Szabad Földműves, 1966. január-június (17. évfolyam, 1-25. szám)
1966-03-05 / 9. szám
Paláiítsnevelés melegágy nélkül Általános az a felfogás, hogy palánta csak melegágyban nevelhető; Természetesen üzemi méretekben ez így igaz, de házikertben, ahol zöldségfajonként általában maximálisan 100 palántát kívánunk felnevelni, ezt melegágy nélkül is megoldhatjuk. Ilyen esetben nyugodtan választhatjuk a palántanevelés olcsóbb és egyszerűbb módját. Cserépbe vagy kis Iádikákba földet teszünk és erre vetjük el a magot. E vetésmód esetében azonban már rendszerint áz első öntözéskor összemosódnak a magvak, és ennek következtében a cserép egyik sarkában tömeges kelést észlelünk, a másik oldalon viszont egyetlen palántát sem találunk. A palántanevelés egyszerűbb módja, ha a földdel majdnem teletöltött cserépben nem közvetlenül a földre szórjuk a magokat, hanem azokat a cserép méretével megegyező köralakú papírlapra ragasztjuk fel. Erre a célra legegyszerűbb közönséges kockás papírt használni, mert a hálózat segítségével egyenletes távolságra helyezhetjük el a magvakat. A felragasztáshoz közönséges csirizt (liszt és víz keveréke) használunk* A papírlapra így szabályosan — a fajtól függően 1—2 cnt távolságra — felragasztott magvakat a papírlappal együtt helyezzük a cserép földjére. Utána a magvakat a szokott módon földdel takarjuk, a mag nagyságától függően vékonyabb vagy vastagabb földréteggel, általában körülbelül 0,5 cm vastagságban. Célszerű az így elvetett magvakat még egy nedvszívó papírlappal betakarni, így a nedvességgel jobban gazdálkodunk és a föld kimosását is megakadályozhatjuk, ami a cserepek öntözésénél a lakásban szinte elkerülhetetlen. Amikor azonban a magvak csírázni kezdenek, a felső papírt távolítsuk el, mert az a továbbiakban már gátolja a palánták fejlődését. Az alsó papír viszont az öntözés következtében elrothad és nem gátolja a növények gyökereinek fejlődését. A cserepeket közvetlenül az ablak mellett helyezzük el. Igaz, hogy a magvak felragasztása a papírra kissé lassú és türelmet igénylő munka, de feltétlenül megéri, mert a kellő távolságban egyenletesen fejlődő palántákat nem kell tűzdelni, közvetlenül a cserépből ültethetjük ki. Ily módon legkorábban a paprika és a paradicsom magját vethetjük el. A paprika magvetésének ideje is március vége, esetleg április eleje. A házikert szükségletének megfelelő mennyiségű palántát — cserépben vagy ládikában — magunk is előnevelhetjük. A palántákat május közepén ültetjük ki 25X25 cm távolságra, amikor már a levegő és a talaj kellőképp felmelegedett. Ha májusban még késői fagyok lépnének fel, a kiültetett palántákat éjjelre virágcseréppel vagy fóliasapkával le is takarhatjuk. A paradicsom magját a paprikáéhoz hasonlóan ugyancsak március végén, április elején vessük el. A kiültetéssel azonban ne várjuk meg a „fagyos szentek“ elmúltát, már április végén ültethetünk. Általában 70X50 — 80X80 cm sor- és tőtávolságra ültethető. Házikertben inkább a korai fajták ültetésére törekedjünk. Márciusi teendők Vitaminok tárházában •f* Szaporítóházban. — A hajtatásra beállított uborka hő- és páraigénye magas, a hőingadozést nem tűri. A hőt fűtéssel, a magas páratartalmat naponkénti, többszöri permetezéssel biztosítjuk. A permetezéshez langyos vizet használunk. A növekvő hajtásokat folyamatosan kötözzük fel és a töveket 10 naponként trágyalével öntözzük. •í* Hajtatóházban. — A téli hajtatás befejeztével készítsük elő a talajt a tápkockás paprika-, paradicsompalánták ültetéséhez. A paradicsom a magas páratartalmat nem kedveli, ebben rosszul termékenyül és könnyen fellép a „barnapenészes levélfoltosság“ nevű gombabetegség. A paradicsom és a paprika egyaránt fényigényes, hő szempontjából azonban a paradicsom fejlődésére a 18 C°, a paprikáé pedig a 22—25 C° a legkedvezőbb. Mindkét növény öntözésekor ügyeljünk, hogy csak a talajt öntözzük, a növényt ne. Hollandágyakban. — Folytassuk a szaporítóba vetett növények áttűzdelését, illetve a táphengerbe, tápkockába tűzdelt palánták kirakását és a magvetéseket. — .. .nyolcvankettő, nyolcvannégy, nyolcvanhat... Csöndben megállók a kalondai szövetkezet üvegházának ajtajában. Nem szeretném megzavarni munkájában azt a három embert, aki az üvegházban sorakozó rengeteg színpompás virág között tevékenykedik. Ugyanis azt már belépésem pillanatában észrevettem, hogy a három ember leltárt csinál. — Azt is kell néha - mondja a magas, barna fiatalember, aki a hosszú virágsor számbavétele után Magerő Jordan, virág- és zöldségkertészként mutatkozik be. Két társa: Rubint Dezső és Telek Béla alkotja még a „leltározó bizottságot“. Az üvegháznak ez a szárnya szinte zsúfolva van virágokkal. Természetes hát, hogy első kérdésem ezzel kapcsolatos. Megtudom, hogy az EFSZ jelenleg mintegy 6 ezer cserép virággal rendelkezik: hortenzia, ciklámen, aszparágusz, cinerália, primula található itt. — Ezek szerint a közös szép pénzt kap a virág értékesítése révén is — jegyzem meg. Magerő kertész villámgyorsan számol, majd megadja a választ: — Nézze, tavaly az üvegházra 200 ezer korona bevételt irányoztak elő. A valóságban 300 ezer koronát értünk el, ebből az összegből „csak" 120 ezer ko-4* Termőgyümölcsösben. — Az időjárástól függően elvégezhetjük az őszibarackfák tavaszi metszését, illetve a termőkaros orsófák lekötözését. Majd az ún. téli permetezéseket kezdjük meg. 4» Fiatal gyümölcsösben. — Az időjárásnak megfelelően folytathatjuk a gyümölcsfacsemeték telepítését. A fiatal telepítéseket rügypattanáskor permetezzük meg téli hígítású mészkénlével, kivéve az őszibarackosokat, amelyeknek 2 %os bordőileves permetezést kell adni. A fiatal fák koronaalakító metszését is elvégezhetjük. rónát tett ki a virágokért kapott összeg. — S a felmaradó 180 ezer korona? — Azt a zöldségfélék adták —' szól közbe Rubint Dezső. Kiderül, hogy a virágtermesztés csak amolyan „mellékfoglalkozás“. A zöldségtermesztés a fő feladat. Pár évvel ezelőtt még fordított volt a helyzet: az első helyen a virág szerepelt. — Most már csak az üvegház olyan helyein termesztünk virágokat, ahol a zöldségféle termesztése nem lehetséges, — mondják a kalondaiak. — S az eredmények igazolják a változást? — Teljes mértékben — hangzik a válasz. Az üvegház központi hangárjában már januárban megtették az előkészületeket a vitaminok kitermesztésére: cserepekben fejlődött a 22 ezer darab fejessaláta, amely február közepén került piacra. — A saláta után uborka következik — sorolja Magerő kertész. — De még ez sem az utolsó zöldségféle, amely az üvegház földjébe kerül: az uborkát követi a karfiol, vagyis ugyanazt a sorrendet akarom betartani, ami tavaly is volt. Remélem, ez pénzben is igazolódik majd... Persze, egy ilyen jókora üvegházban, mint a kalondaiaké, bi-i zony munka is akad bőven. Mind a zöldségféle, mind pedig a virágok igen nagy gondoskodást kívánnak. Jól kiegészíti itt egymást a virágkertész szaktu dása és a kalondai lányok, asz-i szonyok ügyes keze. Ott járt am-' kor is egész csoport asszony serénykedett a zöldség körül. De megéri a fáradtságot: hiszen a zöldségfélékből, virágokból már kora tavasszal jelentős bevtéelt érhetnek el. Agócs Vilmos Virágcserepekbe kerül a fejessaláta 2 GYÜMÖLCS • ZÖLDSÉG • VIRÁG
