Szabad Földműves, 1965. július-december (16. évfolyam, 26-52. szám)
1965-10-16 / 41. szám
Napok, tegnapok Martosra úgy gondol az ember, mint a népi hagyományok egyik utolsó oázisára, amelyet századunk gátlástalansága, eszeveszett robaja, mindent megváltoztató lendülete és könyörtelensége valami ismeretlen csoda folytán elkerült és megkímélt. Martoson még ma is féltve őrzik azokat a népművészeti értékeket, amelyek nemzed ékröl-nemzedékre maradtak. Ezek közül a legismertebb a martosi népviselet, amelyet az idősebbek, főleg az asszonyok ma is hordanak. Kevésbé ismertek azonban a kerámiai munkák, az építészet és a lakásberendezések, amelyeknek ma már muzeális értékük van. Hogy ez mennyire így van, ezt legjobban bizonyítja a Martini Népművészeti Múzeum dolgozóinak kivételes érdeklődése. A Martosi lakodalmas Című táncban több ízben gyönyörködhetett a CSEMADOK országos dal- és táncünnepélynek közönsége, előbb Zselízen, később Gombaszögön is. Ezen kívül ismert és sajátságosán martosi tánc a Pillike, amelyet a fiatalok táncolnak a húsvéti ünnepek előtt. Ez a rövid felsorolás a hagyományok még meglévő ismert, de lassan pusztuló értékeit jelöli. Az egész feldolgozása szervezett és intézményes munkát kívánna annál is inkább, mert egyre jobban fogy és halványodik a most felnövő nemzedék tudatában. * * * Dél van. A kocsma előtt állok és azon töprengek, vajon mi az a szokatlanul furcsa idegenség, ami mindent körül vesz. A kocsma előtt teherautók, nehéz úthengerek állnak, mellettük olajos ruhában munkások. A kocsmából vad nótaszó hallatszik, előbb egymagában, majd mintha patak szaladna össze, hirtelen más hangok is hozzácsapódnak. Nem is olyan régen itt még élethalál harcot vívtak az árral. A Nyitra, a Vág és a Zsitva tomboló erejét fékezték meg közös erővel, egy akarattal. A faluban nem pusztított az ár, nem hozott tragédiákat. De hozott valami mást: a változtatás lehetőségét. Mert Martosnak, ki tudja, mi okból, az elmúlt húsz év nem hozott sok újat. S ez a mostani hirtelen változás, amely a falut fenekestül felforgatta, újszerűségében még nyugtalanító, bár vitathatatlanul hatalmas előrelépést jelent. Az új aszfalt-út, amelyet még be sem fejeztek, a háztetőkön á hangosbeszélő ' hangszórói s a korszerű neonlámpák, amelyek a fdllány-ószlópokon büszkélkednék, alig két hónapos munka eredményei. Még nem illeszkedtek bele a falu képébe, az emberek szeme még nem szokta meg s a fülnek is idegen még a mikrofonok gyakori, hangos jókedve. Amit máshol fokozatosan évről-évre végeztek el, az Martoson szinte egyik napról a másikra valósult meg, pótolva húsz év mulasztását, vagy mellőzését. S ez az, ami meglátszik az embereken. Hiába igyekeznek közömbösek lenni, hiába próbálják eltakarni az örömöt, nem sikerül.,. * * * Ez a két alaphelyzet határozza meg lényegében az egész falu kulturális életét, A népi hagyományokat őrző és féltő gondosság találkozik itt a korszerűség igényével és megvalósulásával. Ez a kettősség azonban nehezen oldódik egy új, erős, és átütő cselekvéssé. Mert sok esetben még olyan nehézségeket kell leküzdeni, amelyekkel senkisem It számol, vagy leg-| alábbis a közelmúltban nem számolt. Farkas József. a KNB elnöke beszélt erről: — Van művelődé:-: otthonunk, de a mai követelményeknek mar nem felel meg, mivel egyetlen nagy teremből áll. Kisebb helyiségek, olyanok. ahol klubot vagy könyvtárat, esetleg olvasótermet rendezhetnénk be, nincsenek. így színdarabokat is csak nagy nehézségek árán tanulhatnak a fiatalok. — Van-e kilátás és lehetőség, gondolok itt elsősorban az anyagiakra, hogy a hiányzó helyiségeket pótolják? — Van. És a tervek is készen vannak. Az idén fel is építhetnénk, de nem tesszük. A Csallóközben több ezer család hajléktalan még, elsősorban azok számára kell az épületanyag. De a jövő tavasszal megcsináljuk. A tervek szerint május 1-én adjuk át rendeltetésének. Ezenkívül a meglévő színpadot is korszerűsítjük. Új díszleteket kapunk és reflektorokat. Ezenkívül harminc asztalt, ötven széket és egy gramorádiót. Farkas József március óta dolgozik Martoson. A falu kulturális életéről visszamenőleg nem sokat tud mondani. Amit azonban ez ideig megvalósítottak, figyelmet érdem,el. Annál is inkább, mert olyan nehéz körülmények között született az, amelyhez hasonlót még nem ért meg a falu. A nehéz napok után most már felszabadultabban terveznek és ami lényegesebb, a terveket lépésröl-lépésre valóra is váltják. * * * — Ezerkilencszáznegyvenkilencben jöttem ide — mondja Z sitnyan István, az iskola igazgatója. — Azóta sok minden megváltozott, de az, ami most történt, egészen más és többet jelent minden eddiginél. Nemcsak kultúra- - - lis téren, hanem általában. Mád; volt azelőtt is lehetőség arra, hogy dolgozzunk és dolgoztunk is. Két tánccsoport működött Martoson, amelyek szlovákiai viszonylatban is megállták helyüket. A nagy tánccsoport, amely a Martosi lakodalmast táncolta, negyven—hatvan taggal működött és a tíz éves gyerektől kezdve hatvanöt éves korig minden korosztályt meg lehetett találni benne. Ha jól emlékszem, Gombaszögön léptek fel utoljára három évvel ezelőtt. A fiatalok tánccsoportja még tavaly is működött. Az idén azonban semmi sem sikerül, hisz előbb a száj- és körömfájás miatt nem dolgozhattak, s mikor az megszűnt, jött az árvíz és elmosta az egészet... — Nem lehetne valami módon újjászervezni ezeket a csoportokat? — Az sem volna nehéz, de most mást tervezünk. Nemrégiben beszélgettünk róla á tantestületben. Valószínű, hogy betanítjuk a diákokkal a Martosi lakodalmast. Ezzel két fontos munkát végeznénk. A felnövő I fiatalokkal megkedvettetnénk a népi I táncokat, s ami még ennél is lénye- I gesebb, egészében megőriznénk ezt a 1 szép és értékes táncot. ■ — Milyen hagyományai vannak a I színjátszásnak? — Jó színjátszó-csoport volt itt 1 régen és még most is kedvvel játszanak az emberek. Tavaly a Kakuk Marci-t tanultuk, de a bemutató előtt Marcink elköltözött Csehországba dolgozni. Valahogy nagyon beleélte magát szerepébe... Az idén szeretnénk felújítani. Ha sikerül, karácsonykor bemutatjuk. * * * Martosnak ezerháromszáz lakosa van, hattanerős iskolája, amelyben százharminc diák tanul. Az iskolának van zenekara és énekkara, amely különböző ünnepélyeken szerepel. A könyvtárban ezerhatszáz könyv van, és 117 a rendszeres olvasó. Évente 1600—1700 könyvet kölcsönöznek, ami kb. fél százalékkal több az országos normánál. A teljesség kedvéért fel kell jegyezni, hogy a faluban több mint száz televíziós készülék van, ami azt jelenti, hogy minden tíz emberre jut egy. ' * * * A martoSi szövetkezet 1250 hektáron gazdálkodik. Ebből 950 hektár a szántó. A kulturális alapra évente ötvenezer korona jut. Ebből az összegből fedezik a tagság iskoláztatását, az újságok, folyóiratok kiadásait, ezenkívül ötven bérletük van a Komáromi Magyar Területi Színháznál. Ezeket az adatokat Guttmann József, a szövetkezet főkönyvelője sorolta fel. — Ezenkívül még milyen kiadások vannak a kulturális alapból? — Segítünk a tömegszervezeteknek. A CSISZ-nek rádiót vettünk, a sportszervezetnek építettünk öltpzőt a labdarúgó-pálya mellé, ezen kívül felszerelést is vettünk számukra. Az iskola zenekarának hangszereket vásároltunk és a zenetanárt is mi fi- ' zetjük. Sok minden összegyűlik, ha végig gondolja az ember. Kultúráról beszélünk és én azt hiszem, kissé egyoldalúan kezeljük a kérdést, és majdnem minden esetben megfeledkezünk a munka kultúrájáról. Azért említem, mert ez a probléma már régen foglalkoztat és sehogy sem tudunk'zöld ágra vergődni vele. Főleg azokról van szó, akik az állattenyésztésben. jSolgoznak.- Rendes öltözőt kellene építeni számukra zu-Pedig itt kezdődik az' egész. Hogy az emberék számára milyen feltételeket teremtünk ... Gál Sándor Szocialista történészek értekezlete Moszkvában §g Bulgária, Magyarország, az ÍÜ NDK, Lengyelország, Románia, a g Szovjetunió, Csehszlovákia és Ju- H goszlávia történészei találkoztak g Moszkvában, hogy megvitassák a g Nagy Októberi Szocialista Forram dalom közelgő 50. évfordulója alig kalmából .végzendő együttes kutass tások terveit. g A megbeszélésen felvetődött . n egy közös tudományos mű terve, fgi amely bemutatja majd: hogyan H hatott a Nagy Októberi Szocia- H§ lista Forradalom a világ forrajü dalmi mozgalmára. Szorgalmas olvasók EGYHÁ2GELLE nem nagy község a dunaszerdahelyi járásban. Az első látásra úgy tűnik, hogy ez olyan falu, mint a többi, de ha mélyebbre hatolsz az ismerkedés vicében, az általánosnál több őszinteséget, kiegyensúlyozottságot találsz az emberekben. Beszédesek és ezáltal könnyebben szerzel tudomást gondjaikról, bajaikról. Leginkább a szövetkezet problémái kerülnek szóba, de ha a kultúra mezejére terelődik a szó, legbüszkébbek a könyvtárukra, amelyet Csányi Angela tanítónő vezet. A helyi könyvtár helyiségeinek „hangyabolyán" aztán könnyen meggyőződsz az egyházgelleiek köügyszeretetéről. A könyvtárosad, úgy forog a kölcsönzők között, mint a saját konyhájában. Türelmesen, becsüle. tesen végzi igényes munkáját. Az t olvasók bizalmasan értekeznek vele. l szívesen veszik tanácsait. A leg, szorgalmasabb olvasók közé tartoz! nak Fodor Erzsébet és Szabó Rozá- I lia. l Az írott szó terjesztésében Csányi Angela nincs magára hagyatva. Bors . Sándor igazgató és Szabó János tit. kár személyében jó segítőtársakra t talál, í Az egyházgellei helyi könyvtárban mintegy 1500 kötet várja a 170 Nagyváradi • n Ősz van. A festők és tárlatok évszaka. Csalogat a régi vár, ódon utcák és az új városrészek képe az épülő gyárváros lüktető ereje. Festők, szállták meg a vidéket, ahol a kék égbolt csodalatos hidegségével találkoznak az ősz színei, Dolgoznak a művészek. Mindenki alkotni akar; köbe, fába. fémbe formálni az anyag látszólagos me, revségét. A művészek készülnek az őszi biennáléra, ahol az egész évi munkájukról adnak számot. Az alábbi grafikai munka a nagyváradi Melega István grafikus „Tűnődés az ifjúság felett" c. alkotása. Én is Amerika fia vagyok ,• < Martost utcarészlet • „A kihallgatás“, Peter Weiss Auschwitz-drámája, október 19-én ünnepélyes keretek között kerül bemutatásra Berlinben, az NDK fővárosában. A bemutató szervezője a Művészeti Akadémia. A drámát Erich Engel, Manfred Weckwerth és Lothar Wellag közösen rendezi, s a főszerepet olyan kiváló színészek játszók, mint Helena Weigel, Eckehard Schall és Wolfgang Langhoff. De szerepet vállaltak ismert irodalmipolitikai személyiségek is. például Anna Seghers a kiváló írónő, Alexander Ausch miniszter, Stefan Hermlin író. A darab kísérőzenéjét Paul Dessau komponálta. Ä Csehszlovákiai Magyar Tanítók Központi Énekkarának hangversenye M Tegnap, október 15-én Brátisla-v_ vában, a Csehszlovák Rádió II hangversenytermében fellépett a !f: Csehszlovákiai Magyar Tanítók M Központi Énekkara a Bratislava! Ül Szlovák Tanítónők Énekkarával H együtt. A közös hangversenyt a §s közönség nagy tetszéssel fogadta. U A sirekes hangversenyt Vass La§f jós Erkel-díjas zeneszerző (Buda- Ü pest), Janda Jván, Schleicher H László és Doc. Valaäfan Bohuslav — karnagyok vezényelték. Útközben autószerencsétlenség szemtanúja lesz. Amikor a sérült segítségére siet. felismeri benne ifjúkora rémét, aki miatt csaknem meglincselték, a kegyetlen fehér nőt: Gladyst. Gondolkodás nélkül, ösztönszerűen előveszi a gyógyszert és befecskendezi az asszony karjába. Gladys ’ hazaindul. Ä szérum ha» fására bőre megbámul, aminek következtében otthon beteljesedik tragédiája: férje a szolgával kidobatja. Az utcán Jonathán várja az otthonából kitaszított Gladyst. Hazaviszi feleségéhez, majd felfedi előtte kilétét. Gladys megérti, hogy Jonathán bosszúból követte el tettét, de megbocsátja. Most már ő maga is a kitaszítottak közé tartozik,, s minden gyűlöletével a fehérek ellen fordul. * Azonban a csoda nem tort sokáig ... A szérum hatása mindöszsze 24 óra... Gladys bőre halványul. Amikor ezt Jonathán megmondja neki, visszaváltozik a kegyetlen, bosszúálló Gladys Moneyvé, aki újrafellángoló gyűlölettel fordul Jonathán és a négerek ellen .,. Az álom véget ért. Jonathán feláll laboratóriumi székéből és kísérleti naplójába a következőket írja: „Nem az emberek bőrének színét kell megváltoztatni, hanem a gondolkodásmódjukat. Kísérleteimet ezzel befejeztem," Eddig a történet. Majd felhangzanak a néger zene szomorú ütemei* mintegy pontot téve évszázadok elnyomása után ... Vajon lehet-e tényleg pontot tenni e probléma végére? Barát Endre regényét ötletesen és a hangjáték minden követelményének megfelelően dolgozta át Ungváry Ferenc. Ügyes volt a két „beszélő“ beiktatása, akiknek néhány mondata sok év eseményeit tömörítetté. Az előadás — egész tartama alatt — fogvatartotta hallgatóságát. A szereplők jók voltak. Azonban külön ki kell emelnünk a két főszereplő: Jonathán és Gladys játékát. Különösképpen a Gladyst alakító Nagy Esztert, aki kitünően érzékeltette — a szérum következtében néger-sorba került — pária gyötrődését, beleilleszkedését, megváltoztathatatlannak hitt helyzetébe — majd hirtelen vissza vedlését fehér úrinővé, kiváltságossá és újra fellángoló gyűlöletét, megvetését a „nigger“ Jonathán és fajtestvérei iránt. A rendezésért Monoszlói Évát illeti dicséret. A négerek helyzete és sorsa továbbra is nehéz. Írók, költők foglalkoznak e kérdései, s ha megoldani ezzel nem is tudják, de nem marad minden pusztába kiáltott szól. RE SZABAD FÖLDMŰVES ’J 1365. október lg, A Csehszlovák Rádió magyar szer:esztősége az elmúlt vasárnapi adáában1 Ungváry Ferenc, Barát Endre egényéböl átdolgozott hangjátékát rözvetítette. Témája nem új, de a mindig akuális négerkérdés. A darab színíeiyo- Amerikjü, A- főhő»..-iaaatlián. Így íjSger ófcvös, .glgt, fiatal lovásznaá' korában meg akartak lincselni, nert főnökének leánya — szeszélyből- azzal a hamis váddal illette, hogy lárontott és megtámadta őt. Jonahánnak ugyan sikerült megszöknie ildözői elől — de a szörnyű emlék végigkíséri életén. •Egész életét annak szenteli, hogy i négereket megszabadítsa a színes >ör átkától. A laboratórium fehér ialai között harcol a természet kegyetlen igazságtalansága ellen, meg ikarja szüntetni, hogy az emberek- bőrük színe miatt — egész életük)en szenvedjenek. Gyógyszert keres, >lyan csodálatos gyógyírt, amely negváltoztatja a bőr eredeti színét, negszünteti a feketék kitaszítottságát is egyenjogú polgáraivá válnak a lazának. Egyszer, több átdolgozott éjszaka cimerítő munkája következtében, la>oratóriumi kísérletei mellett elal;zik. ... Ragyogó fényesség önti el a szobát: Jonathán rádöbben a helyes répletre! Ennek alapján előállítja íz első üveg „csodaszert“ és boldogan hazaindul. !□□□□□□□□! állandó olvasón kívül azokat is, akiknek ritkábban jut idejük „szellemi táplálékra". A közelgő téli estéken bizonyára több lakásba eljut majd a jó könyv. Felvételünkön: Csányi Angela a legszorgalmasabb olvasóval. Fodor Erzsébettel; (Kép és szöveg: J. K.)
