Szabad Földműves, 1966. január-június (17. évfolyam, 1-25. szám)
1966-04-16 / 15. szám
Nőknek a dohányzásról Talán nem haragszanak meg a nők, ha az orvnsnkon kívül mi is tanácsoljuk: ha már nem tudnak leszokni a dohányzásról, legalább kevesebbet szívjanak! A nó életében két olyan fontos időszak van, amikor egyáltalában nem szabadna dohányoznia. Egyik a serdülőkor, másik a terhesség és a szoptatás időszaka. A nikotin nemcsak az anya szervezetére van káros hatással, de a fejlődő magzatot Is mérgezi. Ma a világ felnőtt lakosságának mintegy 2/5-e dohányzik. A dohányzás elterjedésével egyidejűleg ugrásszerűen emelkedik az égési termékek okozta megbetegedések és a halálozások száma. Nagyon sok ma pl. a tüdőrákos beteg. Sokan talán nem is szoktak volna rá a cigarettára, ha ismerték volna a dohányzás élettani hatásait, azt a romboló tevékenységet, amit a dohány nikotintartalmával gyakorol az emher szervezetére. A nikotin elsősorban idegméreg, mely az idegrendszerre izgatóan. a szívműködésre és a légzésre gátlóan hat. Egyetlen cigaretta elszívásával kb. egy ezrednyi gramm nikotin szívódik fel szervezetünkbe. Ez ugyan a halálos adagnál 40—50-szer kevesebb, de éppen elegendő ahhoz, hogy lassú romboló hatását az évek során kifejthesse. Bizonyos idő múltán erős dohányosoknál különféle kóros tUnetek jelentkezhetnek: gyomor-, bél- vagy garathurut, látási zavarok, kötőhártya-gyulladás, erős szívdobogás, rossz érverés, esetleg kéz- és lábfájásban mutatkozó érgörcsök. Sok dohányos krónikus náthát szerez az orrnyálkahártya állandó ingerlése folytán, s ennek következtében szaglását is elveszti fokozatosan. A tüdőn keresztül vérbe kerülő nikotinnak a látóidegekre kifejtett hatása látási zavarokat okozhat. A magas vérnyomásban és szívbajban (angina pectoris) szenvedők nagy része is a sok cigarettának köszönheti betegségét. Az utolsó évek orvosi kutatásai is azt bizonyítják, hogy az intenzív cigarettázás és különösen a nagyobb tparközpontokban tapasztalt gyakori tüdőrákos megbetegedések közt szoros összefüggés áll fenn. A dohányfüstben a nikotinon kívül benznpyrén is található, amelynek rákokozó hatása ismeretes. Ehhez hozzájárul még a városok levegőjének szennyeződése is. Egy erős dohányos pedig mindennapi cigarettaadagjának füstjével kétszer annyi tisztátlan levegőt szív magába, mint a nemdohányos. A tüdőrákos megbetegedések száma a dohányzás erős elterjedésével párhuzamosan mintegy 35—40 c/o-kal emelkedett világszerte. PJ Sporthoz, kirándulásra FORGÁCSOK Mit főzzünk? VASÁRNAP: Csontleves daragaluskával, rántott sertéskaraj, törtburgonya, uborka, almáspite. HÉTFŐ: Raguleves pulykaapró lékkai, pulykasült, zöldborsó és karfiolkörettel, csokoládétorta, kompót. KEDD: Palócleves, csúsztatott palacsinta. SZERDA: Marhahúsleves, főtt hús lencsefőzelékkel, alma, CSÜTÖRTÖK: Köménymagleves pirított zsemlekockával, párolt hal (ton) burgonyapürével. PÉNTEK: Lebbencsleves, rakottkáposzta. SZOMBAT: Paradicsomleves, paraj tükörtojással, narancs vagy alma. • Vannak, akik azért beszélnek sokat, mert kevés a mondanivalójuk. • Azt mondják róla, hogy addig bizonygatta az Igazát, amíg maga is elhitte. • A bent levők mindig másképpen látnak, mint a kívülállók. • A napon levő embernek mindig van árnyéka, amely követi. • Egyesek annyi szépet tudnak mondani, hogy azt hiszik, már nem is kell tenniük semmit. • Rossz üzletember az, aki a mai haszonért eladja a vevők holnapi bizalmát. • Az emberek mindig erősebben bizonygatják a valótlanságot. • Kevés az olyan ember, aki nem szeretne más lenni, mint ami. Tavaszköszöntő Cslngl-lingi bőm! Zsong hegyen-halmon A hóvirág kis harangi# — Ébredjetek! Azt dalolja. Itt az üzenet, Jön a kikeleti C$ingi-lingi boml V,olt'is vigalom! Ujjongtak a kopár füzek, Bíztatgatták a felleget, Küldje a tavaszt, Mely lombot fakaszt. Csingi-lingl boml Kopog méhlakon; Így üzenget a mogyoró: Virágporom van eladó Kis méh számára. Fel, fel munkáral Csingi-lingl boml , Cinke az ágon Dalol: Nyitni kék, nyitni kék 0) tavasz van, ragyog az ég Vár ránk, kertészek, Sok hernyófészekl Csingi-lingl boml Nyílj ki virágom! Szól a lepke: Itt az tdó, Hadd virítson erdő mezöl S boldogan várja, Jön e a párja. Csingi-lingl boml Ojra van gondoml így dünnyög az álmos medve: Ejnye adta-teremtettel Elfogyott a háj, •Újra munka vári Csingi-lingl boml Zúg hegyen-halmon. Ha a tavasz megérkezik, Aki ,nem vet megéhezikl Int a föld dala, Fel-fel munkára! Cslngi-llngi bőm! Szebb Jövőd dalol. A kikelet megérkezett, Használj ki most minden percet! Az új tavaszon, Csingi-lmgi bőm! Köteles János Hová merre kilencedikesek? A Vágmentl Gépgyárak petrzalkai üzemében vagyunk. A műhelyben az esztergapadok közt harmadéves tanuncok, akik előzőleg két évfolyamban a Povázska Bystrica-i üzemi tanintézetben részesültek kiképzésben. Itt találjuk többek közt Nagy Józsefet és Czifferl Albint Csenkéről, a nagymagyari kilencéves magyar iskola tanulóit. Az esztergapadok közel vannak egymáshoz: pontos beállítás után önműködően végzik a munkát, és a fiúk a gépeket figyelve beszélgetnek egymással. Autóbuszon járnak be hazulról munkahelyükre, hetenként kétszer a tanonciskolába. Most éppen arról beszélnek, hogy meghívták őket volt iskolájukba a kilencedikesek pályaválasztási értekezletére. — Furcsa volt — mondja Jóska, — a srácok úgy néztek ránk, mintha már legalább is kitanult mesterek lennénk. Pedig hátra van még a feketeleves, a záróvizsgák három hónap múlva. — Két évvel ezelőtt mi is a pályaválasztás előtt álltunk. Hová, merre? A járásunkban nem tudtunk elhelyezkedni szakmánkban, közeledett már az év vége és még mindig nem volt helyünk, — idézi fel az akkori izgalmakat Albin. — Nekünk szerencsénk volt, pajtás. Emlékszel rá, mennyit lótott-futott érdekünkben az osztályfőnökünk? Először a járásunk nem akart kiengedni, aztán Bratislava nem akart befogadni, mert még sok bratislavai fiú nem volt elhelyezve. Oe végre mégis sikerült. Most már ép elegen vagyunk az iskolánkból Pnvázska Bystricán: Nagy Pityu, Tám Jóska, Horváth Árpi, Godány Pityu — folytatja Jóska. — Alaposan szerteszéledtünk a világba. Hárman lettek bányászok, szépen jutott a mezőgazdasági iskolákba is közülünk. - , — A végén mégis vagy nyolc lány maradt hely nélkül, Emlékszel? Az osztályfőnökünk a petrzalkai Matadorbői hozta ki az iskolai előadót, s a lányok otthon, az iskolában tették le a felvételit — veszi át a szót Albin. — Es hányán mentek a puchovi tanonciskolába? Ha jól emlékszem három lány: Feliinger Ali és Sáhó Irén Csenkéről. meg Klúcsik Mari Nagymagyarról. Most szintén harmadévesek és tudod-e, hogy havonta tisztán megkeresik a 800 koronát? A Matadorban elég jól fizetik a kitanult szakmunkásnőket. Csak emlékezz viszsza! Mind fndrásznő vagy varrónő szeretett volna lenni. Most meg nézz itt körül nálunk a műhelyben, mennyi lány a gépeknél! És ismerjük el már azt is, nem jártak rosszul azok a lányok sem, akik otthon, a mezőgazdaságban maradtak, nézzük csak osztálytársnőinket, akik most a jányoki Állami Gazdaság kertészetében dolgoznak! Hát nem szép kereset 18—18 éves fiatal teremtésnek a havi 800 sőt 1000 korona odahaza, helyben? Nem is értem, hogy mégis annyian vannak még, akik Idegenben két műszakban dolgozva, hajnalban kelnek vagy éjszaka kerülnek haza — 800—7IÍ0 koronáért. Mint például a spulnlsok a Cérna-gyárban — folyik a szó tovább. ■— Hát persze, hogy maradni kell a fiataloknak az EFSZ-ekben és az állami gazdaságokban is. Sokan bejárnak dolgozni a városba, pedig ha számításba vennék az állandó koránkelést, a késői hazajárást és menynyit költenek el ezáltal keresetükből, sokan belátnák, hogy otthon a szövetkezetben vagy az ÁG-ban jobban jönnének ki. A mezőgazdasági Iskolába sem jelentkeznek elegen. Az iparban viszont már napról napra kevesenn tanulatlan segédmunkásra lesz szükség. Ha még erősebb ütemben valósul meg az ipar automatizálása — sokan bizony örülhetnek majd, ha elhelyezkedhetnek a mezőgazdaságban. Csakhogy ma már lassan ott is nehéz lesz szaktudás nélkül érvényesülni, tehát ahhoz Is szakiskola kell! De ez már nem a mi gondunk. Ha már mint harmadévesek 6—800 koronát keresünk, meg lehetünk elégedve — fejezik be a beszélgetést — És Igazuk is van. Ma már más kilencedikesek törik a fejüket, izgulnak úgy mint ők annak Idején, hová, merre? Stlpanltz Jenó Oszloprejtvény Vízszintes sorok: 1. Szín. 2. Tűzhányó Szicíliában. 3. Nöl név. 4. Ibsen drámája. 5. Tengerparti város Indiában, az Indiai óceán partján. 6. Szócsata. 7. Viharos szél a dalmát partvidéken. 8. Hegy csúcsa. 9. A lett SzSzK fővárosa. 10. .. .fon — hangerősftő. 11. Ízletes gyümölcs. 12. Nagy tó Etiópiában. A függőleges a) sorban egy szovjet és egy amerikai űrhajós nevét kapjátok. Beküldendő az űrhajósok neve. (Helyes megfejtés esetén minden vízszintes sor a-betüvel végződik). A Szabad Földműves 13 számában megjelent, ezúttal nagyobb méretű oszloprejtvény iránt pajtásaink részéről igen élénk érdeklődés nyilvánult meg. Szerkesztőségünkbe nagy számban érkeztek a megfejtések, melyeknek többsége helyes is volt. Az oszloprejtvény helyes megfejtése: SZABAD FÖLDMŰVES. Könyvjutalomban részesülnek: Bene Márta, Tornaija és Varga Sanyi, Kisgyarmat, „szív — AORTA“-JELIGÉRE Egyik olvasónk a fenti Jelige alatt' arról érdeklődik, mi az aorta-szívbetegség és gyógyíthatő-e. Megkísérlem röviden megmagyarázni a sokfajta szívbetegség közül a szívbillentyűk megbetegedését, mivel a kurta kérdésből feltételezem, hogy az olvasó az aorta-billentyű megbetegedésével kapcsolatban szeretne felvilágosítást kérni. Elsősorban egy kis anatómiára lesz szükségünk. A szív tömlőszerű izomképződmény, amelyet a szívsövény jobb és bal félre oszt fel. Mindkét félben van pitvar és kamra. A vérkeringés a következőképpen játszódik le: a tüdőből az oxtgéndús vér a bal pitvarba kerül, onnan a bal kamrába, majd a főütőéren vagyis az aortán keresztül a testbe. A széndioxiddal telített használt vér a szív jobb pitvarába tér vissza, onnan a jobb kamrába, majd a tüdő-verőéren keresztül jut a tüdőbe. Itt a vér megszabadul a széndioxidtól és oxigént vesz fel. A pitvarok és kamrák között, valamint a kamrák és a főütőér (aorta) továbbá a tüdőverőér között vékony, hártyaszerű képződmények vannak, az ún. billentyűk, amelyeknek zsiliphez hasonló a feladatuk. A szív összehúzódásakor a pitvarkamrai billentyűk bezárulnak, és kinyílnak a kamrák és az. ütőerek közti billentyűk. Ezáltal a vér kiürül a kamrákból és ezalatt a pitvarok telnek meg vérrel. A szív kitágulásakor viszont bezárulnak a kamrák és ütőerek közti billentyűk, a vér a pitvarból átömltk a, kamrákba. Ez a folyamat állandóan Ismétlődik, percenként kb. 72-szer. Különböző fertőző betegségeknél, de legtöbbször a reumás láznál a szív is megbetegszik, különösen a szív belhártyája, melynek függelékei a billentyűk. A reumás szívbelhártyagyulladás után a szívbillentyűkön tartós elváltozások maradnak, melyek akadályozzák a billentyűk zavartalan működését. A billentyűk vagy nem nyílhatnak teljesen ki (ezt nevezzük szűkületnek) vagy nem zárulnak be teljesen (ezt elégtelenségnek nevezzük). Mindkét esetben ilyenkor a szívműködésben zavar áll be, de a szív ezt a zavart ki tudja egyensúlyozni azáltal, hogy kitágul és az Izomzata megvastagodik. Természetesen, ha a beteg az ilyen szivet túlságosan megterheli, idővel már képtelen a hibát kiegyensúlyozni és a szív elégtelensége állhat be. Ennek fő tünetei a légszomj, a gyors szívműködés, később a máj duzzanata, majd a lábak dagadása (vizenyőssége). Az olvasó által feltett kérdés alapján feltételezem, hogy az aorta billentyű megbetegedéséről lehet sző, vagyis annak elégtelenségéről vagy szűkületéről. Ezenkívül persze maga az aorta is beteg lehet, de minden lehetőséget egy rövid cikk keretén belül nem is lehet felsorolni. A szívbillentyűk megbetegedései tartós elváltozások, vagyis állandóan megmaradnak. Éppen ezért az ilyen betegnek kímélő életmódot kell folytatnia, hogy fölöslegesen meg ne terhelje a szívét, mert — amint már említettem — a szív izomzata csak egy bizonyos határig képes a bajt kiegyensúlyozni. A szívbillentyűk megbetegedései tehát állandó orvosi felügyeletet igényelnek, de gyógyszeres kezelést csak akkor, ha az' elégtelenség már beáll. Némely szívbillentyűzavar —szűkület) ma már operálható. Az elmondottak alapján meg kell állapítanunk, tehát, hogy a szívbetegnek olyan foglalkozást kell vállalniuk és úgy kell élniük, hogy szívüket és vérkeringésüket fölöslegesen ne terheljék meg. MUDr. Manigatti István 4.968 ff? 4967 * 1966 4965 --------13&± SZABAD FÖLDMŰVES ^ 1966. április 16. mosást Igényel. A gyapjúból készült holmit nem szabad forró vízben mosni, mert összeugrik. Mosásához csakis lúgmentes mosószereket használjunk! Az öblítő víz hőmérséklete ugyanolyan legyen, mint a mosóvízé. Ajánlatos az utolsó öblítésbe egy kis ecetet is tenni. Kötött szvettert vagy pulóvert sose szárítsunk a forró fűtőtest közelébenl PJ hogy két régi darabból egy újat köthetünk. Régi szvetter vagy pulóver minden háztartásban akad, s ha az épen maradt részből felnőttnek nem telne egy szvetterre, kössünk belőle a gyereknek. Természetesen használat előtt jól mossuk és alaposan öblítsük ki, csak így lehet szép az új holmi. Képünkön két színből modern kötésminta látható, amellyel nagyon csinos, könynyed szabású, bevarrott vagy raglánujjas sportszvettert vagy pulóvert köthetünk. A kötött holmi ma világszerte divatos és nagyon célszerű viselet. Pulóvert ma nemcsak sporthoz, kirándulásra viselünk, hanem munkába Is. Különösen tavasszal és a koranyári napokban használható, amikor reggel még aránylag hűvös van, de napközben felmelegedik az idő. Ilyenkor a szvettert nyugodtan a karunkra akaszthatjuk, esetleg betesszük a táskába. Felhívjuk olvasóink figyelmét, hogy ha két színt társítanak, előre próbálják ki a fonalakat, nem engednek-e színt? Mossák ki mindegyiket külön-külön és együtt is és csak akkor kezdjék el a kötést, ha meggyőződtek, hogy a fonalak nem engednek színt. A kötött holmi nagyon hálás, sokáig eltart, de szakszerű kezelést és kflssünk magunknak divatos, feketefehér vagy kék fehér szfnösszetételű pulóvert, szvettert. Az idei divatban az ún. Courrégesirányzat, vagyis a két színösszeállítású, mértani mintákkal (téglalap, kocka csík stb.), készült öltözékek vezetnek. Ez természetesen a kötött holmira is vonatkozik. Előnye az is,
