Szabad Földműves, 1966. január-június (17. évfolyam, 1-25. szám)
1966-01-08 / 1. szám
szükség van Az fl, 12, Í3, csuklós húzó kapák. Csak alaki különbség van közöttük a gyártó cég szerint. Elvileg mind egyforma, amennyiben a penge felfüggesztése csuklós. Ennélfogva, ha húzzák, akkor beáll a húzásnak megfelelő, ha pedig tolják, akkor a tolásnak megfelelő helyzetbe. Ennél fogva mind húzás, mind tolás közben kapál. Ez a csuklós húzó kapa előnye. Hátránya viszont, hogy túlnyomó részben csak sorközi kapálásra használható. Sorkapálásra csak akkor, ha a. növények közötti távolság olyan nagy, hogy ide tolómozgással befér. Az előbb felsorolt c), d), el—e6 húzókapák viszont úgy a sorközök, mint a sorok kapálására alkalmasak. A csukló-húzó kapák — mint mondottuk már előbb — túlnyomó részben csak a sorközök kapálására használhatók, miután azonban a sorközök kapálása ma főként géppel történik, a használhatósági területük ezáltal csökken. MOHR GEDEON, Hosszúszó, rozsnyói járás .3. g) TÖLTÖGETŐ HÚZÓ KAPA. Lényegében kis kézi eke. Kívánatos lenne, hogy ezek a kapák hazánkban is mezőgazdasági munkánk megkönnyítése érdekében szintén hozzáférhetők lennének. Uborkatenn esztés szalmakötegben FOKOZÓDIK FRANCIAORSZÁG ŐSZIBARACK TERMELÉSE A világ őszibaracktermelésének 40 %-ál az Egyesült Államok adja. A rangsorban utána Olaszország következik 25 #/o-kaI, majd Franciaország, a világ őszibarack termelésének 8 %-ával. Már évek óta megfigyelhető a francia őszibaracktermelés fokozódása. Mintegy 5—6 év óta a francia őszibarack termelés átlagosan évi 10—15 %-kal fokozódik. Amíg 1965-ban Franciaország őszibarack termelése 400 ezer tonna volt, a következő évben ez 435 ezer tonnára növekedett. Az 1965-ös évben — bár az időjárás viszontagságai Franciaországban is megviselték az őszibarackosokat, — a betakarított termés elérte a 470 ezer tonnát. A magyarázat: évről évre újabb, korábban telepített területek lépnek be a termelésbe. A franciaországi őszibarack termelés növekedésére a következő években is számítani lehet. NAGYARÁNYÚ SZŐLŐFEJLESZTÉSI PROGRAM A SZOVJETUNIÓBAN A lakosság és az ipar igényeinek fokozottabb kielégítése érdekében nagyarányú tervet dolgoztak ki a Szovjetunióban. Elsősorban a csemegeszőlöterület arányát kívánják fokozni, amely jelenleg 100 ezer hektárt tesz ki, de ez kevés. Számos szovhozban és kolhozban alacsony a szőlőművelés technikai színvonala s nem, vagy rosszul használták ki az öntözési lehetőségeket. Bár a Szovjetunióban az 1950-es 342 ezer hektárról több mint 1 millió hektárra emelkedett 1964-re a szőlő területe, a hektáronkénti átlagok növelésére a jövőben nagy súlyt kell fektetni. A termelési önköltség a hektáronkénti 15 rubelről két év alatt 8 rubelre csökkent, de a vélemények szerint ezt még tovább is lehet és kell is csökkenteni. HOLLANDIA TULIPÁN-TERMESZTÉSE egyre inkább „világ-attrakcióvá" növekszik — írja a New York Herald Tribun párizsi tudósítója. — Amint a tudósító közli, Hollandia NSZK-ba irányuló tulipán-kivitele nagyobb, mint Hollandia, valamint Franciaország, Anglia és az Egyesült Államok között lebonyolódó tulipánkereskedelem. A tulipán-exportja évente 85 millió dollár jövedelmet hoz az országnak. Ezen felül kell számítani azt a jövedelmet, amelyet a külföldi turisták jelentenek azzal, hogy évente 700 ezren kiváncsiak a hollandiai tulipánokra. Említést érdemel viszont az is, hogy Hollandia a tulipán termesztésben is munkaerő gondokkal küzd és elég fejtörést okoz az erősen kézi munkaerő-igényes tulipán termesztésének gépesítése. A BULGÁRIAI ZÖLDSÉGTERMESZTÉSRŐL Az uborka termesztésének szalmabálákon Angliában már beváltan alkalmazott módszerét Hollandiában is sikerrel kipróbálták. A jól megöntözött, földdel és műtrágyával megszórt közegben az uborka jól fejlődik. Kezdetben nehezebben indul, de később keveset kell csak vele törődni (öntözés, újabb műtrágyázás). A különleges termesztési eljárás célja tulajdonképpen a munkamegtakarítás, mely az egyéb módszerekkel szemben mutatkozik. Terméseredménye különben ugyanaz. (Groenten en Fruit) Palántanevelés szakosított üzemben A minőségi követelmények teszik indokolttá a palántanevelés szakosítását. Egy ilyen speciális üzemben a Pegonia semperfiorens szaporítása közben szerzett tapasztalatok azt eredményezték, hogy az egész üzem átállt a magról történő nevelés munkájára. Üzemen belül végzett fajtaösszehasonlító kísérletekben határozzák meg a szortimentet. A vetést és tüzdelést mindössze négy, házilag szabványosított ládában végzik. A kérdéses üzemben 36 fajt szaporítanak ilyen módon, igen fejlett technológiával. Nagy munkát fordítottak a palánták korszerű csomagolására. A szakosított üzem meghatározott határidőre vállalja a szállítást, szavatolja a betegségmentességet és a hibátlan minőséget. (Sdtsch. Erwerbsgärtner) érdekes statisztika látott napvilágot az egyik Moszkvában megjelenő mezőgazdasági szaklapban. Ebben Bulgária egyre fokozódó zöldségtermesztéséről olvashatunk. Amíg a második világháború előtt Bulgáriában csupán 300—400 hektárnyi területen termesztettek korai paradicsomot, addig ez a műit évben már kereken 10 ezer hektárra növekedett. Az exportált paradicsom mennyisége ennek megfelelően 7 ezer tonnáról több mint 200 ezer tonnára növekedett. Bulgária exportcikke jelenleg a paradicsom és az uborka. A korai paradicsom 90 százalékát üvegházakban termesztik, míg a korai uborkának 10 százaléka kerül ki az üvegházakból. MÜSŐLYÓMMAL VÉDIK A SZŐLŐÉS GYÜMÖLCSTERMÉST több nyugati országban, így Dániában, Angliában és az Egyesült Államokban. A hidrogénnel telt műanyaggömbre egy nylonzsinóron függő műsólymot függesztenek és azt mintegy 60—80 méter magasra engedik föl, a megvédendő terület fölé. A műsólyom a valódi madár repülését utánozva kering a hidrogénnel töltött gömb alatt. A megfigyelések szerint a bogyós gyümölcsűekre kártékony madarak a müsólyommal védett területet messze elkerülik. Most egyre több országban készítik el és sorozatban gyártják a műsólymokat. Egy-egy madár súlya mindössze 5—6 dkg. A védekezési költség minimális és bőven megtérül.
