Szabad Földműves, 1966. január-június (17. évfolyam, 1-25. szám)

1966-03-12 / 10. szám

Iskola a hegyek közt Tálé környéke festői képet nyújt úgy télen, mint nyáron. E gyönyörű vidék közepén két üdülőtelep áll. Egyik a Podbrezovai Vasmüveké, a másik pedig a Piesoki Gépgyáré. Ezekben az üdülő-központokban van elhelyezve a kihelyezett keszegfalusi iskola 6—9. osztályának mintegy 100 tanulója. A hatodikosok és hetedikesek a gépgyár, a 8. és 9. osztály tanulói pedig a vasművek üdülőközpontjaiban találtak ideiglenes otthonra. A központban a tanítás két műszakban folyik. A tanteremnek berendezett helyiségben — mely részben kultúrterem is, benne televízióval és többféle társasjátékkal — mindenütt rend, tisztaság honol. A gépgyár és a vasmű dolgozói példásan gondoskodnak a gyerekekről. Titokban még versenyeznek is egymással, hogy melyik üzem nyújt többet a növendékeknek. így például, amikor a gépgyár dolgozói szánkókkal látták el a gyerekeket és a CSISZ kultúrbrigádja látogatott el hozzájuk, a Vasmű dolgozói azonnal csomagokkal kedveskedtek, amelyekből a nyalánkságok sem hiányoztak, s egy-egy csomag értéke 150 korona volt. Azonkívül film­vetítéseket is rendeztek a gyerekeknek. A központokba csaknem rendszeresen ellátogatnak a piesoki és podbre­zovai CSISZ-szervezet tagjai. Ilyen találkozások alkalmával kulturális ve­télkedésekre is sor kerül, amelyeken a központ tanulói is helytállnak. A gyerekek nagy segítségben részesültek a podbrezovai és a valaskai alapfokú iskolák részéről. Az iskolákkal meleg baráti kapcsolatokat építet­tek ki. Szabad idejükben gyakran rendeznek kirándulásokat. Megnézték már a környék minden nevezetességét, többek közt a piesoki gépgyárat is. Mivel kaptak sífelszerelést is, már síversenyt is rendeztek. Szeretnénk ez úton tolmácsolni a keszegfaiusi gyerekek és szüleik kö­szönetét mindkét üzemi tanácsnak, az üzemek vezetőinek, dolgozóinak és nőbizottságának, továbbá a központok vezetőinek és alkalmazottainak; tehát azoknak, akik mindent megtesznek, hogy gyermekeink jól érezzék magukat távol szüleiktől. SZÉPÉ IMRE, Ke?zegfalva Érdekes volt A PERESZLÉNYI szövetkezet évzáró közgyűlésén nem mindennapi megle­petésben volt ré­szünk. Az alapfokú álta­lános középiskola kis diákjai, az óvo­dások a már ha. gyományossá vált „maszka“ bemuta­tóval szórakoztat­ták a szövetkezet dolgozóit. Burkó Irén igaz­gatónő öt eszten-deje irányítja az iskolában a kultúrmunkát. Az ő lele­ményességét dicséri az is, hogy a kis-m. diákok minden évben humoros fellé­pésükkel érdekessé varázsolják az év­záró gyűlések hangulatát. C z i t a Béla (Fényképezte: -z-) A túlzott kávé­fogyasztásról KÖTÉNYRE MINDEN NŐNEK SZÜKSÉGE VAN, tekin­tet nélkül arra, vezet-e háztartást vagy nem. Hiszen nemcsak a főzéskor védjük ruhánkat köténnyel, hanem a takarításkor, mosáskor, a gyermekek fürdetésekor stb. is. A kötény főképp a vidéki háziasszonyok ruha­tárának egyik legfontosabb darabja. Az ő munkájuk olyan, hogy úgyszólván reggeltől estig kötényt kell viselniük. Sajnos, azonban éppen a kötényünkre nem fordítunk elég nagy gondot. Valljuk be őszintén, a leg­több háziasszony nem törődik azzal, hogy köténye csi­nos, modern vonalú legyen, s a többi öltözékhez ha­sonlóan megfeleljen a kulturált öltözködés követelmé­nyeinek. Pedig otthon a háztartási munka közben is csinosnak, ápoltnak kell lennünk. Ez különösen a fiatal lányokra, asszonyokra vonatkozik. A kötény valóban nem fényűzés. Ma már készen is kaphatunk korszerű kötényeket, de olcsó, jól mosható anyagból magunk is varrhatunk különféle típusút. 1. Gyermekápoláshoz, élelmiszerekkel végzett mun­kához, faluhelyen fejéshez legalkalmasabb a higiénikus fehér vászonkötény, amely jól mosható és kifőzhető. Természetesen, ez is korszerűen legyen megvarrva. Képünkön hátul csukódó, hegyes nyakkivágású kötényt láthatnak, praktikus, nagy zsebekkel. A kötényt övvel vagy öv nélkül viselhetjük. 2. Főzéshez, takarításhoz, kisebb háztartási munkák­hoz nagyon csinos ez a modern, alul nagy zsebrészben végződő, fiatalos kötény. Magunk is megvarrhatjuk, kétféle maradék anyagból. Szabása olyan egyszerű, hogy aki csak egy kicsit ért a varráshoz, könnyen megcsi­nálhatja. 3. Kerti munkához, mosáshoz és olyan tevékenység­hez használjuk ezt a kötényt, ha szellős öltözékre van szükségünk. A bővonalú, húzott kötény nem simul a testhez, ezért könnyű benne a mozgás és nem is mele­gít túlságosan. A kötény elején végighaladó, középen letűzött nagy zseb igen praktikus, mert beletehetjük munka közben az apróbb szerszámokat, kerti munkák­nál az ültető vetőmagvakat stb., stb. További előnye, hogy kismamák is viselhetik. 4. Ezt a csinos, karcsú vonalú kötényt pasztellszínű, kockás vagy pettyes kartonból, esetleg szídarából varr­hatjuk. Nyakkivágása, bevágott zsebe és széle elütő, sötétebb színű anyaggal van szegélyezve. A kötény öve hátul hosszú masniban végződik. Tálaláshoz, vasaláshoz, kisebb házimunkához használjuk. Mivel a kötény szok­nyarésze túlságosan bő, csakis a karcsú termetűeknek ajánljuk. —ja— És mennyi a hozományod? Nem veszlek el tapsifüles, Mert a hasad mindig üres! összerágnád a kabátom, Különben sincs hozományod! Végre odaért egy kecske, Petrencének megjött kedve. Szúnyog dünnyög: Hogy megnyughass! Hozzám való nemes állat: Hozományom lyukas garas, Tessék beljebb, kint nem állhat! KÖTELES JÁNOS: Legénynéző Kihirdette a petrence, Hogy házasodni szeretne. Minden felé üzengeti, Hogy, aki csak őt szereti, Jöjjön el legénynézőbe A zöld mező közepébe. Hogy szavam el ne feledjem: Petrence büszke volt szörnyen. Szólt: Nem állok pórral szóba, csak urakkal leszek jóba! Jól megnézem, kit elveszek, Nem vagyok én jött-ment gyerek! Minthogy sokat hivalkodott, Lám senki sem tolakodott. Végre jött egy árva szúnyog, Búsan ilyen szókat dunnyog: A világon senkim sincsen, Te legyél a drága kincsem! Ho-hó! Kérkedett a boglya, Először is mond szép sorba: Előkelő e családod, Azt Is lyukas zsebbe tettem, Még meg sem volt, elvesztettem. Nincsen nékem előnevem, Falon sem lóg a címerem. Alkonyaikor s éjjel szállók Nevem egyszerűen: Szúnyog. Ho-hó! Kacagott petrence, Nem veszlek el pór legyecske! Nem előkelő családod, S nincsen semmi hozományod! Másodiknak jött egy béka: Hozzád mennék kedves széna! A világon senkim sincsen, Te légy az én drága kincsem! Ho-hó! Kacagott a széna: Nem veszlek el árva béka! Nem előkelő családod, S nincsen semmi hozományod. Harmadiknak jött egy ügyes, Kicsiny, kis nyúl, tapsifüles. Szép, jó napot, kis petrence! Hozzád mennék, mint menyecske! Én majd rendben tartom házad, Férjem uram csak pipálhat. De petrence, úgy mint szokta, Öt is csak leócsárolta. Mek-mek, dadogta a kecske: De szeretlek szép petrence! Ho-hó! Felelt: édes párom, Tárgyaljunk a hozományon! Boldogan — kacagott kecske: Jaj, de tréfás vagy petrence! Te vagy az én hozományom S minden kincsem a világon! Mert én téged úgy szeretlek, örömömben mind megeszlek! Most ijedt meg a petrence, Mert ő ezt nem így képzelte. Öbégatott, jajveszékelt, Megkapta, mit megérdemelt. Nem esett szó esküvőről, Mert kecske a petrencéből, Olyan kövér bendőt rakott Majdnem gutaütést kapott. Arra ment a tapsifüles így szólt: Kinek feje üres Nem érdemel más sorsot! És egy nagyot kacagott. így jár minden hiú, dőre, Tanuljatok tehát tőle, Ne építsetek légvárat, Mert sorsotok megtréfálhat. Mint valamikor régen a tubákolás, napjainkban a kávézás jött divatba. Ma már nemcsak a kávéházban, esz­presszóban kávézunk, hanem a hiva­talokban, munkahelyen, sőt a fodrász­nál és a nagyobb áruházakban is. Ha télen zimankós időben utazunk, nem forró teát rendelünk a vonatban, ha­nem kávét. Nyáron pedig a nagy hő­ségben nem jégbe hűtött gyümölcs­levet kérünk, hanem kávét; duplát, szimplát vagy törököt, mert ez a di­vat. A kávét az emberek (abesszíniái papok) jótékonynak mutatkozó fel­frissítő hatása miatt kezdték fogyasz­tani. Ez ellen nem is lehet kifogásunk addig, amíg a kávé fogyasztása nem válik káros szenvedéllyé, vagyis amíg nem iszunk belőle olyan mennyiséget, mely már kárára van szervezetünk­nek. A kávé különösen az agykéreg mű­ködésére hat serkentően. Elősegíti a képzettársítást, a kombináló készsé­get, megszünteti a depresszív hangu­latot — különösen szellemi fáradtság esetén. Ez a fáradtság azonban rend­szerint a szervezet védekezése a túl­terhelés ellen, s ezért jól megfonto­landó, szabad-e befolyásolnunk a ká­véfogyasztással. A koffein okozta re­akció egyes emberekben eltérő, az idegműködés típusától és a vegetatív idegrendszer állapotától függ. A mér­téktelenül fogyasztott kávé álmatlan­ságot, szórakozottságot okozhat. Tudjuk azt is, hogy a kávé serkenti a véredények tevékenységét, növeli a vérnyomást, élénkíti a légzést és iz­gatja az emésztőszerveket. Éppen ezért ártalmas gyomor- és bélfekély, a magas vérnyomás, a hibás szívmű­ködés és egyes lelki zavarok esetén. Különösen ártalmas pedig a terhesség és a szoptatás időszakában. Serdülő korú gyerekeknek sem lenne szabad kávét fogyasztaniuk. Sajnos azonban, egyre gyakrabban tapasztaljuk, hogy fiatal gyerekek nem fagylaltot vagy cukrászsüteményt rendelnek, hanem kávét. p. j. Atlö-rejtvény Vízszintes sorok: 1. Város oroszul. 2. Pedagógus. 3. Égési termék. 4. Víz­ben élő állatok. 5. Gabonaőrlő. Ha helyesen írjátok be a vízszintes sorok megfejtését, a vastagon jelzett átlóban egy szlovákiai folyó nevét kapjátok. Beküldendő a folyó neve. Megfejtések — nyertesek A SZABAD FÖLDMŰVES 8. számá­ban megjelent oszloprejtvény helyes megfejtése: FARKASTOROK. Könyvjutalomban részesülnek: Bajla Renáta, Madar Kovácsik Béla, Alsószemeréd Kedves Lányok, Fiúk! Gyakran előfordul, hogy a bekül­dött megfejtéseket nem látjátok el pontos címetekkel. Kérünk tehát Ben­neteket, hogy a jövőben a beküldött megfejtések alá írjátok neveteket, továbbá, hogy hányadik osztályba jártok és pontos címeteket. A szerkesztőség A GYULLADÁS Nagyon sokszor mondjuk, írjuk és olvassuk ezt a szót: gyulladás, de áz esetek többségében nem is tudjuk pontosan, hogy mit jelent vagy talán nem is gondolkozunk fölötte. Mi hát a gyulladás? Valamilyen sejtpusztító ártalom kö­vetkezményeként jelentkező kóros el­változás, amelynek kórokozó élőlény vagy fizikai, esetleg vegyi ártalom az oka. Ez az ártalom először vérkerin­gési zavart okoz, A hajszálerekben — a legszűkebb ütőerekben — a vér forgalma felgyorsul és a bántalmazott terület megvörösödik, begyullad — ahogy a köznyelven mondjuk. Az egy­másra torlódó vérsejtek megtöltik, szinte pukkadásig feszítik a hajszál­erek vékony falát, amelyeken apró rések keletkeznek. Ezeken át — ter­mészetesen folyadék és fehér vérsejt­­tömeg jut a környező szövetekbe, duzzanatot okozva, ami a vörösödésen kívül a gyulladás harmadik jellemző elváltozása. A másik kettő a meleg­ség és a vérszaporulat. A fájdalom pedig az idegek összenyomatásának a következménye. A gyulladás ötödik és egyben legfontosabb következménye a működésbeli zavar, amelynek már az egész szervezetet, sőt életet veszé­lyeztető következményei is lehetnek. A gyulladás fészke rendszerint egy bizonyos meghatározható hely: szerv vagy szövet, de a legtöbb esetben nem korlátozódik ezen a zárt terüle­ten. Főleg akkor nem, ha az ártalom nagyobb szövetpusztulással jár, mert a széteső szövetek bomlástermékei általános rossz közérzetet, lázat, bá­­gyadtságot, súlyos betegségérzést okozhatnak. Sőt, begyulladhatnak a környéki nyirokcsomók is, gyulladásos áttétek képződhetnek a szervezet más részein is, illetve — ha a kiváltó kórokozókba vérbe jutnak — általános fertőzés il lehetséges. Ilyenkor be­szélünk általános fertőzést okozó gyulladásos vérmérgezésről. Persze nem minden gyulladás sú­lyos. Szerencsére az enyhe lefolyá­­súak sokkal gyakoribbak mint a ne­hezebbek. Ilyenkor a felgyülemlett szövetnedv és a fehér vérsejtek el­szállítják az elhalt, elpusztult sejtek bomlástermékeit, a vérkeringési zavar megszűnik, a forróság és a duzzanat lelohad és a gyulladás simán, esetleg hegek hátrahagyásával gyógyul. Le­folyását nézve a gyulladás heveny vagy idült lehet. Mi minden okozhat gyulladást? Élő kórokozók és fizikai — hő, hi­deg, sugár stb. — meg kémiai ártal­mak. A legfontosabb tennivaló tehát az ártalmak gondos és céltudatos el­kerülése. Övakodás a kórokozóktól, a cseppfertőzés, a bélfértőzés és a közvetlen fertőzés hathatós megelő­zése, mert hiszen a légúti, az emész­tőszervi és a bőrfertőző betegségek gyulladás alakjában károsítják a szer­vezetet. Nagy figyelmet igényel a sé­rülések, sebek, a bőr folytonossági hiányainak kezelése, elsősorban pedig a tisztántartása. A tiszta, fertőzetlen seb csak minimális sejtkárosodással jár, de ha a seb fertőződik és be­gyullad, igen súlyos következménye­ket is vonhat maga után. A tisztát­­lanság, gondozatlanság okozza a leg­több bőrgyulladást, a foglalkozási be­tegségek jórészét is. Ezek a fizikai és kémiai ártalmak is megelőzhetők. A gyulladás keletkezésének megelő­zésével egyenrangú tennivaló a már jelentkező gyulladás súlyosbodásának megelőzése. A gyulladás gyakran eny­hén, kevés panaszt okozó tünetekkel kezdődik. Ha ilyenkor megszüntetjük a károsító tényezőket, ha felszámol­ják az ártalmat, a gyulladás tüneteit is enyhítik és ha megfelelő gyógy­­eljárást alkalmaznak, a beteg rövide­sen rendbe jön. Ha azonban a beteg­ség megjelenési formája állandóan rosszabbodik, akkor már nagyon ne­héz a természettől kierőszakolni a sima gyógyulást. Dr. Buga László Mit főzzünk? Hétfő: Sárgaborsóleves füstölt kol­básszal, túrós gombóc. Kedd: Karfiolleves, rizses hús, sa­vanyú paprika, narancs. Szerda: Babgulyás, lekváros derelya. Csütörtök: Húsleves, főtt hús cit­rommártással, tört burgonya. Péntek: Csontleves daragaluskával, gombás marhatokány, makaróni vagy spagetti, cékla. Szombat: Lebbencsleves, tökfőzelék vagdalthússal, aszaltszilva. Vasárnap: Marhahúsleves, főtt hús uborkamártással, tört burgonya, rizs­felfujt, narancsdzsem. ^ Qszabad FO! dmüves 1966. március 5.

Next

/
Thumbnails
Contents