Szabad Földműves, 1966. január-június (17. évfolyam, 1-25. szám)

1966-02-19 / 7. szám

... a méhek repülés körben 140. mozdulatot tesznek szárnyukkal, egy perc alatt, s hogy 25 km-esj óránként! sebességgel repülnek? j

... a méhek magukon jelentős mennyiségű virágport hordanak? A rjazani körzet méhészetében próbálták megállapítani a dolgozómén testen lévő virágpor mennyiséget. Különböző növények virágairól 30 mehet gyűjtöttek össze. A viráport desztillált vízzel vették le és mikroszkóp alatt különleges készülékkel számolták meg a virágpor-szemeket. Egy méh testén 3-5 millió virágporszemet is találtak. Legtöbb volt a toron, a hason és a hátsó lábpáron.

... az egyszerű szemek a homlokon foglalnak helyet és felfelé néznek, ebből a helyzetből földi tárgyakat közvetlenül nem láthatnak. Rendeltetésük ezideig teljesen még nem tisztázódtak. Egyesek szerint az összetett szemeket segítik közeli tárgyak látásában gyenge megvilágításnál, mások szerint a megvilágítás változásának érzékelésére szolgálnak. Az egyszerű szemek leragasztásakor a méhek reggel sokkal későbben repülnek ki és este korábban térnek haza. A megfigyelések amellett szólnak, hogy az egyszerű szemek a látás kisegítő szervei, amelyekre gyenge megvilágítás melletti repüléskor van szükség.

. . . elterjedt nézet, hogy az öregedő anyák teljesítőképességének csökkenése a petefészkek és a magtarisznya a spermatartalmának fokozatos kimerülésével magyarázható. Az újabb vizsgálatok ezt nem igazolják. Viszont az életkor előrenhaladásával különböző szervekben is szüntelen anüoid-szerü testecskék lerakodása észlelhető. Lehetséges, hogy a korral járó anyagcsere-zavarokról van szó, amelyek a különböző, ezzel összefüggésben a szaporodó-szervek teljesítőképességét is csökkentik. A petézés csökkentését ily módon nem a petefészkek kimerülése, hanem a fokozódó aniloidosis okozza

»-.. Zsdanova, a teielőfürt hőmérsékletének sok hőmérővel végzett ellenőrzése során azt találta, hogy a fürt középpontjában a hőmérséklet állandóan 25 fok fölött van. gyakran 30-32 fokra emelkedik. Itt a méhek egész télen tevékeny életet élnek. A hőmérséklet ugyanabban! a léputeában sokkal egyenlete-j sebb, mint az egymás melletti-! ekben. Két szomszédos léputca j között nagy hőkülönbség lehet.! Az eltérés 2! fokra is rúghat. Ez azt mutatja, hogy a lép na-! gyón jó hőszigeíe!ő. A fürt kér-] gének a hőmérséklete S—10 fok.!

EZZEL A KÉRDÉSSEL a szakirodalom bizony csak elvétve foglalkozik. Amennyire módomban állott, átnézegettem a magyar, csehszlovák, orosz, német és osztrák szakirodalmat. Az anyák minőségére vonatkozóan jónéhány tudományos értekezést találtam. Ezek az értekezések leggyakrabban az anya nagyságára, súlyára, petevezetékeinek mennyiségére vonatkoznak és azt igyekeznek bizonyítgatni, hogy az így vagy amúgy nevelt anyák a jobbak.

Akárhogyan is van, mint gyakorlati méhész nagyra becsülöm tudományos megállapításaikat. Azt azonban mégis nehezményezem, hogy az anya jövendőbeli tulajdonságaival nem úgy foglalkoznak, hogy azt a gyakorlati méhész otthonában is, egyszerű módon figyelemmel kísérhetné. A gyakorlati méhész még megmérheti a bölcsők nagyságát, esetleg az anyák nagyságát, potrohúk szélességéi;, de az anyák súlyát méregetni már nem igen fogja. Még kevésbé tudja leszámolni a petevezetékek mennyiségét.

Ezért úgy gondolom, hogy e nagyon fontos kérdésről, — elsősorban a gyakorlati méhészek számára — összefoglalót kell készíteni.

Talán akadnak olyanok is, akik majd azt állítják, hogy az anya jó vagy rossz tulajdonságát előre megállapítani nem is lehet. Ezek természetesen tévednek.

Kétségtelen, hogy az anya minőségének előzetes megállapításában, legtöbb adattal csak az anyanevelés és a párzás áll rendelkezésünkre.

Ismerjük milyen módon neveljük a jó anyákat. Tudjuk, hogy az anyák jó minősége már a Dete lerakásánál kezdődik, és a nevelési mód tökéletességével folytatódik. Függ továbbá a tökéletes párzástől, a jó hordástól, időjárástól és közrejátszik még sok más tényező is.

Általában ezek az adatok adják meg az anya minőségére vonatkozóan a pontos útbaigazítást. Itt azonban egy kissé meg kell állnunk.

Anyaneveléssel ma már mindenki foglalkozik.

Ezért az anyák zömét, országos viszonylatban, a kisebb, gyakorlati méhészek nevelik. Ezek a méhészek 2—20 anyát nevelnek elsősorban maguknak. Legelőször is azt jegyzem meg, nem lehet megállapítani az anya minőségét, ha születésének ,és párzásának részleteit nem ismerjük. Ez azt jelenti, hogy anyát csak megbízható anyanevelötől vásároljunk.

Éppen azért, mert az anyák zömét a gyakorlati méhészek nevelik, legelsősorban ezek számára fontos, hogy a legegyszerűbb módon kísérhessék figyelemmel a lezajló eseményeket. A gyakorlati méhészek anyanevelése legtöbbnyíre évente egyízben szokott lezajlani. Nyomatékosan hangsúlyozom, „tökéletes“ anyát csak közvetlenül főhordás előtt, a főhordásban, vagv közvetlenül a főhordás után, a legnagyobb élelembőségben és a család legmagasabb fejlődési fokán lehet nevelni. A tökéletes (többszöri) párzást is csak ez az időszak biztosítja. Ha az anyanevelést főhordás után végezzük, az eredmény bizonytalan lesz. Még rosszabb a helyzet akkor, ha egy dajkacsaláddal másodszor kezdünk nevelni. Hiányzik ugyanis a tökéletes táplálás, takarás, elvész vagy legalább is csökken a méhek anyanevelési hajlama s ezek a hiányok a „tökéletes“ anyanevelést eleve kizárják. Aki tehát évente csak egyszer nevel anyákat, nem kockáztathatja munkája végeredményét.

A TÖKÉLETES ANYANEVELÉSNEK kétségtelen bizonyítékai vannak:

1. Az anyákat általában egyidős petékből neveljük. (Csupán órák különbsége fordulhat elő.) Ezért bizonyos, hogy a legelőször elfogadott peték fölé épült bölcsökben lesznek a legjobb anyák. Csak az először épült bölcsőkben kikelt álcák kaphattak kikelésük első pillanatától több táplálékot. A később, folyamatosan épült bölcsőkben már legfeljebb csak olyan anya lehet, amely kikelésének első időszakában kevesebb pempőt kapott s ezért ennek fejlődése bizonytalan. A méhésznek tehát minden figyelmét a legelőször épített bölcsőkre keli fordítania.

2. Az álca háromnapos korában, egy rövid vizsgálattal, meggyőződünk a bölcsőben lévő pemoö mennyiségéről. Főhordásban, zsúfolt családban a bölcső pempővel legalább félig van tele. Az anya tökéletes nevelésére ennyi szükséges. Ha a kikelt anyabölcsőben felhasználatlan pempő marad vissza, úgy az álca bőségesen volt táplálva.

3. További bizonyítékul szolgál a bölcső nagysága. A gyakorlati méhésznek elég annyi, hogy a bölcső szép, nagy legyen.

4. Ugyancsak jó bizonyítékul szolgál az anya kikelésének pontos ideje. Ha az anya pontosan a 17. napra nem kelt ki, már nem lesz tökéletes. Lehet, hogy az álca nem kapta meg az első pillanatától a nagyobb mennyiségű táplálékot. Esetleg az optimális melegítése ingadozott, vagy valami más baj adódott elő. Annyi azonban bizonyos, hogy az anyanevelés természettani feltételei pontosan nem voltak betartva.

5. Nagyon jó bizonyíték az anya súlya is. A gyakorlati méhésztől ennek a megállapítását sem kívánhatjuk, mert ez körülményes. Kísérletező méhésztársaimat a szaklapok leírásainak elolvasására utalom, mert erről a tárgyról már sok közlemény jelent meg.

6. A tökéletes anyanevelésnek legmegbízhatóbb bizonyítéka az anya párzá&ának ideje. Ogy vélem, hogy az eddig említett összes bizonyítékok nem olyan fontosak, mint ez a bizonyíték egymagában. Megállapításaim a főhordás idejére, vagyis arra az időszakra vonatkoznak, mikor a herék mennyisége a legnagyobb. A párzás ideje minden esetben kétségtelen bizonyíték. Megfigyelésem eredményeként az anyák minősítését így tartom pontosnak:

a) Ha az anya kikelése után öt napon belül párosodik — kiváló.

b) Ha tíz napon belül párosodik — jő.

c) Végül, ha tíz nap után párosodik — gyenge.

Ezt a minősítést az anya fizikai fejlettsége teszi indokolttá. A tökéletes anyák, azért mert nevelésük minden szempontból tökéletes volt, már a bölcsőben válnak majdnem teljesen ivaréretté. Kikelésük után azonnal tömegesen vonzzák a méheket és elég néha csak három nao, hogy megpárosodjanak. Erre csak a fizikailag teljesen fejlett, erőteljes, életrevaló anyák képesek. Minél később párosodik az anya, annál hiányosabb volt a nevelése, mert fejlődése és ivarérettsége csak kikelése után fejeződött be a méhek között.

7. Az anya tökéletes fejlődésén kívül a tökéletes párosodás is egyaránt fontos. Azért hangsúlyozom a főhordás idejét, mert ebben az időszakban állanak tömegesen a herék rendelkezésünkre. Az anya egyetlen kirepülése alatt több herével is párosodik. Nászrepülését soksz?r. is, mindaddig, amíg a termékenyítés befejeződött, azaz ivarszerve a herék .ondőszálaival teljesen megtelt. Ekkor párzott tökéletesen.

8. Végül ellenőrzési bizonyítékul a petézés megkezdésének napját (ha lehet óráját) kell megjegyeznünk. Az anya párosodása után harmadnapra kezd petézni. Akkor is petézik, ha csak egy herével párosodott, de bárhogyan is volt, bizonyos, hogy az anya párosodása ezelőtt három nappal befejeződött és így ellenőrizni tudjuk a 6. pont adatait.

Végezetül megjegyzem, hogy az elmondottakat csupán kiindulási alapnak kell tekintenünk. Ezt az alapot további megfigyeléseinkkel és megállapításainkkal kell majd bővítenünk. A méhanya érdeklődésünk középpontjában áll s ezért rendszeres kiértékelését senkinek sem szabad elmulasztani. Bizonyos az is, hogyha az anyától fokozottabb tevékenységet fogunk követelni, ez tökéletesebbé fogja tenni magát az anyanevelést is, SZIRMAI ISTVÁN