Szabad Földműves, 1965. július-december (16. évfolyam, 26-52. szám)
1965-08-07 / 31. szám
Vígan peng a kasza a palásti szövetkezet árpájában. gedett a munkaszervezéssel. De azért akad egy-két hiba is. Az agronómussal együtt elpanaszolják, hogy bár már fél éve megrendelték, mégsem kapnak tizenkettes olajat a kombájnokhoz. Kádasi Lajos raktárosnak is fő a feje, mert a korábban aratott búza nehezen szárad. Baj volt az ipolysági szárító berendezéssel és ha továbbra is ilyen kiesés lesz a szállításban, bizony nehézségeket okoz majd a környékbeli szövetkezeteseknek. Kisebb-nagyobb zökkenők előfordulnak, de a munka jól halad. S mindketten elégedettek a terméssel. Az árpa és a búza is megadja hektáronként a 27—30 mázsát. Ilyen gazdag termésért pedig érdemes dolgozni. Aratás elején a járási mezőgazdasági termelési igazgatóságok funkcionáriusainak, a szövetkezetek vezetőinek az volt a véleménye, hogy a gabona nagy részét kétmenetesen gyűjtik be. De az idő törvényt bontott és amint a példákból is láthatjuk, előkerültek a kis kaszák is, és a helyi viszonyoknak megfelelően egyes mezőgazdasági üzemekben egyenes kombájnaratással gyűjtik be a gabonát. Bállá József A 28—30 mázsát ígérő Dianna-búzába majdnem „belefúl“ B a r t a 1 Gyula kombájnja. A komhájnos LENKO István, a nagyölvedi szőj vetkezet kombájnosa SK-i-es gépét elsőként állította szembe a kaszára érett gabonával. Rátaposott a gázpedálra, bekapcsolta a sebességet, mozgásba hozta a terelő kart s a vágószerkezet nyomban „belemart" a dúskalászú terménybe. — Amint látja, a terep nem megfelelő a kombájnaratásra, de a termés itt mindig kiváló - mondja Klenkó István és mutatja a jelázott, hepe-. hupás talajt. De Klenkó István és Sloboda József segéd előtt nincs akadály. A kombájnos jól ismeri gépe tulajdonságait és rossz feltételek közt is elvégzi a munkát. Az elmúlt években megszerezte az elsőséget és már idén is szép sikereket ért el. — Nemcsak a hektárteljesítményre törekszünk — bár én is maximális teljesítményt szeretnék elérni — elsősorban a minőség a lényeg. Hiszen a kicsépelt magban száz és száz ember felelősségteljes munkája, a mezőgazdászok, szövetkezetesek egész évi könyörtelen küzdelme fekszik. S én az ő munkájuk értékét csökkentsem felelőtlenségemmel? Nem! Nekünk, kombájnosoknak elsőrendű feladatunk a minőségi munka - fejezte be mondanivalóját a kombájnos. — A mi Pistánkat mindenki szorgalmas, a végsőkig kitartó embernek ismeri. Neki rövid a műszak. Mikor látja, hogy szorít a munka, három műszakból egyet csinál. Így tett tavaly és az idén is a szöledényi dűlőben. Az egyik napon több mint 400 mázsa búzát kicsépelt. A rengeteg eső nem kedvezett a termésnek s higyje el, mi is meglepődtünk: ezen a táblán 40 mázsa a hektáronkénti terméshozam. Ügy számolunk, hogy búzából átlag 35 mázsás hektárhozamot érünk el — mondta 0 r s a János, a szövetkezet agronómusa. A nagyölvedi szövetkezetben több hasonló kombájnost, traktorost s egyéb dolgozót találunk. -Nem csoda tehát, ha U r b á n Ferenc, a közös elnöke kijelentette, hogy az időjárás ugyan késlelteti a munkát, de elejét veszik a veszteségeknek. A nagyölvediek példás munkáját nem kell dicsérnünk. Eredményeik önmagukért beszélnek. Jozef Krátky Alaposság jellemzi az ötéves terv kidolgozását Gazdag a gabonatermés Felső-Csallóközbén. A dióspatonyl szövetkezetben 37 mázsa a hektáronkénti átlagtermés. A bőséges termést küzdelmes munkával takarítják be. Külön gondot jelent, hogy 18—19 százalékos az árpa nedvességtartalma. így mielőtt a kövér árpaszemek az állami raktárba kerülnének, át kell engedni a szárítógépeken, hogy 14 százalékosra csökkentsék a nedvességtartalmát. Gadány István és Csiba József naponta 150— 200 mázsát önt fel a „garatra“, hogy aztán ne legyen veszélyes a gabona tárolása. Amíg a földeken kémény harc folyik a termés megmentéséért, a szövetkezetek irodájában kezdetét veszi a negyedik ötéves terv javaslatának kidolgozása. A mezőgazdasági termelési igazgatóságok az 1970-ig terjedő tervfeladatokat részleteire bontva kellő magyarázat mellett átadták, hogy ki-ki saját gazdaságának megfelelően dolgozzon a terven. A mezőgazdasági üzemeinken tehát a sor, hogy a helyi viszonyoknak megfelelő reális, a valóságban is megvalósítható számok kerüljenek papirosra. A galántai járás mezőgazdasági termelési igazgatósága számos politikai és szervezési intézkedést tett az ötéves terv zökkenőmentes kidolgozása érdekében. Felelősségteljes feladatok várnak a járás szövetkezeteire, állami gazdaságaira. Az ötéves terv irányszámai feltételezik az állattenyésztés nagyarányú fejlesztését, melyre a járás területén bő lehetőség kínálkozik. Ezzel párhuzamosan emelkedik a húseladás 26 százalékkal, a tej 32,7, míg a tojáseladás 33,2 százalékkal 1970-ig. A tervezést megelőzően a járási pártbizottság a mezőgazdasági üzemek pártelnökei részére szemináriumot rendezett, ahol a járásra vonatkozó ötéves terv irányszámait ismertették, majd vitatkoztak a felmerülő kérdésekről. A szövetkezetek szempontjából jelentőségteljesek lesznek a körzeti aktívák, melyek augusztus 15 és szeptember 1-e között zajlanak le a járásban. Ezeken a gyűléseken részt vesz az elnök, ökonómus, a párt- és a HNB elnöke. Továbbá jelen lesz a mezőgazdasági termelési igazgatóság megbízottja, a járási pártbizottság, valamint a felvásárló üzem kiküldöttje. Az aktívára a szövetkezet vezetői már saját tervjavaslataikat is elhozzák, hogy ismertessék és összehangolják azokat. A körzeti gyűlés fontossága főleg abban domborodik ki, hogy a szövetkezetek képviselői egymás között cserélgethetnek, vállalhatják egyik-másik növény termesztésének jogát, hh az a gazdaság feltételeinek jobban megfelel. Ugyanez vonatkozik az állattartásra, különös tekintettel az apróállat tenyésztésre. A körzeti gyűlések módot nyújtanak a múltban többször előforduló hibás intézkedések megelőzésére is, hogy olyan növény termesz^ tésével bízták meg a szövetkezeteket, mely nem felelt meg a gazdaság éghajiati- és talajviszonyainak. A járásban az ötéves terv keretében 17 mezőgazdasági üzemet szakosítanak. Főbb növény lesz a kukorica, búza, árpa, cukorrépa, burgonya és különböző takarmánynövények. Ennek figyelembe vételével történik majd az építkezés és az egyes épületek átalakítása. Bár a szeszélyes időjárás az idén próbára teszi mezőgazdasági dolgom zöink idegeit, az ötéves terv irányszámainak kidolgozását bizalommal, körültekintéssel végzik, mert tudják, hogy a számok saját, s népünk életszínvonalának emelkedését tükrözik. Az előirányzott terv valóraváltásá^ ban államunk messzemenő segítségévei találkozunk, hiszen csupán beruházási célokra 11 milliárd koronát ad a mezőgazdaságnak. Hisszük, hogy a szövetkezetek és állami gazdaságok vezetői, szakemberei sokéves tapasz-* tálát birtokában tudásuk , legjavát nyújtják a negyedik ötéves terv kidolgozása alkalmából. —s— A szocialista mezőgazdaságért! A M E Z O G A Z D A S A G I DOLGOZOK HETILAPJA Bratislava, 1965. augusztus 7. Ara 80 fillér XV. évfolyam, 31. szám. Gazdag a termes lassan halad a begyűjtés lás bizonyára dús lesz, érdemes tehát előre vigyázni. A kaszások áránként 1,50 koronát és minden 100 korona után 7 kg gabonát kapnak. Olyan szépen kaszál a csoport, hogy a riporter Sok szövetkezeti elnökkel, agronómussal beszélgettem mostanában i végtelen gabonamezőkön a nyárról, t gabonatermesztésről. A legtöbbje félve örült. Örült azért, mert jó termést ad a gabona, árpából, búzából nem ritkaság a 30, sőt a 40 mázsa hektárhozam sem. Ha véleményüket összegezem, — papírra vethetjük, hogy jó közepes termésre számíthatunk. Ha ehhez még hozzávesszük a központi aratási bizottság jelentését, örömmel állapíthatjuk meg, hogy az árvízkár ellenére is több gabonánk lesz mint a múlt évben. Hacsak... Igen, hacsak közbe nem jön valami. Ezért örülnek.félve a szövetkezeti elnökök, az agronőmusok. Megtermett az abraknak a kenyérnek való, de csak akkor lehetünk nyugodtak, ha majd mind a csűrben lesz. Az elmúlt hét közepén kombájnok bugásától, kaszák pengésétről volt hangos a határ, de sajnos az időjárás közbeszólt és néhány napon át tétlenségre ítélte a földműveseket. Pedig ahol lehetett, igyekeztek mindenféle módon begyűjteni a termést. Paláston 103 hektárt aratnak kézzel A dombokkal tűzdelt palásti határba 8 csoportban arat 72 kaszás. Gál János. a szövetkezet agronómusa megmeglátogatja őket. Az egyik lejtős dűlőben Korcsok László vezetésével az építő csoport aratja a tavaszi árpát. Alig érünk oda, Teknős Mihály, az első kaszás máris dorgálja az agronómust: — Ej, ej, már megint üres késsel jött? Pedig jól esne egy kis szíverősítő. — Kaptok sört meg szódavizet — vág vissza az agronómus. — Mi kéne még? — Hát a hegy leve vagy valami kemény ital jobban esne ... — No majd arra is sor kerül. De hadd lássuk a munkát! ... A kaszások szép egyenes rendeket vágnak. Elégedett az agronómus. A lóhere kalászig ér. Azért is vágják kézzel, nem akarják, hogy a puha földben a traktorkerekek kárt tegyenek a növények gyökerében. A második kaszáié kedvet kap a munkához. Magam is sújtok néhányat a kaszával. Kedvezően értékelik, de az agronómus szakszerűen máris hozzászól: — Egyenes a rend, jó a rendláb', csak nagyon leengedte a kaszát. Ez pedig baj. Mert így a növények tőfejei lassabban sarjadnak. Úgy látszik jó szakemberek a palástiak. A határban 8 kévekötő aratógép dől-' gozik. Hegedűs László és Benkó Gyula épp „belefúlt" a kévekötő aratógépével a táblába. Ide bizony kézi kaszás kell, mert máskülönben sok lesz a szemveszteség. Az agronómus megígéri, hogy intézkedik. Gyakorlat teszi a mestert Paulovics Istvánt, az ipolysági szövetkezet agronómusát nem valami rózsás hangulatban találjuk. — Dolgozunk foggal-körömmel... ahogy lehet — panaszkodja. — Mindent géppel szeretük volna aratni, de közbejött az idő. Bizony elő kellett vennünk a kézi kaszát. Az első napokban azt hittük, alig néhányan tudnak kaszálni, de munka közben még a 16—17 éves legények is megtanultak. Gazdagon fizet a határunk. Az őszi árpa 33 mázsát adott, a búza pedig jó 30 mázsát hektáronként. Csak az idő fordulna már jobbra .. • Ömlik a búzaszem-rengeteg a pótkocsiba. Ipolyszakáiason 35 mázsás hektárhozam tavaszi árpából Ipolyszakáiason olyan jól, szervezetten kezdték az aratást, hogyha az eső közbe nem jön, pár nap múlva célba érnek. A kombájnok után négy prés azonnal bálázta a szalmát. Gombos György, a szövetkezet elnöke, ugyancsak örült a jó termésnek is. Hisz a tavaszi árpa 35 mázsát adott hektáronként. De mivel rosszra fordult az idő, 28 kaszás állt csatasorba és a napokban újabbak követik példájukat, ha szükség lesz rá. Gabonaszárítási gondok Ipolyvisken Az ipolyviski szövetkezet határában a kévekötő aratógépek már befejezték a munkát és most 'a négy kombájnná a szó. Kettőt Dobrá Niváról kaptak kisegítésképpen. Bállá Józsefet, a szövetkezet elnökét és Gálik Józsefet, a szövetkezet agronómusát a határban találjuk. Tanácsolnak, szerveznek ahol szükség van rá. Épp egy traktor érkezik. A traktoros nem tudja • üzembe helyezni a kaszálógépet. Már-már kimondják felette a szentenciát, hogy le kell szerelni a traktorról, de az agronómus közbeszól. — Csak lassabban a 'testtel... Add csak ide a kulcsot!, — 6ZÓ1 a traktorosnak. Alig tíz perces javítgatás után — máris üzemképes a gép. — Mi nem vagyunk hívéi a kézi kaszálásnak — mondja az agronómus. — Egyenes aratással gyűjtjük a búzát és az árpát is. Kevesebb a verejték, gyorsabb a munka. A szövetkezet elnöke általában elé-
