Szabad Földműves, 1966. január-június (17. évfolyam, 1-25. szám)
1966-04-09 / 14. szám
Itthon történt... Nemzetgyűlésünk bizottságai az SZNT és más Intézmények újabb jelentős kérdésekkel foglalkoztak az elmúlt napok során. Ésszerűsítsük a termelési A Nemzetgyűlés Ipari bizottságának képviselői a Szlovák Tervblzottság vezetőivel együtt legutóbb az új irányítási rendszer fokozatos bevezetésével és megvalósításával kapcsolatban foganatosított intézkedések végrehajtásának ellenőrzéséről tárgyaltak. Megállapították, hogy a további fejlődés biztosítása érdekében a népgazdaság mai helyzetének elemzése és a legközelebbi program kidolgozása céljából szakbizottságot kell létesíteni. Fő feladata a központi szervek és a vállalatok közötti kapcsolatok megszilárdítása és a készülő intézkedések egyesítése lesz. A felszólalók hangsúlyozták, a rejtett tartalékok feltárásának és mozgósításának szükségességét. A vállalatok részére olyan gazdasági feltételeket kell biztosítani, hogy a jövőben ne számítsanak a központi forrásokra. Takarékoskodjanak és fontolják meg a beruházásokat, növeljék a sorozatgyártást és gazdálkodjanak ésszerűbben. Ne hanyagoljuk el a cukorrépatermesztést A Szlovák Nemzeti Tanács élelmiszeripari bizottsága megállapította, hogy a szlovákiai cukorgyárak a múlt évi tervfeladatokat csak 82 százalékra teljesítették. A tervteljesítést kedvezőtlenül befolyásolta a cukorrépa alacsony cukortartalma, a felvásárolt répa kis mennyisége és az új rimaszombati cukorgyár sikertelen próbaüzemeltetése. Annak ellenére, hogy a nyugat-szlovákiai kerületben a lévai, az érsekújvári, a galántai, a dunaszerdahelyl járás cukorrépatermelől 314 mázsás hektárhozamot értek el, e mennyiség nem volt elegendő a közép- és keletszlovákiai kerületben keletkezett kiesés fedezésére. vák államférfiak üdvözlő táviratot küldtek a magyar államférfiaknak. A távirat hangsúlyozza, hogy Magyarországnak a szovjet hadsereg által történt felszabadítása 21. évfordulója alkalmából Csehszlovákia dolgozói a legszívélyesebb elvtársi üdvözletüket és szerencseklvánataikat küldik az országépftés terén elért eredményeikért. — Értékeljük sokoldalú s kölcsönös eredményes együttműködésünket, amellyel hozzájárulunk a szocialista országok és a nemzetközi kommunista és munkásmozgalmak egységének megszilárdítására Irányuló erőfeszítéshez — hangoztatja a távirat. Barátsági gyűlés Mosfkvában A Szovjetunió Kommunista Pártjának XXIII. kongresszusán részt vevő csehszlovák pártküldöttség Antonín Novotny elvtársnak, a CSKP Központi Bizottsága első titkárának vezetésével szerdán a déli órákban meglátogatta a moszkvai személygépkocsigyár dolgozóit. A gyár szerelőcsarnokában szovjet—csehszlovák barátsági gyűlést rendeztek, amelyen Novotny elvtárs beszédet mondott. Elsősorban Is örömét' fejezte ki afelett, hogy pártunk küldöttsége ebből az alkalomból Is találkozhatott egy olyan moszkvai üzem dolgozóival, amely jelentős szerepet játszik a Szovjetunió népgazdaságában. Majd többek között hangsúlyozta, hogy Csehszlovákia fejlesztésében egyrészt az ország természeti viszonyaiból, széles körű ipari bázisunkból és népünk alkotó készségéből indulunk ki, másrészt pedig azokra a lehetőségekre támaszkodunk, amelyeket a szocialista együttműködésünk nyújt. Gazdasági, politikai és kulturális együtműködésünk fejlődése a CSKP és az S7.KP eszmei és politikai egységére épül, amely mind a bel- és külpolitikai kérdésekben, mind a nemzetközi kommunista mozgalom egységének kérdésében megnyilvánul. Üdvözlő t'ávlraíok' Magyarországra A Magyar Népköztársaság államünnepe, április 4-e alkalmából csehszlo-A IHMM #1 I földműves válaszol: VAN-E IGÉNYE HÁZTÁJI FÖLDRE? özv. Nagy Imréné nagylégi olvasónk kérdi, hogy van-e joga a szövetkezetben társított földje után 25 ár nagyságú háztáji földre? A háztáji földekre vonatkozóan a 169/1904 Zb. sz. mintaalapszabály 39. § rendelkezik. Ennek értelmében azokban a szövetkezetekben, ahol még nincsenek meg a háztáji gazdaságok nélküli gazdálkodás feltételei, a szövetkezeti tag családja szükségleteinek kiegészítésére háztáji földet juttat. A háztáji föld terjedelmét illetően a szövetkezet teklntetbeveszl a szövetkezeti tag családjának részvételét a szövetkezet tekintetbe veszi a szövet- A szövetkezet ezt a kérdést a saját alapszabályaiban volt köteles rendezni. Olvasónk tehát nézze meg a szövetkezet saját alapszabályát és ennek értelmében kérje a háztáji föld juttatását. (A legtöbb szövetkezeti saját alapszabály az előző évben ledolgozott munkaegységek számétól teszi függővé a háztáji föld területét, amely a gabonatermő övezetben nem lehet több Vi ha-nál.) Teljesség kedvéért megjegyezzük, hogy a mintaalapszabályok 39. cikkelyének 4. bek. értelmében az esetben, ha a szövektezeti tag nyugdíjba megy, a helyi viszonyok szerint a nyugdíjas EFSZ tag kérelmére az EFSZ vagy meghagyja neki a háztáji földet a saját alapszabályaiban meghatározott terjedelemben, vagy ha azzal a nyugdíjas EFSZ tag egyetért, a szövetkezet a háztáji föld helyett megfelelő menynylségű természetbeni juttatást nyújtállam kötelékéből való elbocsátását és csak ezután kaphatja meg adományozás útján a csehszlovák állampolgárságot. Ezt megelőzően a csehszlovák belügyminisztériumtól csak ígéretet kaphat oly értelemben, hogy a román állam kötelékéből való elbocsátása után megkapja a csehszlovák állampolgárságot. Az a körülmény, hogy leányainak állampolgársága még elintézés alatt áll, nem akadálya annak, hogy férjhez mehessenek. Az itteni hatóság az esetleges házasságkötéshez rendszerint elfogadja az illetékes külképviselet (ez esetben a prágai román követség ill. főkonzulátus) Igazolását, hogy az illető állam Jogrendje értelmében nincs a házasságkötésnek semmi akadálya. Dr. F. J. hat. ÁLLAMPOLGÁRSÁGI ÜGY Mercea Rozália szőgyéni olvasónk levelében elpanaszol|a, hogy 1944 ben férjhez ment egy román nemzetiségű férfihoz. A háború befejezése után egészen férje haláláig, 1953 ig Romániában laktak. Férje halála után négy gyermekével visszajött Csehszlovákiába és azóta is itt él. Szeretné végre rendezni állampolgárságát. A sok a utánjárás, irat, utazgatás eddig mér a sok pénzébe került. Kérdi, hogyan gyorsíthatná meg az eljárást. Mivel olvasónk annak Idején a férjhezmenetelével román állampolgár lett, és annak számítanak gyermekei is, először meg kell szereznie a román bi Időben igen veszélyes méreteket lit. A nemzeti bizottságok sok helyütt ugyanis nem tartják be a termőföld szigorú védelméről szóló rendeleteket ás Indokolatlan esetekben is házhelyek kiosztásával pazarolják a földet, ahol eddig búza vagy kukorica termett. A Szlovák Nemzeti Tanács által elfogadott új kezdeményező törvényjavaslat elsősorban azt a célt követi, hogy a lakosság bevonásával olyan új fnrmát keressünk a lakáskérdés megoldásánál, amely mind az egyén, mind a társadalom javát szolgálja. Ezért a javaslat indítványozza, hogy a jövőben necsak a családi házak, hanem a lakások is. ún. öröklakások formájában Is személyi tulajdonná váljanak. Arról van szó, hogy a családoknak, rokonoknak, vagy jóharátnknak lehetővé tegyük több lakásegység felépítését, egy közös fedél és közös alap között. Azonkívül, hogy az aranyat érő földdel ily módon takarékoskodunk, olcsóbbá, korszerűbbé és gyorsabbá tudjuk tenni az építkezési munkálatokat is. Továbbá az így épült házakat hamarabb bekapcsolják a különböző szolgáltatási (víz, gáz, villany, fűtés stb.) hálózatba is. Az így szerzett házak kimondottan az illető személy magántulajdonát képezik, tehát örökölhetők, és bármikor eladhatók. Felépítéséhez az állam jelentős kölcsönt folyósít, akár harminc évre is, mindössze 2,7 százalékos kamatlábbal. A törvényjavaslat említést tesz arról a lehetőségről is, hogy a jelenleg állami tulajdont képező kisebb lakásegységből álló épületek átkerülhetnek személyi tulajdonba is, ha a bérlők úgy döntenek, hogy azt külön-kü'ön megveszik. Itt azonban a szigorú önkéntesség elvének kell érvényesülnie, és valamennyi lakónak egységes álláspontra kell helyezkednie Az állami lakástartalék „kiárúsításáról“ szó sincs —, ahogy ezt a közvéleményben elterjedt egyes káros nézetek próbálták terjeszteni. Ellenkezőleg. A törvényjavaslat nem a jelenlegi helyzetből, hanem a jövő feladataiból, lehetőségeiből, vagy úgy is mondhatnánk, törvényszerűségeiből indul ki. Lakáskérdésünk égető problémáinak megoldásáért folytatott harc egy újabb módozata ez, ami a lakosság és a társadalom ügyét közösen szolgálja. Nemes célkitűzései azonban csak akkor válnak a társadalom és annak polgárai javára, ha a törvényjavaslat által követett irányelveket majd szigorúan be is tartjuk. A nemzeti bizottságokra itt komoly feladat vár, hiszen egyrészt a földalap védelmére kapnak igen komoly segítséget a törvénytől, másrészt a helyi tartalékok kihasználása és az önsegély is az eddiginél jobban érvényesül. Kérdés, mennyire élünk majd az új alkalom-adta lehetőséggel. Falvainkon és városainkban sok foghíjas utca és tér válhat a lakáskérdés megoldása e születő új elképzelésének példás hirdetőjévé. A szó szoros értelmében most mindnyájunktól függ, hogy valóra váljanak ezek a nagyszerű elképzelések. TÓTH GÉZA Az SZNT első kezdeményezd törvényjavaslata Öröklakásokat építhetünk és vásárolhatunk Szocialista alkotmányunk többek között kimondja, hogy a Szlovák Nemzeti Tanács nemcsak államhatalmi végrehajtókörrel rendelkezik Szlovákiában, hanem képviselői beterjeszthetnek törvényjavaslatokat is, amelyeket végső fokon azután legfelső törvényhozó testületünk, a Nemzetgyűlés hagy jóvá. Illetve emel törvényerőre. Ezzel a jogával élt most az SZNT is, amely március 31-i plenáris ülésén az első kezdeményező törvényjavaslatot tette a lakások személyi tulajdonáról. Miután a javaslatot alapos vita után egyhangúlag elfogadta, a Nemzetgyűlés elé terjesztette, hogy annak alkotmányjogi bizottsága és több más szerve is megvitassa, s majd a törvényhozók elé terjessze. Miről van lényegében szó e törvényjavaslatban? A válaszadással kissé vissza kell tekintenünk egy közelmúltban hozott párthatározatra, amely kimondja, hogy 1970-ig lényegében meg kell oldanunk a lakáskérdést hazánkban. E határozat teljesítése érdekében óriási erőfeszítések történnek, ám a követelmények és lehetőségek közti arányok alaposan az utóbbi rovására módosulnak. Az állami lakásépítkezések és a hagyományos családi házépítkezés mellett az utóbbi időben különösen a szövetkezeti lakásépítkezés került előtérbe. A lakásépítkezésnek e formája főleg központi városokban ért el óriási arányokat, és távolról sem tudja kielégíteni az iránta mutatkozó érdeklődést. A családiház-építkezés egyik fájó kérdése a megfelelő hely biztosítása, helyesebben a termőfölddel való jogtalan pazarlás, ami különösen az utóblyes, mert a helyi gazdálkodási üzem feladata elsősorban is a lakosság igényének kielégítése. Jó hírnek örvend a két munkaerővel rendelkező fodrászüzem is. Az egyik ház falán- jól sikerült fényképet láthatunk. Ez a fényképészeti üzemág jó minőségű munkájáról tanúskodik. Magát András fényképész jól végzi munkáját, a lakók bizalommal járnak műtermébe és ennek köszönhető, hogy ezen a szakaszon sincs ráfizetés. A szabóság is hozzájárul a lakosságnak nyújtandó szolgár lat kiszélesítéséhez. Az eredmények boncolgatása után megkérdeztük Gubik elvtársat, hogy a jövőben még milyen szolgáltatást kellene nyújtani a lakosságnak. Nézete szerint kellene még egy festő és egy mindenes szerelő, aki értene a villany, rádió, televízió szereléséhez és más háztartási gépek megjavításához. A Csata! Helyi Nemzeti Bizottság már évekkel ezelőtt is nagy súlyt fektetett a lakosságnak nyújtandó szolgálatok kibővítésére. Reméljük, a jövőben hozzájárul Gubik elvtárs kérelmének megoldásához is. —b— A csatai vasútállomás közelében ;öbbször megragadta a figyelmemet sgy hirdetőtábla amelyről a váracozó utasok megtudhatják, hogy a íelyi gazdálkodási üzem milyen szoljaitokat nyújt a lakosságnak. Személődés közben találkoztam Gubik Istvánnal, a helyi gazdálkodási üzem vezetőjével, aki elmondta, hogy a núlt évben mintegy 375 ezer korona irtékű munkát végeztek el. Feladatul ;űzték ki, hogy a legmesszebbmenően tielégítik a lakosság igényét. A há•omtagú kőművescsoport, amelyet Tállá János vezet, megállás nélkül, :élen-nyáron dolgozik. A javítási nunkákon kívül a közeljövőben há•om családi házat építenek. A csoport agjai szép teljesítményt nyújtanak, >z abból is látszik, hogy havonta negkeresik fejenként az 1500 koroíát. Igen jövedelmező a sírkőkészítés is. <ósor István 7000 korona tiszta jövelelmet hozott a helyi gazdálkodási izem kasszájába. A teherautóval bú;ort és más árút szállítanak a falu akóinak és a környékbelieknek is. jzemeknek csak akkor segítenek ha tincs egyéni rendelő. Ez nagyon he-Egyre több szolgáltatás 2 S/AHMI FÖLDMŰVES 1966. április 9. Árvédelmi intézkedései? Nyugat-Szlovákiában A nyugat-szlovákiai KNB legutóbbi ülésén a kerület árvédelmi tervének kiegészítéséről tárgyalt. Az erre vonatkozó beszámoló alapján megállapította, hogy a Duna és a Vág védőgátjain a tavalyi árvíz következtében keletkezett szakadásokat mindenütt betömték, jelenleg mindenütt erősítik s emelik a védőgátakat. Érsekújvártól ój mederbe terelik a Nyitra folyó vizét, úgyhogy Kamocsa mellett a Vág folyóba torkollik. Ez az Intézkedés egyrészt elhárítja az árvízveszélyt Lándnr. Martos és Naszvad községek környékén, másrészt lehetővé teszi azoknak az összegeknek a megtakarítását, amelyeket Érsekújvártól délre a Nyitra és a Zsitva folyó védőgátjainak emelésére, Illetve szilárdítására kellett volna fordítani. A bizottság megtárgyalta az árvédelmi őrhelyek új elosztását Is és elhatározta, hogy árvízveszély Idején a jövőben elegendő műszaki dolgozó és mős szakember is teljesítsen szolgálaton a Duna védőgátjain. A tanács megvitatta az illetékes nemzeti bizottságok árvédelmi készenlétének és a hadsereg segítségének lehetőségeit Is. A múlt évi tapasztalatok annak az elvnek érvényesítését teszik szükségessé, hogy az alacsunyabb fokú nemzeti bizottságok árvédelmi bizottságait a magasabb fokú nemzeti bizottságok árvédelmi bizottságai Irányítsák és ellenőrizzék. A nyugaf-szlováklal kerület árvédelmi terve a lakosság széleskörű segítségére vonatkozó Javaslatokat is tartalmazza. A kerületi nemzett bizottság a Központi Vízügyi Igazgatósággal is tárgyalt az említett árvédelmi intézkedésekről, s a kerületi nemzeti bizottság tanácsa május 5-1 ülésén ellenőrzi az előirányzott építkezések teljesítésének eredményeit. gok tevékenysége ezáltal sokoldalúbb, tökéletesebb lesz és a központi irányítást is egybe lehet hangolni a nemzeti bizottságok önállóságával. Nálunk, a lévai járásban Is sokat vitatkozunk a nemzeti bizottságok gaz-, dasági önállóságának kérdéséről, — . mondta Július Sokol elvtárs. — Szerintem a gazdasági önállóság megteremtésének kérdése azonos a saját bevételi alap létrehozásával. Ez azért szükséges, mert a nemzett bizottságok kiadásaiknak csupán egyharmadát fede, ztk saját bevételükből. Helyes lenne, ha a nemzeti blzott■ súgok egyidejűleg olyan • gazdasági eszközökkel Is rendelkeznének, ame; lyek segítségével hathatnának a körzetükben működő központilag Irányított szervezetekre is. Több központilag i Irányított üzem, vállalat működik já‘ rásunkban. Ám ezek egyáltalán nem , járulnak hozzá a nemzeti bizottságok költségvetéseihez. Az utakat és más i közművesítés! berendezéseket rendsze: résén használják, de a karbantartás és ■ a javítás költségeihez nem járulnak ■ hozzá. A központilag Irányított válla: latok pénzügyi hozzájárulásának kér• dését a nemzeti bizottságok költség> vetésének fedezésében eddig még nem • oldották meg. Jó gazda módján beszéltek a lakos- i ság kezdeményezésének kibontakozásáról, a közérdekű társadalmi munka ■ sikereiről. Húsz év alatt felbecsülhe■ tetlen értékű művek jöttek létre az 1 országban. Az új gazdaságirányítási ■ rendszer — jogkörük kelló mértékű . bővülése — még tovább fokozza a 1 nemzeti bizottságok aktivitását az államhatalom helyes gyakorlásában és ■ a népgazdaság fejlesztésében. i Szombath Ambrus sebb javítások elmulasztása később tetemes beruházást igénylő munkát követel. Magara József a tervezés, a pénzellátás és a költségvetés negativ jelenségeiről beszélt. A hatáskör hiánya — mondotta — főképpen a költségvetés összeállításában és annak ráfordításában mutatkozik meg leginkább. Gyakran megfordulok a járás községeiben, választókörzetemben és a nemzeti bizottság képviselőt így teszik fel a kérdést: „Hogyan állítsuk össze a költségvetést, ha a felsőbb szervek kötelező irányszámai korlátoznak bennünket?“ Szerintük nincs is miről vitázniuk, dönteniük, a költségvetést észrevételek nélkül terjesztik fel a járásra. Nem csodálkozom, ha a nemzeti bizottságok plénumának költségvetési vitái is formálisak lettek. Nem volt helyes a költségvetés és a tervek jóváhagyásának eddigi rendszere sem. Amikor a nemzeti bizottság előkészíti a terveket és beterjeszti a költségvetési javaslatokat, a JNB, a KNB és egész sor központi szerv hagyta Jóvá. Ez nagyon hosszadalmas folyamat volt. A nemzeti bizottságok pénzügyi-ökonómiai önállósága, hatáskörének bővítése — szerintem — semmiképpen sem bontja meg az irányítás egységét. Inkább kifejezésre juttatja azt a tényt, hogy a nemzeti bizottságok elsősorban helyi szervek. A tézisek — noha általánosan — megmutatják, hogyan kell ezt a viszonyt kialakítani. A nemzeti bizottság Ságok Irányítása alá tartozó gazdasági egységek költségvetését szervezetileg az állami költségvetéshez csatolták — fejtegette Ltpovszky Aladár elvtárs — ezek a gazdasági kérdések megoldása terén lényegében elvesztették önállóságukat. Egyébként az állami költségvetés jelenlegi rendszerére ma" is jellemző, hogy nem veszi tekintetbe a nemzeti bizottságok bevételeit, kiadásait, ezt minden esetben a felsőbb szervek hagyják jóvá. Ez a gyakorlat háttérbe szorítja a nemzeti bizottságok gazdasági felelősségét, gátolja a dolgozók jobb életkörülményeinek kialakítását, az egészség- és iskolaügy fejlesztését, egyúttal fékezi kezdeményezésüket a társadalmi eszközök hatékonyabb felhasználásában. A járás költségvetési terve ez Idén sem számol — mondotta — a tényleges következményekkel. Előre tudjuk például, hogy az iskolaügyben dolgozók fizetését a megszabott összeg korántsem fedezi. Mégsem tervezhettünk a valóságnak megfelelően. Nem mondom, a felsőbb szervek a hiányzó összeget időközben dotálják, de miért ne lehetne végképp legalizálni ezt a járás költségvetésében Is? Vagy egy másik esetet említek. A középületek javítására, karbantartására 1 millió 556 ezer koronával kevesebbet hagytak jóvá a tervezettnél, noha csak a legszükségesebb munkával számoltunk. Gyakorlati példák igazolják, hogy a ki-A népgazdaság tervszerű irányítá-: sának új alapelvei a nemzeti bizottságok tevékenységét is érintik. Az irányításuk alá tartozó üzemek pénzellátásában, a tartalék- és a fejlesztési alap megteremtésében, valamint az Állami Takarékpénztár hitelnyújtása terén hoznak változást. A XIII. pártkongresszus előkészítésének tézisei ezért számolnak a nemzeti bizottságok önállóságának, felelősségének és hatáskörének további fokozásával. Milyen legyen a hatáskör? Egyáltalán szükséges-e a nemzeti bizottságok önállóságának, jogkörének bővítése? Ilyen kérdéseket intéztünk I.lpovsky Aladárhoz, a galántai JNB alelnükéhez, a járási tervbizottság elnökéhez, Hagara Józsefhez, az érsekújvúri JNB titkárához és Július Sokol képviselőhöz, a lévai JNB szervezési szakosztályának vezetőjéhez. Nemzeti bizottságaink a megalakulásuk óta eltelt húsz esztendő alatt felnőttek azokhoz a bonyolult, sokrétű feladatokhoz, amelyeket egy szocialista államban az államhatalom választott szerveinek és az alájuk rendelt államigazgatási szerveknek el kell látniuk. Érdemdús munkát végeztek a városok és községek szépítésében, a közszolgáltatások fejlesztésében. Képviselőik közül sokan tevékenyen hozzájárultak a társadalom fejlődéséhez. Ennek előrebocsátása mellett a megkérdezett képviselők mégsem az elért eredményekkel foglalkoztak, hanem elsősorban azokkal a fogyatékosságokkal, gátló tényezőkkel, amelyek sok esetben fékezik a nemzeti bizottságok munkáját. 1950-ban, amikor a nemzeti bízott-Jogkör és felelősség A nemzeti bizottságok képviselői a tézisekről
