Szabad Földműves, 1966. január-június (17. évfolyam, 1-25. szám)
1966-05-07 / 18. szám
Egy lengyel szövetkezetben Száznegyvenezer traktort kap öt év alatt a mezőgazdaság LUSOWKA, Poznan körzetben vari, kis falu, pontosabban csak település. Az egész falu egy szövetkezet. Egyébként Lengyelországra Jellemző, hogy szövetkezetei Is, állami gazdaságai Is sokkal kisebbek, mint a mieink. Csak az utóbbi Időben kezdenek ott Is összevonni gazdaságokat, alakítani kombinátokat. A Lusowkal Dobra Woda szövetkezetnek például mindössze 650 hektár földje van. — Nem Is az a legnagyobb bajunk — mondja Jan Dudzlak, a szövetkezet elnöke, — hanem rossz a földünk. A negyedik és az ötödik osztályba tartozik. Sok munkát kell belefektetni, hogy kapjon belőle valamit az ember. A tetejébe az esztendő Is száraz volt. A 100 hektár rozstáblán átlag 23 mázsa termést takarítottunk be, a 35 hektár cukorrépaföldről hektáronként 260 mázsa termést szedtünk fel. A szövetkezet klubjában ülünk, ebben a pillanatban érkezik a feketekávé. — Elnézést kérünk', valószínűleg tneg sem közelíti az otthon megszokott feketét, de tudja, mi még nagyon fiatal kávéfőző nemzet vagyunk — mentegetőzik kedvesen a szövetkezeti Igazgató. — Teában bizonyára felvehetnénk a versenyt mindenkivel, de kávét csak most tanulunk főzni. — Csakhamar kiderült, hogy Igazat mondott. A szőt Teoftl Kaczmarek, a szövetkezet termelésvezető szakembere veszi át. — Nálunk a szövetkezet még mindennel foglalkozik, ami hasznot hoz. Huszonöt hektáron kertészkedünk, bogy tagjainknak ne kelljen a piacon vásárolniuk a zöldségfélét. Meg aztán van egy 4 tonnás teherautónk, azzal naponta visszük a termést Poznanba, az ottani üzletünkbe. Ott áruljuk a tejet Is, a tojást Is. Háromszázhatvan tojót tartunk, s most még négyszáz Jércével szaporítjuk az állományt, mert nagyonls kifizetődik. Évente átlagban 180 tojást ad egy-egy tojó. Húsz családunk méhészettel foglalkozik, évente 12 kg mézet kapunk kasonként. így hozzuk össze a normanap 50 zlotls értékét. Családonként 15 000—20 000 zlotl Jön össze évente. Itt, a poznanl vajdaságban sehol sem láttam gyenge' szarvasmarhát. A Dobra Woda szövetkezetben tavalyelőtt 2600 liter volt a tejtermelést átlag, tavaly 3000 litert terveztek. A szövetkezetlek nem voltak elégedettek. Az állami gazdaságokon 3000— 4000 liter az átlag. Nagy szükség van a Jó állományra, mondják több helyen Is, mert az új Lengyelországban alaposan megnövekedett a népszaporulat, az Igények Is megnőttek, s. a mezőgazdaság sehogyan sem tudja utolérni magát. Különösen hústermelésben. A háborúelőttihez képest mérföldes lépésekkel halad, hiszen majd két és félszer annyit termel ma az ország, mint akkor. Tavalyelőtt például a kalászos gabona átlaghozama 17,3 mázsa volt, burgonyából 158, cukorrépából pedig 287 mázsa. Nem rossz átlagok, de azt mondják sokkal több kitelik abból a földből Is, amely termőerőben Jóval a miénk vagy mondjuk az ukrajnai mezöségel mögött van. Több kitelik, hiszen még olyan sok mindennel lehet fokozni a hozamot. Egyebek között a gépi műveléssel, a fokozottabb műtrágyahasználattal, öntözéssel. Hiszen Jelenleg 164 hektár földre Jut egy traktor, egy hektárra mindössze 120 kiló műtrágyát szórnak a (háború előtt 20— 25 kilót). Jóllehet Lengyelországban nem a mezőgazdáság, hanem az Ipar a legfőbb gazdasági ág, hiszen a mezőgazdaság a lakosságnak csak 36 százalékát foglalkoztatja, mégis a Lengyel Egyesült Munkáspárt IV. kongresszusán Is kimondták, sokkal többet kell befektetni a mezőgazdasági termelés fejlesztésébe, mert az Ipar arra a színvonalra Jutott, ahol már nem fejlődhet elég gyorsan, ha elmaradott mezőgazdaság kíséri. Nagyobb mértékben gépesítik a mezőgazdaságot, mint eddig. Egyebek között azért Is, mert a mezőgazdaságból a háború után elment majdnem három millió ember. Munkaerejüket tehát csak géppel lehet helyettesíteni. Másrészt az Ipari termelés 22—24 százalékához a mezőgazdaság termeli a nyersanyagot. Az 1966—1970. évi. távlatferv szerint öt év múlva minden 86 hektárra Jut majd egy traktor, tehát csaknem megkétszereződik a park, háromszor annyi műtrágyát használnak, mint eddig, körülbelül 2 millió hektáron talajjavítást végeznek. Minderre 146 milliárd zlotl befektetést terveznek. Ezzel a befektetéssel a terv Időszakban 14—15 százalékkal nagyobb össztermelésre számítanak, mlnf 1961—1965-ben volt. — Nálunk tulajdonképpen csak most kerül elő Igazán a ceruza. Ha több pénz Jut a mezőgazdaságra, Jobban meg Is kell gondolnunk, hová költjük. Meg kell tanulnunk közgazdasági szemmel nézni és közgazdasági fejjel gondolkozni — mondja búcsúzóul a szövetkezet Igazgatója, aki még maga parasztember, fia viszont mérnöki oklevelet szerzett a gépészmérnöki karon. Kell a szakember ennek a rohamosan terebélyesedő lengyel népgazdaságnak, az Iparnak éppúgy, mint a mezőgazdaságnak. LOVAS ISTVÁN 'ALGÉRIA mezőgazdasági jellegű orkzég. Éppen ezért az agrárproblémák megoldása került a középpontba a forradalom győzelme utáni első napokban. Algéria területe 220 millió ha, ebből 170 millió ha (beleértve a Szaharát is) földművelésre kevésbé alkalmas. Erdő 3 millió ha, szántóföldi művelésre pedig 47 millió ha alkalmas, amelyből azonban csak 7 millió ha áll művelés alatt. Ebből szántóföld 3 570 000 ha, parlag 2 800 000 ha, szőlő 380 000 ha, bogyós gyümölcsű ültetvény 220 000 ha és 30 000 ha rét. A szántóföldi növények közül első helyen a búza és más gabonafélék állnak, amelyek 1962-ben 3 millió ha t foglaltak el. A búza össztermelése ebben az évben 1508 000 t volt, amelyből 1178 000 t a lágy búza. A kemény búza termésátlaga az arabok gazdaságaiban 5,2 q/ha, míg az európaiak birtokain 9,2 q/ha. A búzán kívül 890 000 ha-on termeltek árpát és 30 003 ha-on zabot. A felszabadító háború utáni Algéria agrárpolitikájának távlati célja: a mezőgazdaság átszervezése szocialista alapon. Néhány európai közgazdász megvalóslthatatlannak tartja ezt. Ugyanakkor a nehézségek ellenére 1963-ban a legfontosabb termékek termésátlagai olyan színvonalat értek el, amelyre az elmúlt húsz év folyamán nem volt példa. A franciák ültetvényeit nem osztották szét a parasztok között, hanem államosították és a dolgozók önirányítása kezébe adták. Az állami tulajdonba vett földterületeken kívül a szántóterület jelentős részét magánszektor foglalja el. Az algériai kormány a szövetkezés különböző formáin keresztül igyekszik komoly segítséget nyújtani ezeknek a gazdaságoknak Is. Az algériai mezőgazdaságban két alapvető forma lesz uralkodó: a kollektív gazdaságok, amelyeket a dolgozók bizottságai irányítanak és a kis területű egyéni gazdaságok, ame-MEGRENDELJÜK a túloldalon megjelölt könyveket és elküldésüket utánvéttel — számlával kérjük. (A nem kívánatos rész törlendő.) Név: Pontos cím: járás (aláírás és bélyegző) Esetleges bankszámla száma __________________(Itt kérjük összehajtani! )ODPOVEDNÄ ZÁSIELKA! A portót a címzett fizetll TÁTRÁN, slovenské vydavaterstvo beletrie a umenia, odbytové oddelenie, Michalská fi. 9 BRATISLAVA Iyekben a családtagok dolgoznak. Algéria mezőgazdaságáról az Időjárási adottságok figyelembevétele nélkül nem lehot beszélni. A Szaharában évi 100—150 mm csapadék esik csupán és az országban 5 millió ha föld az erózió pusztításának van kitéve. A kevés csapadék miatt feltétlen szükség van az öntözött területek növelésére. Algériában csak 155 ezer ha földterület öntözésére biztosítható víz, de öntözőberendezésekkel ellátva csak 104 000 ha van, és ebből is a ténylegesen öntözött terület nem haladja meg a 42 000 ha-t. Algéria állattenyésztésének színvonala a háború éveiben nagyon leromlott. 1958—19B2-lg a szarvasmarha-állomány Bll 000 db-ról 300 000-re, a juhállomány 8 383 000 darabról 3 millió darabra, a kecskék száma pedig 3 131000 darabról 1500 000 darabra csökkent. A független Algéria fejlődése megköveteli a mezőgazdasági termékek vonatkozáséban a kapitalista piacokkal fenntartott kapcsolatok felülvizsgálatát. A mezőgazdasági termelés szerkezetét korábban a franciák igényeinek megfelelően alakították ki. Most viszont elsősorban azoknak a termékeknek a termelését kell növelni, amelyekből az országban hiány van, illetve amelyek kedvezően értékesíthetők külföldön. Algéria évente 200 000 t cukrot hoz be Franciaországból, amikor az ország egyes részein nagyon kedvező feltételek vannak a cukorrépa termelésére. Szükség van az országban a textilgyártás fellendítése miatt a gyapottermelés kiszélesítésére is. Erre megvannak a lehetőségek, például Bona tartományban az öntözés nélküli gyapot 10—15 q/ha termést ad, míg az öntözött 25—30 q/t. Különös figyelmet érdemel a szőlőtermelés problémája, hiszen az ország 380 000 ha szőlőterülettel rendelkezik. Rendkívül fontos az állattenyésztés fellendítése, amely a mezőgazdaság összes termeléséből csak 20 százalékkal részesedik. Ehhez azonban a takarmánybázis nagyarányú kiszélesítése szükséges. Jelenleg elsősorban a juhtenyésztés fejlesztésének vannak kedvező lehetőségei. Algéria szempontjából nagy a jelentősége a Szahara hasznosításának. Ennek legjobb módja datolya ültetvények telepítése lenne. A Szaharában terem a világon a legjobb datolya, emellett az öntözött datolya ültetvények sorközeiben jelentős menynyiségű lucerna is termeszthető, amely az állattenyésztés fejlesztésének alapját képezheti. Jelenleg kb. 8.6 millió datolyapálma van Algériában, amelynek össztermése kb. 100 ezer tonna datolya. A Szovjetunió és a baráti országok segítséget nyújtanak az algériai népnek nagy célkitűzései megvalósításában, KOVAL T, A szovjet mezőgazdaság fejlődése A Szovjetunióban az 1966-os évre a mezőgazdasági felvásárlás tervezett színvonala a következő: • Szemes termények 55.7 millió tonna. 0 Burgonya 10,1 millió tonna. 0 Ipari cukorrépa 75,4 millió tonna. 0 Nyersgyapot 5,3 millió tonna. 0 Hús (élősúlyban! 8,9 millió tonna. 0 Tej 34,8 millió tonna. 0 Gyapjú 381 ezer tonna. 9 Tojás 10 milliárd darab. A termelés fejlesztéséhez a mezőgazdaság a következő gépeket kapja 1988-ban: 263 000 traktort (23 ezerrel több mint 1985-ben), 85 500 gabonakombájnt (5,5 ezerrel több, mint 1985-ben) és 130 ezer tehergépkocsit (41 ezerrel több, mint tavaly). A hozamok növelését célzó műtrágya gyártás is jelentős mértékben növekszik. 1966 ban a mezőgazdaság 29 5 millió tonna műtrágyát kap (3 millió tonnával többet, mint a múlt évben). • • • A műtrágyagyártás 1958-as évi 12,4 millió tonnáról 19B4-re 25,6 millió tonnára növekedett, 1965-ik évi növekedése meghaladta a 6 millió tonnát. A termelés növekedésével megváltozott a műtrágyaipar területi elhelyezése, de a nyersanyaga is. 1965-ben például a nitrogén hatóanyagú műtrágyák 60 százalékát földgázból készítették, a hagyományos nyersanyag (szén és koksz) helyett. Jelentős mértékben növekedett a minőség és a választék is. Hét esztendővel korábban például a műtrágyaipar hatféle ipari trágyát termelt. Most a választék növekedésével különösen a koncentrált hatóanyag tartalmú műtrágyák kerülnek előtérbe. Az 1958—1984 közti bat esztendőben 940 ezer kilométer nagy- és kisfeszültségű hálózat épült. Kereken 5000 kolhozt villamosítottak. A mezőgazdaságban alkalmazott villamosmeghajtású gépek száma 2.5- szeresére, a felhasznált villamosenergia 18.4 milliárd kW órára, tehát háromszorosára növekedett. Egy villamosított kolhozra 22—23, szovhozra pedig 75 villanymotor jut. A fejés villamosítása 26 százalékos, a vízellátás villamosítása a szarvasmarha-tenyésztésben 28, a sertéstenyésztésben 44 százalékos. Egyéb állattenyésztési munkafolyamatokban a villamosítás szintje alacsonyabb. m • m 1965 elején körülbelül 2000 kolhozközi építőipari társulás működött a Szovjetunióban. Ezenkívül 700 építőanyagtermelő vállalat is dolgozott a kolhozépítknzések anyagszükségleteinek kielégítésére. E vállalkozások alapeszközeinek értéke elérte a 271 millió rubelt. 1964-ben a kolhozközi társulások végezték az összes kolhozépítkezések 36 százalékát, többek közt 1 millió 734 ezer szarvasmarha, 1 millió 748 ezer sertés, 1 millió 616 ezer juh és 9 millió 100 ezer baromfi számára férőhelyet építettek. (Sz. F.) SZABADTARTÁSOS ISTÁLLÓ HOLLANDIÁBAN Á MEZŐGAZDASÁGI MUNKA racionálissá tételére Irányuló törekvés az építkezésnek a munkagazdaságossággal szorosan összefüggő területen érdekes megoldásokhoz vezet. Ilyennek tekinthető egy holland gazdaság, amelyet most tagosítás következtében újonnan létesítettek. A gazdasághoz tartozó 70 ha földterület egy tagot alkot. Nehéz, kötött agyagtalajról lévén szó, az egészet évelő zöldtakarmánylegelő formájában hasznosítják. Az új major az egész terület közepén foglal helyet, így az egyes parcellák távolsága csekély, ezért az egész gazdaságon át egy beton gazdasági utat vezettek keresztül. Ezen haladva a legtávolabbi parcella Is csak 300 m-re esik. Ez lehetővé teszi, hogy a nyári legeltetés alatt az állatokat fejés céljából hazahajtsák. A gazdasági épületek a tejgazdaság számára készültek, de a bővítésük, vagy átállításuk más célra, nehézség nélkül elvégezhető. 90—100 fejőstehén és megfelelő számú növendékmarha számára öszszesen 3 embert munkaerő áll rendelkezésre. Munkájukat racionálissá teszi a szabadtartású Istállózás, a halszálka rendszerű fejőállás és az etetés automatizálása silótakarmánynyal. A gazdasági épület háromhajós rendszerű. Előregyártott betonelemekből készült. Egész szélessége 38 m, hossza 85 m. Minden hajóban a fekvő- és futóhely el van választva, a fejőállás, a borjúrekesz, a lóistálló és a gépszín a harmadik hajóban foglal helyet. A teheneket és növendékmarhákat nyáron legeltetik, télen futóistállóban tartják, amely oldalról részben nyitott. Egy-egy állatra 6 m2 férőhely és ugyanannyi kifutóhely Jut. Az almozás naponta és állatonként 5—6 kg fűrészporral történik, a kitrágyázás évente egyszer szükséges. A kifutó egyben etető és Itató Is. Ennek betonpadlóját traktorostrágyatolóval tisztítják. A trágya a kifutó közepén elhelyezett csatornába kerül, ahonnan gyűjtögödörbe juttatják, amely az istállón kívül van elhelyezve. A francia rendszerű toronysllóból a takarmányt felső ürítőmaróval emelik ki és csigás szállítóba adagolják. A szállító a takarmányt szétosztja a Jászolban. Minden állat számára 50— 60 cm széles etetőtér áll rendelkezésre. Ez azért szükséges, mert az eladásra szánt szarvasmarhákat nem szarvtalanítják. Az itatóberendezés a kifutónak a fekvőhellyel ellentétes oldalán van felszerelve. Ez villamos melegítésű. A kifutó, az etető és az Itató elkülönítésével biztosítható, hogy az állatok a trágyázást már a kifutóban elvégzik, ahonnan a traktoros trágyakitolőval egyszerű módon eltávolítható. A borjak számára a fejőállás és gépszín között különleges Istállót rendeznek be. Az újszülött borjak az első hetekben elkülönítve, egyedi kezelésben részesülnek, az idősebbek kor szerinti csoportokba vannak beosztva. Az épületnek ebben a részében 10 bekötéses hely van a beteg állatok számára. Minden helyiségben ventillátoros kényszerszellőztetés van. A halszálka rendszerű fejőállás előtt külön tér van beteg állatok számára. Minden helyiségben egyszerre 16 tehén fér el. Két fejő óránként Ilyen elrendezésben 60—70 tehenet tud megfejni. Fejés alatt kapják a tehenek az erőtakarmányt, amelyet a fejőállás melletti tartályból töltenek az automatikus etetőbe. A tej a szomszédos helyiségben levő tartályba kerül, amelyben azonnal 6 C°-ra hűl le. A fejőállás két oldalán a tehenek akadály nélkül jutnak a kifutóba. Ez a következetesen az elérendő cél szempontjából tervezett és megépített holland major mutatja, hogy az épületkialakítás lehetőséget ad Igen sok munkamegtakarításra. BLUM, W. R. Művelődési klub alakult Losoncon Losoncon az év eleién megalakult a KORUNK IFJÜSÁG1 KLUBJA, amely a magyar ajkú fiatalságnak ts több alkalmat nyújt egyrészt szórakozásra, táncra, zenére, másrészt Ismereteinek elmélyítésére. Mérnökök és egyéb szakemberek különböző tárgyú tudományos és szakmai előadásokat tartanak, amelyek során a fiatalok tudásukat gyarapíthatják, tapasztalatokat meríthetnek náluknál idősebb, gyakorlottabb szakemberek gazdag tárházán ból. Az előadók és szereplők egyszer hetenként Jönnek össze, hogy megt tárgyalják egyes műsor számaik at. Jelenleg 80 tagja van a klubnak és a létszám egyre gyarapszik. A klubi ban már többször rendeztek- műsoros estet, amelyeken nem hiányzott a tánc, a szórakozási lehetőség éppúgy, mint a szavalatokkal egybekötött irodalmi vetélkedések. Utoljára az „Énekek éneke" Jelige alatt tartottak előadást nagyszámú közönség Jelenlétében. A fiatalok közül kt kell emelnünk Tatárka Tibort, aki már két ízben — többek között a megnyitó előadáson — nagy sikert aratott müsorszámaival. A közönség Jogos óhaja, hogy újra a színpadon lássa és hallja a rokont szenves szereplőt. Az egész klub vezetését ugyancsak szakavatott kezekbe helyezték: Varga Ervin tanár pedagógiai elfoglaltsága mellett becsülettel és szívós kitartással szervezi, irányítja és vezérli a fiatalságot. Csáky József
