Szabad Földműves, 1966. január-június (17. évfolyam, 1-25. szám)
1966-03-19 / 11. szám
A vándorlás és annak követelményei A MÉHEKKEL VALÖ VÁNDORLÁS, mind a gazdasági növények, a gyümölcsösök, a konyhakerti növények beporzása, mind a fontos és szükséges méz elérése érdekében nagyon értékes és szükséges feladat. Az egyesületekben már kötelező vándorlásról is beszélünk. Beporzás és nektárhozam csak úgy érhető el. ha a méhész nem tétlenkedik, de kihasznál minden lehetőséget és alkalmatosságot a hordási alkalom kihasználására. A vándorméhészek tömege ennek tudatában van és mindig többen csatlakoznak hozzájuk. Kéznél vannak az 1964. évi vándorlás adatai, amelyekből sokat okulhatunk. A családok Vándoroltatott családok Kerület száma száma %_aránya összesen________________________ Nyugat-szlovákiai 122 574 51591 42,1 Közép-szlovákiai 92 724 36 081 38,9 Kelet-szlovákiai 55 978________8 640________16,0 Még sok vándorlási lehetőség és sok vándorlási tartalék kínálkozik. A Csehszlovák Méhészszövetség szlovákiai bizottsága már utasításokat adott ki a vándorméhészek számára. Megkapták már a szervezetek, a szaktanítók és az erdő- és mezőgazdaság egyes szervei. Ezen előírások betartása a méhészek érdeke. Már fel kell készülni a vándorlásra, hiszen a füzek tömeges virágzása, valamint a gyümölcsfák és a repce virágzása előtt állunk és észre sem veszszük, már itt a főhordás ideje. Minden esztendőben történnek hibák, ezeket idejében ki keli küszöbölni. Előnyös nem egyedül, de társulva vándorolni. Nemcsak olcsóbb. de főleg biztonságosabb. Csak jól épített, a méheket át nem engedő kaptárakkal lehet vándorolni, melyeket gyorsan tehetünk minden nagyobb beavatkozás nélkül vándorképessé. Persze ezt megkönnyíti, ha egységes, egyöntetű, azonos méretű kaptárakkal vándorolunk. Válasszunk előre vándorhelyet, ahol széltől védett helyet és itatót biztosítunk. Mi méhészek azt mondjuk, hogy ha mézel az akác, ha önti ajándékait az erdő, nem kell szűkölködni a hellyel. Mégis csak ajánlatos, hogy ne állítsunk egy helyre 50—80-nál több családot. A röpkörzetek alapján nagyon helyeslik, ha 50 családonként, legalább 1—2 km távolságban állítjuk fel méheinket. Méheinket azonban sohasem állítsuk méhésztársunk méhei és a méhlegelő közé. Ez rossz méhészre vall. Sajnos, többször láttam, hogy a kisebb 14—22 családdal rendelkező méhész alig 5 méterrel a 70 családdal bíró méhész társa vándortanyája elé állította méheit. Persze a hordásnál előforduló éltájolás az előbbi javára nagy volt. A vándorláshoz készenlétben legyen minden szükséges eszköz: üres kaptárak, rajládikók, különböző kezelési eszközök, mülépek, itatok, pároztató kaptárak stb. Vándoroljunk csak hordásra képes, fejlett, egészséges, valamint fiatal, teljesítőképes anyával bíró családokkal, ahol a rajzási ösztön még nem lépett fel. Élelemtartalékuk legalább 14 napra legyen. 20 napra még jobb. Sajnos, láttam olyan családokat is, amelyek már a vándorlás hetedik, hordásmentes napján elpusztultak. Ha nincsen nyitott eledelük, akkor 2—3 nappal a vándorlás előtt adjunk 2 liter cukorszirupot. 1:1 arányban. Vándorlás közben gondoskodjunk kielégítő, elsötétített szellőzőről. Gondoljunk menekülő űrre, ahová a méhek a nagy melegben elvonulhatnak és hátrány nélkül eljutnak új he- Jyükre. A vándorlás alatt — bár ezt sokan ellenzik — jól be kell zárni a röpnyílásokat. A szállítás alatt védjük családjainkat a rendkívüli rázástól, ütődéstől. A jól rugózott teherautókon, szorosan egymás mellé állítva, szükség esetén a rázás enyhítésére alátétekkel ellátva, jól vándorolunk. Ne siessünk nagyon, és főleg a fordulóknál vigyázzunk. A vándortanyán kellemes — ha nem is feltétlenül szükséges — a vándorbődé. Itt tartózkodhat a méhész, aludhat, itt helyezi el a szükségleteit. A vándorlásnál nagy szükség van a szerszámládára. Ebben tartjuk a méhészkedéshez szükséges segédeszközöket, pl. a kalapácsot, csavarhúzót, kézi fűrészt, erős kést, vízszintmérőt, különböző nagyságú szögekkel és csavarokkal teli kis dobozokat, keretléceket, vászon- és kelmedarabokat, újságpapírt, spárgát, lámpást permetező készüléket, távkapcsolókat, tisztítóvasat, kaptárszolgát, seprűt, gyufát, rajzszöget, lúd- vagy pulykatollcsomót. Az első pillanatra soknak látszik, de érdemes magunkkal vinni még akkor is, ha csak egy ízben lesz szükségünk rájuk. Nagyon előnyösnek bizonyult a vándorkocsi. A méheknek ott állandó helyük van. A méhész gyorsan felkészülhet és minden kínálkozó hordási alkalmat azonnal kihasználhat. Persze minden helyen fontos az itató, főleg, ahol kevés a vízfelület. Érdekes látni, amint az itató felállítása után egykét pillanat múlva már telve van méhekkel. A méheknek sok vízre van szükségük. Ha a méhek a vándorlásból visszatérnek sok dolga van a méhésznek. A gyönge, vagy nagyon legyöngített családokat egyesíteni kell, a fiasítás nélkülieket serkenteni, esetleg a tartalékcsaládokkal kell felerősíteni. A méhész feladatait a vándorlás ideje alatt is elvégzi: müléppel arra bírja családjait. — erejük és népességük szerint, — hogy minél többet épít-t kezzenek. Sokan ugyan ennek éppen az ellenkezőjét ajánlják, azzal az indokolással, hogy ez a mézhordás kárára megy. Tapasztalatunk szerint azonban á család legalább az építő keretet kiépíti és 80 dkg, sőt 1 kg viaszt is termel a rendes, kiadós mézhozam mellett. A méhész ne feledkezzék el itt sem a herék és az anyák neveléséről. Fontos, hogy minden nap ismerje a családok állapotát, hogy idejekorán és célszerűen tudjon intézkedni, segíteni. Végül csak azt kívánjuk, hogy az időjárás is kedvező legyen és mézeljen a repce, az akác, málna, fátyolvirág, az erdő, hogy minél nagyobb legyen a mézhozam. drkn. HIRDETÉS A somorjai „Duna“ méhész-szakkör felhívja azok figyelmét, akik méheket akarnak vásárolni, vagy eladni, hogy a kör vezetője az alábbi címen szívesen ad útbaigazítást: Hervay József, Samorín, Budovatefská, D 25. Praktikus méhitató A mogyoróbokrok barkái is virágport kínálnak
