Szabad Földműves, 1966. január-június (17. évfolyam, 1-25. szám)

1966-02-26 / 8. szám

Szép szó vagy verés ? Fiatalos tavaszi divat 1966 tavaszi divatjára a sportos vonal, a függőleges és vízszintes tagoltság, az enyhén trapéz szi­luett, a szoknya és a kosztümkabát megrövidülése jellemző. Az egy­színű és csíkos, kockás minták a legdivatosabbak. A díszítések: gép­tűzés, paszpól, más színű beállítás. Három modellünk már az új tava­szi divatot tükrözi. 1. Princesszvonalű jersey, vagy puha szövetruha, hátul egybesza­bott, hátul függőlegesen és víz­szintesen osztott. 2. Tűzéssel díszített, kétsoros gombolású, trapéz szoknyájú shet­­land-kosztüm, saját anyagából varrt sapkával. 3. Dublé szövetből készült fiú­­kabát, három zsebpatnis zsebbel. A gallér és a zsebfedőik, s a fél­­oldalt felhajtott, az eddiginél la­posabb tetejű ikalap a szövet kockás balfeléből készül. (U. M.) kicsiségért ütötték, verték. Talán fii­­gyobb hatást értek volna el, ha meg­magyarázták volna, miért nem szabad ezt vagy azt megtenni. A gyermek már kiskorától kezdve tud gondolkoz­ni, és ha szépen, hozzáértően meg­magyarázzuk neki a dolgokat, meg­érti. A szép szavakat és azt, hogy őt komolyan vesszük, komolyan tárgya­lunk vele, akkor megszívleli és jó viselkedéssel igyekszik honorálni. Mindenesetre jó nevelési módszer az, ha a gyermeknek lehetőséget adunk arra, hogy helyrehozhassa az elkövetett hibát. Nagyon gyakran elő­fordul, hogy a gyereket szülei meg­büntetik a rosszért, de egy elismerő szót soha sem ejtenek, ha valóban valami jót tett. A jó cselekedetet követő egy-két elismerő szó növeli a gyerek öntudatát és arra ösztökéli őt, hogy a jövőben még több jót hajtson végre. Másszóval: meg kell teremteni a helyes arányt a dicséret és szidás, valamint a jutalmazás és büntetés között. Abból kell kiindulni, hogy az életrevaló, egészséges gyerek általá­ban csintalan. Ideje legtöbbjét más, hasonló korú gyerek társaságában töl­ti. A játék hevében nem mérlegeli, mi a jó és-mi a rossz. Elkövet valamit, amiről hirtelen nem tudja, helyes-e vagy rossz. Hogyan vezethetjük őt a helyes útra? Nem veréssel, hanem úgy, hogy megmagyarázzuk neki, miért rossz amit éppen elkövetett vagy fordítva. Azzal nem érünk cél­hoz, ha a gyerek csupán azt tudja, hogy ezt vagy azt azért nem szabad megtenni, mert megverik érte. A ve­réssel ideig-óráig biztosítható a te­kintély, de ez a tekintély nem lehet hosszantartó. Nem szabad elfelejteni, hogy a gyerek a felnőttben példaképét látja, s mindazt, amit a felnőttől lát, példaképnek tekinti. Igyekszik a fel­nőttet mindenben utánozni, még ha játszik, akkor is. S ha a felnőtt való­ban a gyerek példaképe akar lenni, akkor elsősorban a gyermek tudatára, gondolkozására igyekezzen hatni. Márpedig a tudatra és a gondolko­zásra a verés nem ösztökél. Inkább ellenszenvet, mint mérlegelést, gon­dolkozást vált ki a gyerek gondolko­zásában. Persze mindez, amiről itt szó volt, nem azt jelenti, hogy a gye­reket egyáltalán ne lehessen megfe­nyíteni. De a verést már csak akkor alkalmazzuk nevelési eszközként, ha a szép szó semmit sem használt. A verés tehát ne legyen idegessé­günk megnyilvánulása vagy eszköz arra, hogy szülői tekintélyünket min­denáron megtartsuk. És mégsvalamit: ha előfordul mégis, hogy meg kell verni a gyereket, oda üssünk, ahol nem okozhatunk komolyab testi sé­relmet. Elvégre saját gyermekünkről van szó, aki számunkra a legdrágább kincs! SCHICK KAROLY, Dunaszerdahely Szépségünk érdekében ¥ Sok gyümölcsöt, zöldfőzeléket, to­jást és mézet együnk. Modern gaz­dálkodásunk révén télen nem va­gyunk hiányában a vitaminoknak. A fagyasztott főzelékeket említem elsősorban, melyekben majdnem tel­jes a vitaminérték. Azonkívül friss sárgarépa, káposzta, zeller, vörös­káposzta, savanyúkáposzta, kalarábé és más zöldségféle is kapható. A gyü­mölcsfélék közül az alma, narancs, citrom és a banán zöldséges üzle­teinkben állandóan raktáron van. Ezeknek a rendszes fogyasztása sok­ban hozzájárul a „belső“ szépségápo­láshoz. Mégis, ha még többet akarunk el­érni, hogy még szebbek legyünk, úgy külsőleg is ápolni kell arcunkat. Erre jő hatással vannak a pakkolások. Az arc pakkolásokat nem a mai kor fe­dezte fel. Már a régi görögök és egyiptomiak is ismertek és használtak kozmetikai szereket. A pakkolás át­hatolhatatlan réteqet képez az arc­bőrön, ezáltal elzárja a pórusokat a külső levegő behatásától, a vérkerin­gés fokozottan megindul. Ugyanakkor szétnyílnak a pórusok, az arc meg­izzad, eltávolodik a felesleges ned­vesség, és a mérges, tisztátalan anya­gokat is kiizzadták a pórusok. Ezután a pakkolásból beszívódnak a póru­sokba a gyógyító és frissítő anyagok. A pakkolások használata nagyon egyszerű: Hajunkat lekötjük egy tiszta ken­dővel. Az arcot és a nyakat tükör előtt alaposan letisztítok gőzöléssel, arcvízzel stb. A pakkolást egv puha ecsettel egyenletesen felkenjük az arcra és a nyakra. A felkenést minden esetben a homlokon kezdjük. Amíg szárad a pakkolás, nem beszélünk, nem dohányzunk. ellenben nyugodtan fekszünk vagy kényelmesen ülünk! Tiz-tizenöt perces pihenés után a nakko'ást langvos vízzel alaposan le­mossuk. Lemosás után tápláló vagy zsíros krémmel kenjük be az arcot. Zsíros és száraz bőrre egyformán jő hatással van a következő pakkolás: 1 kávéskanál élesztő, egy kevés szőlő­cukor, pár csepp citromlé, melyet jól elkeverünk és egyenletesen felkenünk. Vagy: 1 kávéskanál élesztő, 1 kávés­kanál méz, pár csepp citromlé. Vagy: 1 evőkanál folyékony méz, 1 tojás sárgája, 1 evőkanál mandulakorpa egy kevés vízzel jól elkeverve. P. R. Varga Jenő: A „cigaretta ti — Hoztál pénzt? — Nem, nem hozhattam, bent volt anyu. — Gyáva vagy! Még két koronát sem mersz elhúzni. Tibor belekotorászott a zsebébe és előhúz egy gyűrött háromkoronást. — Ugorj, hozz a kocsmából cigarettát. — Igen, de csak ha nekem is adsz! — Adok, de csak egy szívást, mert még éjjel bepisálnál. — Lehet, hogy már többet szívtam, mint te. — Ne fecsegj annyit, rohanj már, mert szívhatnékom van. A csintalanságokra fürge Béla csak­hamar megjött a cigarettával. Bez­zeg, ha anyja küldi fáért, inkább ke­reket old. Pedig az ilyen tizenkét éves fiú sokat segíthetne már otthon. De Tibort sem kell féltenünk. Munkánál nem nagyon igyekszik, pedig már a tizennegyedik telét tapossa. A két fiú meghúzódik egy kevésbé jártas he­lyen. Rágyújtanak. Tibor már nagy hozzáértéssel szedi magába a füstöt. Bélát elég gyakran megköhögteti a veszélyes nikotin. Kicsordul még a könnye is, a szeme kidagad és a homlokán ujjnyi vastagságú erek du­dorodnak, de azért nem adja fel a harcot, bizonyítani akarja, hogy ő is legény már. Ha olykor valaki arra jár, az égő cigarettát a markukba zárják és hogy eloszlassák a füstöt, kezükkel handabandáznak, mint a gépkocsivezetők kanyar előtt. — Már hét óra, haza kell mennem — mondja Béla. — Ugyan, hová sietsz úgy, egyet még elfüstölünk. — De hazajöhet apám, ma szombat van. Kéthetenként jár haza és a múlt héten nem volt itt. Anyámtól nem félek, ha meg akar csapni, elfutok. Aztán sokszor már könyörög is, jöj­jek már végre vacsorázni. Nem ha­gyok magammal kitolni, először meg kell ígérnie, hogy nem bánt. De apa más, ha ő mond valamit, akkor ugra­­nom kell, mert különben a nadrág­­szijnak van dolga. — Ne gyulladj be, azt mondod majd, hogy a televíziót nézted. Egy óra alatt már a negyediket szívják. Az ég is sötét fátyolba bur­­koiódzott már, csak az égő cigaretták meredeznek a sötétben. Béla otthon csakugyan azt hazudta, hogy a TV-t nézte barátjánál. A va­csora persze nem Ízlett neki, legszí­vesebben a meleg dunyha alá bújt vol­na már. Le is feküdt gyorsan. Forgott a gyomra, émelygés környékezte. For­golódott az ágyban, de nem szólt senkinek, mert félt, hogy rájönnek: megint rossz fát tett a tűzre. Sorsát azonban nem kerülhette el. Ügy érez­te, mintha az ágya megindult volna vele, szinte száguld körbe-körbe, egyre sebesebben. Nyugtalan mozgá­sát hallva az apja és anyja is az ágya mellett termett és nagy rémülettel nézték elhalványult képű, kínlódó fiúkat. Nem is tudták hirtelen, mi tévők legyenek. Az apa átkarolta gyermeke derekát, óvatosan felemel­te, nehogy megfulladjon, mert Bélát olyan görcsös köhögés fogta el, hogy még a szomszédok is felébredtek. Hiába vallatta aztán az apja, hogy mi érte, egy szó nem jött ki a torkán. Bélát a mentőkocsi még az éjjel kórházba vitte, ahol az orvos nikotin­­mérgezést állapított meg. Az apját megnyugtatta, hogy nem kell félnie, csak máskor jobban ügyeljen a gye­rekre. Figyeljék a szülők, kivel ba­rátkozik Béla és hogy jut cigaretta birtokába. Feri bácsi — Béla apja, csak a sze­mét meresztgette. ö maga nem do­hányzik és lám, ez a kölyök túltesz rajta ... — Ballépést követtem el — gondolja magában, — hogy a város­ban vállaltam munkát. Persze az anyja nem elég erős egy ilyen kamasz ne­velésére. Hazajövök — döntött magá­ban, hiszen a szövetkezetben is meg­keresem, amit a városban, és az apai kéz sem hiányzik majd idehaza. Másnap Tibor is beállított a kór­házba. Kissé félénken vánszorgott sárga arcú cinkostársa ágyához, nem is tudta először mit is mondjon neki. Majd kezét nyújtotta fiatal, beteg barátjának és megbánással kért bo­csánatot: — Ne haragudj, én voltam a hibás, én adtam a cigarettát. Töb­bet nem szívunk. OSZLOPREJTVÉNY A függőleges a) oszlopban a szov­jet olajvezeték szlovákiai végpontja van feltüntetve. Helyes megfejtés esetén mindegyik vízszintes sor „A“ betűvel végződik. Vízszintes sorok: 1. Nem egészen fukar. 2. Gyümölcs. 3. Lettországi vá­ros. 4. Évei. 5. Női név. 6. Nem recés. 7. Dunántúli bányaváros. 8. Arc része. 9. Város Olaszországban. 10. Női név. 11. A világ legnépesebb országa. Beküldendő a függőleges „a" sor megfejtése. MEGFEJTÉSEK — NYERTESEK A Szabad Földműves 8. számában közölt fésű-rejtvény helyes megfej­tése: AFGANISZTÁN. Jutalomban ré­szesülnek: Kelemen Erzsiké, Balony, és Zsilka József, Ivanice. „KÍNOS“-jeligére. A csalánkiütés, legtöbbször valamilyen táplálkozásból eredő túlérzékenység következménye. Elsősorban állati fehérjék (tej, tojás, húsok, hal stb.) okozzák, másrészt gyógy szer-érzékeny ség következmé­nye is lehet, vagy egyes esetekben a szervezet túlizgatottságának állapotá­ból származik. A hosszabb idő óta állandóan tartó csalánkiütések okának tisztázására speciális vizsgálatok szükségesek, ezeket külön klinikai osztályok (az ún. allergológiai osztá­lyok) végzik. Az ok kimutatása után határozzák meg az étrendet és a szükséges gyógyszeres kezelést. „REUMA-KÖVETKEZMÉNY“-jeligé­­re. A reumás szívgyulladás a kis­gyermekkor és a serdülőkor egyik ma is elég gyakran előforduló betegsége, mely leggyakrabban sztreptokokkus­­törzs által okozott mandulagyulladás után második betegségként lép fel. A második betegség 2—3 hét múlva követi a mandulagyulladást és leg­többször az Ízületekben valamint a szívbelhártyán és a szívizomzatban okoz túlérzékenységi reakción alapuló gyulladásos tüneteket. A második megbetegedés helyén kórokozó soha­sem mutatható ki. A reumás gyulla­dások általában jóindulatúak, leg­többször gyorsan javulnak, de a felső légúti hurutok fellépésekor vagy újabb mandulagyulladások után ki­újulhatnak. A betegség kezelésére ma már korszerű gyógyszerek állnak rendelkezésre és a kiújulások meg­előzése végett a betegekkel hosszú időn át szedetnek valamilyen antibio­tikumot, legtöbbször penicillint. A gennyes mandulákat, ha a másodlagos betegség megnyugodott, rendszerint eltávolítják. A kiujulást nem okozó, évek óta nyugalomban levő „szív­­reumatizmussal“ nagyobb fizikai meg­terhelést nem igénylő munka nyugod­tan végezhető. Dr. S. T. Jelige: „N. R." — A gyomorfekélyes beteg étrendjében a tej óránkénti fo­gyasztása rég nem kötelező, ön is azok közé tartozik, akik ezt nem bír­ják. Megnyugtatására közöljük, hogy erre szükség nincs. A folyadékigény kielégítésére javasoljuk napközben a langyos teát, étkezés közben a na­gyon jő hatású Szántói vizet. Remél­jük, ezzel a gyógyszerszedéssel kap­csolatos szájszárazság lényegesen csökken vagy teljesen megszűnik. „K. L.“-jeligére — A gerincoszlop elferdülései, a mellkas alaki változá­sai sokszor a légzőmozgások csök­kentésére vezetnek. Ez magyarázza a légúti fertőzésekre való hajlamot. Ezek elkerülése azonban egyáltalában nem lehetetlen. Az őszi-téli hónapok­ban megfelelően megválasztott anti­biotikumok és a hörgők izomzatának görcskészségét csökkentő gyógysze­rek szedése sokat segíthetnek. Jót tesz a szabad levegőn való séta, moz­gás, légzési gyakorlatok végzése. De ködös, nyirkos napon ezt nem java­soljuk. Évi szabadságát hegyvidéken töltse. „M. S.“-jeligére — Az idült reumás betegség gyógyítására valóban sok új gyógyszer került forgalomba. Ez azon­ban semmiképpen sem jelenti azt, hogy a rég bevált szalicil-készítmé­nyeket el kell vetni. Szedésüket orvo­sával egyetértve nemcsak fájdalom­­csillapító, hanem gyulladáscsökkentő, tehát kifejezetten: gyógyító hatásuk miatt mi is ajánljuk. Mindenkor ét­kezés után kell szedni, utána tessék bővebben folyadékot fogyasztani. Amennyiben gyomorpanaszai jelent­keznének, a bélben oldódó készítmé­nyeket kell előnyben részesíteni. n- c t MA IS SOKSZOR HALLJUK, ha az Idősebb korosztály valamelyik tagja azzal „büszkélkedik", hányszor kapott verést gyermekkorában édesapjától, esetleg a tanítótól. Az biztos, hogy a múltban nagyon gyakran, — sokszor indokolatlanul — alkalmazták ezt a nevelési módszert. Sok esetben elő­fordult — különösen népesebb csalá­doknál —, hogy a gyereket indokolat­lanul ütlegelték, s nem nagyon fi­gyelték, hol csattan a pofon. Persze, mondani sem kell, hogy bizony néha az ilyen elhibázott pofonnak örökre megmaradt a nyoma. Az iskolában gyakori volt a „padrahúzás“, a boto­zás és a testi fenyítések más formája. Ismerünk olyan esetet is, hogy egy tanító meggyfabottal — mert az job­ban csípett — akarta elpáholni egyik tanítványát, az reflex-szerűen elkap­ta a fejét és a tanító „véletlenül“ a gyerek balszemét ütötte ki. Egy má­sik eset arról szól, hogy a tanító a csintalan diákot úgy találta pofon csapni, hogy a gyerek az egyik fülére egész életére megsüketült. A példákat és azok következmé­nyeit tovább is sorolhatnám, de azt hiszem, ez felesleges. Inkább nézzük a dolog másik oldalát. Volt-e ered­ménye a verésnek, megjavult-e vajon a gyerek? Ügy hiszem, a verés vajmi kevéssel járult hozzá ahhoz, hogy a gyerek jobb legyen, mint volt. Sőt sok esetben talál dacból is megtette ugyanazt a rosszat, amiért előzőleg már kikapott. Esetleg csak azt értük el, hogy a gyereket megfélemlítettük, de nem neveltük arra, hogy máskor ne tegyen rosszat. Nem lett volna jobb verés helyett megmagyarázni a gyereknek, hogy mit tett rosszul és miért nem szabad ugyanazt elkövetnie a jövőben? Talán elgondolkozott vol­na azon, amit tett és a szép, figyel­meztető szavakat megszívlelve, igye­kezett volna aztán elkerülni a rosz­­szat. Tudjuk, hogy talán egyetlen gyermek sem nőtt fel anélkül, hogy ne kapott volna ki. Ez igaz. De a verés ne legyen általánosan és állan­dóan alkalmazott nevelési módszer. Sajnos, ott alkalmazzák a legtöbbször, ahol a szülők idegesek (és ezekből manapság nagyon sok van), nincs tü­relmük, nincs érzékük ahhoz, hogy bizonyos dolgokat szépen megmagya­rázzanak a gyereknek. Nem lehet min­den gyerek-csínyért mindjárt elő­venni a nadrágszíjat vagy a botot. Az apának vagy az anyának az lebegjen a szeme előtt, hogy ő is volt gyer­mek, neki is rosszul esett, ha minden Mit főzzünk? HÉTFŐ: Ebéd: Hamisgulyásleves, lekváros derelye. KEDD: Ebéd: Savanyú káposzta­leves füstölt kolbásszal, paraj tükör­tojással. SZERDA: Ebéd: Gombaleves, kö­römpörkölt benne főtt burgonya, uborka. CSÜTÖRTÖK: Ebéd: Bableves füs­tölt csülökkel, töpörtyűs pogácsa. PÉNTEK: Ebéd: Húsleves cérname­télttel, a főt húsból és zöldségből kro. kettek, uborkamártással. SZOMBAT: Ebéd: Halászlé, túrős csusza. Vasárnap: Ebéd: Csontleves máj­galuskával, töltött dagadó, rizs, pá­rolt káposzta, csokoládékrém tejszín­nel. n RECEPT Banán-krém: Nagyon érett banánt vegyünk hozzá és érett körtét. A meg­tisztított gyümölcsöket burgonyanyo­món áttörjük. Minden darab gyü­mölcsre két tojássárgáját és három evőkanál cukrot számítunk, azokat gőzön egy deci tejjel sűrűre befőz­zük. Ezután az áttört gyümölccsel összekeverjük, és poharakba töltjük. Két-három órán át hideg helyen (jé­gen) tartjuk, majd tejszínhabbal tá­laljuk. c> £ '• o • c • k. ö c £ §, § •§ 2 25 >w Q § N >s \ Qszabad földműves 1966. február 26.

Next

/
Thumbnails
Contents