Szabad Földműves, 1965. július-december (16. évfolyam, 26-52. szám)
1965-12-25 / 51. szám
Elfogadták az 1966. évi népgazdaságfejlesztési állami terv és költségvetés javaslatát Szlovákia - népgazdaságfejlesztésünk fontos láncszeme Amint már előző számunkban közöltük, Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának december 13-i ülésén részletesen megtárgyaltóik Szlovákia 1966. évi népgazdaságfejlesztési tervének javaslatát. Az alábbiakban kivonatosan közöljük Vincent Krahulec miniszter, a Szlovák Tervbizottság elnökének az ülésen elhangzott beszédét. 1965. december 25. A Központi Bizottság plénumának tanácskozása betetőzi azt a sokrétű munkát, amelyet Szlovákia jövő évi gazdaságfejlesztési tervének előkészítésével kapcsolatban párt- és gazdasági szerveink végeztek. Az előterjesztett javaslat közgazdaságunk szilárdítása és a CSKP XII. kongresszusán kitűzött távlati feladatok teljesítése reális lehetőségei elbírálásának eredménye. A legutóbbi években létrejött alapvető fontosságú közgazdasági kapcsolataink kedvezőbb fejlődésének és az országos viszonylatban ez idén várható eredményeknek elemzéséből arra következtethetünk, hogy eddigi sikereink, valamint a pozitív irányzatok jellege nem általános, és nem jelenti az extenzlv fejlődés tartós áthidalását. A különösen iparunkban elért kedvező eredményeket az idei rossz termés, az árvíz és további, különösen külkereskedelmünkben megnyilvánuló kedvezőtlen tényező — nagy mértékben csökkentették. Mindez szükségessé teszi a termelés hatékony fejlesztésében rejlő tartalékok mozgósítását, a vállalatok rendelkezésére álló források és szükségletek közti szorosabb összefüggés elérését. Szlovákia 1966. évi népgazdaságfejlesztési terve javaslatának fő irányelvei az 1966—1970 évekre kitűzött irányelveken alapszanak. Az irányelvek jóváhagyását megelőzően párt és gazdasági szerveink megvitatták Szlovákia gazdasága továbbfejlesztésének sarkalatos problémáit. Az „egymilliárd korona" mozgalom sikere Párt- és gazdasági szerveink az idei terv teljesítésének is fokozott figyelmet szentelnek. Kedvező visszhangot keltett különösen az SZLKP Központi Bizottságának az a felhívása, hogy iparunk egymilliárd koronával teljesítse túl az idei feladatait. Az eddig elért fejlődés alapján feltételezhetjük, hogy a szlovákiai ipar ez idén átlag három százalékkal túlteljesítheti termelési feladatait, ami 1,3 milliárd korona értékű többlettermelést jelent. Az idei nagyon gyenge termés és a Duna áradása rendkívül érezhetően befolyásolta a gazdaságunk fejlesztése terén elért eredményeket. A kedvezőtlen éghajlati viszonyok következtében Szlovákiában a tervezettnél átlag 21—22 százalékkal alacsonyabb a növénytermesztésben a hozam. Ami a Duna áradása következményeinek felszámolását illeti, most főleg a felújítási munkálatokra összpontosítjuk figyelmünket. Az ezzel összefüggő beruházás még ez évre előirányzott értéke mintegy 475 millió korona. Tovább fejlődik Szlovákia ipara Szlovákia 1966-os gazdaságfejlesztési tervét összefoglalóan a következőképpen jellemezhetjük: a) Az előző években elért fejlődéshez viszonyítva jobban biztosítjuk az anyagi termelés fejlesztése ütemének meggyorsulását. Az ipari termelés tíz százalékkal lesz nagyobb, mezőgazdaságunk pedig ugyancsak tíz százalékkal nagyobb árutermeléssel gyarapítja az állami alapokat. Szlovákiában az országosnál sokkal gyorsabb a gazdaságfejlesztés üteme. Ez a csehszlovák közgazdaság fejlesztését is jelentősen befolyásolja. Az ország teljes ipari termeléséhez Szlovákia 21,6 százalékkal járul hozzá, és az összeberuházások 31,5 százaléka jut Szlovákiára. b) Az 1959—1962. években megkezdett, nagyszabású beruházások kedvezően befolyásolják a termelési folyamatot. c) Létrejönnek a gazdaság fokozatos átszervezésének feltételei, ami a feldolgozó ipari ágazatok különösen pedig a közszükségleti és élelmiszeripar számára lesz előnyös. d) Kedvezőbbek lesznek az iskola- és egészségügyi, a kereskedelem és a közúti közlekedés anyagi feltételei is. e) Már jelenleg is széleskörűen érvényesülnek a fejlesztés hatékonyságát növelő elemek. E téren nagy jelentőséget tulajdonítunk a fémlemezgyártás, a műanyaggyártás és feldolgozással kapcsolatos termelés gyorsabb ütemű fejlesztésének. Hatékonyabb beruházást kell folytatnunk A jövő évi beruházások kulcsfontosságúak lesznek Szlovákia gazdaságfejlesztése szempontjából. A feldolgozóipar számára előirányzott új építkezések eddiginél nagyobb terjedelme néhány újabb probléma megoldását teszi szükségessé. További fontos feltétel a termelési-műszaki alap kiegészítése, valamint az is, hogy a megfelelő ellátottság alapján biztosítva legyen az említett üzemek fejlődése. Az 1966. évi építkezések más — elsősorban az iskola- és egészségügy, de fokozott mértékben a közlekedés szakaszán is — nagyban hozzájárulnak a nem termelő létesítmények korszerűsítéséhez. Az állam 670 millió koronát fordít iskolák, 250 millió koronát egészségügyi létesítmények építésére. A tervjavaslat értelmében 666 millió korona jut a dél-szlovákiai árvízsújtotta területen szükséges újjáépítés céljaira. Ez pedig lehetővé teszi, hogy a kidolgozott ütemtervvel összhangban már a jövő évben be lehessen fejezni csaknem minden lakás építését, illetve tatarozását, rendbe lehessen hozni, illetőleg újra fel lehessen építeni a közlekedési vonalakat, a védőgátak, valamint a vízgazdálkodási létesítmények túlnyomó részét. 1967-ben tovább folytatjuk a védőgátak szilárdítását, éspedig úgy, hogy azok sokkal jobb állapotban legyenek, mint az árvíz előtt voltak. Mezőgazdaságunk elsőrendű feladata a takarmánykérdés megoldása A jövő évben mezőgazdaságunk elsősorban a takarmányalappal összefüggő problémáinak megoldására szentelünk figyelmet. Az idei kedvezőtlen időjárási feltételek nagyon megzavarták a növénytermesztés tervezett fejlesztését. Az 1965—66-os gazdasági évre előirányzott takarmánymennyiség nem áll rendelkezésre, mert nemcsak szemestermékekből termeltünk kevesebbet, hanem már évtizedek óta nem volt oly katasztrófálisan gyenge a burgonyatermelés, mint ezidén. Szlovákiában csupán mintegy 50 mázsa volt a burgonya átlagos hektárhozama. Különösen a kelet- és középszlovákiai kerület járásaiban volt rossz a termés.' A termeléskiesés nemcsak a lakosság téli ellátását zavarja meg, hanem nagyon kedvezőtlenül befolyásolja az állatállománynak szükséges takarmányforrásokat is. Az idei esős év ugyan hozzájárult Ülésezett a CSKP Központi Bizottsága Közzétették a XIII. kongresszus téziseit Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága Prágában 1965. december 16-án és 17-én tartott ülésén Jirí Hendrych elvtárs tájékoztató beszámolója alapján megvitatta a CSKP XIII. kongresszusának téziseire tett javaslatokat. A jelenlevők részletes és mélyreható vita után határozatot hoztak, amelyben jóváhagyták a XIII. pártkongresszus előkészítésére vonatkozó téziseket. A határozat értelmében a CSKP Központi Bizottságának elnöksége a vitában elhangzott javaslatok figyelembevételével gondoskodik a tézisek végérvényes megszövegezéséről és közzétételéről a legközelebbi plénumülésen. A tézisek adják majd annak az országos politikai kampánynak az alapját, amelynek folyamán pártunk tagjai és hazánk minden dolgozója állást foglal azokhoz a politikai, közgazdasági, ideológiai s nemzetközi politikai kérdésekhez, amelyek pártunkat jelenleg foglalkoztatják, és javaslatokat tehetnek az említett alapvető fontosságú kérdések megoldása érdekében. A Központi Bizottság elvárja, — hangoztatja a közlemény —, hogy pártunkban s a lakosság legszélesebb rétegeiben az említett tézisek megvitatása folyamán méltassák a XII. pártkongresszus óta megtett utunkat. A széleskörű, gyümölcsöző vita adjon újabb lendületet a dolgozók kezdeményezésének, amely minden, a társadalmunk felvirágoztatásával kapcsolatos, jelenleg sürgős megoldást váró kérdés, gyakorlati megoldásával hozzájárul a XIII. pártkongresszus tanácskozásának s határozataira tett előkészületeknek elmélyítéséhez. a szarvasmarha-állomány számára szükséges elegendő mennyiségű szálastakarmány biztosításához, viszont a mezőgazdasági üzemekben a sertések és a baromfi etetéséhez szükséges takarmányt sajáté forrásainkból csupán 63 százalékban biztosíthatjuk«, A mezőgazdasági üzemek elsőrendű feladata lesz tehát, hogy ügyeljenek feletetésére. További lehetőség a takarmánykeverékek termelésének növelése; számításunk szerint átlag 15 százalékkal több effajta takarmányunk lesz, és ez Szlovákiában már 1966-ban fedezi a szükséges szálastakarmány mennyiségének mintegy 50 százalékát. A növénytermesztés fejlesztésének fontos tényezője az is, hogy fokozatosan egyre több műtrágya álljon rendelkezésre. 1970-ig hektáronként 200 kg. E feladat teljesítése már eddig is eredményes. A mezőgazdasági földek termővé tételét célzó talajjavításra a jövő évben 360 millió koronát fordítunk, vagyis mintegy 30 millió koronával többet, mint az idén fordítottunk. Az ipar és kereskedelem kapcsolatának javítása A tervjavaslat a lakosság aránylag nagyob fogyasztását is számításba veszi. Kiskereskedelmünknek 5,3 százalékkal nagyobb forgalmat kell elérnie, mint 1965-ben, amit elsősorban több közszükségleti ipari árucikk eladásával kell biztosítania. Nagyon fontos feladat, belső piacunk további szilárdítása, s az áruválaszték bővítése. Termelővállalatainknak az ez idén szállított árumennyiségéhez viszonyítva öt százalékkal több árut kell a belső piacra adniuk. A jövő évben mintegy tíz százalékkal több közszükségleti árucikket hozunk be, mint 1965-ben, Magától értetődő azonban, hogy á termelőüzemek s á kereskedelem együttműködésének ezentúl következetesebbnek s színvonalasabbnak kell lennie. Hangsúlyozom azonban, hogy a terv ez említett intézkedések ellenére is kellőképpen megalapozza az anyagi érdekeltség új elveinek érvényesülését. A jövő évi terv javaslata nagyon fontos feladatokat irányoz elő, melyeknek teljesítése részben attól is függ, hogyan tudják párt és gazdasági szerveink felkarolni a dolgozók kezdeményezését és támogatni a szocialista vállalkozó szellemet. Látnunk kell tehát, hogy a jövő évi tervbe foglalt feladataink teljesítése elválaszthatatlan az új irányítási rendszer elveinek érvényesítésétől. Pártunk üzemi szerveinek s szervezeteinek rendkívül fontos feladata az lesz, hogy politikai munkájukkal megalapozzák az irányítás új elvei, s módszerei érvényre juttatásának kedvező feltételeit. A kormány tagjai és a központi szervek képviselői jelenlétében Nem- i zetgyűlésünk múlt hét szombatján vitatta meg az 1966. évi népgazda-i ságfejlesztési és költségvetési javaslatot, amelyhez számos képviselő, f köztük Richard D v o f á k pénzügyminiszter fűzött kiegészítő magyav rázatot. Az előadói beszédet Oldfich C e r n í k mérnök, miniszterelnök i helyettes, az Állami Tervbizottság elnöke tartotta. Bevezetőül megállapította, hogy a tervjavaslat előkészítésénél nemcsak a népgazdaság jelenlegi helyzetéből indultunk ki, hanem a gazdaságban megnyilvánuló hosszú tartamra szóló irányzatokból is. A javaslat kidolgozásához jelentős mértékben hozzájárult az, hogy az utóbbi napokban feldolgoztuk a folyamatos gazdasági fejlődés és a jelenlegi helyzet részletes elemzését. Az idei év eredményeit az ipari termelés aránylag gyors növekedése, az állattenyésztési termelés fokozódása és az idei rossz termés következtében a növényi termelés csökkenése jellemzi. Egészében véve az idei tervet túlteljesítettük. Néhány év után újra növekedik a nemzeti jövedelem, az idén körülbelül egy százalékkal. A népgazdaság fejlődésében fő hányada van az ipari termelésnek, mely 1965-ben az előző évhez viszonyítva, csaknem 7,5 százalékkal, vagyis mintegy 15 milliárd koronával emelkedik. Végső hatása a társadalom szempontjából azonban távolról sem felel meg e növekedésnek, mert jelentősebb részét elnyelték a nagytermelési költségek. . A MEZŐGAZDASÁGBAN teljesítették az állattenyésztési termelés tervfeladatait, s a hús-szállítás fokozódott, amit azonban a takarmánykeverékek fokozott termelésével és főként a központi alapból kapott nagyobb takarmány dotációkkal értek el. A rossz- termés következtében a szálastakarmány féléken kívül egy terménynél sem érték el a szükséges színvonalat. A mezőgazdasági piaci termelés tervét egészbenvéve 97 százalékra teljesítettük. A rossz termés ellenére biztosítottuk a nép életszínvonalát. A lakosság reáljövedelme az 1964. év 1965. években mintegy 6 százalékkal emelkedett. A JÖVŐ ÉVI TERV FELADATAI Az 1966. évi tervjavaslat fő arányainak eldöntésénél azokból a körülményekből indultunk ki, amelyek főként az idei év második felében befolyásolták a kiindulási alapot. Ezeket egyrészt az ipari termelés növekedésének meggyorsulása, másrészt a növénytermelés nagy veszteségei jellemzik. Nincs okunk feltételezni, hogy a jövő évben csökkenne az ipari termelés, ellenkezőleg: feltételezhető, hogy tovább fog növekedni. A helyzet megköveteli, hogy jelentős mennyiségű élelmiszert és takarmányt hozzunk be külföldről. Az 1966. évi terv a következő fő irányzatokat tartalmazza: 1. Lényegében megtartani az eddigi fejlődési ütemet, mint a termelés hatékonysága növelésének, a bel- és külkereskedelem, Valamint a beruházások számára szolgáló szállítások biztosításának alapvető feltételét. Meg kell gyorsítani a vegyipari és gépipari termelés fejlődését, ami számos más ágazat műszaki színvonala emelésének egyik előfeltétele. 2. A gazdaság lehetőségeihez mérten növelni az akkumuláció hányadát a nemzeti jövedelemben, főként a beruházásokban résztvevő szállító szervezetek kapacitásával összhangban. 3. A feldolgozó ágazatok útján biztosítani kell továbbá az energetikai és a nyersanyagalap egyensúlyát. 4. Az eszközöket a rossz termés és az elemi csapások következményeinek kiegyenlítésére szükséges behozatalra kell összpontosítani, s ugyanakkor biztosítani kell a termelés számára a progresszív technikai berendezések fokozott behozatalát. Ezután Cerník elvtárs részletesen ismertette a jövő évi népgazdaságfejlesztési terv fő kitételeit, a termelés növekedésének lehetőségeit, majd a mezőgazdaság jövő évi feladatairól szólva a következőket mondotta: — A mezőgazdasági termelés terve, amelyet a kormány már október 22-én jóváhagyott, a mezőgazdasági nyerstermelés 7,9 százalékos növekedését tételezi fel. A növekedés ütemére kihat az 1965 évi alacsony kiindulási alap. A mezőgazdasági termelés növekedésének döntő részét a növénytermelésben kell elérni, főként a gabonafélék, a cukorrépa és a burgonya termelésének fokozásával. A növénytermelés gyorsabb növekedésének kell biztosítania a szükséges takarmányalapot, ugyanakkor elegendő nyersanyagot is az élelmiszeripar és a közszükségleti ipar számára. A növénytermelés biztosítása érdekében az 1965. évhez viszonyítva az ipari műtrágya szállítása csaknem 11 százalékkal emelkedik. Az állattenyésztési termelés biztosítása szempontjából jelentős szerepe lesz a központi takarmányalap összetételének. A külföldi árak emelkedése ellenére a helyzet nem tette lehetővé, hogy korlátozzuk a takarmánypogácsa és a csontliszt behozatalát. A mezőgazdasági beruházások és a Központi Mezőgazdasági termény felvásárlási igazgatóság beruházásai öszszesen elérik a hatmiiliárd koronát. A mezőgazdaság számára szállított gépek és berendezések értéke mintegy 2,5 milliárd korona lesz. A tervjavaslat arra számít, hogy a mezőgazdaság többek között mintegv 16 000 traktort 17 000 pótkocsit, 3000 gabonakombájnt és számos más gépet és berendezést kap. Az 1966. évi beruházási építkezések és nagyjavítások tervjavaslata az 1965—70 évi ötéves terv összehasonlításának irányelveiből indul ki. A tervjavaslat biztosítja Szlovákia gazdaságának további szilárdítását. Szlovákiában az ipari termelés tíz százalékkal emelkedik. Ezután Cerník elvtárs részletesen ismertette a beruházások, a kereskedelem, az építésügy és más népgazdasági ágak tervét, és költségvetését. Ä földműves válaszol! Milyen teltételek mellett jár szülési szabadság az EFSz-ben dolgozó nőnek? MAGDA GIZELLA bardonovl olvasónk levelében előadja, hogy 195Í óta tagja a helyi EFSZ-nek, amelyben minden évben ledolgozta az előíri munkaegységeket. Ez év márciusában vállalkozott az EFSZ-ben a naposcsibék gondozására és ebben a munkájában a nyáron és az ősszel részben segített neki 60 éves anyósa is. A munkaegységeket olvasónk nevére írták. Az EFSZ ekonómusa olvasónkat — levele szerint — úgy tájékoztatta, hogy nem jár olvasónknak a szülési .szabadság idejére semmiféle segély, mivel anyósa is segített. Olvasónk kérdi, helyes-e a kapott információ. Az EFSZ tagok társadálombiztosításáról szóló 103/1964 Zb. sz. törvény 20—27. § értelmében a szülési szabadság idejére járó pénzsegély nyújtásának az alapfeltétele, hogy az illető szövetkezeti dolgozó az utolsó két évben 270 napon át részese volt a szövetkezeti vagy más (alkalmazotti) biztosításnak. Olvasónk, tekintettel arra, hogy már 6 éve tagja a szövetkezetnek.,§s abban rendesen dolgozott, a fentemlített 270 nap feltételét bizonyára teljesítette. A szülési szabadság Időtartama rendszerint 22 hét (a szülés előtt 4 héttel kell megkezdeni). A segély összegét hasonlóképpen kell megállapítani, mint a táppénz esetében, tehát a napi átlagos tiszta keresetből kell kiindulni, amelyet a . szülési szabadság megkezdése előtti 12 hónap átlaga szerint kell kiszámítani. A napi segély összege azonban legfeljebb 1Ö0.— KSs lehet, a segélybe be kell számítani a természetbeni juttatások értékét is. A szülési szabadság első 18 hete idejére ugyanabban a szövetkezetben kifejtett, megszakítás nélküli tevékenység időtartama szerint ha az 2’ éviiéi nérrt hosszabb, az átlagos napi kereset 75 %-i jár, 2—5 évi működési esetén az átlagos napi kereset 80 %-a jár, 5 éven felül az átlagos napi kereset 90 %-a jár, mint segély. Ha ezen kiszámítási kulcs szerint á pénzsegély kevesebb lenne napi 16.— Kcs-nél, 16.— Kcs jár, de ha a napi 16.— Kcs meghaladná a szövetkezeti tag napi átlagkeresetének 90 %-át, segélyként csak ennek a napi átlagkeresetnek 90 %-a folyósítható. A szülési szabadság 19. hetétől kezdve a segély összege a következő: az első gyermek születése esetén a napi átlagkereset 40 %-a, a második gyermek születése esetén a napi átlagkereset 50 %-a, a harmadik és további gyermek születése esetén a napi átlagkereset 60 %-a jár. Ha az itt említett kiszámítási kulcs szerint a napi segély összege kevesebb lenne 11.— Kős-nél, akkor segélyként 11.— Kcs-t kell folyósítani. Abban az esetben azonban, ha ez a napi 11.— Kcs segély meghaladná a tag napi átlagkeresetének 60 %-át, segély címén csak a napi átlagkereset 60 %-a folyósítható. A fentemlített születési sorrend szemp9ntjából számításba kell venni a tag által szült minden gyermeket, az örökbefogadott gyermeket is, illetőleg ha az ilyen gyermeket a tag az elhunyt anya helyett tartós gondozásába vett. Az átlagkereset kiszámításánál olvasónk ésetében — nézetünk szerint 2 SZABAD FÖLDMŰVES — abból kell kiindulni, milyen voll olvasónk kimutatható tényleges bevétele a szülési szabadság megkezdése előtti 12 hónapban. Ha az EFSZ szociális bizottsága nem volna hajlandó olvasónknak e szülési szabadság idejére neki járf pénzsegélyt folyósítani, kötelei. ő( arról írásbeli határozattal értesíteni Az ilyen döntés kézbesítésétől számított 15 napon belül fellebbezni lehel a JNB-re (Okresná dávková komisis — járási járadékbizottság). Az EFS2 szociális bizottsága az ilyen fellebbezésnek annak beadásától számított 15 napon belül saját maga is helyi adhat, ellenkező esetben köteles további 15 napon belül felterjeszteni i fellebbezést a JNB-nek döntés végett Dr. F. J
