Szabad Földműves, 1965. július-december (16. évfolyam, 26-52. szám)

1965-10-16 / 41. szám

ló a mama a hóinál... Prosléjovi újdonság Hallottak már a megrendelésre szállító prostéjovi áruházról? Termé­szetesen, Prosté­­jov messze van ahhoz, hogy oda utazgassunk árut válogatni és meg­rendelni egyet­­mást. Tehát fölös­leges vonatra ül­ni, Az áruház fel­ajánlja nekünk szolgálatait. És eb-* ben rejlik az új­donság! Az áruház ár­jegyzékében mint­egy hatszáz áru­fajtát találunk, kö­rülbelül kétezer megrendelési té­telben. Az első árjegy­zékeket a prosté­jovi vállalat ki­küldte már a HNB-k, a nőbi­zottságok és az EFSZ-ek részére, megkapták továb­bá azt egyes vál­lalatok is. Ezekből az árjegyzékekből megtudhatjuk azt is, hogyan rendel­jük 'meg a meg­vásárolandó áru­cikket. a mellékelt mértéktáblázatok segítségével, ha mondjuk konfekcióról van szó. Manapság gyakori az olyan eset, amikor a fiatal házasok idegenked­nek a gondolattól, hogy egy fedél alatt lakjanak a házastársak vala­melyikének édesanyjával. Ha a há­zastársak bármelyikét nézzük — hi­szen a mama valamelyikük számára „csupán“ anyós — mindegyik azon az állásponton van, hogy az anyós akkor jó, ha minél messzebb van. Nem fér kétség ahhoz, hogy szá­mos esetben a családi összhang meg­­rontója a rossz anyós. A fiatalok harmonikus családi életének mes­­bolygatása rendszerint ott kezdődili* hogy a mama nem érti meg, de nem is értheti meg — a mai fiatalok problémáját. A mama a régi „béke­beli" világ szülötte, varinak bizo­nyos elképzelései, amelyeket évtize­deken keresztül megszokott és azt szeretné, ha a fiatalok is úgy néz­nének a problémákra, mint ö. Per­sze. szegényke megfeledkezik arról, hogy az ő fiatal korában lényegében mások voltak a viszonyok, mint ma, és másképp gondolkoztak, mint a inai fiatalok. Az ilyen nézetkülönb­ség gyakran okoz súrlódást a fiata­lok és a mama között. A fiatalok rossz szemmel nézik, hogy a mama beleavatkozik dolgaikba. Pedig — hej, de sokszor jó az öreg tapasztalt tanácsa, különösen a kezdőknél". Ahhoz sem fér kétség, hogy a ma­ma, amikor tanácsot ad, bizonyára jót akar. Hogy is akarhatna egy anya saját gyermekének rosszat! A fiatalok viszont gyakran elavult­nak tartják a mama nézeteit. Ha csupán ebből a szemszögből nézzük a kérdést, akkor oda lyu­kadunk ki, hogy nem jó egy fedél alatt élni a fiataloknak a mamával. A mama nemcsak ronthatja, ha­nem nagyban elő is segítheti a csa­ládi élet harmóniáját és annak tar­tósságát. Utóbbi állításom igazolásá­ra egy konkrét — manapság eléggé tipikus esetet szeretnék elmondani. Egy jó ismerősöm három évvel ezelőtt megnősült. Mind a ketten egy helyen dolgoztak. Szépen keres­tek, fizetésükből' jól kijöttek. Taka­rékoskodtak, jól gazdálkodtak. Há­zasságuk második évében nagy öröm érte őket, mert lakást kaptak és egy nagyon aranyos kis gyermekük is született. Kislány, Persze, mondani sem kell, hogy nagyon örültek a kis utódnak, annak ellenére, hogy a fiatal papa inkább kisfiút kívánt. Addig nem is voltak különösebb gondok a csemetével, amíg a fiatal mama anyaszabadságon volt és egész napját a kicsinek szentelhette. De nincs olyan hosszú anyaszabadság, mely egyszer a végére ne érne. És ekkor kezdődtek el a gondok: mi lesz a kicsivel? — kérdezgették egy­mástól tanácstalanul. Mi, kívülállók egykönnyen adnánk tanácsot" — mi­féle gondok? Ott a bölcsőde! Viszont a bölcsődében csak reggel héttől délután ötig gondoskodnak a gyer­mekekről. Szépen elosztották tehát maguk közt a kicsi „szállításával" kapcsolatos feladatokat: a papa reg­gel volt szolgálatos — ő vitte a gye­reket, a mama délután — ő hordta haza. De gondoljuk csak el — mind­ketten fiatalok, néha-néha szeretné­nek este elmenni valahová, mond­juk moziba, vagy egy feketére a presszóba. * De ha elmennek, kire hagyják a gyereket? Hisz lehetetlen, hogy a kicsi egyedül maradjon ott­hon. Hátha felébred, valami baja történik! Szóval nem lehet elmenni sehová, napról-napra otthon kell kuksolni. Egyszer-kétszer ugyan megkérték a szomszédék tizennégy­­éves kislányát, hogy amíg moziban lesznek, vigyázzon a kicsire. A szom­széd kislány nagyon szívesen meg­tette, mert imádta a babákat. Na jó, de a kislány szívességével nem lehe­tett a végtelenségig visszaélni! A bogarat a felettük lakó fiatal­­asszony ültette a fülükbe, aki szin­tén ott dolgozott, ahol ők. ö együtt lakott a mamával. Édesanyja ugyan­is özvegyasszony, már évek óta él együtt fiatalabbik lányával. Ez a szomszédasszony hétfőn min­dig azzal dicsekedett, milyen jól szórakoztak vasárnap este itt vagy ott. Pedig nekik már két gyerme­kük van, az egyik négy éves, a má­sik most volt egy éves. A mi fiatal mamánk ilyenkor irigykedve jegyez­te meg: — Neked könnyu, van, aki vigyázzon a gyerekekre, ott a ma­mád! i Persze, a jó mamát meg is kell tudni becsülni. Meg kell adni neki az őt megillető* tiszteletet. Néha-né­ha a kedvében kell járni, éreztetni kell vele, hogy ő is hasznos tagja a családi közösségnek. Képzeljük csak el, milyen jó érzés számára az a tudat, hogy még rá is szükség van, hiszen ő is tud hasznos mun­kát végezni. Egy mindenesetre fon­tos: mind a két félnek egyetértés­re kell törekednie. A jó mama bizo­nyára boldog, ha a fiatalokat is bol­dogoknak látja. A fiatalokat viszont jóleső érzés tölti el, ha látják, hogy a mama szívből örül boldogságuk­nak. Na, és a gyerekek — talán ők a legboldogabbak, mert tudják, hogy van egy nagymamájuk, aki mindent megtesz értük, aki vigyáz rájuk, amíg apu és anyu dolgoznak, egy nagymamájuk, akinek ők a szeme­­fénye és akit ők nagyon, de nagyon szeretnek. Ez hát az érem annyira fontos másik oldala. Schick Károly (Dunaszerdahely) TELJESÜLJÖN A VEVŐK kívánsága Az áruház reklámfőnöke, Jozef Chuda a következőket mondotta: A megrendelésre szállító áruház újdonság, amellyel minderiékelött a vidéken élő lakosságot akarjuk szolgálni főleg azokban a körzetek­ben, ahol nincsenek szaküzletek. Tu­datában vagyunk annak, hogy sok­kal könnyebb a vevők bizalmát el­veszteni, mint megnyerni és meg is őrizni. Mi pedig elsősorban meg­nyerni akarjuk ezt a bizalmat — ez a küldetésünk. IDŐ- ÉS PÉNZMEGTAKARÍTÁS Ha elgondoljuk, hogy a falun élő polgár a járási központba kénytelen Hasznos tanácsok 9 Hogy el ne repedjen a befőttes üveg, mielőtt a forró gyümölcsöt be­letennénk, csavarjunk nedves ruhát az üveg köré és az* üveg aljára. Ugyanez áll az üvegtálakra is, ame­lyekbe forró ételt, párolt gyümölcsöt, pudingot stb. teszünk. # Tintafoltot bőrtáskáról vagy egyéb bőrholmiról vízzel kevert bor­utazni, ha bizonyos árucikket kí­ván vásrolni és gyakran többször is be kell utaznia, hogy végre meg­kapja, amire szüksége van, világos előttünk, hogy a rendelésre szállí­tó prostéjovi áruház szolgálatait igénybe véve időt és pénzt is meg­takarít az illetőnek. A prostéjovi küldemény legfeljebb nyolc koronás porto-költségbe kerül, tekintet nél­kül a csomag terjedelmére. Ajánla­tos minden esetre a megrendelése­ket egyszerre . beküldeni egy hely­ről, amelyet aztán hét napon belül elintéznek. Vidéken élő asszonyaink örömmel könyvelik el ezt az újdonságot, amely nagyon megkönnyíti bevásár­lásukat. A mellékelt képünkön a községekbe már elküldött árjegyzék címoldala látható. M. M. kősavval távolíthatjuk • el. Utána a bőrt azonnal öblítsük le tiszta víz­zel. A folt teljesen eltűnik. A friss tintafolt citrommal is kidörzsölhető, de a folt nyomán a bőr kissé vilá­gosabb marad. 9 Hogy a parkettet és a szőnye­get a folytonos bútortologatás káros következményeitől megóvjuk, ragasz­­szunk a bútorok lábára filc- vagy szarvasbőr-darabot. Dél a tanyán Süldő malac sivalkodik, Birka béget, borjú bőg, Csajla csikó rigódozva Rázza nyakán a csengőt. Csibe csipog, gúnár gágog, Kecske mekeg s szerteszét Kerítésen, kerti porban Versenyt csiripel száz veréb. Kutya vonít» macska nyávog, Bika láncát csörgeti, S kukorít a kakas, hogy a Messzi határt fölveri. S egyszerre csitt! Elhal minden Kukorítás, bégetés, Nyüszítés, meg sivalkodás, Csipogás, meg csipegés. Gazdasszony járja sorra Az istállót, ólakat, — Bölcsen tudja; — ennyi szájra Abrak a legjobb lakat... ^ 0SZABAD FÖLDMŰVES 1965. október 16. I1U1 VUHj HU* ‘»Vili V1VB “ hogy volt egyszer egy szegény em­ber meg annak a felesége. Fiatalok voltak, gyerekük se volt még, sze­rették egymást, megértették egymást, de a nagy szegénység miatt egyszer­egyszer azért összezördültek. Na elég, egyszer az asszony előbb került haza a mezőről, mint a férje és azon főtt nagyon a feje, mit ké­szítsen vacsorára. Megcsinálta a tü­zet, mást nem tudott, egy kis leves­hez tett föl vizet. Arra gondolt köz­ben, hogy miért is olyan szegények, hogy miért nem tudja egyszer meg­lepni az urát egy jó vacsorával. Amint ezt gondolta, hallott vala­mi suhanást maga mellett, hát egy tündér száll eléje. Meg volt bizony illetődve a szegény kis asszony, most látott először tündért. Az pedig meg is szólalt, azt mondta: — Na nem bánom, te szegény asz­­szony, legyen három kívánságod, majd meglátom, mennyi eszed lesz magadhoz. — Azzal el is tűnt, aho­gyan jött a tündér. Hát az asszony hitt is meg nem is a szemének és a fülének, de azért az első kívánság már megszületett a fejében. Egy szál kolbászt kívánt azzal, hogy úgyse lesz belőle semmi. De abban a pillanatban már szállt is le a kéményből egy lábas, benne a szép szál kolbász. Oda kellett csak tenni a tű* fölé, volt is abban zsír is bőven. Mikor beállított az ember, volt szájtátás, mert már tele volt a kony­clmondta, mi történt, hát mindjárt elkezdtek tanakodni, mi legyen még a két kívánság. Az ember lovat, ti­nót, malacot akart, az asszony meg mást, nem tudtak megegyezni. Csak vitáztak, mintha éhesek se lettek volna. Az ember képes lett volna éhgyomorra rá is gyújtani; tömköd­­te a pipáját, nyúlt a parázsért, de a olyan ügyetlenül csinálta, hogy fel­döntötte a lábast kolbászostul. b Persze hogy megijedt az asszony, kapkodott mindjárt, hogy kirántsa a 0 kolbászt a tűz közül cs szidta az urát: g — Nőtt volna inkább az orrodra, mint a tűzbe fordítod ezt a kol­bászt! e Na hiszen, ez kellett csak. A kol­bász már ott is lógott az ember or­rán, le egészen a térdéig. Először meg se ijedt az asszony, próbálta, hogy leszakítja a kolbászt a férje orráról, de az úgy odanőtt, hogy azt onnan le nem lehetett sza- rs kítani. Most már megijedt a sze- ni gény kis asszony, el is sírta magát, sá Tudták már mind a ketten, ha va­lami vagyont kívánnak harmadikra, ví az meglesz, de hát mi lesz akkor ÍVJ a kolbásszal? T — Majd levágjuk — mondta az asszony. — De én nem engedem — feleselt ve az ember. — Most már ha így van, kívánjuk vissza lábasba, aztán kész! lo — Dehát a tinó, a ló, meg a ma- Bi lac! — így az asszony. óc Az ember erre azt felelte: — De hát ilyen bajusszal csak nem járhatok, te se csókolsz meg, ha kolbász lóg le az orromról! Na, végül csakugyan az lett, az volt a harmadik kívánság, hogy a kolbász menjen vissza a lábasba. Most láthattak csak vacsorához, de nem nagyon ízlett Szegényeknek a jó falat, még mindig azon zsörtö­lődtek, ki volt az oka, hogy ezután is már csak olyan szegények lesz­nek, mint voltak. Rombusz-rejtvény 1 2 3 4 5 Vízszintes sorok: a) Nem egészen ravasz, b) Égtáj. c) Az első űrhajós neve. d) Hulla, e) Mindenféle ócska­ság. Függőleges sorok: 1. Hóhér szlo­vákul. 2. Napszak (betűhiány). 3. Magyarország tengere. 4. Gödör. 5. Tinisóban van! A 39. számban közölt oszloprejt­vény helyes megfeitése: AUSZTRÁLIA. Könyvjuta­lomban részesülnek: Kossár Ottó. Bögellő, Varjú Erzsébet, Nemes­­ócsa. Három kívánság (MAGYAR NÉPMESE) TANÁCSADÓ Dr. BUGA LÁSZLÓ: A fekély betegségről Fekélybetegségröl beszélünk és nem ahogy olvasóink írják, gyomor­fekélyről. A gyomorfekélynek akkor nevezhetnénk, ha kizárólag a gyo­mor betegsége lenne, de nem az. Ki­alakulásában az idegrendszernek leg-* alább annyi szerepe van mint a gyo­mornak, ha nem több. Mi okozza a gyomorfekélyt? Először a vegetatív — az életfenn­tartó — idegrendszer valamilyen mű­ködésbeli zavara, leginkább fokozott izgalmi állapota. Másodszor a gyo­mor és a belek fekélykészsége. Már azért sem lehet csak gyomor­fekélyről beszélni, mert a betegség a nyombélben is okozhat fekélyt: És mi a fekély? Rendszerint kör­­alakú lepedőkkel fedett hám-hiány. Változó nagyságú, rizsszemnyitöl ko­ronás nagyságig, lehet egyszeres vagy többszörös is. Sőt.. az sem ki­zárt, hogy valakinek egy időben gyo­mor és bétfekélye is legyen. Sokan még ma is azt a téves régi. nézetet vallják, hogy a fekélybeteg­ség egyedüli oka, a gyomorsavtúlten­­gés. Ez nem igaz. A „sok sav“, a túl­zott savképződés inkább csak a már kialakult fekély gyógyulását Hátrál­tatja. Kialakulásában a gyomorfal ellenállásának csökkenése fontosabb, mint a sok sav. Ez az. amit egyesek úgy írnak le. hogy felborul a: gyo­­morsósav és a nyálkahártya ellenál­lása közötti egyensúly. És ennek mi léhet az oka? Egye­sek fekélybeteg alkatról, tehát a ve­leszületett hajlamosságról, savanyú, sovány száraz embertípusról beszél­nek. Mások a nikotin és alkoholár­talmakat emlegetik, mert érszűkü­letet okoznak és a nyálkahártya oxi­gén-ellátását csökkentve veszélyezte­tik az ellenálló képességet. Ilyen görcsokozó ingerek érkezhetnek a központi idegrendszer felől is, vegyi­anyagok, szellemi megterhelés, izga­lom, vagy feszültség esetén, tehát az úgynevezett emocionális tényezők szerepe legalább annyi a fekélybe­tegség kialakulásában, mint a helyi ártalmak vagy a diétahibák szerepe. Megfigyelték, hogy a fekélybetegség­gel kapcsolatos panaszok időszakos ingadozást mutatnak és ősszel, illet­ve tavsszal gyakoribbakká válnak. Ez viszont azt jelenti, hogy nyár és tél derekán kevesebb a panasz és lyenkor elbizakodnak, könnyelműkké válnak, mondhatnám elkanászkod­­nak a betegek, hogy aztán ősszel kétségbeesetten, a tavaszinál sokkal rosszabb állapotban jelentkezzenek a kezelő orvosuknál, holott... igen, ha felhasználták volna a nyári — aránylag kedvezőbb — körülménye­ket, ha akkor is törődtek volna ma­gukkal, amikor enyhébbek voltak a panaszaik, ha gyógyíttatták volna magukat folyamatosan, talán töké­letesen meg is gyógyultak volna. — Jó, jó — mondhatja valaki — de arról még nem beszéltünk, hogy milyen panaszokat okoz a fekélvbe­­tegség. Nem is fogunk! A fekély­­betegség sokféle tünettel jelentkez­het. Nehéz lenne újraszedni őket. De nem is a mi kötelességünk, ha valakinek egyébként is zavarai, vagy gyomorpanaszai vannak, a szak­orvosi vizsgálat rövidesen tisztáz­za, hogy fekélybetegségről van-e szó. De ha így van, akkor sem kell két­ségbe esni. hanem meg kell gyógvul­­ni. Nem csak gyógyítani, hanem gyógyulni is, mert megnyugvás, szel-: lemi egyensúly, megfelelő környezet kialakítása talán egy betegség gyó­gyításában sem annyira jelentős, mint fekélybetegség esetén, és az vé­gül a betegen is múlik. No, és a megelőzés! Hiszen ezen van a hangsúly! Az aszténiás graci­­lis, vékonydongájú testalkatról nem tehet az ember, de az alkohol és ni­kotin fogyasztás, az izgalom és fe­szültség fenntartása és az, hogy mit „vesz a szívére", „mivel epeszti ma­gát“, az tőle függ. Ezektől az ártal­maktól mentesítjük magunkat, ked­ves olvasóink, ha meg akarjuk előz­ni a fekélybetegség kialakulását. Mit főzzünk? Vasárnap: Üjházi tyúkleves, ve­gyes zöldséggel, metélt, tésztával, rántott karfiol tartármártással, cso­koládétorta, szőlő. Hétfő: Gombaleves, tojással töl­tött marhafelsál, zöldbab-főzelék, al­ma. Kedd: Gulyásleves, szilvásgorribéc. Szerda: Almaleves, rakott burgo­nyapüré,' kovászos uborka. Csütörtök: Sóskaleves, párolt fel-1 sál szelet, tojásos karfiol, főtt kuko­rica. Péntek: Zöldségleves, fasírozott hús. tökfőzelék, gyümölcs. Szombat: - Fejtett bableves, leesés virsli, párolt rizs, gyümölcs.

Next

/
Thumbnails
Contents