Szabad Földműves, 1965. július-december (16. évfolyam, 26-52. szám)
1965-07-24 / 29. szám
Hogyan tüzeljünk az árvízsújtotta házakban? A hosszú ideje tartó, rendkívül árvíz, a hősies emberi küzdelem és a hatalmas anyagi áldozatok ellenére sok családot fosztott meg otthonától. A levonuló ár nyomában sok gonddal jár. hogy a vízzel elárasztott családi házakban újbói meginduljon az élet. Az épületekben behatolt víztől a tűzhely és a kéménytest falazott tégla és vályog részei is erősen átnedvesedtek. A vízzel átitatott tűzhelybe még akkor sem lehet begyújtani, amikor a víz már eltűnt. Pedig, amikor a víz visszahúzódott és elkezdik a lakások helyreállítását, az élet fenntartásához szükséges főzés az első teendők közé tartozik. Az égéshez tűzhőmérsékletre van szükség, ami vizes tűzhelyben nem lehetséges, ha a tűz mégis égne. benne, az csak erőltetett kínlódás. A kémény vizes állapotban a forró (üstgáz hatására gőzt fejleszt. A gőz pedig nem engedi a füstöt a kéményen át eláramlani. Melyek azok a jelentéktelennek látszó, de feltétlenül szükséges tennivalók, amelyeket a tűzhelyek és a kémények újbóli használatába vétele előtt kell elvégezni? Ezekhez szeretnénk a bajbajutott, a nagy károsodás miatt amúgyis elkeseredett embereknek néhány jótanácsot adni. A főzési lehetőség biztosításához legelőször a tűzhelyet kell üzemképes állapotba tenni. A tűzhelynek, legyen az asztali vagy falazott, ki kell cserélni a belső tapasztását. A belső tűzpartokat lehetőleg ne agyaggal, hanem samott-téglából faragott idomokkal és vékony vízüveges, samottliszthabarccsal készítjük el. Az így elkészített tűztérben egynapos száradás után már be lehet gyújtani és tovább lehet használni. Vízüvegoldatot, samottlisztet a háztartási boltok árusítanak. Ha nincs samott-tégla, akkor szükségképpen jól kiégetett, üveges, erősen csengőhangú (klinkeres) téglával lehet helyettesíteni. A samottlisztet pedig egészen száraz, vízüveggel kevert porhanyított agyaggal. A tűzhely vagy kemence agyagba falazott részeit csak akkor kell kicserélni, ha a habarcs teljesen kiégett állapotban volt és úgy telítődött vízzel, s közben deformálódott, elmúlott', elrepedezett. Az agyaghabarcs, ha nincs kiégve, akkor megtartja eredeti tulajdonságát, és éppen olyan mint az új, ezért felesleges a kicserélése, csak szárítani kell. A kéménytest alján levő koromzsák-a.jtóban száraz homokkal kell felitatni az iszapos vizet, nedvességet. A kitisztított koromzsák aljában hosszú lángú tüzelővel — szalma, száraz rőzse, papír stb.-vel — tartósan tüzeljünk, hogy a kémény kiszáradjon. Csak kiszárított kéményt vegyünk használatba, mert ezzel sok kellemetlenséget kerülhetünk el. Ha az égéshez szükséges, fent említett feltételeket nem teremtjük meg, vagy egyáltalán, vagy csak nagy kínlódás árán lehet tüzelni az árvízsújtotta házakban. A. S. Hadatx, i/áazatt, aozcdaca-a legkedveltebb nyári ruhaanyagok. Sajnos, az idei nyáron senki sem használhatja ki élénk, virágos ruhaanyagait, fehér nyári kabátjait, — gyakran hallani: „ehhez a szeszélyes időjáráshoz nem tudom, mit vegyek fel?“ Valóban sem a túl kivágott, sem a harsogóan élénk ruhák „nem illenek" ehhez az őszies nyárhoz. Kartonból egyszínű vállrésszel kombinált ruhát mutatunk be: a divatjamúlt „kombinépántos" nyári ruhát lehet így átalakítani. A kerek nyakkivágást a mintás anyag szegélyezi, s ez kötődik elöl masnira. A négyzsebes, géptűzéssel díszített, apró golyógombokkal ellátott ingruha vászonból készíthető. Érdekessége, hogy a felső zsebeket a rövid ujjon helyeztük el. Szidarából készíthető a rövid ujjú bevágott zsebes géptűzéssel vagy piével díszített nyári kosztüm. MA MÁR MINDEN családban van rádió. A rádió mellett egyre több a televízió-vevőkészülék. A televízió kétségtelenül a technika egyik legcsodálatosabb vívmánya. Segítségével ma már a legkisebb faluba, tanyára is eljut a kultúra, és szórakozási lehetőséget nyújt azoknak is, akik a várostól távol laknak, s akik e nélkül évekig nem láthatnának egy-egy jó színházi közvetítést vagy nemzetközi labdarúgó-mérkőzést. A televíziókészülék nem állhat olyan helyen, ahol adás közben zavarná a lakásnak azt a részét, ahol valamilyen tevékenység folyik (tanulás, dolgoznak stb.). Minden lakásban akad erre a célra egy megfelelő sarok. Semmi esetre sem helyes a TV-készüléket a hálószobába tenni, mert a nézők közül esetleg többen is dohányoznak, és Televíziókészülék a lakásban így kellemetlenné tennék a háziak éjszakai nyugalmát. Különösen akkor ne tegyük a hálószobába, ha a gyerekeknek nincsen külön szobájuk, ahol aludhatnának. A TV-adás este 22—25 óráig is eltart, a gyermekeknek pedig (különösen a kisebbeknek) már 19— 20. órakor le kell feküdniük. Ezért legcélszerűbb a lakószobában elhelyezni. Rendszerint ez a legnagyobb helyiség a lakásban, ott találkoznak a családtagok és ott fogadják a látogatókat is. A televíziókészüléket úgy helyezzük' el, hogy a néző szemének optikai tengelye a képernyő középpontjával legfeljebb 50—40 fokos szöget zárjon be. A távolságot, amelyet a készülék Forgácsok O Sohasem lehet nevetséges, aki őszintén kimutatja az érzéseit. O A fontoskodók általában a fontos dolgokat nem veszik észre. O A bennünket ért öröm nem biztos, hogy mást is felvidít. O Vannak szülők, akik gyakran megfeledkeznek arról, hogy a gyerekek első példaképei a szülök. O Ugyan milyen ember az, akinek csak ismerősei vannak? O A sötétség nem mindig jelenti azt, hogy nem ég a villany. O Aki azt tartja, hogy a pénznek nincs szaga, lelkiismeretlen ember. O Sohase irigyeld azt az asszonyt, akit csak a szépségéért vettek feleségül. O A gyávák általában azt tartják magukról, hogy ők előrelátók. O Sok olyan bírálat van, amely felér egy dicsérettel. O Az alkalom is csak akkor szüli a tolvajt, ha az illetőnek hajlama van rá. előtt ülő nézőnek be kell tartania, a készülék és a képernyő átlója határozza meg. A néző szemének a képernyő közepétől számítva 6—8-szor olyan távolságban kell lennie, mint amekkora a készülék átlója (lásd a rajzon!) Nem he-’ lyes egy méternyi távolságban ülni a képernyőtől, mert akkor nem látjuk tisztán a képet. Nagy távolságra se üljünk a készüléktől, mert a képernyő elég kicsi, s a kép nagyobb távolságból nem lenne tiszta. Ajánlatos, hogy a képernyő mögött egy kis lámpa legyen, amelynek fénye ellensúlyozza a képernyő fényét, így nem erőltetjük meg annyira a szemünket. A TV-készüléket elhelyezhetjük a bútorüzletekben kapható televíziós asztalkán. Ennek az asztalnak a lapja forgatható, s így a kívánt irányba fordíthatjuk a képernyőt. De tehetjük polcra is. Az ülésre a legalkalmasabbak a fotelek, támlás székek, mivel ezeken ülhetünk a legkényelmesebben, s zavartalanul nézhetjük az adást. A televíziókészüléket használat után ne takarjuk le rögtön, csak amikor már kihűlt. Napközben viszont mindig takarjuk be, s óvjuk a képernyőt a túl erős napfénytől vagy a hosszú időn át tartó mesterséges világítástól. P. J. Az ördög szalonnája Csiga - \ csalogató\ Csigabiga gyere ki, 4 senki se bánt ideki, 4 csigabiga csússz a gyepre, f süt a nap is, jó a kedve, f bújj ki hát a csigaházból, gyepen semmi el nem gázol, *. házadat is hozhatod, J csigabiga jónapot: ,| Csigabiga nézd, a föld 4 csupa napfény, csupa zöld, f bújj ki hát a csigaházból, f ha megunod, visszamászol; f annyit minden csiga tudhat, \ csigaházak el nem futnak, \ sétálj hát egy jó nagyot. ^ csigabiga jónapot! F. f á Egy parasztgazda egy szekérderék kukorica árával tartozott a bírónak. Abban állapodtak meg, hogy Demeter napján, de legkésőbb vízkeresztkor megadja. Eljött a Demeter napja, fizetni kel-I lett volna, de a gazdának bizony nem volt egy árva vasa sem. Nem is volt a házánál semmi, amiből pénzt csinálhatott volna, csak egy szép hízó. ] Kiabál a bíró: I — Elhozod a pénzt, komám, legkésőbb szerdáig! j — A szemem világára mondom, I nincs pénzem! Semmim sincs a házban, csak ez a disznó. Még egy ideig hizlalom, és vízkeresztre eladom: addigra úgy meghízik, hogy két aranynyal többet kapok érte. Akkor majd megfizetem a tartozásomat. — Hogyisne! Nem várok égy napot sem! Többször nem jövök ide a pénzem után! Egy szó, mint száz: elvitte a bíró a disznót. Sírva-ríva, jajveszékelve nézett utána az asszony meg a sok gyerek. Megszólalt akkor a gazda: — Sose sírjatok! Elevenen vitte él a bíró, de ha minden jól megy, levágva hozom a disznónkat haza! Egy ideig várt a gazda szép csöndben. Amikor meghallotta, hogy a bíró levágta a disznót és füstre akasztotta a szalonnát, éjnek idején odalopózott, nesztelenül a padlásra osont, és leakasztotta az oldalszalonnát. Vállára vette, vitte volna haza, de megcsúszott vagy megbotlott egy gerendában, le is esett szalonnástul. Le ám, de hová? Éppen a kemencepadkára, ahol a bíró aludt. Felriadt a bíró. Ijedten kiált fel: — Ki jár a házamban, éjnek éjjelén? — Hallgass, tél — szól rá a parasztgazda. — Én vagyok az ördög, az a görbeszarvú. Disznóölés volt a pokolban, hoztam neked egy kis kóstolónak, hogy láthasd, milyen a mi szalonnánk. Még jobban megijedt a bíró, sűrűn hányta a keresztet a sötétben. — Nem kell nekem! Nem kell! Takarodj a házamból! — Hát ha nem kell, jó lesz az nékem is! De most kelj fel, és nyiss ajtót! Reszketve feltápászkodik a bíró, és ajtót nyit, a paraszt pedig, vállán az oldalszalonnával, csendesen hazaballag. Virradatkor észrevette ám a bíró, hogy meglopták. Azt azonban sohasem tudta meg, hogy ki az ördög lopta meg. Ili JMilM El ? ÁTLÖREJTVÉNY A szécsénkei pionírok ünnepe Nagy napra ébredtek június 29-én a Szécsénkei Alapfokú Kilencéves Iskola kisdiákjai. Örömüknek több oka is volt: ezen a napon kapták kézhez egészévi munkájuk eredményeképpen a bizonyítványt s megkezdődött a várva-várt szünidő. De ezen a napon léptek kultúrműsorukkal a közönség elé, melynek előadására njár hosszabb ideje készültek nagy szorgalommal. A szécsénkei pionírok öröme jogos volt. Túlnyomó többségük igen jó bizonyítványt hozott haza. A vakáció alatti tevékenységükről egyelőre még nem számolhatunk be, viszont a kultúrműsorukról csak jót mondhatunk. Az előadás három egymástól független mesejátékból állt. Ezek: a „Varázsital“, a „Hóbortos hercegnő“ és a „Pünkösdi királyné“ voltak. Valamennyi szereplőt bemutatnunk lehetetlen, említsük meg legalább a legjobbakat: Bárján Ili, Deák Teri és Peti, Bodzsár Kati és Gabi, Deák Laci stb., akik igen jól szerepeltek. A műsort betanító Török Ferenc tanító elvtárs és felesége fáradtsága nem veszett kárba, amit az egyes jelenetek után felcsattanó taps is bizonyított. Major Lajos Vízszintes sorok: 1. Ebben a városban volt a huszita mozgalom szellemi központja. 2. Neves. 3. Piktor. 4. Sétány. 5. Csípős gyökér. Ha helyesen írjátok be a vízszintes sorok megfejtését, akkor a vastagabb kockás átlóban egy magyarországi folyó nevét kapjuk. ^ * V A gyermekrovatunk „Törd a fejed“ alatt közölt számrejtvény helyes megfejtése: 2 + 4 + 7 + 9 = 22 3 + 5 + 6 + 8 = 22 Jutalmat kapnak: Cséplő Júlia, Kisújfalu, Túrós Ilona, Uzapanyit. („Bánatos Szöszi“ jeligére.) A levelében feltüntetett súly és magasság teljesen kiegyensúlyozott testi fejlődésre vall. Az orvosi tankönyvek leányoknál 16—17 éves korban általában 158 cm átlagmagasságról és 53 kg átlagsúlyról beszélnek, ami teljesen megfelel a leveléjsén közölt adatokkal. (Az említett átlagértékek középeurópai viszonylatban érvényesek és fajonként változhatnak.) Ha ennek ellenére derékban és hasban erősnek látszik, ez valószínűleg inkább az ernyedt hasizmok következménye és nem túlzott kövérség jele, amit rendszeres intenzív testgyakorlással helyre lehet hozni. Főleg a talajtornát, az úszást és szertornát ajánljuk. Olvassa el lapunk 24. számában „Szomorú“ jelige alatt megjelent tanácsunkat is, melyben levelezőnknek diétás étrendet ajánlottunk. Dr. S. J. („P. L." jeligére.) Lábikra-görcsök jelentkezhetnek nagy folyadékvesztéség után, így például: súlyos bélhurutok kapcsán fellépő hasmenés esetén, valamint vízhajtók rendszeres alkalmazása során. Ilyen jellegű görcsös fájdalmak a bordaközi hasizmokban is felléphet-’ nek. A só- és folyadékveszteség az, ami az izomfájdalmakért felelőssé tehető, bár az ok minden részletében a mai napig nem ismert. Kezelés szempontjából legtöbbször nincs szükség gyógyszerré. Az izmok masszírozása, meleg borogatása, vérbőséget okozó anyagokkal való be-’ dörzsölése a kellemetlen fájdalmak gyors megszűnéséhez vezet. Csak baj származhat abból, Hogy többféle orvosi előírást összekever, nem is beszélve az ismerősök javaslatairól. Ugyanazon gyógyszerekre' nem mindenki reagál egyformán. Ami másnál bevált, lehet, hogy Önné! rossz hatású, ezt csak a tapasztalat alapján lehet eldönteni. Biztosan számíthat arra, hogy pa-> naszai megszűnnék, vagy legalábbis lényegesen enyhülnék. Mit főzzünk? Vasárnap: Halleves, kirántott hal, tört burgonya uborkasalátával, diós és mákos kifli. Hétfő: Zöldségleves, rántott karfiol. Kedd: Rizskrém leves, karalábéfőzelék. Szerda: Zöldborsó leves, tarhonyás csirke uborkasalátával, rétes. Csütörtök: Lencseleves, cseresznyés- Péntek: Csontleves, darásmetélt. Szombat: Zöldbableves, gombapaprikás galuskával. RECEPTEK Milánói karfiol. Hozzávalók: 1 kg karfiol, 3 dl tejfel, 2 kockacukor, 5 dkg vaj, 3 db tojás, 10 dkg sajt, 3 dkg morzsa, 3 dkg zsír, só és törött bors. A karfiolt kissé sózott és cukrozott vízben megfőzzük és lecsurgatjuk. Tűzálló tálat vajjal kikenünk, a karfiolt ráhelyezzük és léöntjük a 3 tojás sárgájával elkevert 3 dl tejfellel, 3 dkg reszelt sajtot, kis sót és törött borsot szórunk rá. A zsírban megpirított morzsát a tetejére szórjuk, tíz percre meleg sütőbe tesszük, hogy a tejfel egyet forrjon. A sütőből kivéve a többi reszelt sajttal meghintjük és azonnal, forrón tálaljuk. Káposztás burgonyametélt. Hozzávalók: % kg liszt, % kg lehámozott főtt burgonya, 3 dkg zsír, Vi kg fejes káposztából készült párolt káposzta. A lisztet jól összegyúrjuk a héjában főtt, áttört burgonyával és sóval. Jól lisztezett deszkán kinyújtjuk közepes vastagságúra és metéltre vágjuk. Forró vízben kifőzzük. Ha a metéltek a víz felszínére jöttek, leszűrjük, zsírban megforgatjuk és összekeverjük a már előzőleg elkészített párolt káposztával. Zöldségpuding. Hozzávalók: 9 dkg vaj, 8 dkg liszt, 1,5 dl tejfel, 15 dkg gomba, 10 dkg zöldbab, 10 dkg zöldborsó. 10 dkg sárgarépa, 10 dkg karfiol, 6 tojás, kevés zsemlemorzsa, 5 dkg reszelt sajt, só. A zöldségféléket kevés sós vízben puhára főzzük, szitán lecsurgatjuk és kockára vágjuk. Közben 7 dkg vajból és 8 dkg lisztből világos rántást készítünk, feleresztjük 1,5 dl tejfellel, elkeverjük benne a 6 tojás sárgáját, az egészet' elvegyítjük az összevagdalt zöldséggel és végül a 6 tojás keményre vert habjával. ízlés szerint sózzuk és vajjal kikent, morzsával meghintett formában forró vízben egy óra hosszat főzzük. Tálra borítva, reszelt sajttal meghintve tálaljuk.
