Szabad Földműves, 1965. július-december (16. évfolyam, 26-52. szám)
1965-12-18 / 50. szám
Sürgős vadászieendők a volt árvizes területeken A Csehszlovák Vadászszövetség Szlovákiai Választmányának koordinációs bizottsága már felbecsülte az árvíz sújtotta területek vadállományában keletkezett károkat, s az illetékes szervekkel karöltve hatékony intézkedések tervezetét dolgozta ki. Legfontosabb intézkedései közé tartozik a komáromi, dunaszerdahelyi és érsekújvári járás egyes vadászterületeinek tömeges újratelepítése egészséges, életképes apróvaddal. Az újratelepítés első szakasza: 1966. január és február hónapja. Mielőtt ez a felelősségteljes munka megkezdődne, a szabadon bocsátandó vad számára a lehető legjobb életfeltételeket kell teremteni. Az előkészületek végrehajtása elképzelhetetlen a Csehszlovák Vadászszövetség valamennyi tagjának és funkcionáriusának együttműködése nélkül. A helyszíni szemléken megállapítottak, hogy az árvizes területeken a csenderesek gyakorlatilag megszűntek — a bokrok, cserjék kiszáradtak, csak helyenként maradt meg jelentéktelen számú somfa. A fafélék közül csupán a nyár-, fűz- és eperfák dacoltak az árral, ezek azonban nem nyújtanak kellő védelmet és búvóhelyet az apróvad számára. A fúfélék az áradat elvonultával újra életrekeltek, kizöldültek, megújultak. Legsürgősebb feladatunk jelenleg cserjék, bokrok ültetése, csenderesek, búvóhelyek létesítése mindenütt, ahol az mezőgazdasági szempontból megengedhető. Tervszerűen ültessük be bogyós gyümölcsű és egyéb bokrokkal a mezőgazdaságilag meg nem művelhető területeket (gödröket, földhányásokat, útszegélyeket, tavak környékét, csatorna-partokat stb.). Legalkalmasabb a kökény, csipkerózsa, bodza, fagyai, málna és rekettyebokor; a tűlevelűek közül pedig az erdei és a lucfenyő. Az utóbbiakat később bokormagasságúvá kell nyesni, hogy ne nőjjenek magasra, hanem széltében sűrűsödjenek. Egyrészt a fokozatosan viszszaszállingozó, másrészt az újonnan telepítendő vad életkörülményei megkövetelik, hogy minél előbb mesterséges csendereseket létesítsenek az említett területek vadászai — nádasokban, cirok- és kukoricaföldeken; ezek híján pedig elegendő fenyőgallyat kell beszerezni. A búvóhelyeket úgy készítsük el, hogy az eső, vagy hóié ne csurogjon be, valamint nyugatról és északról szélvédettek legyenek. Fontos még, hogy ezek a búvóhelyek őszi vetések közelében álljanak az apróvad rendelkezésére. Főleg a fogolycsapatok létfenntartása követeli meg múlhatatlanul, hogy az őszi vetéseket csipegethessék, mert ezt az eleséget a szemestakarmány nem pótolhatja. Létesítsünk minden fogoly-csapat részére egy, illetve két búvóhelyet más-más helyen, mivel felriasztásuk esetén számolnunk kell átrepülésükkel. Fácánok és nyulak legjobb búvóhelye a kukoricás. Ha mód van rá, hagyjunk meg bizonyos területen lábon kukoricaszárat. Miért? Mert a fácánok, nyulak kerülik a mesterségesen készített búvóhelyeket. A természetes és mesterséges búvóhelyek közvetlen közelében etetőket, szórókat készítsünk. Amikor ezt a munkát végezzük, tudatában kell lennünk, hogy minden fogolycsapat „lefoglal“ magának egy-egy szórót, ahová nem enged más csapatbelit. A fácánok részére viszont ott kell etetőket létesíteni, ahol azok előreláthatólag áttelelnek. Beköszöntött a tél, amely hosszúnak ígérkezik, s zimankós lesz. Minden vadász becsületbeli kötelessége, hogy mezőgazdasági üzemeink dolgozóival karöltve, tehetségéhez képest hozzájáruljon Csallóköz vadgazdálkodásának felélesztéséhez és fejlesztéséhez. Dr. Stefan Térén i *3 i /-s <l> ® .J C N ói •2.-I Z ~ S’ ^ 2 ^ tO O OO Vj ö C3 'O . N co Hv* »Se -w •SS § s ■s 32X 'S S:£ •g'o l§£ S c ^ ■£ o ^ «O o-S e £ *< N ££ 'ö i, O O N Q) < ö J- •*«» c? C VCJ +* N Az idei vadász-hónap A Csehszlovák Vadászszövetség Szlovákiai Választmányának novemberi ülésén megállapították, hogy az idei vadászat hónapjának jelentősége túlszárnyalt minden eddigi rendezvényt, mert egybeesett köztársaságunk szovjet hadsereg általi felszabadításának 20. évfordulója ünnepségeivel. Erre való tekintettel a CSVSZ szervezetei ünnepi gyűlést rendeztek, amelyen méltatták az eredményeket. KÖZTÁRSASAGUNKBAN főleg Kelet-Szlovákia bővelkedik kedvező természeti adottságokban. Innen kerülnek ki a legszebb szarvas- és őzagancsok. A múltban e kerület síkságán temérdek volt az aprővad. Az utóbbi években azonban megcsappant a nyúl, a fogoly- és fácánállomány. Ennek oka nemcsak a folyók gyakori áradása, hanem a nem kielégítő vadgondozás is. Ugyancsak fokozódik a tollasvad elhullása a vegyszerek túladagolása következtében. Pedig éppen az élvebefogott apróvad kivitele hajt számottevő hasznot népgazdaságunknak. Az említett kerületben gyér á vadászok száma — a vadászegyesületekben — az aránylag óriási vadászterületekhez viszo-Kedvező vadászati adottságok Kelet-Szlovákiában lefolyását a dél-szlovákiai árvízkatasztrófa. Mindezek ellenére sikerrel zárult az idei Vadászat hónapja. Az idén — az elmúlt évekhez viszonyítva — nagyobb súlyt helyeztek a minőségre, mint a mennyiségre. Nyugat-Szlovákiában a legtevékenyebben működött a senicai, galántai, lévai, nyitrai, topol’canyi, trnavai és a trencini járási választmány. A vadásztársulatok közül a legjobbnak bizonyult a szeredi és a holíci, a legderekasabb vadászegyesületek közé pedig a seleneci (Nyitra mellett), az oseénái (topol’canyi járás), a Trenéianska Turná-i (trencíni járás) és a sasinkovői (trnavai járás). Közép-Szlovákiában legjobb szervező tevékenységet nyújtották a losonci és zsolnai járási választmány dolgozói, topábbá Povazská Bystrica-i, Liptovsky Mikulás-i és Ban. Bystrica-i járás vadászai. A vadászkörzetek közül a kremnicaiak, a breznóiak, a Banská Bystrieaiak, a zvoleniak (L), a ruzomberokiak és a martiniak érdemelnek említést. Példásan együttműködtek a pionírokkal a Slovenská Lupca-i és a tornaijai vadásztársulat dolgozói. \ kelet-szlovákiai kerületben a <assai vadászkörzet bizonyult legjobbnak, valamint lényegesen javult az eperjesi és a tőceterebesi körzet teljesítménye. E. Ralbovsky és eperjesi járásban aránytalanul alacsony. Főleg Homonna és Bártfa körzeteiben kevés az őzvad, ami elsősorban az 1962— 1963-as kemény tél rovására írható. De hozzájárult egyes vadászok nemtörődömsége is, ami az illetéktelen lelövéseket, a kóbor kutyák és macskák, farkasok és hiúzok irtásának elhanyagolását illeti. Vadászüdvözlettel: Bohus Nemiek, Kassa nyitva. A CSVSZ tagjainak száma 5554, ennek több mint egynegyede hivatásos erdész. így a fennmaradó 4200 vadászra 1 millió 66 ezer hektár vadászterület jut. Ebből nyilvánvaló, hogy — a szűkösebb vadállomány, ellenére is — szükség van a tagok számának gyarapítására. Mi a helyzet a nagyvadat illetően? Míg a Gömörben és Szepességben szinte túlteng a szarvasok száma, addig a humennéi, bardejovi, michalovcei Szlovákiában összesen 1921 vitaértekezletet tartottak a vaiászegyesületek a nyilvánosság aevonásával, 602 filmvetítést, 5085 rádióelőadást rendeztek, L30 kiállítás zajlott le, 717 kirakatot díszítettek és 956 faliújságot függesztettek ki vadászati tárgykörrel. Az ismeret;erjesztő munka nem teljesedletett ki, mert a CSVSZ tisztségviselőinek ugyanakkor kö'önségszervező munkát kellett Kifejteniük az országos trófeaciállitásra, valamint a brnói kuya-világkiállításon is részt kelett venniük. Gátolta továbbá a •endezvények zökkenésmentes
