isi Hiszen a lakosság 40 százaléka húsz éven aluli. Európa legfiatalabb tár­sadalma ez. Az ezekben az iskolák­ban tanuló közel 12 millió diák a lengyel történelem haladó világi ha­gyományai mellett áll ki. Az Idei év ünnepségei Gnleznoban és Póznámban kezdődtek. Gnleznoban Spychalski marsall, lengyel honvédelmi miniszter megemlékezett arról a 200 ezer len­gyel katonáról, aki a Vörös Hadse­reggel együtt résztvett Lengyelor­szág, az ősi lengyel, piastl haza év­százados megszállás alóli felszabadí­tásában. E katonák résztvettek a ná­cizmus végső leverésében és Berlin ostromában. A lengyel nép a millenniumi záró­­ünnepség során megemlékezik a hat évig tartó népgyilkos hitlerista meg­szállás hatmillió lengyel mártírjáról. És sohasem ért egyet a lengyel klé­rus azon vezetőinek szózatával, akik megbocsátást hirdetnek Auschwitz, Majdanek és Treblinka gyilkosainak, akik feltétel nélküli kibékülést hir­detnek az 1937-es hitlerista biroda­lom határait visszakövetelő, az első német munkás-paraszt békeállam be­kebelezésére törő revansista politiku­sokkal és főpapokkal. A millenneumi tömegmegmozdulá­sok élesen szembe fordulnak a klé­rus vezetőinek anti-kommunista és szovjetellenes magatartásával. A klé­rus szovjetellenességének tapsolhat­nak Bonnban, de ez a taps kijózanító hatással van a lengyel tömegekre. A lengyel nép keserű csalódást okoz azoknak, akik azt hiszik, hogy érde­keit még egyszer áruba lehet bo­csátani. A lengyel millenniumnak a máso­dik ezredévbe való lépésnek lénye­gesebb vonása: az új Lengyelország többé nem kiszolgáltatott, gyenge, elmaradott, magárahagyott állam. Egy ezredév után új, szocializmust építő Lengyelország jelent meg a történelem színpadán. H. D. gadtatni a közvéleménnyel, hogy Lengyelország ezeréves története a kereszténység felvételének és elter­jedésének története, tehát egy ezred­évnyi korszak tartóoszlopa és éltető ereje az országban a kereszténység volt. Innen már nincs messze a vég­következtetés: ha Lengyelország meg­tagadja az ezeréves kereszténység megünneplését, akkor megtagadja történelmét. A püspöki kar ugyanak­kor azt is látni véli a történetéből, hogy a világ színpadán csak az; úgy­nevezett „keresztény Lengyelország" életképes, s ezt ajánlja a hívők fi­gyelmébe. De még odáig is elmegy, hogy bebizonyítsa: a korabeli szen­vedések, csapások előidézője mindig azt volt, hogy a lengyel nemzet el­fordult a hittől, a vallási dogmák­tól. Ez tehát a millennium megünnep­lése igazi szándékai és reakciós tö­rekvései közötti különbség. Ehhez csak kiinduló pontot, mondhatnánk, színteret ad az a gyakran közép­pontba állított kérdés: hogyan kell értékelni az ezer év előtti eseménye­ket és a kereszténység felvételét. Ez is tisztánlátást követel, de leg­alább annyira világosan kell látni a millennium mai lényegét, azt, amit a jelennek a múltról és a Jövőről mond. A lengyel millennium 1960 óta fo­lyó ünnepségei egybe estek a lengyel nép felszabadulásának 20. évforduló­jával, a népi Lengyelország megala­kulásával. A lengyel népnek történelme foly­tán soha sem volt etnikailag ennyire egységes és földrajzilag ilyen előnyös helyzete. A lengyel nép történelme folyamán még egyszer sem haladt ilyen gyors léptekkel a gazdasági fejlődés felfelé ívelő útján. Felmér­hetetlen az az áldozatkészség amit e nép hazája építéséért végez. Egy adat: nem egészen hét év alatt 1200 Iskolát épített csupán társadalmi erő­feszítéssel. Az állami hozzájárulással együtt több mint 3000 Iskola épült szükséges eszköze volt, éles ellentét­ben a keresztény szellemtörténeti irányzat képviselőinek állításaival, akik az állam kialakulását a keresz­ténység felvételétől számítják, s ezzel az egyház elsődlegességét hirdetik az egész lengyel történelemben. A lengyel millennium a lengyel dolgozó nép, a közel 32 millió lengyelországi és tízmillió külföldön élő lengyel ünnepe. Milyen tartalommal tölti meg ezt az ünnepet a nép, az állam és mi­lyen tartalmat próbál belemagyaráz­ni a klérus? A kérdés megválaszo­lása egyben tükrözi a lengyel közvé­lemény és a katolikus püspöki kar vezetői közötti vita lényegét. Mert az a vita egyáltalán nemcsak arról fo­lyik, hogyan kell értékelni Lengyel­­ország múltját, vagy mi volt a lényeg ezer évvel ezelőtt, hanem arról Is, hogyan kell értékelni a jelent, mer­­refelé kell keresni a ‘jövőt és mi a lényeg ma. A millennium célja feltárni az ezeréves történelemből a haladó ha­gyományokat és kideríteni, milyen erők gátloták a haladást a századok folyamán. Ily módon a lengyel tár­sadalom nemcsak igaz, hiteles képet kap a múltról, de felismeri azokat a tanulságokat, amelyekre nem bo­ríthat fátylat a múlt. A cáfolhatatlan történelmi tények mozaikjából pedig összeáll a vitathatatlan Igazság, az ezeréves évforduló legfontosabb mon­danivalója: a népi Lengyelország a nemzedékek munkásságának jogos örököse és folytatója, a lengyel nép legjobbjai vágyainak, törekvéseinek megvalósítása, a nép eddigi törté­nelmének legdicsőbb állomása. S eb­ből következik a legfőbb tanulság is: valahányszor Lengyelország az adott korszak haladó áramlataihoz csatla­kozott, mindig előre haladt és tartós értékekkel gazdasgította a társadalmi és politikai eszmék, a kulturális és tudományos vívmányok tárházát. Ezzel szemben a lengyel klérus reakciós vezetői azt próbálják elfő-Az 1000 éves Lengyelország Egy állam fennállásénak 1000 éves évfordulója minden nép életében jelentős történelmi mozza­nat. Lengyelország ezt az ünnepét a szocialista társadalmi rend uralom­ra jutásának és megszilárdításának' korszakában érte el. A jelen nemze­déke, amikor ezeresztendős múltjá­ról emlékezik, egyben népe történel­mének legnagyobb társadalmi átala­kulásán munkál. Mi volt a lényeg ezer évvel ez­előtt? A kereszténység felvétele vagy a lengyel állam kialakulása? Amikor I. Mieszko lengyel fejedelem elhatá­­hozta a kereszténység felvételét, az fontos és bölcs politikai lépés volt, elősegítette az ország egyesítését és védelmét a külső ellenséggel szem­ben. „Senki sem vitatja el — mondotta Gomulka — I. Mieszko és I. Vitéz Boleszlaw korában az egyháznak az állam megerősítését célzó fontos szerepét...“ A kereszt jegyében tűzzel-vassal pusztító germán lovagok már nem élhettek a pogány lengyelség elleni hódítás „kultúrát hozó“ maszlagéval. Gnleznoban, az első lengyel főváros­ban felállították a lengyel érseksé­get, mely az összes lengyel püspök­ségek vezető székhelye lett. A krónika feljegyzi, hogy Gniezno körül volt a szlávok őshazája. Le­genda ugyan, de népben élő: a test­vér Lech, Cseh és Rusz telepedtek le valamikor e gyönyörű vidéken. Azon tanakodtak, milyen nevet adjanak szálláshelyüknek, amikor egy fészké­ből felvert sas kitárt szárnyakkal keringett felettük. Lech azt mondta: „Verjünk itt fészket“ — s így nevezték el ezt az ősi települést Gniezno-nak, azaz fé­szeknek ... S így vált a fehér sas a lengyel állam címerévé. Az államalapítás évezredes hagyo­mányait a legnagyobb tisztelet övezi Lengyelországban. Körülményeit a modern marxista történetírás tisz­tázta. Számtalan adat mutatja, hogy az ország abban az időben a világi hatalom megerősítésének hatásos és g SZABAD FÖLDMŰVES 19S6. május 14.

Next

/
Thumbnails
Contents