Szabad Földműves, 1966. január-június (17. évfolyam, 1-25. szám)
1966-01-15 / 2. szám
DR. MÄRTON' I STVÄ N Milyen a mongolok hazája? 11 MONGOL ARD ULS. így neve**®*zik mongolul a Mongol Népköztársaságot. A hatalmas és vadregényes ország Ázsia szivében fekszik. Északon és nyugaton Szibériával, délen és keleten Kínával határos. Hossza 2260 kilométer, szélessége 1500 kilométer. Területe 1 millió 400 ezer négyzetkilométer. Tizenkétszer nagyobb, mint Csehszlovákia, de lakosainak száma alig haladja meg a milliót. Az országot kerületekre (ejmakokokra) mig a kerületeket járásokra osztották. Székhelyei nagyobb települések a szomonok. Az ejmakokban 1500—2000, a szomonokban pedig 300—800 ember él. Legkisebb egység a család jurtája. Ha több van egy helyen, akkor ezt a települést atarnak nevezik. Több mezőgazdasági atarból keletkeznek a brigádok. Egy-egy brigádnak 70—120 ezer hektár területe, 50—80 ezer állata van. Mongolia egy nagy fennsíkon terül el. Legalacsonyabb területe a Góbi sivatag, 553 méter magasan fekszik a tengerszint fölött. Valamikor tenger borította az egész területet. Erről tanúskodnak a tenqeri növények és állatok megkövesedett maradványai, melyek fellelhetők az ország bármely részén. Mongolia hegyei a vulkanikus erők hatása révén keletkeztek. A sziklás tengerfenék az idő vasfoqa és a természeti erők hatása alatt szikla és sóderteleppé változtatta az ország területét. Erre a kavicsalapra borított takarót a természet s így lett az ország déli része sivatag, mely a Gobi nevet kapta. A középső részen hatalmas füves sztyeppék keletkeztek, északon és nyugaton a legnagyobb hegyek birodalmába a szibériai tajga nvomakodott be, hogy egy erdősávot alkosson a füves és homokos sávok mellett. A legvadabb táj nvugaton található. Itt emelkedik az 5000 méteres mongol Altaj hóval fedett csúcsaival, rohanó patakjaival és vízeséseivel. Északon van Mongolia legnagyobb édesvizü tava a Chevsgel nuur, valamint a legnagyobb sósvizű tó a Urs nuur. A vadon száguldó hegyi patakok és folyók vizét itt gyűtjl medrébe Mongolia legnagyobb folyója, a Selenga, mely 990 kilométer hosszan folyik mongol területen, majd a Bajkál tóba ömlik. Amilyen szélsőséges és változatos a vidék, olyan az éghajlat is. Az évi legmagasabb hőmérséklet 40 fok, a legalacsonyabb mínusz 48, de a Bulgani kerület egyik völgyében már —58 fokot is mértek. Az év 365 napja közül északon 100, délen pedig csupán 120 nap telik el fagyok nélkül. Az éghajlat zordságát a szárazság is fokozza. Az évi csapadék az erdős részeken 378 mm, míg a Góbi sivatagon 100 mm. A csapadék 75 %-a júliusban és augusztusban esik a földre. Az éghajlat kellemetlen vonásaihoz tartoznak a gyakori erős szélek. Ilyenkor a por olyan sűrű felhőkben gomolyog, hogy világosság híján a déli órákban is megáll az élet a városban. A hőmérsékleti kilengések egyik napról a másikra változnak. Érkezésünk első hetében például míg a napon 25 fok volt a meleg, a hőmérő éjjel mínusz 17 fokot mutatott. Tanúja voltam, amikor júliusban a 35 fokos forróságot hirtelen hldeghullám követte és egy éjszaka alatt Ulánbátor hegyeit 40 cm-es hó fedte. A zord éghajlat rányomja pecsétjét Mongolia zajló életére. Félévig tartó barangolásunk időszakában megismerkedtünk Mongolia jellegzetes tájaival. Áprilist és májust a Góbi sivatag közepén töltöttük. Ameddig az ember ellát, semmi nyoma az életnek. A kavicsok közt azonban apró színes gyíkok futkosnak zsol elénk, de mindig utolérhetetlen távolságban. Hosszabb utazás után alig hiszünk szemünknek, amikor a valóságos sós tavat látjuk. Kutak és vízgyűjtő medencék nagyon ritkán akadnak. Épített utak nincsenek, a sofőr a horizontok szerint tájékozódik. A nyári hónapokban a puszták vidékén dolgoztunk. Ez nem sokkal különbözik a sivatagtól, éppen, hogy kevesebb a kavics, a homok, de annál több a fű és a mocsár. Fák és bokrok nincsenek. Júniusban lényegesen megváltozik a sztyeppe. Ilyenkor virágággyá változik minden. A legpompásabb virágok tömege virít. Illatukkal tele a levegő. Mongolia területén 2000 fajta alpesi virág díszük. Egy-egy tő néha egész virágcsokornak látszik. Az első virágok színe kék, később sárga, piros, fehér, majd július végén és augusztusban minden virág eltompul a rengeteg havasi gyopártól. Ez Mongolia tipikus virága és megtalálható völgyekben, sziklákon, szárazon és mocsarakban egyaránt. Ez a hatalmas természeti virágkiállítás augusztus Békésen legelésző állatok a mongol pusztán. s néhol a fűnél is több pocok tartózkodik. Lalcól mégv,a turulmadár,j.gazella és a farkas. A sóstavakban vadlibák és vízimadarak élnek. Fürjeket is lőttünk a konyhák számára. A kellemetlen lakók közé tartozik a mérgespók és egy vipera fajta. A Góbi sivatag eredetiségéhez nem fér kétség, mégsem egyhangú, unalmas. A kaviccsal borított völgyeket szakadékok és meredek sziklakapaszkodók szakítják meg. Minden sziklatenger más-más színben pompázik. Nemcsak a rátapadó moszatoktól kapta színét, de maga a kőzet vörös, zöld, sárga, szürke s mind megannyi színben játszik. A délibáb játékos kedvében hullámzó vizű tavakat varáközepéig tart, majd lassan belevész ■a sztyeppék szürkeségébe. Az egyik monda szerint egy mongol legény elhagyva hazáját nem akart visszatérni. Szomorú édesanyja minden eszközzel próbálta hazacsalogatni, de a fiú hajthatatlan maradt. Végül az anya hímzett párnát küldött fiának, melyet a virágos rét szénájával töltött meg. Amikor a fiú feje alá helyezte a párnát s érezte a virág illatát, elfogta a honvágy és nyomban hazautazott. Ottlétem alkalmával én Is gyűjtöttem a virágokból, melyek most is illatoznak. (Folytatjuk.) Tévedni emberi dolog, de ne más lássa kárál Mire lenne szükség a három Túron? Használják ki a termelés ökonómiai adottságait! A lévai járásban 5 vitás kérdések garmadájával találkozhat az ember. A járási termelési igazgatóság gazdasági-jogi csoportjának tagjai hol az egyik, hol pedig a másik mezőgazdasági üzemben fedezik fel a jogilag kényes eseteket, de már a termelők jó része ismeri a 122/64-es törvényadta lehetőségeket, s magától is rájön a „tévedésekre“, különösen akkor, ha ez az ő zsebük terhére menne. Nézzük csak közelebbről, mit vizsgálgat annyira Rezák László elvtárs, a szalatnyai szövetkezet könyvelője. Két átvételi elismervény került érdeklődésének középpontjába. Ügy látszik, valami nincs rendjén, mert méltatlankodva csavargatja fejét. Magam is belékukkantok az okmányokba. Az egyiket 1965. május 15-én 015548-A-B jelzés alatt töltötte ki a felvásárló és terményellátó vállalat dolgozója, s ezzel igazolta, hogy az említett napon 43 mázsa 77 kg vágómarhát vett át a szalatnyai szövetkezettől. De az átvételi elismervény mellett más írást is látok. Az állatok átvételétől számítva a tizenharmadik napon, azaz május 28-án kapta kézhez a könyvelő, melyben a felvásárló üzem értesíti a szövetkezetét, hogy az eredetileg megállapított átvételi minőség nem felel meg a követelményeknek, ezért a hízómarhákat alacsonyabb minőségi csoportba osztották. A levonás nem kevesebb mint 337 kg, azaz 4957 Kős. A másik, augusztus 6-án 211444-B jelű átvételi elismervény arról tanúskodik, hogy a felvásárló 249 választott malacot vett át a szövetkezettől. Csodák csodájára ez alkalommal is tévedés történt. Ugyanis az átvételtől számított 14-ik napon, augusztus 20-án megintcsak értesítették a szalatnyai szövetkezetét, hogy az állatok nem feleltek meg az előzőleg megállapított minőségnek, ennek fejében 3119 koronát levontak az eredeti-' leg megszabott felvásárlási összegből. Feltesszük a kérdést, mi jogon? Hiszen az átvételi vevényen elismerték a minőséget. Ezek szerint a felvásárló már nem jogosult változtatások eszközlésére. De hadd bizonyítson az erre vonatkozó rendelkezés. A mezőgazdasági termékek felvásárlására vonatkozó rendelet 36. paragrafusának első bekezdése a következőket tartalmazza: „A felvásárló szervezet nem érvényesítheti a felelősség alóli mentesítés jogát, az általa átvett állatok hibáiért, valamint olyan károkért, amelyek e hibákból eredtek, amennyiben az állatok átvételekor (élő állatok átvétele esetén) vagy az ellenőrző vágás alkalmával kiállította az átvételi elismervényt.“ Ezek után érthetetlen a felvásárló és terményellátó vállalat követelése. Feltételezhető, hogy ismerik a fönt említett rendelkezést és mégis? Vagy ki tudja? Bárhogy is történt a dolog, akár igen, akár nem, a hibát a felvásárlók követték el, s ennek következtében a fennálló károk is ezt a szervezetet terhelik. Törvényeink alapján a szalatnyai szövetkezet részéről nem történt jogi sérelem, mert az eladásnál szabályszerűen jártak el. A szövetkezet értékesítette áruját a felvásárló által megszabott és az átvételi vevényen elismert normák alapján s ennek a hivatalos okmánynak a birtokában van. S ez itt a lényeg. Ezt a két jogi esetet gondozásába vette a járási termelési igazgatóság gazdasági-jogi csoportja, s megkezdte az eladó és a vásárló közti egyeztetést. Ha az ügy így nem nyerhet az EFSZ számára kedvező elintézést, akkor az esetet továbbítják az Állami Döntőbizottság elé, ahol igazságot tesznek. Mert tévedni valóban emberi dolog, persze csupán arra kell ügyelni, hogy a kár mindig azt terhelje, aki akarva, akaratlan értelmi szerzője a tévedéseknek. —hai— VOLT EGY BIZONYOS IDŐSZAK, amikor országszerte divatba jött a szövetkezetek egyesítése. Azt bizonygatták, hogy a nagyüzemi szövetkezeti gazdálkodásnak az egyesítés az egyedüli járható útja. Néhány esetben azonban az egyesítés nem járt szerencsével, s a régebbi problémák mellé továbbiak gyűltek. Az egyesítés híveinek a kezdeti sikertelenség kedvüket szegte. Tény, hoay az erőszakos, mindenáron történő összeházasítás káros volt, de talán mégsem kellett volna teljesen lemondani róla, átesni a 16 túlsó oldalára. A megqondolatlanság, forrófejűsködés helyében esetenként érvényre kellene jutnia az alaoos helyzetmérlegelésnek, a termelés ökonómiai, külső és belső tényezői vizsgálatának s csak tüzetes elemzés után kellene dönteni az esetleges egyesítésről. Miért hoztam fel az egyesítés problémáját? Azért, mert esetenként szükség lenne a szövetkezetek egyesítésére, s ha nem is azonnal látnának hozzá a szervezéshez, a távlati tervekben számolni kellene ezzel is, mert többször éppen a termelés felaprózottsága akadálya egy-egy terület mezőgazdasági termelése szükségszerű körzetesítésének, szakosításának és összpontosításának. A LÉVAI JÁRÁSBAN Ipolyság és Palást közt közvetlenül az út mentén 10—12 km-es távon három község található. Alsó-, Közép- és Felsőtúr. Volt idő, amikor a két legközelebbi, a mindjobban összeépülő Alsó- és Középtúr szövetkezeteinek egyeseítésén sokat fáradoztak. De nem ment a dolog. Felsőtúrról akkoriban szó sem eshetett, mert eléggé gyenge lábon állt. Tavaly azonban beérte szomszédait, s bizonyos szakaszokon túl Is szárnyalta őket. Ez annak következménye, hogy változtattak a termelés szervezésének módszerén. Megkezdték a termelőképes, nagy hasznot nyújtó állatállomány tenyészetbe állítását, de nem elvontan a növényfeer*' mesztéstől, mert jól tudták, hogy főleg annak színvonalától függ az állatok ellátása, azok hasznosságának növekedése. Ezekután télre 24 vagon here- és lucernaszénát, 40 vagon szilázst, 49 vagon takarmánycukorrépát, 13 vaqon kukoricát és más takarmányféléket tartalékoltak. Gazdagon föltöltött saját takarmányalappal léptek át az új esztendőbe is, s tavaly jócskán túlteljesítettek húseladási szerződésüket. NAGYON BEVÁLT a törzskönyvezett sertésállomány tenyésztése, s így a tervezett 80 helyett 133 darabot értékesítették az állatvásárokon. A tehénállomány azonban még nem nyújtja a kívánt hasznosságot. Tudják ezt a szövetkezet vezetői is, s már megtették a szükséges intézkedést a tehénállomány följavítására. A közeljövőben 22 kis hozamot nyújtó tehenet selejteznek ki, s helyükbe sajátnevelésű előhasi üszőket állítanak, és januárban 20 tenyészüszőt vásárolnak. Gondos kezeléssel előkészítik az állatokat az első laktációra, ami előfeltétele a jobb tejátlag elérésének. Intézkedést tettek arra is, hogy a magasabb tejátlagot nyújtó tehenek érdem szerint kapják a takarmányt. Ezzel azt akarják elérni, hogy a jelenlegi napi darabonkénti 5,7-ről 8 literre növekedjen a tejelékenység. Hasonló létszámú tehénállománnyal, amellyel idén 160 ezer liter tejet termeltek, lehetővé válik majd 332 ezer liter tej kitermelése és az egy literre eső önköltség lényeges csökkentése. ZÁRSZÁMADÁSI KILÁTÁSAIK igeri biztatóak. Pénzügyi bevételi tervüket körülbelül 350 ezer koronával túlteljesítették. Igaz, hogy túlmerítették a termelésre fordított költségeket Is, de ez indokolva van a többtermeléssel. A SZOMSZÉDOS KÖZÉPTÜRI SZÖVETKEZET már huzamosabb ideje a magasabb termelési csoportba tartozó mezőgazdasági üzemek közé sorakozott. Növénytermesztése és állattenyésztése erre vall. Ezt a mezőgazdasági üzemet azonban tavaly nagyon érzékenyen sújtotta a kedvezőtlen Időjárás. Állatállományuk számára terimés takarmányokból elegendőt tartalékoltak, de abrakból 180 mázsa hiány van. Kukoricából 700 mázsával termett kevesebb, mert 12 hektárt tavasszal ki kellett szántani. Amikor átnéztem a nyilvántartásokat, megállaDítottam, hogy húsfélékből 100 százalékra teljesítették eladási tervüket. Miért nem adtak többet? Azért, mert ebben a szövetkezetben minden esztendőben a szilárd jutalmazáshoz arányos ún. szoros termelési tervet készítenek, amelyet aligalig lehet túlteljesíteni, de erre nincs is szükség, mert a jobb minőségű termékek értékesítése révén mód nyílik a pénzügyi terv túlteljesítésére. Nézzük csak, hogyan alakulnak az önköltségek? A tej literjét 1,81 koronáért termelték, ebből a munkaköltség 67 fillér volt. A marhahús kilójának önköltsége 12,33 Kös (3,74 Kcs munkaköltség volt. A sertéshús kilóját 5,66 koronáért (1,33 Kös munkaköltség) állították elő. Ezek valóban kedvező eredménymutatók. Nagyon jó eredmény az Is, hogy az egy hektár mezőgazdasági területre eső bevétej 'túlhaladta a 8000 koronát. A jelek szerint körülbelül 150 ezer korona a többletjövedelem, de több is lehetett volna, ha a növénytermesztést nem károsítja a jégverés. ALSÖTÜR a három szövetkezet legkisebbike, de földjei a legjobb minőségűek. Ez a mezőgazdasági üzem is a jók közé tartozik, de idén nagyon elbánt vele a jégverés. A kár körülbelül millió korona közt mozog. De az alsótúriak is megállják a sarat, s valahogy leküzdik a jelenleg fennálló nehézségeket. Gondolom, nem ártana, ha a három Túr szövetkezeti és községi vezetői, valamint a pártszervezetek vezetőségei összedugnák fejüket és meghánynák-vetnék a három község mezőgazdaságának fejlődési tervét. Minden jel arra vall, hogy a három falut egyesíteni kellene, mert így egyenként nagyon fölaprózott a termelés. Határaik egymáshoz kapcsolódnak. Termelési adottságaik nem eltérőek, ökonómiai színvonal tekintetében sincs lényeges különbség, s az 1457 hektáron jobban kihasználhatnák a gépeket és szakszerűbben szervezhetnék a növénytermesztést. Kívánjuk, hogy az újesztendő e tekintetben is eredményes legyen a három Túron. HOKSZA ISTVÁN Baktériumok a mikroszkóp alatt A Galántal Járás Állategészségügyi Központja udvarán új épületet találunk. Ez nem más, mint a laboratórium, melynek két osztálya van. Az egyik osztályon a tejben a brucellózist és a tőgygyulladást okozó baktériumokat, valamint a szarvasmarha és a sertésürülékben a parazitákat (élősdieket) kutatják, a második osztályon viszont a takarmányok tápértékének kivizsgálásával foglalkoznak. Mindkét osztályon egy-egy állatorvos és két-két laboránsnő dolgozik. A tej és ürülékvlzsgáló osztály már július óta működik. Azóta 13 819 tejmintát, valamint 2070 szarvasmarha és 479 sertésürülék-mintát vizsgáltak át. A takarmányokat vizsgáló osztály azonban csak pár héttel ezelőtt kezdte munkáját. Jelenleg főképpen a silótakarmányok kivizsgálásával foglalkoznak. Vizsgálják a silóban levő szerves savak mennyiségét, mint például az ecetsav, tejsav stb., valamint az ammóniák mennyiségét, amely arról tájékoztat, mennyi fehérje van a takarmányban. A vizsgálat eredményei szerint a silót hat osztályba sorolják. Az értékelés és pontozás az idevonatkozó Csehszlovák normák szerint történik. Például a 75 pontnál magasabb pontszámmal értékelt siló az I. osztályba tartozik, mint kiváló takarmány. A 65—75 ponttal értékelt takarmány a II. osztályba tartozik és nagyon jó minőségűnek számít, s így tovább. Az első három osztályba besorolt silótakarmányok az úgynevezett jó, élvezhető takarmányok, a IV.—VI. osztályba besorolt silók gyenge, vagy élvezhetetlen takarmányoknak számítanak. A megejtett elemzés eredményeihez képest a laboratórium megállapítja, miként és milyen adagokban használható (etethető) a takarmány, mit kell esetleg hozzáadni, hogy tápértéke nagyobb legyen. A rossz, illetve rothadásnak indult silótakarmányt javasolják mellőzni az etetésnél, vagy pedig komposzt formájában trágyaként felhasználni. A laboratórium dolgozói ez ideig több mint 50 silómintát vizsgáltak meg. Az elemzés normális körülmények között sem tart tovább négy-öt napnál, sürgős esetekben azonban 24 óra alatt elvégzik a szükséges vizsgálatot. A laboratóriumnak még vannak fogyatékosságai, különösen a felszerelése hiányos. Még csak elegendő szekrényük sincs, ahová a munkaeszközöket elzárhatnák. A villanyfőzőt is maguk a laboratórium dolgozói készítették házilag. Eddig jói működik. Az állattenyésztésben és a hasznosság színvonalának emelésében a laboratóriumnak nagyon fontos küldetése van. P i 11 i c h Géza, Galánta SZABAD FÖLDMŰVES 5 1966. január 15.
