Szabad Földműves, 1966. január-június (17. évfolyam, 1-25. szám)

1966-05-07 / 18. szám

A szabadsággal születtek Immár több mint másfél évtizedes ■ múltra tekinthet vissza a duna­­izerdahelyl Járás nagyabonyl szövet­kezete. Tagjai rengeteg nehézséggel küzdöttek meg, különösen az ötve­nes években. Bőven kijutott nekik a szövetkezeti gazdálkodás gyermek­­betegségeiből. Ám sorra klevickéltek belőle. A részletezésére nem térünk ki, hiszen ezek a bajok többszáz szövetkezetben éppúgy a haladás ke­rékkötői voltak, mint a nagyabonyt­­ban. A holtpontról lényegében 1956- fcan mozdultak el. GYARAPODÓ SZAKTUDÁS, JOBB VEZETÉS Á holtpontról mozdulás Ideje egy­beesik Fekete Nándornak zootechnl­­kusi tisztségvállalásával. A becsüle­tes, hozzáértő ember — akiben a tagság nem csalódott —, már annak Idején Is Jó szervezőképességéről volt közismert. Gyakor­lati tapasztalatok­ban sem szűkölkö­dött. De úgy vél­te: elméleti tudása hiányos. A két­gyermekes család­apa így került a nagymegyeri me­zőgazdasági isko­lába. Itt mohón vetette rá magát a könyvekre, késő éjszakába nyúlva, szorgalmasan, ki­tartóan tanult. A következetes tanu­lás eredménye: si­keresen leérettsé­gizett. Szaktudását azóta is lépten­­nyomon gyümöl­csözted a közös gazdaság, a tagok Javára. Évekkel ezelőtt sok volt a tébécés tehenük. Például 1962-ben csupán húsz egészséges tehenet tartottak nyilván az 1121 hektáros gazda­ságban. Ha minden Jól megy, a Jövő év végéig teljesen mentesítik mar­haállományukat a gümőkórtól. Betartják az állategészségügyi elő­írásokat. Azelőtt csak meszeltek, most ezt nagytakarítás és általános fertőtlenítés előzi meg. Rendkívüli figyelmet fordítanak a borjúnevelés­re, a legértékesebb egyedek kivá­lasztására és a takarmányozás sem másod-, vagy harmadfontosságú. Az önálló takarmányalap megteremtésé­re jellemző, hogy nemcsak saját szük­ségletüket fedezik. JOBB VEZETÉS - KIVÁLÓ EREDMÉNYEK Ä közös eredményeinek értékelé­sekor beszélnünk kell Réez Péter elnökről, Dömény Ernő agronómus­­ről, akiknek szervezőképessége, szak­tudása szintén nagyban hozzájárult a gazdálkodás gyors fellendítéséhez. Ugyanitt kell megemlítenünk a szö-A BAJCSI ÁLLAMI GAZDASÁG dol­gozói Jelentős kötelezettség válla­lást tettek pártunk XIII. kongresszu­sának tiszteletére. ötven egyén és ötvenöt kollektíva 792 805 korona értékben akarja túl­teljesíteni évi termelési tervét. A növénytermesztésben cukorrépá­ból 1100 q-val, takarmányrépából 700 q-val, kukoricából 300 q-val, ga-Korszerű gátat emelnek Kelenyén Kelenyén már tavaly ősszel meg­kezdték egy ú) típusú gát építését, de a tél beálltával megszakadtak a munkálatok. Alighogy beköszöntött a tavasz, újból nekiláttak. Az építő vállalat április végére ígérte a gát elkészítését, amikor átadja rendelte­tésének. Remélhetőleg, azóta be is tartotta a szavát. Klacsó József, a kelenyei EFSZ el­nöke is megelégedését fejezte ki a gátépítéssel kapcsolatban, amelytől a szövetkezet növénytermesztési rész­legének fellendülését várja. Aszály idején ugyanis a gát által felduz­zasztott csatorna vizével öntözéses gazdálkodást szándékoznak bevezet­ni, ami lényegesen növeli a termés­hozamokat. A gáttól mintegy 200 méterre egy kisebb méretű gát építését is tervbe vették. Ha a főgát zsilipjén kieresz­tik a fölösleges vizet azt a kisebb gáttal felduzzasztják, s annak köze­lében virágzó kertgazdálkodást foly­tatnak majd. Cs. J. vetkezet ügyes, szakavatott üzemgaz­dászát is, valamint Gáspár Imrét. Ez utóbbi Jelenleg a Nyltrai Mezőgaz­dasági Főiskola hallgatója. Mint láncszem a láncszemhez, úgy kapcsolódik egybe itt a vezetőgárda a szorgalmas tagsággal. A vezetők soha egy pillanatra sem tévesztik szem elől, hogy hiába készítenék a legszebb terveket, ha a tagok. nem tennék azt magukévá, ha kl-kl csak tessék-lássék módra dolgozna. A tag­ság megbecsülése, ügyes-bajos dol­gaik felkarolása, elintézése nagy­mértékben előmozdítója a Jó munka­­erkölcsnek. Csupán egy dolgot említ­sek: a tagok naponta munkaegysé­genként félliter tejet kapnak díjmen­tesen. A szövetkezet 193 tagjának — a növénytermesztés magasfokú gé­pesítése ellenére — télen-nyáron biz­tosítva van a munkalehetőség. Már nem meddő föld vesződő tu­lajdonosai, mint a kezdet kezdetén. Ezt beszédesen bizonyítják a kiváló eredményeik. Az állattenyésztés Jöve­delmezősége olyan fokot ért el, amelyre Joggal lehetnek büszkék. Például tavaly a tejtermelési átlaguk tehenenként 2953 liter volt. Egy hek­tárra 722 liter esett. A te] 3,9—4 zslrfokú. Az állattenyésztésben: ahány férj, annyi feleségi Kivéve a takar­­mányosokat. Egészben véve, mintegy 45 százalék az úgynevezett „gyön­gébb nemet“ képviseli. A „gyöngébb“ Jelző Nagyabonyban erősen meg­szürkül. Itt bizonyosodik be, hogy a nők .éppúgy képesek a munka ne­hezebb szakaszán Is helytállni, akár­csak a férfiak. Például a 2. számú istálló 98 tehenét Kázmér Károly, Mészáros János, Mártis Mihály és Hodosi Ferenc, valamint a négy fe­leség gondozza, feji. Viccelődnek, nagyokat kacagnak, de ha munkáról van szó, szívvel-lélekkel végzik. Tíz bonafélékből négy és fél vagonnal, zöldségfélékből 300 q-val és dohány­ból 975 kilóval adnak el többet a tervezettnél 224 775 korona értékben. Az állattenyésztésben a szarvas­­marha gondozók 29 646 liter tejjel többet termelnek, 53 362 korona ér­tékben. A hlzómarhatenyésztésben dolgozók 6195 kilógramm hússal töb­bet adnak a közellátásnak. A sertés­­gondozók vállalták, hogy a terve­zettnél 2880 kg-al több húst állítanak r Egy tavaszi napon égszínkék sze­mélygépkocsi fordult be a kelenyel iskolaudvar kapuján. Jóllehet a ta­nulókat elsősorban a „motor" érde­kelte, a szakvélemények kölcsönös kicserélése után mégis találgatni kezdték, kik lehetnek a kocsi uta­sai. Az orvos, a tanfelügyelő, vagy más? A tantermek mindinkább megteltek tanulókkal, mindenki elfoglalta he­lyét, megkezdődött a tanítás. Mi, kilencedikesek izgatottan vártuk ugyan az óra kezdetét, suttyomban azért odalopakodtunk az ablakhoz. Lestük, kik lesznek a látogatók. Kis­sé meglepődtünk, amikor a kocsiból két egyenruhás közbiztonsági közeg szállott ki. Egyesek közülünk már ki is találták Jövetelük célját: hoz­zák a személyazonossági igazolvá­nyainkat. Eltalálták, Nyílott az ajtó és beli-Svvel ezelőtt még hsak I háztartás­ban dolgoztak. A napok, hetek, hóna­pok akkor is egymást követték — most is. Csakhogy anyagi Jólétről az­óta beszélhetnek, amióta férjeikkel vállvetve dolgoznak. A kereset meg­kétszereződött. Nem kell ahhoz ma­tematikusnak lenni, hogy ez számok­ban Is tükröződjék: személyenként átlag 750 munkaegységet terveznek az állattenyésztők részére évente. Te­hát a fér), feleség 1500—1600 mun­kaegységet szerez. Tessék ezt har­minccal, vagyis a munkaegység érté­kével megszorozni I Ez 48 ezer koro­na. A nyolcszáz liter te) Is pénz ugyebár? Hát még a 24 mázsa gabo­na (1,5 kiló munkaegységenként). S a fél hektár háztáji termése? Az is valamll AZ ANYAGI JÓLÉT NYITJA? Nos, mit hozott Nagyabonyban?... Eltüntette a nádfedeles vltyillókat. Könnyen megszámolható a két tenyé­ren, annyi maradt csupán belőle. Helyette a lakáskultúra magas fokát látjuk. A háztartási munka már úgy­szólván csak gyerekjáték. Hiszen a legkorszerűbb — gépesített, a szó szoros értelmében. Akinek kedve támad megfordulni e tájon, a saját szemével győződjék meg az írottakról. Nézzen be Hodosi Ernőékhez — kiváló borjúgondozó fér] és feleség, ketten 120 borjút gondoznak —, havonta 26—27 mázsa a súlygyarapodás a gondjaikra bí­zott borjaknál. Egy-egy mázsa súly­­gyarapodás után 5 munkaegységet írnak a nevükre. Havonta összejön 120—130 munkaegységük. Az évzáró taggyűlésen kiváló munkájuk elisme­réseképpen a Járási termelési Igaz­gatóságtól 300—300 korona Jutalmat kaptak. A SZOCIALISTA MUNKABRIGÁD Kertészet a munkahelyük. Tíz hek­tárnyi területen karfiolt, uborkát, paradicsomot, paprikát termelnek. Vezetőjük: Czifra Tibor. S kik azok, akik az 500 ezer korona évi bevétel tervét 20 ezer koronával megtoldot­­ták (terven felül 20 ezer korona értékű zöldségféle kitermelésére kö­telezték magukat)? Vegyük sorjába, hiszen megérdemlik, hogy név sze­rint Is említsük őket: Stefankovics Irén, Bartal Margit, Hodosi Margit, Lábadi Katalin, Domonkos Etel, Csi­ba Margit, Czafik Mária, Sztraka Bé­­láné, Rácz Dezsőné, Csömör Béláné, Hodosi Zoltán, Kázmér Miklós, Varga Erzsébet, Pintér Gizella, Varga And­­rásné, Varga Ágnes, Lovas Ilona, Ho­dosi Rudolf, Forró Mária és Kovács László. Mivel szolgáltak -rá, hogy ország­­világ tudomására adjuk? Azzal, hogy 601,220 korona értéket termeltek a tervezett félmillió korona helyett. Vagyis hektáréról 60 122 koronával Járultak hozzá ahhoz, hogy a szövet­kezetük 121 százalékra teljesíthette az elmúlt év pénzügyi tervét: azaz, több mint másfél millió korona a túlteljesítésből ered. Tehát, újfent meggyőződhetünk ró­la: a nagyabonyiak élni tudnak a szabadsággal — amely oly sok vért, hőstettet követelt. A közös munka frontján példásan helytállók is hő­sök — a dolgos hétköznapok hősei. Az állami kitüntetés — a Munka­érdemrend —, amelyet méltán érde­meltek ki, további alkotó tettekre kötelez, s példamutatásra. A kitün­tetett szövetkezet tagjainak szívből gratulálunkl N. KOVÁCS ISTVÁN elő 26 784 Kis értékben. Az anya­sertés gondozók 615 malaccal többet választanak el. Vállalásuk értéke túl­haladja a kétszázezer koronát. A ba­romfitenyésztők tízezer tojással töb­bet adnak a közellátásnak. A gazdaság vezetői nemrégiben ér­tékelték a vállalások első negyedévi eredményeit. Az első három hónap alatt több mint négyszázezer koro­nával teljesítették túl a tervüket. —z— pett a két idegen, Igazgatónk meg osztályfőnökünk kíséretében. Mikor kézbe vettük a személyazonossági igazolványt, még a toll is remegett kezünkben az aláírásánál. Ogy néz­tük a kis piros könyvecskéket, mint­ha ajándékot kaptunk volna. De hi­szen nagyon nem Is fogtunk mellé. Ez a könyvecske megadta nekünk állampolgárságunkat, tagjai lettünk a szocialista társadalomnak. Vendé­geink még röviden Ismertették ve­lünk a személyazonossági igazolvány rendeltetését, fontosságát, az azzal összefüggő kötelezettségeket és sok sikert kívánva jövendő életpályán­kon, szívélyesen elbúcsúztak. A piros könyvecskére Jogosan büsz­kék lehetünk, hiszen köztársaságunk állampolgáraivá lettünk. Ez pedig nem kis dolog. " * Csáky Károly Tavasz volt akkor Isi Rügyfakasztó tavasz. Hazánk földjén bombatölcsé­rek tátongtak — valahol Nyugat felé még „ugattak“ a fegyverek. Nálunk virult a tavasz... s ök a szabadság­gal születtek. ★ Negyvenöt tavaszán a háború utol­só napjaiban egy kislány fel-felslró hangja hozott csak örömet a Ferusz család életébe. A sötét nappalok — a pince rideg falai között Jucika je­lentette a fényt, az életet. Egy fehér vaságy — némi élelem és a bizonytalanság; ez volt a csa­lád minden vagyona. A felragyogó májusi napsugár vég­re bearanyozta oly sok év után a család életét. Eltűntek a porlepte pokrócok az ablakokról, a bunkerek penészes falai közűi kiszabadult az élet. Huszonegy év telt el. Juliska nagy­lánnyá serdült. Három éve érettségi­zett a mezőgazdasági technikumban. A Zelenina n. v. alkalmazottja. Köny­velő Ogyallán. Élénkszemű, vidám lány. Nap mint nap ötven kilométert utazik oda— vissza munkahelyére. Este fáradtan tér haza. Pedig mint más fiatal, szereti az életet, a szórakozást. Szi­ve valamikor a sport felé is húz­ta. Érmek, okleve­lek bizonyítják te­hetségét. 1962-ben a járási olimpiádon tagja volt a győz­tes röplabda csa­patnak. Egy évvel késébb a négyszer százas váltó tagjaként állt a dobogó legmagasabb fokán. Azóta .„eltűnt“ a salakról. Egy kivételes tehetségű falusi lány abbahagyta a sportolást, mert nem jut rá ideje. Munkáján kívül úgyszólván semmi­re sem futja az ideje. Este, ha haza­tér, bekapcsolja a TV-t, s abban talál némi szórakozást. Ha közelebb lakna a munkahelyhez, minden bizonnyal több ideje lenne a szórakozásra és egyéb tevékenységre. ★ Nyúlánk, barna fiú Darnaí Károly. A Komáromi Mezőgazdasági Techni­kum negyedéves hallgatója. Fiatal kora ellenére, az élet viszontagságait hamar megismerte. Az általános is­kola elvégzése után a mezőgazdasá­got választotta élethivatásul. Az is­kolában három évig nem is volt sem­mi baj. A negyedik évben közbeszólt a betegsége. Két évi szünet után sem tört meg benne az akarat. Ma újra ott találjuk az Iskola padjaiban. Élet­kedvvel, hivatásá­nak komoly tuda­tával készül most az életre. Hogy miért vá­lasztotta a mező­gazdaságot? Népes családból szárma­zik, nyolcán vannak testvérek és valamennyien a mezőgazdaságban te­vékenykednek. Az iskolában a Jó eredményeket elért tanulók közé tartozik. Egy hó­nap múlva bezárul mögötte az osz­tály ajtaja, hogy azután a tudás fegy­verével a kezében a termelésben hasznosítja majd azt, amit négy éven keresztül tanult. Az érettségi után állami gazdaságban szeretne dolgozni mint zootechnikus, vagy agronómus. Szavaiból a bizakodás, a temjiaka­­rás vágya csendül. Tőle függ, hogyan állja meg helyét az élet forgatagá­ban ... ★ öt évvel ezelőtt találkoztam elő­ször Nagy Edittel. Akkor mint fehér­­blúzos kákszoknyás kislány állt a színpadon s Petőfi Távolból című köl­teményét szavalta. Nemrégiben újra összehozott ben­nünket a sors. A csallóközi tanyavi­lág csendjében ta­lálkoztunk, Izsap­­pusztán. A régi, rövidruhás kislány helyett mosolygó arcú, kékszemfi asszony fogadott. Sürög-forog a kony­hában s néhány pillanat alatt előt­tünk gőzölög a dup­la fekete. Munká­járól, a tanyai fiatalok életéről kér­dezgetem. Négy évvel ezelőtt kitűnően érett­ségizett a gimnáziumban. Nagyon szeretett tanulni. Minden vágya az volt: pedagógus lehessen. Édesapja betegsége nem engedte számára a to­vábbtanulást. Az érettségi után egy évvel került Izsappusztára és a tan­gazdaság bérelszámolójaként dolgo­zik. Nem igen kedveli munkáját, és ma sem tett le azon szándékáról, hogy tovább tanuljon. A jövő iskola­évben a pedagógiai fakultáson sze­retné folytatni tanul/nányait. A tanyavilág egyhangú csendjében nehezen tud beleilleszkedni. Az ál­landó egyhangúság, a szórakozási lehetőség hiánya lassan kedvét veszi. Szabad idejében menedéket keres kedves könyvei között. ★ Szöszke kislány kopogtatott hárortl évvel ezelőtt az igazgatót Iroda ajtai ján. Fiatalos hévvel kapcsolódott be az iskola mozgalmas életébe. Három gazdag, tevékeny év után bekövetkei zett az, amire senkt sem számít. >3 A csallóközi síksághoz szokott lány telt tüdővel szívja magába a Garami vidék fenyveseinek hódító Illatát. A Duna vizének szennyes árja őt ts száműzte megszokott békés otthoi nából. Lassan egy éve, hogy a szívére hallgatott s a gyermekek szülőt hei lyettesítő „anyukája" lett. Erzsébet mint ptonírvezető tevéi kenykedtk a cstcsót iskolában. Mezői gazdásznak készült, de szíve mindig a kis emberkék felé húzta. Az érettségi után ezért elhatá­rozta, hogy tanító­nő lesz. Eltökélt szándékát szorgal­ma, az iskolában elért eredmények ékesen bizonyítják. Jelenleg a Nyltrai Pedagógiát Fakul­táson távúton tovább tanul. Nevéhez fűződik, hogy a kthelyzett cslcsól gyermekek megszerették a könyvet. A könyvtár vezetője, hetente érdekes előadásokat rendez egy-egy ifjúsági regényről. Az iskola lánykórusának megálakti tása is nagyban az 6 érdeme. „Egyszem búza, négyszem búza, kukorica szár, Nincs szebb mint a, nincs szebb mint a csallóközi lány“ visszhangozzák nap mint nap az úfi bányát hegyek, a Csallóközből elszai kadt kisdiákok dalát Szabó Erzsébet vezényletével. ★ Abban 8 vérfagyasztó időben' á német csizmák dübörgése volt az altatódala a Cmarkó család legkisebs blk lányának. A történelem vihara elsöpörte has zánk földjéről a vészfellegeket, s az egykori „altatódalt" ma már Vlasta csak a történelem vaskos lapjaiból ismeri. Nyúlánk, életvidám lány, telve á fiatalság duzzadó erejével tekint a Jövőbe. Bajcson hozott össze bens nünket a sors. Vlasta a Nyitrai Mezős gazdasági Főiskola negyedéves halls gatója. Agronőmusnak készül. Egy év múlva már szakemberként dolgozik valamelyik gazdaságban. Az alma nem esik messze a fájától, tartja a közmondás, s ez érvényes a Cmarkó családra is. Az édesapa hosszú évek óta irányítja hol itt — hol ott az állami gazdaságok részles geit. S ő az „egyetlen“, kis kos rától kezdve Járta a határt. A vérés ben van a föld szeretete. Érzi, hogy valami húzza a természet csodálatos világába. Ezért is választotta a faluhelyen ma még kissé elmarasztaló életpályát. A vágy, a tettrekészség, erejének akaratát megsokszorozva készül his vatásának betöltésére. Négy év nehéz munkája, szorgalma segítette ahhoz, hogy kitüntetéssel végzett el minden évfolyamot. Ez év augusztusában négyhetes tapasztalatcserére Lengyels országba utazik. Egy életvidám, karcsú barna lány egy év múlva kopogtat majd válás melyik gazdasági üzem irodájának ajtaján. Egy év múlva, telve reménys nyel, hivatásának tudatában segíti majd előbbre nagyüzemi mezőgazdas sági termelésünket. ★ Ojra tavasz van. A fák virágba bői rultak. Künn a réten a fű között /es hér bimbók bujkálnak. Eled a gombi virág. Tavasz van, csodálatos tavasz. Az élet, a szépség, a reménység hirdei tője. Szabadságunk huszonegyedik békés tavasza .. .1 CZITA BÉLA SZABAD FÖLDMŰVES 3 1966. május 7* Fekett Nándor zootechnikus a tehén-jelöltet simogatta Szavukat valóra váltják Újdonsült állampolgárok

Next

/
Thumbnails
Contents