Szabad Földműves, 1965. július-december (16. évfolyam, 26-52. szám)
1965-12-31 / 52. szám
Itthon történt... Jobb szervezés — jobb eredmények? Hazánkban a Szövetkezetek Központi Tanácsa irányítja a mintegy 245 ezer tagot számláló 2400 lakásépítő szövetkezet tevékenységét. A szövetkezetek eddig 112 000 lakásról gondoskodnak. A jövő évben a Szövetkezetek Központi Tanácsa műszaki szakértőinek csoportjai segédkeznek annak biztosításában, ami eddig nagyon megnehezíti a lakásépítő szövetkezetek funkcionáriusainak munkáját, kezdve a szükséges parcellák kijelölésétől, egészen az építkezések megkezdéséig. Mivel most már a földművesek számára Is egyre több szövetkezeti lakás épül, a jövőben a járási építőszövetkezetek hatásköre is módosul. Ezek a szövetkezetek gondoskodnak majd az adott járás különböző községeiben lévő szövetkezeti lakásokról és megkönnyítik a lakásépítő szövetkezetek kapcsolatait, egyrészt az építőipari üzemekkel, másrészt az illetékes nemzeti bizottságokkal is. A lakásépítő szövetkezetek a Csehszlovák Állami Bankkal létrejött megegyezés értelmében már a jövő évben önállóan vásárolhatnak különböző gépeket s egyéb berendezéseket. A Szövetkezetek Központi Tanácsa ezentúl figyelembe veszi azokat az elhangzott javaslatokat, hogy a lakásépítő szövetkezetek tagjai pénzbeli hozzájárulásuk alapján igényelhessék a lakásoknak a tervezettnél, illetve a szabványozottnál jobb, tökéletesebb felszerelését. Az eddigi tapasztalatok arra utalnak, hogy a jövőben előnyösebb lesz az eddigieknél nagyobb lakásépítő szövetkezetek létesítése. így ugyanis könnyebb lesz irányításuk, jobb lesz gazdálkodásuk a tagoktól szigorúbban lehet megkövetelni az alapszabályok betartását. Közlemény a kormány elnökségének üléséről Kormányunk a múlt héten tartott ülésén foglalkozott az építési beruházások és az építészet fejlesztésének problematikájával, továbbá a gazdaság, valamint a külkereskedelem szakaszaira vonatkozó további javaslatokkal. A kShnány jóváhagyta a Gazdasági és Tudományos Műszaki Együttműködés Állami Bizottsága, valamint az Irányítás és Szervezés Állami Bizottsága tagjainak kinevezését, a bizottságok elnökei által előterjesztett javaslat alapján. A Gazdasági és Tudományos Műszaki Együttműködés Állami Bizottságának elnökévé Otakar Simúnek mérnököt, miniszterelnökheiyettest nevezték ki, alelnökké Karel Polácek és Frantisek Hamouz minisztereket. A bizottságnak több vezető politikai, gazdasági és tudományos kérdésekkel foglalkozó tagja van. Az Irányítás és Szervezés Állami Bizottsága elnökévé J. Toman mérnököt, a tudományok kandidátusát nevezték ki. Vidám karácsony volt Kedves ajándék Sztyepan Vasziljevics Cservenyenko, a Szovjetunió csehszlovákiai nagykövete december 24-én meglátogatta Antonín Novotny elvtársat, a CSKP KB első titkárát, köztársaságunk elnökét, aki az SZKP KB és a szovjet kormány megbízásából megajándékozta köztársaságunk elnökét az „Örök időkre“ című dokumentumfilmmel, amelyet a Novotny elvtárs vezette párt- és állami küldöttségünknek a Szovjetunióban ez év szeptemberében tett látogatásáról forgattak. Novotny elvtárs szívélyes szavakkal megköszönte az ajándékot, és megkérte a nagykövetet, közölje az SZKP Központi Bizottságával a szovjet kormánnyal, s a Szovjetunió népével jókívánságait az Újév alkalmából. Hazai hírek # Egy statisztikai jelentés szerint Szlovákiában a felszabadulás óta megnégyszereződött a szakközépiskolák száma és megtízszereződött a tanulók száma, összesen 47 szakközépiskola működik, amelyeket 24 ezer tanuló látogat. 9 Vasúti szerencsétlenség. December 25-én hajnali három órakor vasúti szerencsétlenség történt Trebísov közelében, ahol a vasúti töltés egy része beomlott, minek következtében a pályatest megrongálódott. Egy arra haladó tehervonat három vagonja kislklott, s egy szembenlevő tehervonatba ütközött. A szerelvény vonatvezetője megsérült. 9 Növekedett az idegenforgalom. A ŐEDOK utazási iroda által kiadott statisztikai jelentés megállapítja, hogy az 1965-ös évben több mint 600 ezer turista érkezett hazánkba. A turistaforgalom tervét az utazási iroda 112,1 százalékra teljesítette és jövedelme 267 millió koronával növekedett a múlt évihez viszonyítva. 9 Egymillió hektoliter sört főztek. Ezidén egymillió hektoliter világos, 12-es „Prazdroj“ sört főztek a plzeni sörgyárban. A plzeni sörfőzőknek hasonló kimagasló sikert csupán kétszer — elsőizben 1913-ban — sikerült elérni. • Bányászok sikere. A kelet-szlovákiai bányaüzemek közül a Nizná Slaná-í Vasércbányában december 23- án teljesítették idei tervfeladataikat és ez év végéig a tervfeladatok túlteljesítése alapján mintegy egymillió koronát írhatnak jóvá. 9 KitUntetéseá a jubilánsoknak. Köztársaságunk elnöke Rudolf VetiS- kának, a CSKP Központi Bizottsága tagjának 70. születésnapja alkalmából a Klement Gottwald Érdemrendet, Csémy Károly dunaszerdahelyi és Stefan Ico slosnicei lakosoknak 70., illetve 75. születésnapjuk alkalmából és Szabó Lőrinc alsószelí lakosnak 60. születésnapja alkalmából, valamint Ján Kantornak, a kezmaroki építővállalat műszaki dolgozójának ugyancsak 60. születésnapja alkalmából az „Építésben szerzett érdemekért“ kitüntetést adományozta. 2 SZABAD FÖLDMŰVES 1965. december 31. A köztársaság legnagyobb faluja, Gúta talán a legtöbbet szenvedett az idei árvízkatasztrófától. A rombadőlt házak százainak lakói a szélrózsa minden irányába menekültek. Egy pillanatra a végpusztulás rémképe villant meg szemük előtt. De csak egy pillanatra ... Azóta minden az újjászületés, az otthonok' helyreállítása érdekében történik. Oj utcasorok, korszerű családi házak hirdetik az emberi akarat győzelmét. Ismerősök, rokonok, jó barátok és távoli segítkezök egyaránt azon fáradoznak, hogy minél előbb behegedjenek a sebek. S ha lassan is, de egyre több heged be ... Karácsony volt, a béke a szeretet meghitt ünnepe. A pihenés, és szórakozás időszaka. Ilyenkor a legtöbb helyen elcsitul a zaj, ünneplőbe öltöznek az emberek. így volt ez Gután is, s még sem egészen így. Az építkezők, fuvarozók, rakodók zaját nem a csend váltotta fel, hanem a vidáman hancurozó gyerekek örömteli újjongása. Közülük sokan az árvíz előtti menekülés óta először látták régi vagy új otthonukat. Az utcák végre benépesedtek azokkal, akik eddig úgy hiányoztak: a gyerekekkel... Több családnak csak épp a karácsonyi ünnepek előtt sikerült ideiglenes otthont biztosítani. így történt Zs. Pólókkal is, ahol a Prágában dolgozó apa, a Magas Tátrában tanuló Palika és az ugyanott dolgozó anyuka, valamint az Érsekújváron diákoskodó Margitka a középiskola egyik helyiségében találkoztak. Ott gyúltak ki a fények a karácsonyfán... A vendéglátó ipar is kitett magáért. Mind a két napon jól sikerült mulatság feledtette a sok bút és bánatot, jelezte az örömet és jövőbe mutató biztonságot. Egy pülanatra megállt tehát a munka, de azután még nagyobb lendületet vett, mert nagyon sok még a tennivaló! (tg) A CSKP XIII. kongresszusa előkészítésének téziseiből Előrehaladásunk és jövőok iránytűje Amint azt már közöltük, Csehszlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága megtárgyalta és közzétette a párt XIIL kongresszusa előkészítésének téziseit, amelyeket országos vitára bocsátottunk. Az alábbiakban vázlatosan ismertetjük a tézisek főbb tételeit. Csehszlovákia Kommunista Pártja a dolgozókkal karöltve, a munka és eredményeinek, az elmúlt időszak tapasztalatainak bíráló elemzése alapján készül XIII. kongresszusára. A kongresszus feladata lesz a soronlevő időszakra feldolgozni és konkretizálni a szocialista társadalom további sokoldalú fejlesztésének, a párt XII. kongresszusa által meghatározott, hosszú időre szóló irányvonalát. A párt XII. kongresszusa megnyitotta a további új szakaszt — a szocialista társadalom építésének és sokoldalú fejlesztésének szakaszát. Ez a szakasz olyan feladatokat ölel fel, amelyek számos vonatkozásban minőségileg újak. Fokozatos teljesítésüknek és sikeres valóraváltásuknak záloga az az állandóan mélyülő folyamat, amelynek során a párt megszilárdítja és kiterjeszti tevékenységének tudományos alapjait, mélyebben elemzi a hazai és a világfejlődést, a helytelen nézetekkel, a szubjektív és objektív akadályokkal szembeni harcával és a szocialista országépítés kérdéseinek értelmezésében is új, megfelelőbb szempontok szerint jár el. A jelenlegi időszakban elsősorban arra törekszünk, hogy a stabilizált szocialista társadalomnak, a szocialista országok közössége világméretben gyakorolt hatásának körülményei között tevékenységünk előterébe állítsuk a népgazdaság intenzifikálásának feladatát. Ez döntő fontosságú a társadalomfejlődés szempontjából, s ezért igazodnunk kell a szigorú gazdaságosság és célszerűség követelményeihez. Lehetőségünk nyílik a szocializmus törvényeinek és alapelveinek tökéletesebb alkalmazására és kiaknázására, mivel eddig még távol-RICHARD D V O ft Á K pénzügyminiszter beszédéből a Nemzetgyűlésben Új, nagyszerű feladatok állnak előttünk Előző számunkban már közöltük, hogy Nemzetgyűlésünk december 18-án jóváhagyta az 1966. évi állami költségvetési terv javaslatát. Az alábbiakban kivonatosan közöljük Richard Dv of ák pénzügyminiszter beszédét, amelyet a Nemzetgyűlésben mondott az állami költségvetés egyes tételeiről. A jövő évi állami költségvetés az 1965. gazdasági évben elért eredményekre támaszkodik és a népgazdaság 1966. évi fejlesztési tervének célkitűzéseiből indul ki. Az állami költségvetésben a bevételek és a kiadások 152 milliárd 905 millió koronát tesznek ki. A múlt évhez viszonyítva tehát az állami költségvetés terjedelme mintegy öt százalékkal növekszik. Az állami költségvetés keretében a nemzeti bizottságok szükségletei 35 milliárd 792 millió korona összeggel vannak biztosítva. A jövő évi állami gazdálkodás elsősorban megkívánja, hogy maximális nemzeti jövedelmet, minél nagyobb forrásokat alakítsunk ki. A költségvetés struktúrája Az állami költségvetésnek az új irányítási rendszerben, mint társadalmunk tervszerű fejlesztése egyik aktív eszközének, hozzá kell járulnia a szocialista vállalkozás hatékony fejlődéséhez és biztosítania kell az állam pénzügyi és valuta-egyensúlyát. A gazdasági szervezeteknek az 1986. évi állami költségvetéséhez való kapcsolatát az átalakulások és dotációk rendszere adja meg. A vállalatok és a nemzeti bizottságok a szükségletek egyre növekvő részét saját forrásaikból fogják fedezni, a központi költségvetés hányada a vállalatok újratermelési folyamatában és a nemzeti bizottságok gazdálkodásával fokozatosan csökken. Az 1966. évi beruházások pénzellátását az 1965 évi 32,8 százalékkal szemben 41,7 százalékban vállalati forrásokból fedezik. A nemzeti bizottságok szükségleteiket saját forrásaikból 46,8 százalékban fedezik az eddigi 40,4 százalék helyett. Ezáltal az állami költségvetésben megkezdjük annak a gondolatnak megvalósítását, hogy az államnak a legfontosabb alapvető szükségleteket kell fedeznie, és a szükségletek eddiginél szélesebb körének fedezése attól függ majd, hogy a vállalatok és a nemzeti bizottságok mennyit termelnek, illetve milyen jövedelmet érnek el a szükségletek fedezésére, valamint attól, milyen mértékben vesz részt a munkában a lakosság. Ezzel akarjuk gyakorlatilag kifejezni azt a követelményt, hogy reálisabban kell megítélni lehetőségeinket, s növelni kell minden egyes vállalat és nemzeti bizottság jogkörét és felelősségét gazdálkodásának szakaszán, s ugyanakkor növelni kell érdekünket is abban, hogy maximális forrásokat teremtsenek és célszerűen adják ki eszközeiket. A vállalatok gazdálkodásáról A párt és állami szervek számos határozata szüntelenül hangsúlyozza, hogy sok rejtett tartalék van népgazdaságunkban. Az 1966. évi állami költségvetés teljesítése a termelés hatékonyságának növelése és a gazdaságosság javítása érdekében számos intézkedést kell megvalósítani. Iparunkban a jövő év folyamán a termelés növelését 77 százalékban a munkatermelékenység növeléséből kell fedezni, de az iparban foglalkoztatottak számát is 28 ezer fővel emeljük. Emellett el kellene érnünk azt, hogy a munkatermelékenység gyorsabban növekedjék, mint a termelés. Ezáltal felszabadulnának a dolgozók más ágazatok számára, amelyek állandóan munkaerőhiányban szenvednek. Ilyenek elsősorban a mezőgazdaság, a szolgáltatások és a karbantartás, stb. Iparunkban a foglalkoztatottság világviszonylatban egyike a legnagyobbaknak. Ezt egyrészt a lassú műszaki fejlődés okozza, amit a most következő ötéves tervben meg akarunk gyorsítani, részben pedig az ipari munkaerők nem hatékony struktúrája más iparilag fejlett államokhoz viszonyítva. Jelenleg nálunk száz ipari munkásra csaknem 37 más dolgozó jut. Sőt, egyes iparágakban 100 munkásra több mint 50 más dolgozó esik. Ezért jobb munkaszervezéssel, de gazdasági eszközök segítségével is meg kell teremteni annak a feltételeit, hogy egyre növekedjék a produktív dolgozók, vagyis elsősorban a munkások és technikusok hányada és csökkenjen a termelési költségeket növelő, de az új értékek létrehozásához csak kis mértékben hozzájáruló dolgozók száma. Ezt hivatottak elősegíteni az anyagi érdekeltség új formái is. A munkaerők nem hatékony kihasználásával kapcsolatban kell megítélni a bérek további fejlődésének kérdését is. Az új árrendszer elveinek teljes mérvű alkalmazását, amely szerint a bérek a termelés eredményeitől függenek, közvetlen összefüggésbe kell állítani azzal, hogyan sikerül gazdaságosabban felhasználni a munkaerőket. Erre fognak szolgálni nem utolsósorban a kollektív szerződések, mint nem adminisztratív eszközök, amelyek segítségével a vállalat vezetősége és a szakszervezet serkenti a kezdeményezést és befolyásolja a béreket. A kormány a vállalatok feladatává tette azt is, hogy az 1966. év folyamán a kifizetett bérek 1—1,5 százalékának nagyságában tartalékalapokat létesítsenek. A tartalékalap létesítése feltétele annak, hogy jutalmat kapjanak egészévi gazdasági eredményeikért. A beruházások, a mezőgazdaság és a nemzeti bizottságok Az állóalapok hasznosítása és a beruházások hatékonysága terén nagyok a tartalékaink. Az állami költségvetés 1966-ban 25 milliárd 808 millió koronát irányoz elő beruházásokra. A mezőgazdaságra háruló feladatok teljesítésének biztosítása fokozottabb szervező és irányító tevékenységet követel meg. Feltételezéseink szerint mezőgazdaságunknak mintegy 8 százalékkal kell növelnie teljes termelését, de .különösen a növénytermesztés növelésének kell gyorsabb üteműnek lennie. A Földművelésügyi Minisztérium költségvetési javaslata megalapozza a kitűzött feladatok teljesítésének kedvező feltételeit. Az e célra előirányzott kiadások az 1965-ben tervezettekhez viszonyítva, 450 millió koronával lesznek nagyobbak. A nemzeti bizottságok s az általuk irányított szervezetek tervezett szükségleteinek terjedelme 3,5 százalékkal lesz nagyobb, mint az előző évben volt. A nemzeti bizottságok e szükségleteiknek mintegy 50 százalékát saját forrásaikból fedezik és csupán a különbözetet meríthetik az állami költségvetés eszközeiből. Az állami költségvetésben előirányzott eszközöket a múlt évihez viszonyítva, két milliárd 407 millió koronával csökkentik. A nemzeti bizottságoknak ezentúl saját bevételeiből kell fedezniük a központi költségvetés eszközeivel nem biztosított, egyéb feladatok teljesítésével összefüggő, valamint más jellegű kiadásokat. A nemzeti bizottságoktól elsősorban elvárjuk, hogy megjavítják gazdasági szervezeteik, illetve a kisebb termelő vállalatok s a lakosságnak szolgáltatásokat nyújtó létesítmények gazdasági eredményeit. E téren még nagyon sok a kiaknázatlan lehetőség az említett szolgáltatások kiterjesztésére, éspedig hogy egyes dolgozók másodról sem merítettük ki ezen a téren a lehetőségeinket, s e törvények aktív tartalmát. A társadalmi fejlődés irányának helyes megszabása mellett, további előrehaladásunk fő feltétele az emberek aktivitása, hazánk gazdáinak alkotó állásfoglalása. Gazdasági rendszerünknek és az egész felépítménynek ezzel összhangban kell állnia. A pártnak, az állami és a gazdasági szerveknek és a társadalmi szerveknek arra kell törekedniük, hogy minden dolgozó és munkaközösség kezdetné-* nyezően dolgozzon abban a tudatban, hogy a társadalom érdeke egyezik saját érdekével. A párt XIII. kongresszusa előkészítésének tézisei az alábbi fő kérdéseket tárgyalják: a) a népgazdaság további fejlesztése, ,b) a szocialista társadalom és állam fejlődése, c) ideológiai kérdések, d) a párt szerepe és feladata, e) a nemzetközi kapcsolatokkal öszszefüggő feladatok. A Központi Bizottság a XIII. kongresszus előkészítésének téziseit a párt s hazánk minden dolgozója elé terjeszti, hogy ezekhez a következtetésekhez és javaslatokhoz állást foglaljanak. Meggyőződésünk, hogy a pártszervezetek és szervek, a társadalmi szervezetek, minden kommunista és dolgozó gazdag tapasztalataival és legjobb tudásával, nagyfokú munka- és állampolgári aktivitásával járul hozzá ahhoz, hogy gazdasági és társadalmi életünk minden szakaszán érvényesülhessen a párt politikája. (A tézisek egyes pontjainak részletes ismertetésére még visszatérünk.) állásban lépnek szolgálati viszonyba, további lehetőség a részesedéses bérek alkalmazása, vagypedig egyének vállalkozása saját számlára. A nemzeti bizottságok ezentúl az elpző években megtakarított pénzt is felhasználhatják kiadásaik fedezésére, és szükség esetén kölcsönt is felvehetnek az Állami Takarékpénztártól. Az életszínvonal emelkedése és a gazdaságosság Szocialista társadalmunk minden tevékenységének legfőbb célja, hogy rendszeresen emelkedjen hazánk lakosságának életszínvonala. Igaz ugyan hogy, ezt az elvet csak olyan terjedelemben juttathatjuk érvényre, amilyen terjedelemben gyarapszanak társadalmunk forrásai, nő a termelés, a társadalmi termék és a nemzeti jövedelem. A lákosság jövedelmének növelésével egyidejűleg el kell érnünk, hogy ennek megfelelően egyre több áru jusson a belpiacra, s mind nagyobb legyen a lakosság által fizetett szolgáltatások terjedelme. Itt kell idéznünk a XII. pártkongresszus irányelveit, amelyek szerint a dolgozók vegyenek mind nagyobb számmal részt a lakásprobléma megoldásában. Teljes nyíltsággal megkell mondanunk, hogy az állam mostani terjedelmében nem fedezheti teljesen a lakásépítésre fordított költségeket, amelyeknek összege 1966-ban mintegy 6 milliárd korona lesz. Az állami költségvetés eszközeiből e célra 4 milliárd koronát fordítunk. Az utóbbi időben egyre gyakrabban hangsúlyozottabban beszélnek arról a követelményről, hogy hazánkban reálisabban kell az életet megalapozni. Ezt a követelményt idén az' is alátámasztja, hogy az árvíz és a rossz termés következtében nagy veszteségeket kellett elszenvednünk. Tapasztalataink azt bizonyítják, hogy gazdasági életünk minden szakaszán nagyon sok a lehetőség a társadalmi források gyarapítására és jelentős megtakarításokra is. Sokhelyütt rossz gazdálkodásnak és fecsérelésnek vagyunk tanúi. Még mindig tartják magukat a múltban elterjedt helytelen nézetek, hogy a pénz a szocializmusban amolyan elszámolási értékegység és az értékviszonyok már elavultak. Az ilyen nézetek nagyon helytelenek. Az 1966. évi állami költségvetésbe foglalt feladatok teljesítésének biztosítása megköveteli, hogy gazdasági életünk minden szakaszán lényegesen növeljük a hatékonyságot és egyre nagyobb gazdaságosságra törekedjünk. Mindez egyrészt az egész társadalom, másrészt minden egyén lehetőségeinek reális elbírálása szempontjából is rendkívül nagyjelentőségű.
