Szabad Földműves, 1965. július-december (16. évfolyam, 26-52. szám)
1965-10-30 / 43. szám
tapos z t ólat © k MÁSOK OKULÁSÁRA Egyesek azt állítják, hogy az őszibarackiák nehezebben fogamzanak, ha ősszel ültetjük őket, mások viszont azt mondják, hogy a tavaszi ültetéskor fogamzanak nehezebben. Tíz évvel ezelőtt nagyon meglepődtem, amikor az őszi ültetésű őszibarack-fák közel ötven százaléka kiesett. Hiába huzigáltam ki őket tavasszal, hiába mártogattam trágyával kevert iszapba, hiába vágtam le a gyökerek végeit és iszapoltam, sőt még komposztot is adtam az ültetőgödörbe, semmi sem segített. S be kell vallanom, hogy egy évvel később, a tavaszi ültetéssel is így jártam. Hol követem el a hibát? Hiszen az előírás szerint a gödröket előre kiástam, a földet is úgy rétegeztem, ahogyan javasolják, az ültetést is helyesen végeztem el stb., az eredmény mégis siralmas volt. A dolog nyitjára akkor jöttem rá, amikor saját faiskolát alapítottam. Szép oltványaim voltak, készültem azok elültetésére. Csakhogy sajnáltam kiásni a kertem egyetlen diszét jelentő gyönyörű zöld fákat, s ezért október helyett csak decemberben láttam hozzá az ültetéshez. Kivártam egy szép, fagymentes napot és a természetes úton lombjától megfosztott fácskákat éppen úgy ültettem el, mint néhány évvel azelőtt a faiskolától vásárolt facsemetéket, amelyekkel olyan rossz tapasztalatot szereztem. S csodák csodája, az aránylag kemény tél után egyetlen kiesésem sem volt. Ennek alapján arra a következtetésre jutottam, hogy a faiskolákban felnevelt facsemetéknek még nem érett be a faszövete, mivel olyankor ássák ki (vagy szántják ki) őket, amikor törzsükben és koronájukban még jelentős mennyiségű nedv kering. Az ilyen facsemeték még nem készültek fel a télre és már a faiskolákban elfonnyadnak még akkor is, ha valamilyen módon megfosztják őket levelüktől. A mi kertjeinkben tulajdonképpen félholtan kelj rülnek. Még a legkisebb fagykár is elpusztítja őket. Körülbelül tizenöt évvel ezelőtt határoztam el, hogy az ilyen facsemetéket védeni fogom és elültetésük után a kert más részéből legalább két talicska jó minőségű földet halmozok fel körülöttük. Ezenkívül az erősebb fagyok beálltával nemcsak a fácskák törzsét, de azok koronáját is újságpapírba csomagolom, s ezenkívül képes folyóiratokból még egy réteget kötözök rájuk. Az így gondozott fák tavasszal éppen úgy felélednek, mint azok, amelyeket a saját faiskolámból decemberben ültettem el. Jaroslav Ruzicka MELEGEN AJÁNLOM Rájöttem arra, hogy az az elhasznált olaj, amelyet a gépkocsivezetők a gépkocsi sebességváltó házából engednek ki, fertőtleníti a gyümölcsfák sebeit, elősegíti a hegszövet. képződését, s ezzel a seb gyors gyógyulását, ami főként akkor nagyon előnyös, ha a seb nagyobb. Az olajmáz bűzlik, ami elriasztja a nyulakat is és nem kell félni a nyúlkártól. Ezt találom a legolcsóbb és legegyszerűbb védelemnek. Az olajat minden szövetkezetben vagy gépállomáson ingyen megkaphatjuk, minden háztartásban akad valamilyen ecset és régi kanna vagy konzervdoboz. Az olajmáz az egész tél folyamán véd, és nincs szükség más intézkedésre. Az elhasznált olaj bármilyen sűrű és fekete, a fának nem árt. Én ezzel az olajjal kentem be a kajszi frissen lekapart kérge alatt maradt sebet és a faszövet sértetlen maradt. Az olaj bűze elriasztja a rovarokat, például a vértetveket is, s így ezek a sebtől távolmaradnak. Az elhasznált olajjal végzett kezeléssel teljes mértékben helyettesítjük az eddig használt fakátrányt, Sőt ez az olaj jobbnak bizonyult, mivel a fakátrányt nem lehet felhasználni a fakéreg metszési felületének kezelésére, mint az olajat. Ezenkívül az olaj fertőtleníti az elhalt, korhadó fát is. Peter Janovic és a törzs ritkítására minden rendelkezésre álló, alkalmas időt. Igen komoly eredményt jelent a kártevők elleni védekezés szempontjából, ha ezeket a munkákat még az őszi talajmunkák előtt befejezzük. Ez esetben ugyanis a fatisztogatásnál lekerülő kaparékkal együtt igen sok kártevő különböző áttelelő alakja (nagy- és kis hernyófészek, gyapjas pille, gyűrűspille stb.) a gyümölcsös talajára hull és az őszi szántással aláforgatva elpusztul. 9 Az őszi talajmunkát általában 12—15 cm-nél nem mélyebben, még az erősebb fagyok beállta előtt feltétlenül be kell fejezni. A talajmunkával egyidejűén végezzük el az őszi szerves- és műtrágyázást. 9 Az almagyümölcsüekben a fák törzsére elhelyezett hernyóenyves gyűrűket a fagyok beálltával szedjük le és tüzeljük el. A fák törzsét — ha eddig még nem tettük volna — 2 GYÜMÖLCS 9 ZÖLDSÉG © VIRÁG Idős ágak eltávolítása után a nagy seb nehezen heged, ezért az eltávolítandó ágakat idejében, már gallyi korukban kell levágni. Tennivalóink törpefáinkkal Ä törpefák előnye, hogy hamar termőre fordulnak, kis helyet foglalnak és nem hajlamosak a szakaszos terméshozásra. Termöegyensúlyukat az idei esős időjárás azonban veszélyezteti. A bőséges csapadék sok tápanyagot old fel a talajból, ezért a fák erős növekedésnek indultak, s viszonylag kevesebb rajtuk a termés. A vízszintes termőkarokon sok felfelé törő hajtás fejlődött, a fa mintegy „megugrott“. A fa igyekszik a tápanyagok arányában koronáját bővíteni, kiterjeszteni és a sudár irányában, a sudárhoz közelebb fejlődik a legerőteljesebben. Előfordul, különösen Jonathán esetében —, hogy az alsó termőkarok aránylag túlzottan kifejlődnek, elsűrűsódnek és ebből a sűrűségből a sudárág szinte kopaszon emelkedik ki, a korona üreges. Ennek oka az is, hogy a sudarat éveken át túl hosszúra metszették, a vízszintes ágak hosszanti növekedése idővel mindinkább csökkent, és megjelentek a függőlegesen törő hajtások. Egyszerűbb esetben a függőleges hajtásokat vízszintesre lekötözzük. Amikor azonban a korona középső szintje üres, a következő a teendő. A termőág legerősebb hajtásai közül áganként 1—2 darabot kifelé és egymástól széjjel mintegy 40° alatt, a többi hajtást pedig vízszintesre kötözzük le. A vesszőket tél végén ugyanígy kezeljük. Helyes, ha a meghagyott hajtások a korona üres terében helyezkednek el, ott alkotnak újabb termőágat. A fa ferdén lekötözött hajtásait a további évek során mindenkor vízszintesre kötözzük le. Amikor ezek a lekötözött hajtások 2—3 év után megerősödtek, az alattuk levő elsűrűsödött, lelógó, földet érő ágrészeket alapra metszhetjük — eltávolíthatjuk, anélkül, hogy a termésben veszteség érné a tulajdonost. J. A. Gyümölcsfák trágyázása Kiskertben a gyümölcsfák sorközeit — fától fáig — sok esetben nem lehet megtrágyázni, mert zöldséges ágyak esnek közbe és az áttelelő zöldséget emiatt nem áshatjuk fel. Ezért ott, ahol a fa körül szabad terület van, a fa lombkoronájának szélétől kifelé haladva 50 cm széles és 25 cm mély árkokat ásunk és a trágyát, vagy a komposztföldet ebbe terítjük el és földdel betakarjuk. Ha a fa törzsétől ilyen távolságban néhány gyökeret elvágunk, ez nem baj, mert a sérült helyen dús gyökerek fejlődnek és jól hasznosítják a koncentráltan elhelyezett trágyát. Ha a következő évben a fa körül a zöldséges ágy megüresedik, azon az oldalon ássuk meg a gödröt, vagyis a trágyázást évente más és más oldalon, izonnal kötözzük be. A már be:ötözött fák kötését vizsgáljuk elül és a szükséghez képest avítsuk meg. 9 Az új gyümölcsösök telejítését, a meglévők pótlását sürgősen fejezzük be. Az ülte- és akadálytalanul folytatható ikkor is, ha éjszaka kisebb alajmenti fagyok vannak, de a íőmérséklet napközben a fagyiont fölé emelkedik. A kiülteett facsemetéket még aznap, íz ültetés után azonnal kössük >e a nyulak ellen és kupacoljuk ' él földdel 40—50 cm magasan, tz el nem ültetett telepítési ínyagot éjszakára helyezzük el itmeneti vermelőben és gonloskodjunk annak drótkerítéssel (vagy egyéb módon) a nyuak elleni védelméről. 9 Fejezzük be lehetőleg a agyok beálltáig a köszméte és i ribiszkebokrok ritkítását, vaamint a letermett málnaveszszők eltávolítását. A lemetszett söszméte és ribiszkevesszőkböl i megfelelőek dugványkészíésre használhatók. A többit nielőb^) el kell tüzelni, mert nálnabetegségekkel fertőzöttek ehetnek. Időszerű munkák
