Szabad Földműves, 1966. január-június (17. évfolyam, 1-25. szám)
1966-04-16 / 15. szám
KIÁLLÍTÁSOK május elsején Ä CSKSZ dunaszerdahelyi szervezete május elsején kisállattenyésztés! kiállítást rendez propagációs célzattal. Két évvel ezelőtt már rendeztek hasonló kiállítást, amely igen sikeres volt. A munka tlnnepán a járás székhelyére az egész járás területéről szép számban bejön a lakosság és ezt az alkalmat használják fel a helyiszervezet tagjai állatállományuk bemutatására. Komáromban a III. számú helyi szervezet szintén május elsején rendez nagyarányú kisállattenyésztési propagációs kiállítást, amely bizonyítani kívánja a járás szervezett tenyésztőinek hozzáértését és tenyésztői fejlettségét. MUNKA VÁLLALÁSOK A CSKP XIII. KONGRESSZUSA TISZTELETÉRE A CSKSZ rozsnyői Járási szervezete terven felül 5000 db tojás, 50 kg juhgyapjú, 300 db nyúlgerezna, 100 kg nyúlhús, 100 kg baromfihús eladását és 6000 brigádóra ledolgozását vállalta. Dunaszerdahelyi járási szervezetünk a CSKP XIII. kongreszszusa tiszteletére vállalta, hogy 1966-ban, az elmúlt évhez viszonyítva 20 %-kal fokozza a termékfeleslegek eladását. Ebben az értelemben versenyre hívták a többi járást, amiről márciusi szakmellékletünkben már hírt adtunk. A vállalások között szerepel a 400 brigádórán kívül az is, hogy ezidén hat új helyi szervezetet alakítanak és 400 új taggal szaporítják a CSKSZ járási szervezetének taglétszámát. Poprádi járási szervezetünk vállalta, hogy tagjai még a XIII. pártkongresszus előtt 100 000 tojást adnak el a közellátás céljaira, továbbá 700 új szervezeti tagot regisztrálnak és 50 angóranyúllal bővítik az állatállományt. Ezenkívül 2400 brigádóra is szerepel vállalásaik között. — m — PRÉMESALLATTENYÉSZTÖK FIGYELMÉBE Szövetségünk szlovákiai prémesállattenyésztő szakbizottsága idei első gyűlésén a következő egészévi munkatervet dolgozta ki: 1. A járási bizottságok segítségével kidolgozza a nutria- és a nyérctenyésztők jegyzékét, a tenyészállatok számszerinti áttekintését, valamint a gereznatermelés tervét. A gereznatermelés tervének jóváhagyása után a tenyésztők előlegezett takarmányjuttatásra jogosultak. 2. Szeptemberben Trencsénben megrendezésre kerül a II. Szlovákiai Nutria Tenyészállat Bemutató. A bemutatóra minden szervezett tenyésztő értékelés végett köteles hím tenyésznutriáit elvinni. Tenyészállat eladás esetén csak 95 pontszámnál magasabb értékelést elérő hím nutriát lehet más tenyésztő tulajdonába juttatni. Tenyészállat eladással kapcsolatos hirdetéseket szaklapokban csakis a prémesállattenyésztö szakbizottság jóváhagyásával lehet nyilvánosságra hozni. 3. Novemberben Léván rendezik meg az I. Szlovákiai Prémesállat Kiállítást, amely a helyes nutria-leprémezés módjának ismertetésével lesz egybekötve. 4. Decemberben ugyancsak Léván prémesállat-gerezna vásárt tartanak. 5. A szakbizottság a prémesállatok sikeres tenyésztésének fejlődése érdekében megfelelő propagációt fejt ki az 1966-os év folyamán. — Dk — BÄRÄNYELADÄS KÉTSZERES HÜSMENNYISÉGNEK SZÁMÍT Azoknak a mezőgazdasági üzemeknek és egyénileg gazdálkodóknak, akik ez évben április 1-től június 30.-ig terjedő időben a felvásárló és ellátóvállalat üzemeinek továbbtartásra alkalmas bárányokat adnak el, az állat élősúlyát a húsbeadás feladatainak teljesítésére 1:2 arányban számolják el. A bárány vásárlás egyébként az eddig érvényes feltételek és árak meghagyásával, 12—25 kg-os súlyban történik. Szükséges, hogy az illetékesek kihasználják ezt az előnyt és a továbbtartásra megfelelő nővendékállatok, főképpen jerkebárányok levágását megakadályozzák. Ezzel a juhállomány bővítését segítenek végrehajtani. J. Pod. Miért bővítjük a kistenyésztők juhállományát? Nemzetgazdasági szükségleteinkkel összhangban lévő társadalmi érdekeink megkívánják, hogy kisüzemi tenyésztőink tulajdonában lévő juhállományainkat szintén bővítsük. Ez lehetővé teszi az egyes nyersanyagok, például a gyapjú, a gerezna, a bél, a gyapjúzsír piaci termelésének fokozását, továbbá emelkedik az élelmiszerek előállítása, mint amilyenek a hús, a tejtermékek, .amelyek kielégítik az önellátók szükségleteit. S mindez az olyan takarmányforrások igénybevételével történik, amelyek kihasználása ezidáig távolról sem trolt kielégítő. A bárányvásáriás után érdeklődőknek lehetőségük nyílott arra, hogy követeléssel forduljanak a járáson belül működő, tehát helyileg illetékes mezőgazdasági felvásárlási és ellátási vállalathoz. A bárányvétel igen előnyös, hiszen csupán az őszig megvalósuló gyapjútermelés megtéríti a tenyésztőnek a tavaszi vásárlással összefüggő kiadásait. A legeltetési idényben a tenyésztő száz százalékos élősúlygyarapodást ér el. Ezen kívül a Csehszlovák Kisállattenyésztők Szövetségének tagjai helyi szervezetük útján különleges takarmányjuttatásban részesülnek. Hazánk eltérő termelési és éghajlati viszonyai következtében, három csoportba sorolható juhfajtákat szükséges tartanunk. Az alföldi körzetekben a finomgyapjas merinó, a hegyaljai körzetekben a középfinom gyapjas cigája és a nemesített racka juhfajtát tenyésztjük. A juhokat sokoldalú hasznosságuk miatt értékeljük. Gyapjútermelésük textiliparunk szükségleteit elégíti ki, húsuk, tekintettel különleges tápanyagösszetételére, nélkülözhetetlen részét képezi minden kultúrszínvonalon lévő nemzet élelmiszer választékának, a tejükből készülő élelmiszerek étlapunkat teszik változatossá, különösen a fokozott turistaforgalom körzeteiben, s végül, de nem utolsó sorban gereznájuk bőriparunk és szücsiparunk értékes nyersanyaga. Mellékes termékeiket, mint amilyen a bél, a gyapjúzsír, a szarvak és körmök szaruanyaga, a trágya, vagy maga a tenyésztő, vagy pedig iparunk hasznosítja. A gyapjút a tenyésztő közvetlen szükségletére használhatja fel, esetleg a járásban a helyileg illetékes mezőgazdasági felvásárlási, és ellátási vállalatnak adja el. A hústermékek egyik jó felhasználási módja, hogy 80—120 napos bárányt húsra hasznosítunk. Jelenleg azonban, amikor a juhtenyésztés bővítését szorgalmazzuk, a bárányhús fogyasztását indokolatlan esetekben mellőzzük. Olyan esetben, ha a tenyésztő a lehető legnagyobb bárányhús mennyiséget kívánja elérni, s egyúttal a gyapjút is hasznosítani szeretné, úgy a tavasszal született bárányt késő őszig legelőn tartja. Megölés előtt kéthárom hónappal a tenyésztő szemestakarmánnyal javítja fel a bárányt, és mozgáslehetőségét korlátozza. így a vágásra szánt bárányt 30—45 kg-os élősúlyt ér el, s ezen felül gyapjút is szolgáltat. A helyesen kezelt gereznát a Nyersanyaggyűjtő Vállalat legközelebbi üzemében értékesíthetjük. A juhtejet kétféle módon hasznosíthatjuk. A hegyi és hegyaljai termelési körzetekben a tenyésztők tavasszal az anyákat nyájakban egyesítik, s a szállásokon a juhtejből különböző termékeket készítenek, mint amilyen a juhsajt, a gyúrt juhsajt vagyis a parenyica, illetőleg szalagsajt, az ostyepka, továbbá az édes vagy a savanyú író. A tenyésztő az anyákat egész éven át önállóan is tarthatja, nyáron fejheti őket és saját szükségletére készíthet különböző tejtermékeket. A felsoroltakon kívül a juhtejből készíthető még édes juhtúró, brinza, füstölt sajt, kefir, jogurt, vagy lágy juhsajt, pl. csemegeromadur stb. A juh legelő állat, ezért a legelés időtartama és a legelő minősége határozza meg annak jövedelmezőségét a kistenyésztők juhállománya esetében is. A falun élő tenyésztők zöme olyan előfeltételekkel rendelkezik, hogy a juhtenyésztést megvalósíthatja. A juhok legeltetésére ugyanis rendelkezésre áll a kert, az ültetvény, a bérelt lejtő, árokpart, töltés, valamint az alkalmi legelő az EFSZ valamint az állami gazdaság terményeinek betakarítása után, főleg ha ezek juhtenyésztéssel egyáltalán nem foglalkoznak, mert ilyenkor a terményhulladékok kárbavesznének. A tenyésztőnek a téli időszakra, amely éghajlati körülményeink között 150—165 napig tart, szükséges mennyiségű takarmányról kell gondoskodnia. Hogy a juhtenyésztés eredményes legyen, a tenyésztőnek gondoskodnia kell az állatok kezeléséről, elhelyezéséről és tenyészkiválasztásáról. Istállózás esetén figyelembe kell venni azt, hogy a juh szabadon mozog, s kikötése helytelen lenne. A juhistálló vagy juhakol, más néven juhhodály levegője télen nem szükséges, hogy különösebben meleg legyen, azonban a környezetnek száraznak, a helyiségnek szellőzőttnek kell lennie, nehogy a gyapjú tönkremenjen, vagy az állatok megbetegedjenek. Szaporítás során a pároztatáshoz csakis törzskönyvezett tenyészbakot használjunk, melyet az illetékes tenyészállat-nyilvántartó központ bocsájt a tenyésztők rendelkezésére. A Csehszlovák Kisállattenyésztők Szövetsége a juhtenyésztés bevezetésével kapcsolatban az érdeklődőknek segítséget nyújt. JURlK JÄN, az Állami Tenyészállatnemesítő Igazgatóság dolgozója.
