Szabad Földműves, 1965. július-december (16. évfolyam, 26-52. szám)

1965-07-17 / 28. szám

Műanyagok a mezőgazdaságban A fejlett vegyiparral rendelkező or­­szágokban az olyan formálható (plasz­tikus) alapanyagokat, mint a vas, acél, színesfémek, üveg, gumi és textil, a műanyagok évről évre mindjobban háttérbe szorítják. Világviszonylatban a műanyaggyár­tásban ma az első helyen az USA áll. Termelése 1963-ban már több mint 4 millió tonnát tett ki. Utána a Német Szövetségi Köztársaság (1964-ben 1,74 millió tonnát termelt), majd Japán, Anglia, a Szovjetunió és Franciaország következnek. Valamivel- eltérőbb képet ad az egy főre jutó műanyag fogyasztás. Ha az 1962-es évi termelést vesszük alapul, az első helyen 18,4 kg fogyasztással az NSZK áll, utána 16,8 kg-mal az USA majd 15,4 kg-mal Svédország, 14,2 kg­­mal Svájc következnek. Ami az egyes müanyagféleség'ek termelését illeti, az USA-ban az első helyet a polietilének foglalják el. Az ossz műanyagtermelés Vi-ét. ami kb. 1 miliő tonnát teszi ki. Mennyiségben utána a polivinylchlorid és polistirén következnek. A műanyag termékeket elsősorban közhasznáiati cikkek gyártására és a csomagolási technikában használják. Nagy mennyiségeket fogyaszt a gép-, autó- és repülőgépipar, valamint a rá­diótechnika. Felhasználják orvosi mű­szerek gyártására, az építészetben, a mezőgazdaság több ágazatában és sok más helyen. Az 1964-es évi 101 000 tonna terme­léssel hazánk a szocialista országok közt a Szovjetunió, NDK és Lengyel­ország után a negyedik helyet foglalja el. Ez a termelés sem iparunk, sem pedig mezőgazdaságunk igényelt' nem elégíti ki. Sajnos, a termelt műanyag­féleségek skálája sem kielégítő. Nem gyártottuk eddig a világviszonylatban annyira elterjedt és a mezőgazdaság számára fontos polietilént. A Slovnaft­­ban idén meginduló polietilén gyártás van hivatva ezt a hiányt pótolni. A mezőgazdaságban jelenleg legna­gyobb jelentősége a MÜANYAGLEPELNEK — másszóval műanyagfóliának van. A zöldség és virágtermesztésben leg­gyakrabban a könnyen törő üveget pó­tolja. Az « célra használt 0,05—0,5 vastagságú .fólia polietilénből vagy lágy PVC-böl, sót külföldön már több újabb műanyagféleségből készül. Használatát különösen a hőigénye­­sebb zöldség, mint a paprika, a para­dicsom, az uborka és a dinnye hálálja meg. Használható sorközök fedésére. Könnyen szerelhető, légtere fűthető, s egy évben több termény, fedésére használható fedőanyagul szolgál. A sorközök fedésére a fényt áteresztő fóliákon kívül színes, fényt át nem eresztő fóliákat is használnak. A fólia­fedés a szabadföldi paradicsom te­­nyész-, illetőleg fedésidejét kb. 15, a paprikáét és az uborkáét 30 nappal, de sokszor ennél többel lerövidíti. A ruzynéi Növénynemesítö Kutató Állo­más egyik kísérletében a sorközök fóliafedése az uborka termését 157 százalékkal, a paradicsomét 64 %-kal, a paprikáét pedig 47 %-kal növelte. Kaliforniában és Floridán az eper­ültetvények összterületének 85—90 százalékát fedik már fóliákkal. A sor­közök fedése itt 5—8 nappal korábbi érést és 20 %-os többtermést ered­ményez. Az uborka és a dinnye eseté­ben háromszoros terméseredményeket értek el. Japán mezőgazdasága évente mintegy 6500 hektáros területet fed fóliával. A Román- és Bolgár Népköztársa­ságban a csemegeszőlő fóliafedésének kérdésével is kísérleteznek. A romá­niai kísérletekben a Csabagyöngye legalább 14 nappal, egy évben pedig 21 nappal korábban beért. Az Afuz Ali fajtánál az eredmény gyengébb volt. Nagy jelentősége van a mezőgazda­ságban a FÖLIAZSÄKOKNAK különösen a mütrágyahasználat' térén. A fóliazsákok gyártásának bevezeté­sével a tárolóhelyiségek kérdése is részben megoldódik. A nálunk már gyártott fóliaponyvákon kívül, melye­ket termény, takarmány és siló fedé­sére használunk, külföldön silózsáko­kat is gyártanak. A zöldséget, gyümöl­csöt külföldön gyakran már maga a termelő csomagolja fólia burkolatba. Homokos talajon öntözőcsatornák és víztárolók bélelésére is használnak fóliát. Gyümölcs és tojásszállításra szolgáló különböző méretű, könnyen tisztítható és fertőtleníthető rekeszek is készülnek a legkülönbözőbb mű­anyagokból. A mezőgazdasági termé­nyek' öntözésékor eddig használt ne­héz csöveket sok esetben a könnyű és célnak megfelelő műanyagcső he­lyettesíti. Hasonlóképpen elterjedten használják az égetett agyagcsövek helyett a müanyagcsöveket, nedves területek lecsapolásához. Kísérletek folynak a tej szállítására használt üvegek helyettesítésére mű­anyagokkal, illetőleg fóliazacskókkal. Virágkertészetben a hajtatásra, a fagy elleni védelemre és a vágott virág csomagolására használják eredménye­sen a fóliákat. A stabil és üveggel fedett vas, vagy más tartószerkezetű üvegházakat, elő­regyártóit poliesztér lemezekből ösz­­szerakható, tartóberendezést alig vagy egyáltalán nem igényló melegházak is helyettesítik már. Műanyagból készíthető különféle, a mezőgazdaság számára fontos tartály is. Ilyen műanyagtartályok készülnek például a bor, a tej és halak szállítá­sára. Több mezőgazdasági gépalkat­rész, például csapágy vagy fogaskerék is készül műanyagból. Pl. a lengyel gyártmányú SNT—2.6 jelzésű műtrá­­gyaszőrő csapágya is műanyagból ké­szül. A gyümölcsfákat rágástól védő mflanyagburkolat régi ismerősünk. Az elasztikus PVC szalagot, a szemzés, oltás és szőlőkötés műveletének vég­zésekor gyakran használják. Fontos a jelentőségük a különböző műanya­goknak a mezőgazdasági gépek korró­zió-elleni védelmében is. Mindjobban bővül a műanyagok felhasználási le­hetősége a növényvédelemben és a nemesítés terén is. A műanyagoknak szélesterű a felhasználási lehetőségük a mezőgazdasági építő iparban is. E rövid cikk keretében természete­sen a műanyagok összes felhasználási lehetőségeit a mezőgazdaságban fel­sorolni képtelenség lenne. Rá akartam azonban mutatni egynéhány lehető­ségre, és az ez irányú kísérletek meg­kezdésének mielőbbi szükségességére. Ezért a Tudományos Rendszerű Gaz­dálkodás Intézetének ilyen vonatko­zású első kezdeményezéseit, melyeket a fóliák alkalmazásával kapcsolatosan ez idén a Zselízi Állami Gazdaságban 2,5 hektáros területen paprikán, para­dicsomon és dinnyén megindítottak, csak örömmel üdvözölhetjük. Remél­jük, hogy a kísérletek, hasonlóan mint a szomszédos államokban, jó ered­ménnyel végződnek majd. Ha igen, csak a műanyagok beszerzési árától függ, hogy mikor, s milyen mérték­ben foglalják el mezőgazdaságunkban is az ókét megillető helyet. Renczés Vilmos, oki. gazda, a Nyugat-szlovákiai Kerületi Mező­­gazdasági Termelési Igazgatóság dolgozója Irányelvek .... a cukorrépa trágyázásához A cukorrépa júliusban veszi fel a legnagyobb mennyiségű tápanyagot, de augusztusban és szeptemberben is elég jelentős mennyiséget igényel. A hagyományos trágyázási módnál a trá­gyákat rendszerint teljes mennyiség­ben a fejlődés kezdeti szakaszában Fahajlítás ammóniákkal A New York-i egyetem erdészeti osztályának laboratóriumában a ve­gyészek új eljárást dolgoztak ki a fa hajlíthatóvá tételére. Az a lé­nyege, hogy a folyékony ammó­niákba helyezett fa egy idő múlva hajlíthatóvá válik, jól formálható és alakját a kiszáradás után is megtartja. A kísérleteknél fél cen­timéter vastag falemezeket áztat­tak 20 percig ammóniákban. Utána a lemez csaknem annyira hajlítha­tóvá lett, mint a bőrszíj. Az ammó­niák hatására a fa hossz- és ha­­rátnirányban kissé zsugorodik, de mechanikai tulajdonságai nem vál­toznak meg. Az eljárás csak akkor sikeres, ha az ammóniák a fa leg­apróbb részeit is átjárja,és ezért nagyobb darabokat hosszabb ideig kell az ammóniák-fürdőben kezel­ni. Az ily módon megpuhított fából olyan változatos formák állíthatók elő, amilyeneket az eddig használt gőzölés! eljárással nem lehetett készíteni. M. Sz. \ Qszabad földműves 1965. július 17. adják. Ezáltal a növények felesleges tápanyag felvételét idézzük elő, ami a későbbi fejlődési szakaszban hát­rányossá válik, amikor a talajban le­játszódó tápanyag megkötődés táp­­anyaghiányt idéz elő. Ennek elkerü­lésére célszerűbb, ha a foszfor és ká­liumtrágyákat korán — lehetőleg már a tarlóra kiszórva — bedolgozzuk a talajba. A nitrogéntrágya-adag fele fejtrágyaként alkalmazható 10—20 kg/ha mennyiségű bóraxszal együtt. Ha hiányjelenségek tapasztalhatók, akkor levéltrágyaként lehet bór és mangéntrágyát alkalmazni. Az Istállótrágya alkalmazásának kérdésében nagyok az ellentétek. Az újabb megállapítások szerint az istál­lótrágyának csak a talaj humusztar­talmát növelő vagy fenntartó szerepe jelentős, tápanyagtartalma azonban műtrágyákkal olcsóbban pótolható. Svájcban 600 q/ha mennyiségben al­kalmazták az istállótrágyát foszforral és káliummal jól ellátott talajokon és sikerült ezáltal a cukorrépa termését hektáronként 36,4 mázsával növelni. Ugyanezt az eredményt azonban 70 kg nitrogént tartalmazó ammóniumnitrát műtrágyamennyiséggel is elérték, ami arra utal, hogy az istállótrágya nitro­géntartalmának mindössze 23 %-a érvényesült a termelésben. Négyszáz kísérlet adataiból arra le­het következtetni, hogy 100 q/ha istál­lótrágya 30 q cukorrépa terméstöbb­letet eredményez. Különösen erősen műtrágyázott területen a hektáron­ként 200 mázsánál nagyobb mennyi­ségű istállótrágya alkalmazása táp­anyagpazarlással jár. Az istállótrágya talajba munkálásának legmegfelelőbb időpontja a tavasz, mivel ez esetben a táplálóanyag-szolgáltatás egyenletes a cukorrépa fejlődése során. Az istál­lótrágyát Ilyenkor persze jól érett állapotban és kis mennyiségben kell alkalmazni, mert a kevésbé érett szal­más trágya az érést késlelteti. A köz­felfogással ellentétben a szántóföldi kísérletek azt mutatták, hogy a cu­korrépa termelése káliumtrágyázással sokkal kisebb mértékben növelhető, mint a burgonyáé. Az egyik kísérlet­ben a káliumtrágya elhagyásával a cukorrépatermés 83 °/o-ra, a burgo­nyatermés pedig 20 %-ra csökkent. Többszáz kísérlet átlagában 1 kg nit­rogén 83 kg. 1 kg foszfor 60 kg, 1 kg kálium pedig 31 kg cukorrépa termés­többlet elérésére elegendő. Peyer K. Az illatszerek történetéből Mohamed szerint az igazhtvönek három do­logra kell összpontosíta­nia figyelmét: az imád­kozásra, a nőkre és az illatszerekre. Az illatszerek kultusza azonban jóval régibb a mohamedán vattásnál. A történelem feljegyezte, hogy Néró római császár felesége, Poppea gyász­­szertása alkalmából több illatszert égettetett el, mint amennyit a kincses Arábia tíz esztendő alatt termelt. Híres lakomái alatt a falak díszítései­ből rózsaolaj csepegett a kereveteken fekvő vendégekre. Modernebb volt Riche­lieu bíboros, XIU. Lajos francia király minden­ható minisztere, aki fo­gadószobájában elmés készülék segítségével illatszerek porlasztásá­val tette kellemessé a levegőt. Medici Katalin más célokra használta az il­latszereket: bizalmasa, a flórenci René, kitünően értett az olyan illatsze­rek készítéséhez, ame­lyek halálos mérget tar­talmaztak, A francia ki­rályné ezek segítségével könnyűszerrel megsza­badulhatott ellenségeitől és vetélytársaitól. Pompadour asszony, XV. Lajos francia király kegyencnője, évente 500 ezer frankot költött il­latszerre. A divat akko­riban megkövetelte hogy az udvarhoz bejáratos személyek naponta vál­toztassák illatszerüket. Az illatszerek e kultu­szának, amely a mai em­ber szemében esztelen fényűzésnek tűnik, meg­volt a maga jogosultsá­ga. Azokban az időkben ugyanis még a legmaga­sabb társadalmi rétegek tagjai sem — fürödtek. (M. Sz.) T SlOltSIif f Halaszthatatlan teendők a szőlőben A szőlőkultúra júliusban is na­gyon sok gondozást kíván. Nagy gondot kell elsősorban is fordíta­ni a talaj gyomtalanítására és por­­hanyítására. E célból mielőbb el kell végeznünk a harmadik, majd a további sarabolást és kapálást. Ne feledjük, hogy a kapálásnak nem csupán gyomirtó szerepe van, hanem vízgyűjtő is, amire az elkö­vetkező időszakban nagy szükség lehet. Csapadékmennyiség szempontjá­ból idáig eléggé jól állunk. De nem biztos, hogy ez továbbra is így lesz. Abban az esetben tehát, ha mégis beköszöntene a levélhervasz­­tó szárazság, minél kiadósabban öntözzük az újtelepítésű és isko­lázott szólóinkét. Persze a termő­szőlő is meghálálja az öntözést. A kisebb szőlészetekben, ahol nincs öntözésre lehetőség, a talaj­­nedvességet megőrizhetjük a talaj leárnyékolása által is. Erre a célra alkalmas a magmentes száraz gyom (szalma, polyva stb.), amelyet az első kiadós eső után talajjavító könnyű trágyaként értékesíthe­tünk. Végezzük el a szóló harmadik kötözését is. Lehetőleg úgy járjunk el, hogy az első laza kötés eltávo­lításakor felszabadult kötözőt használjuk fel a szólóhajtása he­gyének kötözéséhez. Ez a kötözés lehetőleg legyen szoros. A tőke alsó részének meglazítása által elérjük, hogy szőlőnket bőven éri a fény és a Nap sugara, amely­re az idén nagyon is szükség lesz, főleg a hosszú tenyészidejű s több hőt igénylő szőlőfajtáink esetében. Ne feledkezzünk meg a hónalj­­hajtások eltávolításáról. Termő­szőlő esetében a hónaljhajtásokat legalább a fürtök közeléből távolít­suk el. Végezzük el a zöldoltvá­nyok és a pótlások kötözését, ka­pálását és teljes hónaljazását. A záporesők és a zivatarok napjaink­ban eléggé gyakoriak és sok kárt tesznek szőlőinkben azáltal, hogy kidöntik a támaszrendszert. Ezért gondoskodjunk a meglazult és ki­dőlt szőlőkarók és más támasz­rendszerek rögzítéséről. Szőlőiskoláinkban szükség esetén öntözzünk és tartsuk a talajt por­­hanyós állapotban. Bontsuk le fo­kozatosan a bakhátakat, távolítsuk el a harmatgyökereket és 11—13 naponként permetezzünk kombi­nált védőszerrel. Nagyon ügyeljünk arra, hogy a szőlőhajtások csonkításának idejét helyesen válasszuk meg. Ha az említett műveletet helyes időpont­ban hajtjuk végre, akkor kedve­zően befolyásoljuk a termés meny­­nyiségének és minőségének alaku­lását, elősegítjük a hajtások be­­érését és a rügyek kifejlődését. De ha ezt a műveletet idő előtt vé­gezzük el és rövidre csonkítunk, akkor célunkat nem érjük el, mert így erősebb hónaljhajtások jönnek létre. Ez a körülmény pedig több szempontból is károsan hat a szőlő fejlődésére. A hatjások visszavágását a hó­nap végefelé végezzük el körül­belül 14—17 levélmagasságban, amely általában 90—100 cm ma­gasságnak felel meg. A fiatal sző­lőket és azokat a tőkéket, amelye­ket erősíteni akarunk, helyesebb ha nem csonkítjuk, illetve nem kurtítjuk meg. További fontos feladat a kárte­vők és a betegségek elleni követ­kezetes védekezés. A harmadik és a negyedik permetezés alkalmából javaslom a nálunk már bevált: 1,5—2 %-os bordóilé + 0,5 %-os Sulikol + 0,6 %-os Dykol permet­­anyagok keverékének használatát. Erős fertőzés esetén azonban na­gyon hálás lesz, ha a fürtöket kü­lön is permetezzük. A fürtperme­tezésnél ajánlatos a permedé ta­padóképessége fokozásának érde­kében a permetanyagba 1 hl-re 10 dkg cukrot, vagy 0 5 kg melaszt is keverni. KÁSA MIHÁLY A tőkelej elhalásának okai Magyarországi szőlészei! szak­emberek már hosszabb ideje kutat­ják a szőlőpusztulás okait. Több­éves tapasztalatuk nyomán az alábbi megállapításra jutottak: 1. A tőkefejpusztulás nemcsak a homoki ültetvényekben gyakori, hanem kivétel nélkül minden fej­művelésű szőlő jellemzője. 2. A tőkefejpusztulásért három fényezőt tehetünk felelőssé: az első a nyakhajtások megjelenésé­vel, a második a művelési és met­­széisi eljárással, a harmadik a ho­moktalajokon uralkodó sajátságos hőviszonyokkal kapcsolatos. 3. A nyakhajtások megjelenéséi a saját gyökerű telepítési anyag feszi lehetővé. 4. A nyakhajfások megjelenéséi a főkefejen előálló defektusok siettetik, a szélkifúvott, homok­verte tőkén, féloldalas fiatal tő­kén, fagysújtotta tőkén, de ezek az egészséges tökefejű egyedeken ts megjelenhetnek. 5. Az egészséges tőkéken a nyak­hajtások megjelenése jelentős mértékben a tőkék erőbeni állapo­tán múlik. Az erősen növekvő fia­tal szőlőkben és a gyengén terheli tőkéken több arnyakhajtás. 6. A nyakhajtást adó rügyek ki­hajlását és alvamaradását ugyan­azon törvényszerűségek irányítják, mint a tőkefejen elhelyezkedő rej­tett rügyekét. Kihajtásuk annál gyakoribb, mennél kevesebb ki­hajtásra alkalmas rügy marad a tőkén, s mennél erősebb a tőke. A nyakhajtást adó rügyek távol­sága a tőkefejtől szintén lényeges tényező. 7. A szőlőtőke életének első évei­ben megjelenő nyakhajtások a tőké további életére jelentős hatást gyakorolnak, és siettethetik a tő­kefej egy részének gyengülését, vagy pusztulását. 8. A nyakhajtások megjelenése feltehetően ritmusos jelenség. Az ültetés utáni első néhány évben a legtöbb saját gyökerű töke nyak­hajtásossá válik. Ezután a volt tőkefejek leváltásának üteme sze­rint a nyakhajtásos tőkék száma évről-évre csökken, majd újra nö­vekszik. A kialakuló ritmusosságot a különböző tényezők (pl. a nagy téli fagykár) azonban jelentősen megzavarhatják, s a nem várt idő­ben újabb maximumot hozhatnak létre. 9. A metszés a tőkefejfpusztulás második okozója. Az ilyen kár a fejművelés minden módjánál álta­lános, a bakművélésü és más sza­bályos tőkeforma szerint alakított szőlőkben viszont alig fordul elő. 10. A t'őkefejpusztulásban a met­szési sebek elhelyezkedése is nagy szerepet játszik. Ezek minden fej­művelésű szőlőben egymás mellett, egyszinten helyezkednek el. A be­száradt sebek egymással összefoly­nak, s idővel a tőkefej egész terü­letére kiterjednek. A bakművelésű tőkéken a met­szési sebek egymás fölé kerülnek, s többnyire csak az elágazás egyik oldalán okoznak kisebb elhalásokat. 11. A homoktalajon uralkodó sa­játságos hőviszonyok — elsősorban a homoktalaj felszínének túlságos felmelegedése — a tőkefejpusztu­­lást sietteti. 12. A tőkefejpusztulásf követő főkefejsüllyedés elsősorban a ho­moki szőlőkben gyakori. A fejmű­velésű oltványszőlőkben az oltás ezt téljesen megakadályozza. A kö­tött talajú, saját gyökerű szőlők­ben a tőkefejsüllyedést a tőkefejet ért kevesebb számú defektus miatt lassúbb folyamat. Egyes helyeken az elhalt tökefejű egyedek döntés­sel történt kicserélése következté­ben a tőkefejsüllyedés nem tűnik szembe. 13. A tőkefejpusztulás a nagy termőfelületű tőkeformák (magas­­művelésű tőkék) többéves lugas­törzsét újabb tapasztalataim sze­rint kevésbé érinti. Az elmúlt tíz év alatt olyan magasművelésű tő­két, amelynek föld feletti része a tőkefejpusztulás előzőekben feltárt mechanizmusa szerint következett volna be, nem találtunk. 14. Azokban a korszerű nagyüze­mekben, ahol a nagy termőfelületű tőke formák alkalmazására is sor kerül, a törzsek és a karok időn­kénti leváltásának szükségessége következtében a tőkefejpusztulás sokkal kisebb szerepű. 15. A vizsgálatok végső követ­keztetéseként megállapíthatjuk, hogy az alföldi szőlőkben a saját­­gyökerű telepítési anyag, a fejmű­velés fenntartásának szükségessé­ge, a tőkefejeket érő nagyszámú defektus, a homokon uralkodó hő­viszonyok miatt a tőkefejpusztulás nem szüntethető meg. A metszési sebek hatása folyamán ugyanígy nem küszöbölhető ki a fejművelésű szőlők tőkefejeinek elhalása más borvidékeken és a kopaszmetszésű alanyvesszőtermelő anyatelepeken sem. (Dr. Csepregi Pál cikke nyomán)

Next

/
Thumbnails
Contents