Szabad Földműves, 1965. július-december (16. évfolyam, 26-52. szám)

1965-12-18 / 50. szám

Sürgős vadászieendők a volt árvizes területeken A Csehszlovák Vadászszövet­ség Szlovákiai Választmányának koordinációs bizottsága már fel­becsülte az árvíz sújtotta terü­letek vadállományában keletke­zett károkat, s az illetékes szervekkel karöltve hatékony intézkedések tervezetét dolgoz­ta ki. Legfontosabb intézkedései kö­zé tartozik a komáromi, duna­­szerdahelyi és érsekújvári járás egyes vadászterületeinek töme­ges újratelepítése egészséges, életképes apróvaddal. Az újra­telepítés első szakasza: 1966. január és február hónapja. Mi­előtt ez a felelősségteljes mun­ka megkezdődne, a szabadon bocsátandó vad számára a lehe­tő legjobb életfeltételeket kell teremteni. Az előkészületek végrehajtása elképzelhetetlen a Csehszlovák Vadászszövetség valamennyi tagjának és funk­cionáriusának együttműködése nélkül. A helyszíni szemléken meg­állapítottak, hogy az árvizes te­rületeken a csenderesek gya­korlatilag megszűntek — a bok­rok, cserjék kiszáradtak, csak helyenként maradt meg jelen­téktelen számú somfa. A fa­félék közül csupán a nyár-, fűz- és eperfák dacoltak az ár­ral, ezek azonban nem nyújta­nak kellő védelmet és búvó­helyet az apróvad számára. A fúfélék az áradat elvonultával újra életrekeltek, kizöldültek, megújultak. Legsürgősebb feladatunk je­lenleg cserjék, bokrok ültetése, csenderesek, búvóhelyek létesí­tése mindenütt, ahol az mező­­gazdasági szempontból megen­gedhető. Tervszerűen ültessük be bogyós gyümölcsű és egyéb bokrokkal a mezőgazdaságilag meg nem művelhető területeket (gödröket, földhányásokat, út­szegélyeket, tavak környékét, csatorna-partokat stb.). Leg­alkalmasabb a kökény, csipke­rózsa, bodza, fagyai, málna és rekettyebokor; a tűlevelűek kö­zül pedig az erdei és a lucfe­nyő. Az utóbbiakat később bo­kormagasságúvá kell nyesni, hogy ne nőjjenek magasra, ha­nem széltében sűrűsödjenek. Egyrészt a fokozatosan visz­­szaszállingozó, másrészt az új­onnan telepítendő vad életkö­rülményei megkövetelik, hogy minél előbb mesterséges csen­dereseket létesítsenek az emlí­tett területek vadászai — náda­sokban, cirok- és kukoricaföl­deken; ezek híján pedig elegen­dő fenyőgallyat kell beszerezni. A búvóhelyeket úgy készít­sük el, hogy az eső, vagy hóié ne csurogjon be, valamint nyu­gatról és északról szélvédettek legyenek. Fontos még, hogy ezek a búvóhelyek őszi vetések közelében álljanak az apróvad rendelkezésére. Főleg a fogoly­csapatok létfenntartása követeli meg múlhatatlanul, hogy az őszi vetéseket csipegethessék, mert ezt az eleséget a szemes­takarmány nem pótolhatja. Lé­tesítsünk minden fogoly-csapat részére egy, illetve két búvó­helyet más-más helyen, mivel felriasztásuk esetén számolnunk kell átrepülésükkel. Fácánok és nyulak legjobb búvóhelye a kukoricás. Ha mód van rá, hagyjunk meg bizonyos területen lábon kukoricaszárat. Miért? Mert a fácánok, nyulak kerülik a mesterségesen készí­tett búvóhelyeket. A természetes és mestersé­ges búvóhelyek közvetlen köze­lében etetőket, szórókat készít­sünk. Amikor ezt a munkát vé­gezzük, tudatában kell lennünk, hogy minden fogolycsapat „le­foglal“ magának egy-egy szó­rót, ahová nem enged más csa­patbelit. A fácánok részére vi­szont ott kell etetőket létesí­teni, ahol azok előreláthatólag áttelelnek. Beköszöntött a tél, amely hosszúnak ígérkezik, s ziman­­kós lesz. Minden vadász becsü­letbeli kötelessége, hogy mező­­gazdasági üzemeink dolgozóival karöltve, tehetségéhez képest hozzájáruljon Csallóköz vadgaz­dálkodásának felélesztéséhez és fejlesztéséhez. Dr. Stefan Térén i *3 i /-s <l> ® .J C N ói •2.-I Z ~ S’ ^ 2 ^ tO O OO Vj ö C3 'O . N co Hv* »Se -w •SS § s ■s 32X 'S S:£ •g'o l­§£ S c ^ ■£ o ^ «O o-S e £ *< N ££ 'ö i, O O N Q) < ö J- •*«» c? C V­CJ +* N Az idei vadász-hónap A Csehszlovák Vadászszövetség Szlovákiai Választmányá­nak novemberi ülésén megállapították, hogy az idei vadászat hónapjának jelentősége túlszárnyalt minden eddigi rendez­vényt, mert egybeesett köztársaságunk szovjet hadsereg ál­tali felszabadításának 20. évfordulója ünnepségeivel. Erre való tekintettel a CSVSZ szervezetei ünnepi gyűlést rendez­tek, amelyen méltatták az eredményeket. KÖZTÁRSASAGUNKBAN főleg Kelet-Szlovákia bővelkedik ked­vező természeti adottságokban. Innen kerülnek ki a legszebb szarvas- és őzagancsok. A múlt­ban e kerület síkságán temér­dek volt az aprővad. Az utóbbi években azonban megcsappant a nyúl, a fogoly- és fácánállo­mány. Ennek oka nemcsak a folyók gyakori áradása, hanem a nem kielégítő vadgondozás is. Ugyancsak fokozódik a tollas­vad elhullása a vegyszerek túl­adagolása következtében. Pedig éppen az élvebefogott apróvad kivitele hajt számottevő hasz­not népgazdaságunknak. Az említett kerületben gyér á vadászok száma — a vadász­egyesületekben — az aránylag óriási vadászterületekhez viszo-Kedvező vadászati adottságok Kelet-Szlovákiában lefolyását a dél-szlovákiai ár­vízkatasztrófa. Mindezek elle­nére sikerrel zárult az idei Va­dászat hónapja. Az idén — az elmúlt évekhez viszonyítva — nagyobb súlyt helyeztek a mi­nőségre, mint a mennyiségre. Nyugat-Szlovákiában a leg­tevékenyebben működött a se­­nicai, galántai, lévai, nyitrai, topol’canyi, trnavai és a tren­­cini járási választmány. A va­dásztársulatok közül a legjobb­nak bizonyult a szeredi és a holíci, a legderekasabb vadász­egyesületek közé pedig a sele­­neci (Nyitra mellett), az oseé­­nái (topol’canyi járás), a Tren­­éianska Turná-i (trencíni já­rás) és a sasinkovői (trnavai járás). Közép-Szlovákiában leg­jobb szervező tevékenységet nyújtották a losonci és zsolnai járási választmány dolgozói, to­pábbá Povazská Bystrica-i, Lip­­tovsky Mikulás-i és Ban. Byst­rica-i járás vadászai. A vadász­körzetek közül a kremnicaiak, a breznóiak, a Banská Bystri­­eaiak, a zvoleniak (L), a ru­­zomberokiak és a martiniak ér­demelnek említést. Példásan együttműködtek a pionírokkal a Slovenská Lupca-i és a tor­naijai vadásztársulat dolgozói. \ kelet-szlovákiai kerületben a <assai vadászkörzet bizonyult legjobbnak, valamint lényege­sen javult az eperjesi és a tő­­ceterebesi körzet teljesítménye. E. Ralbovsky és eperjesi járásban aránytala­nul alacsony. Főleg Homonna és Bártfa körzeteiben kevés az őzvad, ami elsősorban az 1962— 1963-as kemény tél rovására ír­ható. De hozzájárult egyes va­dászok nemtörődömsége is, ami az illetéktelen lelövéseket, a kóbor kutyák és macskák, far­kasok és hiúzok irtásának el­hanyagolását illeti. Vadászüdvözlettel: Bohus Nemiek, Kassa nyitva. A CSVSZ tagjainak szá­ma 5554, ennek több mint egy­negyede hivatásos erdész. így a fennmaradó 4200 vadászra 1 millió 66 ezer hektár vadász­­terület jut. Ebből nyilvánvaló, hogy — a szűkösebb vadállo­mány, ellenére is — szükség van a tagok számának gyarapítá­sára. Mi a helyzet a nagyvadat il­letően? Míg a Gömörben és Szepességben szinte túlteng a szarvasok száma, addig a hu­­mennéi, bardejovi, michalovcei Szlovákiában összesen 1921 vitaértekezletet tartottak a va­­iászegyesületek a nyilvánosság aevonásával, 602 filmvetítést, 5085 rádióelőadást rendeztek, L30 kiállítás zajlott le, 717 ki­rakatot díszítettek és 956 fali­újságot függesztettek ki vadá­szati tárgykörrel. Az ismeret­­;erjesztő munka nem teljesed­­letett ki, mert a CSVSZ tiszt­ségviselőinek ugyanakkor kö­­'önségszervező munkát kellett Kifejteniük az országos trófea­­ciállitásra, valamint a brnói ku­­ya-világkiállításon is részt kel­­ett venniük. Gátolta továbbá a •endezvények zökkenésmentes

Next

/
Thumbnails
Contents