Szabad Földműves, 1966. január-június (17. évfolyam, 1-25. szám)
1966-04-23 / 16. szám
Májusi figyelmeztető Szlovákia déli részén már május végén, június elején van a főhordás. Ahhoz, hogy jú eredményeket érjünk el, népes családra, sok méhre van szükségünk. A főhordás előtt számunkra egy család sem eléggé népes. A sok gyüjtőméh a család eddigi felfejlődésének eredménye. A mézürre már érettek a családok. A rakodókaptárakban a főhordás idejéig végezzük el következetesen az átfiiggesztést, és figyeljük a családok terjedelmét. A fészeknek a méznrben felfelé történő fejlesztésével annyi műlépet éníttetiink. hogy a betelelés idején a költőtéruek legalább 4—5 kerete új legyen. A bő akáchordásnál soha sem lehet eléggé népes a család. Azért ajánlatos, hogy a nem eléggé fejlett, visszamaradt családokat felerősitsük. A főhordás előtt 10—12 nappal a családokat a hordás érdekében kiegyenlítjük. Ha kell a gyöngébbeket az erősekkel egyesítsük. Sokszor használ a korai hordás kihasználása érdekében áprilisban végzett összeröpités is. Ajánlatos azonban a költőtér terjesztését 10—12 nappal a főhordás előtt befejezni. Az építési ösztön kihasználása nagvon fontos. Az építtetőkeret állandóan jelzi, mi történik a családban. Ha csak munkáséoítményt látunk, a rajzás gondolata távol van. Ha épít a család és látjuk a kaptármérlegen is az emelkedést, ez hordást jelent. Ha megszűnik az énítkezés. nincsen hordás, vigvázni kell a tartalékélelemre. Ha megszűnik az építkezés és az építményen bnlpsőkezdeményeket látunk, vizsgáljuk át a családot, mert ott felébredt a raizási ösztön. Ajánlatos ebben a méhészeti főidényben hetenként egyszer minden családot áttekinteni. Az építkezés, a költőtér nagvítása, megfelelő számú üres sejt a mézűrben mind a rajzási ösztön idő előtti felébredésének eltolódását szolgálja. Ha beáll a hordás, akkor a gvűjtőösztön minden egyéb ösztönt, így a rajzás szaporodási ösztönét is elnyomja. Ekkor a méhek mindent a hordás szolgálatába állítanak. Ez a célja a méhésznek is, s ezért az építkezés éníttetőkerettel történő előmozdításával a költőtér átfüggesztésével, a mézűr szabályozásával, a nem kívánatos rajzási ösztönt kívánja későbbi időpontra kitolni, hogy a hordást kihasználhassa. Azonban megtörténik, hogy a rajzási ösztön mindennek ellenére jelentkezik. Akkor mi veszszük el a rajt. Az anyával. 3 befödelezett fiasításos kerettel, 2 tartalékkerettel osztottrajt készítünk. A törzscsaládban 2—3 kerettel, műléppel pótoljuk az elvett keretek egy részét. A család az osztott rajtól visszakapja a röpméheket. Ha a család értékes, akkor az anyabölcsőket felhasználjuk. Először kalitkázzuk, hogy lássuk a kikelt anyák fejlettségét. Így látjuk, mi van tulajdonképpen a bölcsőben. Persze a bölcsőket el lehet osztani az e célból készített 3 keretes osztott rajok között is, melyekkel megcsappantottuk népes családjainkat. Az elvett kereteket műléppel pótoljuk. A rajokból visszaszállt röpméhek természetesen szaporítják a gyűjtőméhek tömegét. Ha pedig a raj mégis csak itt van, akkor a legegyszerűbb az anyacsaládot új kaptárban más helyre áttelepíteni. Egy nyílt fiasításos bölcsőnélküli keretet az anyakaptárban hagyunk és odatelepítjiik a rajt. Természetesen ezen az egy kereten kívül a kaptárba csak műlépes kereteket helyezünk. Az így telepített raj megkapja az elhelyezett anyacsalád összes röpméheit. Mindent, a mézűrt is kiépíti. Az elhelyezett család anyabölcsőit felhasználhatjuk. Rendszerint ezzel a kezeléssel elvesszük a kedvüket a további rajzástól, s a bölcsők egyikéből új anya nevelődik. Ajánlatos egy bölcsőt meghagyni, a többit pedig felhasználni. Figyelemmel kísérjük a családot, bepárzott-e már az anya, petézik-e. Májasban gondolunk az anyaállomány felújítására is. A már említett természetes anyabölcsők a legegyszerűbb anyanevelést jelentik. Ha azonban az anyanevelésre kijelölt családunk nem rajzik, akkor az anyanevelés a főhordás előtt vagy közvetlenül utána ajánlatos. A hordás alatti anyanevelés nem előnyös, mert — amint mondottuk — a hordási ösztön elnyomja a többi ösztönt. Az anyanevelésnél tartsak magunkat ahhoz, hogy csak érett, kelés előtti peték, fiatal félnapos álcák adhatnak nekünk a természetes bölcsőkből kelt anyákhoz hasonló értékes, teljesítőképes anyákat. Május közepetáján a méhészek nagy része vándorlási lázban ég. Készülnek méheikkel az akácerdőbe. Legyünk nagyon gondosak. A vándorlás csak akkor eredményes, ha vándorolni sok gyűjtőméhhel és jól záró kaptárakkal megyünk. Ne feledkezzünk meg a vándorhelyen oly szükséges Hatóról sem. Dr. NOVACKÍ KÁLMÁN Nagyon értékes méhlegelőt képez a ]6l mézelő és sok virág* port adó repce. Hogyan növelik a méhek a repce hektárhozamát? Ismert tény, hogy a méhek 20 százalékkal növelik a repce szemtermését. Prof. Zandar a repce vizsgálatánál a következő mennyiségű magot találta a hüvelyben: 1. Csupán méhekkel való beporzásnál — 22,5 db | 2. Rovarok által való beporzásnál — 16,4 db 3. Rovarok nélküli beporzásnál pedig — 14,5 db Nagy jelentősége van a növények szakszerű ápolásának a kártevők ellen. A repce időben történő ápolása esetén 20 mázsa szemtermés is elérhető hektáronként. Ennek ellenére azonban a virágzáskor, vagyis nem megfelelő időben történő ápolás által a hektárhozam 7,5 mázsára csökken. Permetezőszerbe kevert méhriasztó A permetezőszerbe kevert méhriasztóval azt akarják elér* nt, hogy a méhek ne látogassák a permetezett növényeket, A riasztónak olyannak kell lennie, hogy ne rontsa a nőt vényvédö szer hatását, ne ártson a növényeknek és tartó* san távol tartsa a méheket. Üjabban a hydroxy-ethyl-octyl* sulftd-ra terelődött a figyelem. Morse (USA) kísérlete sze* rint azonban ezzel sem lehetett elérnt a célt. A méheket nem sikerült mindig elriasztani, a növények egy része pe* dig megsínylette a riasztószert. A DDT méhmérgező hatásának változása Leski és Smolarz (Lengyelország) korábbi vizsgálata megerősítette, begy a DDT hatása a hőmérséklet szerint változik: minden 10 C» hőmérséklet süllyedés megnégyszerezi a mérgező hatást. A mostani új kísérlet célja annak eldöntése volt hogy a méhesbe jutott DDT, mely melegben nem mérgez, mennyi idő alatt veszít annyira erejéből, hogy később a hőmérséklet kisebbedésekor se ártson a méheknek. Eredmény: ha a DDT sok és a hőmérséklet erősen süllyed, a méhek 10 nap múlva is megmérgeződhetnek. 3 miiliomodgramm DDT 15 fokon megöli a méhet. 25—34 fokon nem. Ha a méheket 4 napig tartották 25—34 fokon, 15 fokra hűtve sem pusztultak el. Ennyi idő tehát elég volt a méreg hatásának teljes megszüntetésére. Méhenként 15 milliomodgramm DDT ellenben 34 fokon még 10 napig is változatlan maradt, úgy az utána 15 fokra hűtött méhek fele mérgezésben elpusztult. A méhek hatása a tölgymakkra Kísérletekkel azt állapították meg, hogy több és súlyosabb makk. fejlődik ki akkor, ha a megporzásbao méhek is közreműködnek, más fáról származó virágporral. Az Idegen megporzásból származó makkokból vastagabb, erősebb, dúsabb levélzetű csemeték fejlődnek.
