Szabad Földműves, 1966. január-június (17. évfolyam, 1-25. szám)
1966-04-16 / 15. szám
Kiváló minőségű dohányt termelnek a középtúriak zetője, pedig még csak gyerekcipőben Jártak, hisz mindössze három hektáron termesztettek dohányt ás a hektárhozam is csak 8,8 mázsa volt. Ma a terület már megháromszorozódott, s főleg amióta Laukó János vette kezébe a dohánykertészetet, és a hozamok is magasak. Mert mégiscsak ő a szakma mestere. Mivel eddig még egy évben sem hagyta őket cserben a dohány, kedvvel foglalkoznak vele. A jövőben még nagyobb terveik vannak, hisz nemsokára teljesen elkészül a nagy befogadóképességű acélvázas mesterséges dohányszárító. Dohányról beszélgettünk, dohányról jegyezgettünk, de egyetlen füstöt sem szippantottunk. János bácsi végezetül még kijelentette, hogy egy kis Jó érzéssel szemlélgeti a szivarozókat, pöfékelőket, mert olyankor úgy gondolja, hogy talán épp az ő jó minőségű dohánya illatát élvezik. BALLS JÖZSEF A kassal tárásban értékelték a Földmüvesasszonyok Télt Iskolája VII. évfolyamát, melyet 85 községben szerveztek meg. Az előadásokon 7500 nö vett részt, akik bekapcsolódtak a szocialista munkaversenybe ts. Összesen 122 kollektív és tízezer 269 egyéni felajánlást tettek. A teljesített felajánlások értéke közel 13 millió korona. A nők a legjobb eredményeket az állattenyésztésben érték el. Pl. a Gondola Margit által vezetett fejönök háromtagú kollektívája az abaúlnádasdl szövetkezetben tavaly 60 tehénnél az átlagos évi fejéshozamot 912 literrel túlteljesítette, s így 3.102 literes fejést átlagot ért el. De a többi munkaszakaszon sem vallottak szégyent a nők. A növénytermesztésben a felsőhutkal EFSZ női csoportja nyolc hektárról átlagban 70 mázsa szemeskukoricát takarított be. Helyes azonban, hogy az iskoláztatás folyamán a nők nemcsak tér-melésl kérdésekkel foglalkoztak, hanem a munkakörnyezet megjavításával is. Így a járás 25 szövetkezetében már a gazdasági udvaroki ban fürdőszoba, vagy mosdóhelyiség van. Jó példaként a csányt, szí-: nal szövetkezetek szolgálnak. A járás 79 községében az óvoda ts megi található, így az anyák nyugodtan végezhetik napi munkájukat. Mató Fái Baráti segítség Tavaly nagyarányú szélkár érte erdőinket. Különösen a kassai erdőigazgatóság területén, több helyen öszszesen mintegy 4,5 millió m3 faanyag került veszedelembe. A kidőlt fák — főleg a lucok és kisebb részben az erdeifenyők — kusza összevisszaságban valóságos romhalmazként borították a középhegység, a Tátrától délre, illetőleg keletre fekvő területek lejtőit és fennsíkjait. A csehszlovák erdőgazdálkodás vezetői a magyar erdőgazdasághoz fordultak segítségért és a súlyos szélkárok minél gyorsabb felszámolása érdekében megállapodás jött létre a két baráti ország között. A megálianodás értelmében összesen 147 magyar szakmunkás dolgozott több héten keresztül a széldöntéssel sújtott területeken. A kiküldött munkásokat az állandó munkások létszámából válogatták ki a Zempiénhegységi, a Keletbükki, a Nyugatbükki és a Cserháti Állami Erdőgazdaság legjobb dolgozói közül. Az igen nehéz körülmények között, tudásuk és erejük legjavát latbavető kiváló magyar munkások jelentős mértékben hozzájárultak a károk felszámolásához. Munkakörülményeikkel, keresetükkel meg voltak elégedve. Külföldi munkájukat jogszabályilag is rendezték, amennyiben a kiküldött erdei szakmunkások, mint az érdekelt erdőgazdaságok állandó dolgozói, fizetésnélküli szabadságot kaptak erre az időre. A munka során, a különleges termelési feladatok messzemenően próbára tették a kitűnő szakmunkások, nagyrészt szocialista brigádokban dolgozó motorfűrészesek leleményességét és szorgalmát. De a gyakorlott szakmunkások a legnehezebb körülmények közt is helytállnak. A motorfűrészeket a kassal erdőigazgatóság bocsátotta rendelkezésükre. — ksz —• alapelve. Ezt bizonyítja az Is, hogy a múlt évben átlagosan 29,19 koronát kaptak kilónként. Hektáronként 37 770 korona volt a bevétel és a tiszta haszon 22 066 korona. A múlt évi rendkívüli kedvezőtlen időjárást a biztosító is figyelembe vette és így a hektáronkénti bevétel 54 640 koronára emelkedett. Ezeket az adatokat már Paulovics Erzsébet könyvelőnőtől tudjuk meg. — A dohánytermelésre eddig még sohasem fizettünk rá — állapítja meg. Még akkor sem, amikor a jelenlegi könyvelőnő volt a dohánycsoport ve-A jó szervezésen múlik ix i másfél millió korona Vágsellye dolgozót méltó módon köszöntik a hazánk és népünk életében újabb mérföldkövet jelentő XIII. pártkongresszust. Bizonyíték erre kötelezettségvállalásuk. Elhatározták, hogy a „Z" akció keretében 4840 négyzetméternyi betonjárdát, 1960 négyzetméternyi parkot és a tanulók részére egy könnyűatlettkai pályát építenek. E felajánlás értéke 340 ezer korona, s ez a munka 28 332 óra társadalmi munkát igényel. A város szépítéséről sem feledkeztek meg. Közös összefogással rendbehozzák az utakat, járdákat, kikavlcsozzák a tereket, az üres területeken díszfákat és cserjéket ültetnek, hogy szebb legyen az épülő város, s kellemesebbé tegyék lakóinak pihenését. Ezen munkálatok 93 914 órát követelnek, s értékük 409 846 korona. A kongresszusi felajánlásban az EFSZ sem akar lemaradni. A tagok ígéretet tettek, hogy cukorrépából 28 vagonnal, kukoricából 270 mázsával, gabonából pedig 250 mázsával termelnek terven felül. Ezt az eredményt főképpen az öntözőberendezések ésszerű kihasználásával akarják elérni. Az állati termékekből, tejből, tojásból, marha-, sertés- és baromfihúsból 726 950 korona értékben adnak többet a piacra a tervezettnél. A vágsellyeiek kötelezettségvállalásának értéke összesen 1 millió 485 796 korona. A város dolgozói, valamint a szövetkezet vezetői úgy határoztak, hogy vállalásukat (a kapásokon kívül) augusztus 15-ig teljesítik. Fittich Géza, Galánta Vándorol a vándorzászld Az Ipolysági Állami Gazdaság Igazgatósága minden évben megjutalmazza a legjobb állatgondozókat. Tavaly Fereszlényben volt a vándorzászló, — itt érték el a legnagyobb malacelválasztási átlagot — idén a deméndlek kapták. Ebben nagy érdeme van Varga László zootechnikusnak, valamint Kovács Sándornak, a gazdaság vezetőjének, de nem utolsósorban az állatgondozóknak. Mert olyan három gondozó, mint Bállá István, Mészáros János, és Gergely János kevés gazdaságban található. Balia István tavaly járási méretben kimagasló eredményt mutatott fel. Átlagosan a tervezett 12 malac helyett 14,5 db-ot választott el anyakocánként, amiért 1250 korona prémium ütötte a markát. Bállá bácsi elmondotta, hogy már 1929-től az állattenyésztésben dolgozik. 1934-ben jancsö földbirtokosnál, 1936-ban Felsőszemeréden Michelnél, 1938-tól pedig a deméndi gazdaságban dolgozik. Tizenegy éven keresztül fejűgulyás volt és 1949-től pedig megszakítás nélkül anyasertéseket gondoz. Eddig mintegy 5000 darab malacot választott el. Két évvel ezelőtt 13-mal, míg tavaly a 14,5 darabbal javította rekordját. Az előhizlaldában Révész István érdemel dicséretet, aki 200—250 választott malacot gondoz. Keze alól kerülnek további hizlalás céljából Ipolyságra a sertések. A tehéngondozók közül kimagasló eredményt ért el Hegedűs Ferenc, aki tavaly csupán prémium fejében 10 ezer koronát kapott. Nyomon követi őt Urbancsok Pál. Mindketten 15 tehenet gondoznak és fejési átlaguk tehenenként 8,2 liter. A két állatgondozón kívül azonban dicséretet érdemel az egész kollektíva, akik egymást segítve érnek el szebbnél szebb eredményeket. Hisszük, hogy a vándorzászlót nem engedik ki egyhamar kezükből. Belányi János, Deménd A marcellházl határban „gőzerővel“ folynak a tavaszi munkálatok. Viderman Vilmos és Péczi Bálint komplex brigádja gondoskodik arról, hogy ne álljon be fennakadás a talajelőkészítésben, trágyázásban, tavasziak vetésében. Bekopogtam a szövetkezeti iroda ajtaján, ahol Téglás Józseftől, az örökké jókedvű mezőgazdásztól a következő felvilágosítást kaptam: — A tavalyi évhez viszonyítva 212 hektárral kevesebbet terveztünk be szántóterületnek, mert azon még áll a talajvíz. Eddig földbe került 170 hektáron a tavaszi árpa, 182 hektáron a tavaszi keverék, 200 hektáron pedig alávetést végeztünk. Az utóbbira azért volt szükség, mert az árvíz következtében odaveszett a többéves takarmányunk. Nagy megterhelést Jelentett a marceilházi szövetkezet számára a vetőmag cserélésének szükségessége, ami 619 750 korona kiadást jelentett. Ugyancsak meg kellett bontani az eddigi vetésforgót, de jó szervezéssel le lehet küzdeni a nehézségeket. Erre a célra 6—7 métermázsa műtrágyát használtak a gabonanemüek alá, 312 hektáron pedig talajfelújítást végeztek szervestrágyával és komposzttal. Komoly feladatok várnak a marcellházi kertészekre is. Két csoportban dolgoznak, és jóllehet már kiültették a korai saláta 70 százalékát, számolva a fagyokkal, elegendő mennyiségű palántát is tartalékoltak esetleges utánültetés céljából. Annyi van belőle, hogy akár kétszer is palántázhatnak. összesen 4 millió korona értékű hozamot kell elérniük és feltehető, hogy Szabó Vilmos vezetése mellett siker koronázza majd fáradozásukat annak ellenére is, hogy a kertészet egyik részlegének 80 százalékát elöntötte a talajvíz. Az állattenyésztési részlegen az első negyedévre beütemezett 1464 000 korona helyett 1 600 000 korona hozamot értek el, a tojáseladás tervét 20 000 darabbal túlteljesítették. Az elmúlt évhez viszonyítva Marcellházán 100 darab tehénnel csökkentették az állományt, amire takarmányhiány miatt vált szükség. Jelentősen emelkedett viszont a fejésátlag. Derekasan állják a sarat az anyasertésgondozók, a malacszaporulat tervteljesítésében sem állt be fennakadás, amiről többek között Marcinké János és Feller Erzsébet gondoskodnak. A sertéshizlaldában Virág Ferenc, Virág Mária, Andruskő András, Andrusko Verona, Koralovszky Ilona, Koralovszky Magda, Horváth János, Horváth Hona és Czibulka Júlia gondoskodnak példásan a folyamatos húseladásról, amellett csupán 3,80 kg abraktakarmányt fogyasztanak minden kilogramm sertéshús kitermeléséhez. Serkentőleg hat a marcellházl szövetkezeti dolgozók munkalendületére Kifizetődik a törzstenyészet Aki ismeri a szllicel fennsíkot, bizonyosan egyetért velem abban, hogy az itteni termelési viszonyok legjobban a szarvasmarha és juhtenyésztés fejlesztésére felelnek meg. A szövetkezet jövedelmének kétharmada az említett üzemágból ered. Az elmúlt esztendőben tenyészbikákért és üszőkért 270 ezer koronát kapott a szövetkezet s mellette 70 darab üszőt válogattak ki saját céljaikra, mellyel folyamatosan felújítják a tehénállományt. A szövetkezet zootechnikusával, Vincze Gyulával, boncolgattuk a szarvasmarha-állomány fejlesztésének kérdését. Az állomány kimondottan jó kondícióban van. A rend és a tisztaság a gondozók munkáját dicséri. Egyedül a tehenek hasznossága csökkent a téli hónapokban. A zootechnikus tett róla említést. — Az alacsony tejhozam okát elsősorban abban látom, hogy a takarmány tápértéke sokkal rosszabb öszszetételű a szokottnál. Abraktakarmányunk kevés van. Még a sertéseknek sem vagyunk képesek elegendőt adni. Amit a tehenekre kapunk azt is a hízósertésekkel etetjük fel. így hát a teheneknek nem jut. A szövetkezet kezdettől fogva tart hízósertést. A határ nagy kiterjedésű, a szántóföld viszont kevés. A kalászosok vetésterületének bővülése nem jöhet számításba, egyrészt a pillangós takarmánynövények területe miatt, másrészt pedig nem minden parcella talaja kedveli a gabonaféléket. így a sertéshizlaldához szükséges abraktakarmányt a szövetkezet egy esztendőben sem volt képes saját termésből fedezni. A hiányt vásárlással pótolták. Ennek következtében 1 kg sertéshús termelésének önköltsége magasabbra ugrott az eladási árnál. Járásunk egy mezőgazdasági üzemében sincs olyan állatállomány, mint a szllicel szövetkezetben. Az eddig észlelt hiányosságokból viszont arra lehet következtetni, hogy a helyi adottságok koránt sincsenek kihasználva. Fokozottabb gondot kell fordítani a takarmánytermesztésre. Elsősorban a rétek és legelők feljavítását kellene szorgalmazni, mely a szálastakarmány-szükséglet 60 százalékát adja. Ha ez sikerül, bizonyos, hogy a tenyészállatokból eredő jövedelem megkétszereződik. jl. Felvételiznie a nyári vásár ra kiszemelt egyedieket örökíti meg, SZABAD FÖLDMŰVES J 1966. április 16, désre, válogatásra és a szállításra is vigyázni kell. Ha hirtelen szárítják a dohányt, veszít a minőségéből. A válogatás nagy gondot igényel, mert az árgus-szemű dohánytermesztők pár perc alatt észreveszik, ha az egyébként I. osztályú dohánylevelek közé II. osztályú kerül, és akkor oda az osztályozásnak! De az sem mindegy, hogy milyen fajta dohányt termesztenek. A múlt évben igen nagy volt a peronoszpóra veszély, de a 29-es számú dohány nagyon jól ellenállt, viszont a 15-ös 40 százalékos kárt szenvedett. A dohánytermesztők pőstyéni értekezletén a szakemberek viszont már az R 8-as és az R l es dohányt ajánlották. Lauké bácsi máris szeretne belőle minél többet termelni. Jö minőség, nagy haszon, ez az Beszéd közben is szaporán jár a kezük. Szorgalmas asszonyok a dohánymagot vetették a középtúri kertészetben, aztán deszkalappal jól ledöngölik a humuszos földet, majd gyorsan rárakják az üvegablakokat, hadd melegedjen a levegő, eresszen csirát a mag. Kisvártatva hozzájuk érkezik Lauké János, a szövetkezet közkedvelt dohányosa is. — Nézzétek mit hoztam... tekeri szét az elismerő oklevelet a dohányos. — Szaporán dolgozzatok, hogy Idén újabb kerüljön az iroda falára. A most kapott oklevélről azt olvashatjuk, hogy a középtúri szövetkezet dohányos csoportja országos viszonylatban első helyre került és az érsekújvári körzetben a legjobb minőségű dohányt adta be, amiért 2000 korona pénzjutalmat kaptak. A jókedvű lányok joggal örülnek az oklevélnek. A dohányos szemel is csillognak, amikor a dohányra terelődik a szó, pedig maga nem élvezi a termés gyümölcsét. Szarka Sándor kitüntetett öknnómus kissé tréfálédva meg is jegyezte: — Ki látott már Ilyen dohányost? Sosem füstöl. Legalább néha-néha rágyújtana egy-egy szivarra. A dohányos nyugodtan hallgatja az ökonómus élcelődését és mosolyogva válaszol. — Mit tegyek, ha nem szeretem a füstjét. Pedig a növényt annyira szeretem, hogy sokszor még az asszony is szid miatta. Főleg ha későn járok haza a szárítóból. A dohány bizony sok türelmet igénylő növény. Aki szereti, azon bosszút áll. Lauko bácsi, aki szippantásnyit sem szív, sokat törődik a minőséggel. — Százhatvan mázsa I. osztályú dohányt adtunk el, II. osztályút pedig 48 mázsát, III. osztályút nem is termeltünk — említi az ökonómus. Ezek után parázs vita kerekedett a minőségről. Vajon hol kezdődik a dohánytermesztés alfája és hol végződik az ómegája? — Itt a melegágynál — mondja a dohányos. — Nagyon kell vigyázni a palántákra! Ha minden jól megy, 8— 7 hét alatt megnőnek, de közben baj is érheti őket. Ha például hosszabb ideig esik az eső, zöldpenészt kapnak és tönkremennek. Ezért bizony gyakran kell szellőztetni. A továbbiakból kiderül, hogy a szeaz anyagi érdekeltség fokozása. A tavalyi 10 koronával szemben idén mér 20 koronát kapnak minden ledolgozott munkaegységért. Az ösztönzéssel pedig párosul a jó munkaszervezés, ami nemcsak a szövetkezetnek, hanem a tagságnak is javára válik. A. J.
