Szabad Földműves, 1965. július-december (16. évfolyam, 26-52. szám)
1965-09-04 / 35. szám
A család és az iskola nevelési egységének kialakítása Szocializmust építő társadalmunkban az egyén és a közösség érdeké és célja között nincs ellentét. Ezért a nevelés tartalmát és célját a közös érdek fejezi ki. Ebből következik, hogy a nevelési célok leérése nemcsak a társadalom, hanem a család és az egyén egyetemes érdeke. Ennek ellenére előfordul, hogy a család nem azonosítja magát az iskola elveivel, sőt azzal ellentétes nevelési gyakorlatot folytat. Mivel magyarázható, hogy egyes családok ellentétben állanak a szocialista iskola nevelési céljaival, noha saját érdekük is az lenne, hogy azt támogassák? Vajon nem jelent ez valamiféle ellentmond dást a társadalom iskolája és az „egyéni érdekeket képviselő család" között? Valójában csupán akkor beszélhe-' lünk ezen a téren ellentmondásról, ha a nevelés céljai szolgáltatnák az ellentétek alapját. Mivel a szocializmust építő társadat lom célja és a család érdeke között nincs és nem is lehet ellentmondás, az a tény, hogy olykor a. család a nevelés különböző kérdéseiben szemben áll az iskolával, még egyáltalán nem jelenti, hogy a társadalom iskolája és á család között antagonisztikus ellentmondások vannak. A kétirányú nevelést eredményező látszólagos ellentmondások abból származnak, hogy adott esetben a család nem ismeri a szocialista nevelés céljait és módszereit. A nevelés egysége azt jelenti, hogy az iskola és a család azonos nevelési célokat tűznek ki nevelő munkájukban és a nevelés tartalmát, valamint módszereit tekintve egyöntetűség jellemzi munkájukat. Sajnos, van olyan eset is, amikor a szülők gyermekük elé csupán anyagi vagy érvényesülési meggondolások eszményképeit vetítik. A nevelésnek ez a prakticizmusa arra készteti a gyermeket, hogy hajlamai és kedve ellenérd elfogadja ezt' a választást, és lemondjon azokról a lehetőségekről, amelyek képességei alapján számára egyébként elérhetők lennének. Gyakori jelenség, hogy a szülő csupán jó szakembert kíván nevelni gyermekéből, értve ezalatt olyan érvényesülési lehetőségeket, vagy anyagi előnyöket ígérő hivatást, szaktudást, amely alapja lehet a gyermek „előnyös helyzetének“ másokkal szemben, vagy biztosítja számára a „nélkülözhetetlen“ munkaerő kiváltságos helyzetét. Az iskolai nevelés azonban ezzel szemben nem „csupán jó szakembert“ kíván adni társadalmunknak, hanem a köz érdekeiért lelkesedni, küzdeni tudó embert, aki a társadalmi tulajdon gyarapításán keresztül kívánja biztosítani saját jólétét és boldogságát. Az iskola feladata, hogy megszervezze a gyermek oktatását és képzését, azaz megfelelő tárgyi tudási nyújtson és kialakítsa azokat a magatartásbeli formákat, melyeket a szociálist nevelés céljának kell tekintenünk. Ezt' a feladatát nem ruházhatja át « családra. Ugyanakkor a család nem vonhatja ki magát az alól a kötelesség alól, hogy biztosítsa az iskolai oktató-nevelő munka támogatását a gyermek otthoni tanulása feltételeinek megteremtésével. Figyelemmel kísérje előmenetelét, ellenőrizze munkáját. A család feladata ezen kívül, hogy előkészítse a gyermeket a szocialista együttélés társadalmi szabályainak ismeretére és betartására, elvégezze a nemi felvilágosítást és előkészítse a gyermeket a családi életre. Az iskola ezen a téren csupán megerősítheti acsalád törekvéseit, de semmiképpen sem helyettesítheti azt. A nevelési egység kialakítása térén az iskola feladata az, hogy megismertesse a szülőkkel a nevelés céljait, módszereit s megteremtse a családdal való nevelési együttműködés feltételeit. Ha tehát az iskola kommunista erkölcsre és kollektív érzésre nevel, a család sem nevelhet kispolgári erkölcsre és önzésre. Ha az iskola igényes esztétikai érzék kialakítására törekszik, a család sem nevelhet sekélyes kispolgári ízlés iránti rajongásra. A nevelésben megnyilvánuló kettőség fékező erővel hat a gyermek pozitív jellembeli tulajdonságainak kialakítására, és olyan súlyos konfliktusok előidézője, melyek megzavarhatják és megbonthatják a gyermek lelki egyensúlyát: kétárcúvá, képmutatóvá tehetik őt. Mert a gyermeknek igazság az is, amit a családban mondanak, de igazság az is, amit az iskolában hall. Ezért fontos, hogy a kettő egybehangzó és egyértelmű legyen. B. J. „Elég volt a játékból, Hektor! Kezdődik a tanulás...“ Szakácsolimpia, óh! Egy csöppet sem irigylem a Nemzetközi Olimpiai Bizottság felelős vezetőinek sorsát. Az utóbbi évek során ugyanis a szokottnál több dorgálás érte konzervativizmusukat az egyes népszerű tömegsportok távoltartása miatt. E jelentős sportszervezet vezetői persze nem nagyon zavartatják magukat, - inkább bizonyos nemzeti engedményeket tesznek. Rendszerint az olimpiát rendező országnak sikerül „becsempészni“ valami újat a világ fiataljainak e találkozójára, retídszerint azt a sportágat, amelyből a legnagyobb sikerre számítanak. Így pl. tavaly a japánok kér észtülvitték, hogy a judo is olimpiai szám legyen. Jónéhány aranyérmet otthon is fogtak belőle. De azóta már jelentkeztek az asztalitenisz és a pályatenisz rajongói is, hogy 1968-ban Mexikó Cityben ott szeretnék látni a világ legjobbjait. Mert ha a gyephoki ott lehet, — miért nem vetélkedhetnek olimpiai aranyéremért a teniszezők is - hangzik az érvelés. De hátra van még a mexikói követelés. Egyelőre nem tudni, hogy a több száz méter tengerszinti magasságban lévő ország fiai és í leányai milyen „nemzeti számmal" próbálnak majd előnyt szerezni. Bármi is legyen a rendezés jogával járó mexikói követelés, jó lenne ezeket a nemzeti lokálpatriótákat valahogy megfékezni, mert mi lenne pl. ha minden ország a maga sportspecialitásával léphetne fel. Nincs kizárva ugyanis, "hogy rövidesen Madrid lesz e nagy sportvetélkedő színhelye, s akkor jaj nekünk. A spanyolok ugyanis joggal követelhetnék, hogy végre a bikaviadal is olimpiai szám legyen. Elvégre tavaly közel 2000 véres mérkőzés zajlott le az arénákban s az idén ez a szám valószínűleg megkétszereződik. De ami már ezzel kapcsolatban elgondolkoztató a statisztikusok kiszámították, hogy a spanyolok tulajdonképpen erre a szórakozásra költik sovány átlagjövedelmük legnagyobb részét. S ha már a statisztikánál tartunk, érdemes lenne tájainkon is felfigyelni valami elgondolkoztatóra: — arra, hogy a felnőtt lakosságnak majdnem a fele az átlagosnál nehezebb súlyú, mint ahogy annak kellene. Tehát nem jól, hanem egészségtelenül táplálkozunk. S erre föl még szakácsolimpiát rendezünk. A közelmúltban kihirdtetett országos döntő eredményét ínycsiklandó készítményekkel próbáltuk életközelségbe hozni. A maratoni győztesként dobogóra állt szakácsifjak és lányok örültek a győzelemnek, mert a győzelemnek mindenki örül. S ha netalán a közeljövőben mi kapniuk az olimpia megrende. zésének jogát, nem valószínűtlen, hogy nemzeti számként többek között a szakácsmesterséget is olimpiai számként kívánnánk indítani. Talán már nem is lenne meglepő, hiszen az idén megrendezett szakácsolim. pia már nemcsak hagyományt, hanem bizonyos előnyt is jelent számunkra. Tóth Géza Két szőlőszem elindul... Bukfencet vet az árnyék, Árnyat a fa lombja, Két szőlőszem elindul A lakodalomba. Diót ver a hosszú rúd, Nap meg verítéket, Két szőlőszem szomjasan Poros úton lépked, Felhőt bodorít a szél, Szelet még az orkán, Rikkant a két szőlőszem, . Hogy kifér a torkán. Örömében ugrándozik És kitátott szájjal Iszik, mígnem megtelik Egek záporával. Bukfencet vet az árnyék, Árnyat a fa lombja, Két szőlőszem vánszorog A lakodalomba. Diót ver a hosszú rúd, Nap meg verítéket, — Fölreped a két szőlőszem, - — Kapd be! Édes étek ,.. ^ 4SZABAD FÖLDMŰVES 1965. szeptember 4. Pakold mint ügyvéd ÍROMÁN MESE) öt csirkéből öt tyúk. A tyúkok a maguk idejében költöttek volna, csirkét neveltek volna, a csirkéből megint tyúkok lettek volna, és így tovább. Ha összeszámolod, az a sok csirke meg tyúk éppen kétezer lejt ér. — Nem lehet azt így számolni. Akkor nem adok semmit. — Ha nem adsz semmit, tudd meg, hogy viszlek a bíróságra. Az ember kifordult az ajtón, s megindult hazafelé nagy szomorúan, öszszetalálkozik az úton Pakálával. — Mi bajod, cimbora, mért vagy úgy nekikeseredve, mint a háromnapos esőidő? — Hagyj engem békén, cimbora, mindenkinek megvan a maga baja. — Hátha én tudok a tieden segíteni? Engem mindenkinek minden ügyes-bajos dolga érdekel. Az ember elősorolt mindent, ami IÉlt egyszer egy faluban egy szegény ember. Olyan szegény volt az árva, hogy elhatározta, elmegy világgá, hátha ott nagyobb szerencséje lesz. Ment, mendegélt, amerre a szem látott, egyszer csak elfogta az éhség, de olyan éhség, hogy mind zöldet, vereset látott tőle. Betért egy fogadóba, hogy valami harapnivalóhoz jusson, de fizetni nem tudott, mert nem volt egy vak piculája sem. — Kedves, jó kocsmáros uram, adjon nekem valami harapnivalót, mert igen-igen korog a gyomrom, azt sem a tudom, merre facsarodjam a nagy [éhségtől. Pénzem nincsen, de ha visszatérek, megfizetek mindenért becsülettel. A kocsmáros térült-fordult, s megfőzött a szegény embernek öt tojást, és vágott hozzá egy darab kenyeret. Jóllakott a szegény ember, megköszönte a vendéglátást, aztán ment tovább a maga útján. Húsz esztendő múlva tért csak viszsza a falujába valamicske pénzzel a zsebében. Ismét betért a kocsmába, ahol annak idején megvendégelték, a s azt mondta a kocsmárosnak: i — Kocsmáros uram, emlékszik rá, i hogy ezelőtt húsz esztendővel meg- A vendégelt engem, s én nem tudtam ^ fizetni? Most eljöttem, hogy kifizes-Ísem a tartozásomat. Mennyi pénzzel vagyok adósa? — Igen, igen, emlékszem, hogyne emlékezném, öt tojást ettél meg, és egy darab kenyeret? — Éppen annyit. Mennyit fizetek érte? ^ — Ez az ebéd kereken kétezer lejbe került. — Kétezer lejbe? Nem lehet az, kocsmáros uram. — Már hogyne lehetne. Ha én akkor azt az öt tojást nem adtam volna neked, abból lett volna öt csirke, az vele történt, s azt is, hogy a kocsmáros bíró elé akarja őt hurcolni. — Ilyen semmiség miatt eresztetted annyira búnak a fejedet? Ne búsulj egyet se. Én leszek majd az ügyvéded, s akkor nem lesz semmi baj. — Én nem bánom, legyél, de én még soha bíró előtt nem voltam. — Sebaj. Majd elmegyek én helyetted. Valamennyi idő múlva megkapja Pakála az idézést, hogy jelenjék meg a bíróság előtt. Pakála nem ment el. Megjött a második idézés is, arra már elment. Megjelenik a bíró színe előtt, s a bíró nagy szigorúan megkérdezi: — Miért nem voltál itt az első tárgyaláson? — Nem tudtam eljönni, nagyságos bíró uram. Éppen akkor főztem a búzámat, hogy el tudjam vetni. Nem hagyhattam ott, mert odaégett volna. — Te megfőzöd a búzádat, mielőtt elvetnéd? — Én meg! — És kikel? — Ki hát. Ügy, ahogy a főt tojásokból kikelnek a csirkék, aztán a csirkékből tyúkok lesznek, a tyúkok ismét tojnak, és így tovább, ahogy a kocsmáros mondja. A bíró megértette ezt a beszédet, és békésen elbocsátotta a szegény embert. KEZDŐBETŰ-REJTVÉNY MEGFEJTÉSEK — NYERTESEK A 33. számban megjelent rombuszrejtvény helyes megfejtése: A vízszintes a) sorban az egyik űrhajós nevét rejtettük el. Függőleges: 1. Textilanyag. 2. Hamvveder. 3. Szlovákiai folyó. 4. Női név. 5. Város az NDK-ban. 6. Fiatal kecske. 7. Gyümölcs. 8 Dísz. 9. Női név 10. Város a Lett SZSZK-ban. 11. Füzet. 12. Nem tud beszélni. Helyes megfejtés esetén mindegyik függőleges sor „a" betűvel végződik. Beküldendő: a vízszintes a) sor megfejtése. Katonák — Solohov. Jutalomban részesülnek: Bődi Giziké, 4. oszt. tanuló. Serke Berkes Gabi, Nagycétény 112 Egy idő óta fogyókúrázik, de test-» súlyában változást nem észlel. Kérdezi, milyen gyógyszerrel lehetne elősegíteni a testsúly csökkentését. („Fogyókúra 16“ jeligére.) A fogyasztó étrendek megtartásának és hasznának egyik legfontosabb része a fogyni kívánó kitartása. Az étrendi kezeléssel kezdetben csak a további testsúlynövekedés meggátlását kívánják elérni, tehát súlyállandósági állapotra törekszenek. Ez különösen azokra vonatkozik, akiknél a testsúly-többlet nem számottevő. Az étrend tartós betartásával egy idő múlva a testsúly csökken. A normálistól pár kilóval eltérő testsúlytöbblet nem teszi indokolttá fogyasztást elősegítő gyógyszer használatát. Sőt, ilyen esetekben ezt orvosilag egyenesen tiltják. A diétáját továbbra is tartsa meg, és elsősorban arra törekedjék, hogy kellő telítőértékű ételeket (pl. káposzta-féléket) fogyasszon, amelyeknek kalóriaértéke minimális. Mi okozza az ízületek ropogását? (N. K.) Általában a nagy Ízületekben, elsősorban térd- és vállizületekben észlelnek mozgás közben ropogást. Ezt az ízületek csontvégeinek szélén levő kisébb-nagyobb fokú mészlerakódások okozzák, vagy az ízületeket körülvevő kis nyáktömlőkben levő elváltozások. A ropogás csak kellemetlen tünet, amelynek lényegeseb orvosi jelentősége nincs. Gyerekkora óta akadozik a beszédé, és nehezen ejt ki egyes szavakat. Mitévő legyen? („Javulás“ jeligére.) A beszédhibák hangképzési zavarokból vagy a kimondás helytelenségéből származhatnak. A beszédhibák legnagyobb része a helytelen begyakorlás következménye, s ezeket tanítással és szoktatással rendezni lehet. Iskolás korban is javíthatók a beszédhibák, amelyekkel ma már külön szakágazat' foglalkozik. Kérjen tanácsot körzeti orvosától, hogy a járás területén ilyen vizsgálat hol történik, s. ott majd felvilágosítják beszédzavarának kezelési lehetőségéről. Dr. S. T. Mit főzzünk? Vasárnap: Aprólék leves, sült kacsa burgonyával, uborkasaláta, diótorta. Hétfő: Zöldségleves, darás tészta. Kedd: Húsleves, fasírozott vajbabfőzelékkel. Szerda: Gulyásleves, dolka, gyümölcs. Csütörtök: Tojáslevés, marhahús vadasan, knédli. Péntek: Fejteílbab-léves, rizsfelfújt, kompót. Szombat: Paradicsomlevés, savanyú marhaszív, zsemlegombóc. Gyümölcsfélék tartósítása és befőttek készítése Ringló befőtt Befőzéshez egészségés, érétién zöld ringlót veszünk. A ringlószárakat félig levágjuk. Gyengén ecetes vizet forralunk, egy késhegyni szódabikarbóna hozzáadásával. A ringlót tűvel megszurkáljuk és a forrásban lévő vízben addig főzzük, amíg egyit:-másik ringló héja megreped. Ezután kiszedjük, hideg vízben lehűtjük, jól lecsurgatjuk és üvegbe rakjuk. Hideg cukorszörpöt öntünk rá (1 liter víz^ ben 50 dkg cukor), lekötözzük és addig gőzöljük, amíg felforr. Őszibarack befőtt A nem egészen érett barackot meghámozzuk, félbevágjuk és citromos vízbe tesszük. Ebben a citromos vízben egy kissé átfőzzük, ma.id hideg vízben lehűtjük. A lehűtött barackot leszűrjük és üvegbe rakjuk, hideg cukorszörpöt öntünk rá, lekötözzük, majd 8—10 percig gőzöljük. (A cukorszörp 1 liter víz és 50 dkg cukor.) Körte befőtt A kis körtét egészben, a nagy körtét negyedekbe vágva tesszük el. A körtét meghámozzuk, majd citromos vízbe tesszük. Ebben a vízben puhára főzzük és hideg vízben lehűtjük. Ezután leszűrjük és üvegbe rakjuk „hideg cukorszörppel felöntjük (1 liter vízhez 35 dkg cukor), majd erősen lekötözve 15—20 percig gőzöljük. Csipkebogyóíz 1,50 kg csipkebogyó, 0,75 kg cukor. Az érett bogyókat a kocsánytól és levéltől megtisztítva 3—4 deci vízzel puhára főzzük, majd finom szőrszitán áttörjük (ügyelnünk kell, hogy a magokat ne nyomjuk széjjel, ‘mert á bennük lévő finom pehelyszerű gubacs élvezhetetlenné teszi dzsemünket). Az áttört paradicsompürészerű anyagot lemérjük és egy kg-hoz 75 dkg cukrot számítva tűzre tesszük és folytonos keveréssel kb. 25—30 percnyi főzés után, előkészített forró, tiszta üvegekbe töltjük. Másnap lekötözzük és hűvös, sötét helyen tároljuk.
