Szabad Földműves, 1966. január-június (17. évfolyam, 1-25. szám)

1966-04-30 / 17. szám

„IGAZ, LELKIISMERETES ORVOSNAK HINNÉK" — JELIGÉRE A VISZÉRTÁGULAT általában kö­zépkorú embereknél keletkezik, a 30 —40-es évek táján, bár nem ritkaság fiatalabbaknál sem. Gyakrabban elő­fordul nőknél, különösen a terhesség folyamán alakulhat ki vagy súlyos­­bodhatík, amikor a megnagyobbodott méh nehezíti a vér visszaáramlását a szív felé. A viszértágulatok kifejlődé­sében a fokozódó civilizációnak Is szerepe van, amit az a körülmény Is Igazol, hogy a primitív néptörzseknél csaknem Ismeretlen betegség. Ez a megbetegedés a viszerek ki­tágulásából és kinyúlásáböl áll, to­vábbá az ehhez csatlakozó következ­ményes tünetekből. Túlnyomó részben az alsó végtagon jelentkezik és az un. vena saphena (olv. véna szaféna) betegedik meg. Kóroka még nincs tisztázva. A legelfogadottabb az a né­zet,' hogy a viszerek falainak világ­­rahozott vagy szerzett gyengeségéről van szó. A viszértágáluást elősegíti a testmozgás hiánya, az állandó álló vagy ülő foglalkozás, helytelen cipő­­viselet, lúdtalp, idült székrekedés, hasi daganatok és a már említett ter­hesség. A kitágult és hosszanti klnyúlás által kacskaringós lefolyású erekben a vérkeringés lelassul. A lassú vér­áramlás és az érbelhártya burjánzása következtében könnyen keletkeznek vérrögök, amelyek — ha elmeszesed­­nek — vlszérköveket képeznek. A vlszeres lábszárak bőre nagyon haj­lamos idült ekcémára (kiütésre] és fekélyképződésre. Ez a hajlam a bőr tápláikozásl zavaraira vezethető visz­­sza, melynek következtében a bőr­alatti zsírszövet eltűnik és a bőr a viszerek fölöt paptrvékouyságúvá vá­lik. A viszerek gyakran begyullad­hatnak, néha pedig már a legcseké­lyebb sérülés esetén is megrepednek és súlyosabb vérzést okozhatnak. A viszereket maga a beteg Is észreve­szi, erősen kanyargós menetekben kékesén duzzadnak ki, itt-ott vasta­gabb csomókat képeznek, másutt csak finom kékes hálózató látunk. Maga a láb többnyire vizenyősen duzzadt lehet, gyakran idült bőrgyul­ladást, régi fekélyek heges maradvá­nyait vagy friss lábszárfekélyeket ta­lálunk. A beteg fáradtságról, az alsó végtagok súlyos, telt érzéséről, visz­­ketegségről és fájdalmakról szokott panszkodni. LEGCÉLSZERŰBB KEZELÉSE a sebé­szeti beavatkozás, amely abból áll, hogy vagy a tágult viszereket irtják ki vagy a vena saphenát kötik le a comb felső és középső harmadának határán. Esetleg mindkét műtétet hajtják végre egyidejűleg. Le kell szögeznünk azonban, hogy a műtéti beavatkozás sem véd meg esetleges visszaesésektől, vagyis utána újabb viszerek keletkezhetnek. Mégis az operáció a legajánlatosabb. Ritkáb­ban alkalmazzák ma az orvosok az injekciós kezelést, mely nem éppen veszélytelen. Gyakran ajánlják gumi­harisnya vagy rugalmas pólya hasz­nálatát, mely azonban csak a szub­jektív panaszokat befolyásolja. Még a mai korszerű gyógyászatban is sokan ajánlják a vadgesztenye (Aesculus hyppocastanum] kivonatát, mely ná­lunk Vasokastan-cseppek néven kap­­haótk. Ezek elsősorban az erek fe­szültségét fokozzák és csökkentik az érfalak áteresztőképességét. A MÁR KIFEJLŐDÖTT VISZEREK rosszabbodásának elkerülése, Illetve a viszértágulások képződésének meg­akadályozása érdekében ajánlatos kü­lönösen az ülő és álló foglalkozású egyéneknél a kiadós séta, a lábak hidegvizes zuhanyozása, könnyű masz­­százsa. Nagyon fontos a helyes cipő­viselet, lúdtalp esetén betét viselése, azonkívül a székrekedés kezelése és az esetleges hasi daganatok műtéti eltávolítása. A legnagyobb gondot az orvosoknak azonban a viszeres láb­szárfekélyek és ekcémák okozzák, mert kezelésük hosszadalmas és az orvos és a beteg részéről egyaránt sok türelmet Igényel. Sok-sok tapasz­talatból kiindulva merem állítani, hogy ilyen esetekben csaknem kizá­rólag a műtét vezet eredményhez. Siker érhető el néha az ún.' cink­­enyvkötéssel Is, sajnos azonban a láb­szárfekély a legtöbbször kiújul. MUDR Manigatti István Dénes György: Élni széf Csupa mosoly mär a htár, csupa Jókedv, tarka báj, leng a füzek tavasz-arca, zeng a nyüröptü madár. Fent a nap korongja szórja, vett fényét szerteszét, bontja lent a zsenge liget kedves selymes szőnyegét. Csörgő patak habja ugrik mohos kövek derekán, pattan a rügy szélben mosdó kérgehántó szilváján. Nő a dűlő zöld szakálla, búza, árpa bársonya, összehajlik, egybering a termőföldek láncsora. Tavaszi nap. kedves, ékes, hullj a földre gazdagon, hadd teljen a paraszt kedve majd a púpos asztagon, hol a búzakévét rakva, szeme boldogan nevet, s míg a Jó kenyérre gondol, kedve szerte hempereg, így lesz? Bízvást. Mert a munka árad, mint tavasz-folyó, nyelves szelek rügyes ágon pengetik, hogy élni ló. Élni szép, mert remény sarjad zsíros barázdák során, s osztozzuk majd, mint a méhek virágerdök hímporán. Bájos tavaszt így köszöntünk, felénk ö is így köszön, s kezünk nyoma ott meleng ím, minden omló kis rögön. IDÍN Á TAVASZI NŐI DIVATOT a természetes nőies formák és élénk, vidám színek jellemzik. Eny­hén karcsúsított vagy a csípő fö­lött végződő egyenes szabású ru­hák divatosak az Op-art geometri­kus vonalaival vagy ellentétes, kontrasztos színkombinációkkal. Igen gyakoriak a fekete-febér szín­összeállítások. 1. Empire-szabásó fekete-fehér ruha puha szövetből, esetleg te­­szllből. A beállítás fekete. 2. Nagyon divatos második mo­­deliink könnyű szövetruba részére. Igen jól mutatnak a török-mintás anyagok e célra. A ruha egybesza­bott, csípőig gombolődlk, hosszú ujjakkal és széles kézelővel. 3. Fehér-kék pepita anyagból készült ruha, mely egyaránt alkal­mas mind fiatal lányoknak, mind Idősebb nőknek. A megkötős gallér és a kézelők színe kék, de fehér piké is lehet. 4. Banánsárga jersey-ruha. Érde­kessége az elején elhelyezett sza­básvonal, mely patnis zsebekbe ■■ TAVASZI RUHÁK végződik és nyaktól elálló kámzsa­gallér. 5. Fiatal lányok részére ünnepi alkalmakra ajánljuk ezt a ruhát, mely igen jól néz ki pasztelszínfi könnyű szövetekből. A ruha hosz­­szitott derekú, enyhén bővülő szoknyával, érdekessége a felső­rész elején lévő ferde tűzések. A saját anyaggal bevont díszítő gom­bok kivitelezése fontos az össz­benyomás szempontjából. Sutyák Klári ÄEZET CSÓKOLOM, Gizi nénit Rég nem láttam. — Szervusz, kedves, hát te hogy vagy? Gtzt néntt, szülőhelyem egykori szépségét utoljára talán tíz évvel az­előtt láttam. Jól Ismertem egész csa­ládját és mindig Jóleső érzéssel gon­doltam vissza rájuk. Valamtkor — gyerek voltam még — egész Járá­sunkban nagy feltűnést keltett a szép lány férjhezmenetele. Magasabb ran­gú hivtalnok lánya volt, akt igényte­len külsejű, de nagyon rokonszenves kis vidéki tanítóhoz ment férjhez. Ideális házasságban élt férjének a há­ború alatt bekövetkezett hirtelen ha­láláig. Közvetlenül a háború után Gizi nént kisebbik lányával a fővá­rosba költözött. Terka lánya időköz­ben férjhez ment. — Hát Terka hogy van? — Dolgzotk 6 is. A férjének szép állása van. A gyerekek ... Két uno­kám van, hiszen tudod? Gtzt nént arca ktssé elborult. — Mi van velük? Betegék talán? — Hát... egyelőre még nem azok, de... Csodálkozva néztem rá. — Tudod, fiam, egyáltaláman nem vagyok velük megelégedve. Pedig ők, szegények mit is tehetnek róla. Hi­szen gyerekek... Mind a kettőt én neveltem, gon­doztam, évekig Jártam hozzájuk a vá­ros másik végéről, minden nap reg­gel ott voltam. A lányom és a férje munkába mentek, a gyerekeket tisz­tába tettem, megetettem, foglalkoz­tam velük, főztem, mostam, vasal­tam, takarítottam. A lányom és a vöm késő délután vagy este teljesen ki­takarított, ttszta lakásba érkeztek ha­za, ahol kész vacsora várta őket. A vöm közben elvégezte az egyetemet, munkahelyén Jobb beosztást, maga­sabb fizetést kapott. Megvannak elé­gedve a lányommal is, hiszen Jó is­kolái vannak. En magam is Jól érez­tem magam, boldog voltam az uno­káimmal és a legszebb fizetség szá­momra az 0 szeretetük volt. Nem is tudom már, hogyan történt, Terkáék egy napon azzal álltak elém, hogy a kisebbiket, a kislányt óvodába nem találnak tdöt. Szóval otthon nem kap segítséget, ezzel szemben egy-egy rosszabb Jegy után csakúgy repülnek a pofonok. Rájöttem, nincs türelmük foglalkozni a gyerekekkel. Találkoztam velük nem egyszer az utcán, nálam ts voltak már. Gondo­zatlanok, sőt gyakran piszkosak, nem egyszer éhesek is — merthát a mama olyan későn tér haza munkából. Hát még az apjukl Bizony féltem sze­génykéket, ha látom őket. Mt lesz be­lőlük?! — Itt Gizi néninek eleredtek a könnyel. Elővette a zsebkendőjét, ktcstt sztpákolt, majd folytatta: — En még nem láttam ilyen szü­lőket! Más gondjuk sincs mtnt törtet­ni, meg pénzt gyűjteni. Pénzt, mert autó kell nekik, meg még szebb, lehe­tőleg nagyobb, elegánsabb lakás, ga­rázzsal. A legfontosabbról, a szülői szerétéiről, a gyerekek gondos, sze­retetteljes neveléséről azonban meg­feledkeznek — arra nincs idejük. És sajnos, a vömmel kapcsolatban szá­­lingozó pletykák sem alaptalanok nyilván . .. Bár fúrta az oldalamat, miféle pletykákról hallott, valahogy nem akartam indiszkrét lenni és hallgat­tam. Gizi nént pedig elkeseredetten folytatta panaszait: — Szinte érthetetlen, hogy egy csa­ládban, ahol ketten is keresnek, mo­dern, szép lakásban a gyerekek úgy éljenek, mtnt két elhagyott árva, feU ügyelet, szülőt szeretet nélkül. Csak szidásban, lármában, esetleg ütlege­lésekben van részük, ha apjuk, any­juk hazalön. Gondjaikra, szórakozá­sukra egyik szülő sem kíváncsi, nem is szólva néhány meghitt pillanatról, Valahányszor elmegyek tőlük, mindig sírok, de nem szólhatok, mert hiszen minek ts halljam, hogy ne törődjek velük, nem az én gondom, faj, mt ts lesz belőlük, szegény gyerekek, Olyan szerencsétlen vagyok miat­tuk ... — Es mondja csak, Gtzt nént, nem tudna Terkával nyugodtan, zavartala­nul beszélni a dologról? Utóvégre mégiscsak a lánya; intelligens ember, ő igazán tudhatja, milyen legyen a harmontkus családi élet, mégis csak hallgatna Gtzt nénire; csak meg kell találnt a megfelelő hangot. Vagy ta­lán a gyerekek apjával? Előbb-utóbb maguk is rájönnek, hogy ez nem ve­zethet Jóra. — Hát azt hiszed, nem próbáltam meg? A lányom egyszerűen félbesza­kít: „Mama, ne Idegesítsen, elég ba­jom van a munkámmal", s azzal punk­tum. A vöm esetleg végighallgat sa­vanyú pofával, aztán fölényes han­gon ktjelentt: „Ma máshogy nevelik a gyerekeket!" Beszélj velük. No da elég is volt, biztosan untatlak családi problémáimmal. Hát ti, hogy vagytok, nem ts beszéltél még magadról. — Elünk, megvagyunk, dolgozga­tunk, • • • Ez a beszélgetés mintegy másfél éve folyt le köztünk. Azóta Gizi néni unokáinak nevelése terén Javult a helyzet. Ofra foglakozhat a gyerekek­kel, nem ts kell már naponta végig gyalogolnia a várost hozzájuk menet. Ott lakik velük. Belátja már a lánya ts, bizony sokban Igaza volt az any­jának. A vele pedig egyáltalában nem szól már bele a gyereknevelés prob­lémáiba. Otthagyta családját, a gye­rekeket, a feleségét, az autóra és más luxusra szánt pénz egy részét. Inkább magával vitte egyik munkatársnőjét, azzal szándékozik új családot alapí­tani, SOMLÖ MIKLÓS Szécsénkei kilencedikesek „Megfogyva bár, de törve nem" — írja Vörösmarty a szózatban. Osztá­lyunk, a kilencedik életén tekintek át, s az Idézett sorok jutnak eszembe. Bizony, ml is szépen megfogyatkoztunk. A hatodikban még mintegy 50-en voltunk, s most tizenhatan vagyunk csak. Nem bukások voltak ennek az okai, hanem még akkor, amikor a szomszédos Balog községben megnyi­tották a középiskolát, osztályunknak több mint a felét oda csatolták. Egészséges, rendes kis kollektívát képezünk. Utolsó évünk ez a szé­csénkei AKI-ban, aztán az élet tengerének hullámai más és más irányba sodornak bennünket, s a jövő évben már elszakadva egymástól az élet különböző szakaszain dolgozunk tovább. Ezt az utolsó évünket ügyesen, okosan akarjuk kihasználni. A tanuláson kívül nagy gondot fordítunk a brigádmunkákra, valamint kulturális fejlődésünkre. Már az ősszel több brigádmunkán vettünk részt, s ezt a tevékenységet folytatni szeretnénk tavasszal is. Gyakran rendezünk teadélutánokat, hol a nyolcadik osztályt látjuk vendégül, hol más szórakozással töltjük szabad időnket. Nemrégiben színre hoztuk Tóth Miklós „Ez a falu eladó" c. vígjátékát. De nem feled­kezünk meg a spórolásról sem. Osztályunknak közös pénztára van. A bri­gádmunkáért és a színdarabon keresett pénzen kívül minden tanuló ha­vonta IS koronát ad a pénztárba. Szükségünk lesz pénzre, hiszen abból csináltatjuk majd tablónkat, rendezünk bankettet és beterveztünk egy szép kirándulást is, melynek kiadásait ts ebből a pénzből fedeznénk. Az említetteken kívül sor kerül még sok érdekes dologra. De legkomo­lyabb gondunk most már a pályaválasztás, hiszen egész életre szóló hiva­tás előtt állunk. A pályaválasztó tanulók beiratkozása az egyes közép- és tanonciskolákra már megtörtént. A 18 diák közül 12 jelentkezett harmad­fokú Iskolára, közülük hárman a mezőgazdasági szakra, négyen a 12-éves iskolába, hárman az egészségügyi középiskolára, egy a gépipariba, egy a pedagógiai középiskolába, négyen pedig tanoncnak Jelentkeztek. A felvé­telik előreláthatóan május 11-én lesznek az egyes középiskolákon. Rohan az idő, s minket, szécsénkei tanulókat is csak néhány nap választ el ettől a terminustól. Izgatottan várjuk és szorgalmasan készülünk a vizs­gára, hiszen mondhatjuk, ott dől majd el sorsunk. Szeretett tanítóink, köztük Kiss Sándor igazgató, Kiss Sándorné osztály­­főnökünk, Budai, Matejka, Ball, Cseri és Török tanító elvtársak mind arra törekednek, hogy tanítványaik megállják helyüket a felvételi vizsgán, az életben és becsületes, hű polgáraivá váljanak szocialista társadalmunknak. Csáky Károly, Kelenye VÍZSZINTES: 1. Baráti nép. 2. Gyárt 3. Állatok kényszerlakása. 4. Sár. 5. Kereskedő. 6. Fuser. Ha a vízszintes sorokat helyesen töltltek ki, a vastagabb kockás átló­ban Móricz Zsigmond egyik Ismert regényének címét kapjátok. Beküldendő a regény címe. MEGFEJTÉSEK — NYERTESEK A 15. számban közölt oszloprejt­vény helyes megfejtése: LEONOV — BORMAN. Künyvjutaloraban részesülnek: Dömény Ervin, Padány és Nagy László, Perbete SZABAD FÖLDMŰVES 1966. április 30. NAGYMAMA PANASZAI küldik, s mert Plsttke már amúgy U Iskolába Jár, fölösleges, hogy odajár Jak hozzájuk. Meg ts magyarázták ne kém, menyire kár a mindennapi fára dozásért, különben Is elkényezteten a kölyköket, nincs semmt önállósá guk, szóval elég volt, nincs már szűk ségük rám. Eleinte persze nagyon rosszul esett nekem a dolog, de — gondoltam, he Jobb lesz így a gyerekeknek, Igazuk lehet. Sajnos, nagyon csalódtam A fiúcska nyugodt, Jó gyerek, de hát nem éppen lángész — ktssé ne hezen tanul és bizony segítségre szo­rul e téren. Csakhogy erre a szülét 9

Next

/
Thumbnails
Contents