Szabad Földműves, 1965. július-december (16. évfolyam, 26-52. szám)

1965-09-04 / 35. szám

az ellenőrző csoportokról Érdemes tudni A Bratislava-környék Járási Mezőgazda­­sági Termelési Igazgatóság mellett már több éve működik az ellenőrző csoport. Mun­kája kétségtelenül sikeres volt. Példája alapján már számtalan ellenőrző csoport létesült Szlo­vákia járásaiban. Ennek ellenére még ma is lkadnak olyan járások, ahol a termelési igaz­gatóság vezető dolgozói még nem mérték fel a szövetkezetek jogi érdekeit védő ellenőrző csoportok munkájának jelentőségét, s létesíté­sében — mint például a rimaszombati járásban is — nem kívánatos létszámemelést látnak. Hasznos intézkedés az ellenőrző csoportok létesítése, vagy nem kívánatos létszámemelés? Erre a kérdésre szeretnénk feleletet adni ebben a cikkben, amely hazánk első ellenőrző csoport­jának létesítéséről és munkájáról szól. A Bratislava-környék szövetkezetei­nek földművesei 1964 márciusában megtartott járási konferenciájukon megvitatták az adás—vételi kapcsola­tok kérdését is. Élesen megbírálták a felvásárló, átvevő szervezetek munká­ját. Megemlítették, hogy e szerveze­tek jelentős százalékot vonnak le pél­­dául a vágó-szarvasmarha és a vágó-1 baromfi feletetettségére, nagy levoná­sokat eszközölnek a cukorrépa, gabona és más termékek felvásárlásakor és ezeket alacsonyabb osztályba sorolják. Felpanaszcflták, hogy a tej minőségét nem a felvásárlás helyszínén állapít­ják meg és a levonásokat annak meg­állapítsa nélkül írják elő, melyik eladó okozta az áru elértéktelenedését, ha a tejet tartálykocsiban szállítják. Megemlítették, hogy a mezőgazda­­sági szükségleti cikkekét nem kapják meg időben, esetleg ezek minősége kifogásolható. Tiltakoztak a mezőgazdasági épüle­tek késedelmes átadása ellen. Beszél­tek az adás—vételi kapcsolatok összes ágazatáról és ezek aprólékos értéke­lése után a következő határozatot hoz­ták: ,,Az adás—vételi kapcsolatokból éri?-' dó jogok és az EFSZ-ek érdekeinek védelmére egy szervet kell létesíteni, amelynek ez lenne elsődleges felada­ta.“ E konferencián ugyanakkor elhatá­rozták azt is, hogy é szerv fenntartá­sának költségeit 50 °/o-ban fedezik. A mezőgazdasági termelési igazga­tóság azonnal hozzálátott a járási konferencia e határozatának teljesí­téséhez és megszervezte az e feladat­tal megbízott dolgozók csoportját’, amelyet a Bratislava-környék Mező­­gazdasági Termelési Igazgatóság ellen­őrző csoportja néven neveztek el. A legfőbb feladat az volt, hogy ebbe a csoportba a tapasztalt dolgozókat válasszák ki, akik a mezőgazdasági termelést gyakorlatból ismerik, tisztá­ban vannak a mezőgazdasági termékek értékesítésének és a mezőgazdasági szükségletek eladásának problémáival s ugyanakkor alkalmazni tudják az állami szabványokat és az idevágó jogi előírásokat. Az ellenőrző csoport tevékenységét 1964.' június 1-én kezdte meg. Az ellenőrző csoport szervezése, helyzete és tagjainak jutalmazása Szervezés: A mezőgazdasági termelési igazgatóság vezetője. A mezőgazdasági termelési igazga­tóság termelési osztályának veze­tője: főmérnök. Az ellenőrző csoport vezetője: jo­gász. Mezőgazdász: a növénytermesztési termékek felvásárlásának ellenőr­zésére. Zootechnikus: a tej, tojás, baromfi felvásárlásának ellenőrzésére. Zootechnikus: a szarvasmarha- és a sertésfelvásárlás ellenőrzésére. Az ellenőrző csoport dolgözóif a vaj­­noryi szövetkezetben vezetik munka­­viszonyban, innen kapják fizetésükét, amelyhez a járás összes szövetkezete bevételei arányában (0,13 Kcs-t 1000 Kcs betéve! után) járul hozzá. Ez a hozzájárulás a költségek 50 %-át je­lenti. A fennmaradó összeget a szö­vetkezetnek nyújtott káder-segítség formájában a termelési, igazgatóság fedezi. E csoport dolgozói a termelési igaz­gatóság vezetőségének, vezetőjének, illetve termelési osztálya vezetőjének vannak alárendelve. A csoport legfőbb feladatai, munkájának formái és módszerei 1. A csoport fő feladata: a) figyelemmel kísérni és ellenőrizni a szállítói és vásárlói kapcsolatokat a szövetkezetek és a gazdasági szer­vezetei; között, amelyek átveszik a fa SZABAD FÖLDMŰVES 1965. szeptember 4. mezőgazdasági termékeket', illetve a szövetkezeteknek mezőgazdasági szük­ségleti cikkeket szállítanak. b) megszervezni a szövetkezetek jogsegélyét az EFSZ-ek érdekeinek védelmére mezőgazdasági termékeik értékesítésékor és a mezőgazdasági szükségleti cikkek vásárlásakor, illet­ve az esetleges károk jóvátételében és az anyagi megtorló intézkedések alkalmazásában. 2. A csoport munkájának formái és módszerei: A felsorolt fő feladatokból erednek a csoport munkájának formái és mód­szerei, amelyek a következőkre irá­nyulnak: a) a felvásárlás tervszerű figyelem­mel kísérése a felvásárló központok­ban, a felvásárló szervezet raktárai­ban és átvevő helyein, amelyeket a szerződésekben a mezőgazdasági ter­mékek és szükségletek átvételi helyé­ként jelöltek meg. A felvásárlási he­lyeken a csoport dolgozói elsősorban is ügyelnek: — a minőségi szabványok betartására a mezőgazdasági termékek osztá­lyozása során, — a termékek értékének meghatáro­zásakor az érvényben lévő árak betartására, az idevágó rendelke­zések alkalmazására, főképp ami a szerződés által meghatározott' felvásárlási helyet és határidőt illeti, A munka é formáját a következő­képpen valósítják meg: a) A szállítások és az árúátvétel fi­gyelemmel kísérésének alapját az évi termelési terv, valamint a szövetkezet és a felvásárló szervezet között meg­kötött szerződés képezi, amelyben fel­tüntetik a szerződésileg lekötött ter­mékek termesztési időpontját és a teljesítés helyének meghatározását. Továbbá ellenőrzik a göngyölegek idő­ben történő visszaszolgáltatását és minőségét, a termékek osztályozását, megjelölését és értékelését. Mindezek a dekád-tervek, a félvá­sárlási és szállítási tervek a mező­­gazdasági termelési igazgatóság — te­hát az ellenőrző csoport dolgozóinak is rendelkezésére állnak. A munkának ezt a formáját és mód­szerét a szarvasmarha és a sertések, a tej, a baromfi, a tojás, valamint a növénytermelési termékek felvásárlá­sakor alkalmazzák az egyes mezőgaz­dasági üzemekben. További módszer a szövetkezetek­­nek nyújtott segítség a felvásárlási idényekben, a gabona, cukorrépa, sző­lő stb. eladásakor. Ebben az időszakban a csoport min­den tagja állandóan ellenőrzi a fel­vásárlás menetét az egyes átvevő he­lyeken. b) A csoport munkájának további formája, hogy a mezőgazdasági szab­ványok megszegésének konkrét ese­teiben ezek megoldására, továbbá az árak meghatározásakor és a rendel­kezések megszegésékor a mézőgazda­­sági termékek felvásárlása és a mező­­gazdasági szükségleti cikkek szállítása során javaslatokat nyújt be a vitás kérdések megoldására. A csoport vagy a szövetkézét jelen­tése alapján lép közbe, vagy akkor, ha a szerződéses felék nem tudnak megegyezni, illetve, ha a felvásárló szervezet dolgozói részéről szemmel láthatólag megszegik az előírásokat, és ezáltal a szövetkezet megkárosítá­sának veszélye fenyeget. A csoport szakképzett dolgozói ilyen esetekben azonnal részt vesznek a két fél tárgyalásain, a felvásárlás helyén, vagy biztosítják a felettes ellenőrző szervek, mint amilyen az Állami Minő­ségi Ellenőrzés, a Központi Mezőgaz­dasági Ellenőrző és Vizsgáló Intézet megbízottjainak részvételét, komoly esetekben a Népi Ellenőrzés és Sta­tisztika dolgozóinak részvételét. Fi­gyelmük itt elsősorban az állami szab­ványok és a rendeletek helyes hasz­nálatára és alkalmazására irányul. A csoport dolgozói három célt kö­vetnek: — a szerződés, az állami szabványok és az érvényes felvásárlási árak értelmében biztosítani a veszteség­­mentes felvásárlást,- megelőzni a szövetkezet esetleges megkárosítását, illetve a jelentő­sebb mezőgazdasági károkat, pél­dául a zöldség és a gyümölcs át­vételének felesleges halogatásával, — a vitás esetet a helyszínen meg­valósított megegyezés útján elsimí­tani és megelőzni az esetleges egyeztető bizottsági eljárás költ­ségeit, valamint megtakarítani a szövetkezet funkcionáriusainak és más szervek dolgozóinak munka­idejét. Ez a módszer egyrészt a csoport dolgozóinak mozgékonyságát, másrészt az érvényes előírások és árak tökéle­tes ismeretét követeli meg. c) Ezek a károk, amelyek a szö­vetkezeteket így érhetik, számukra nemcsak előre nem látott vesztesége­ket, hanem jelentős gondot is okoz­nak, hogyan pótolják az így elszen­vedett veszteséget. A csoport ezeket a kérdéseket is megoldja, éspedig felülvizsgálással, a békítő eljárás során történő tárgya­lással és ennek esetleges sikertelen­sége esetén a gazdasági egyeztető bizottság előtt is. A csoport dolgozói beszerzik a szük­séges bizonyító adatokat, becsléseket és a kár értékének felbecslését, a szak­­bizottságok véleményét e károk okai­ról. Ez a módszer nemcsak az ellen­őrző szervek (Állami Minőségi Ellen­őrzés, Központi Mezőgazdasági Ellen­őrző és Vizsgáló Intézet) képviselői­nek jelenlétét követeli még, hanem a különböző kutatóintézetek és szab­vány megállapító szervek szakembe­reinek jelenlétét is. Hogy az egyeztető bizottság gyors döntést hozhasson, ahhoz írásbeli anyaggal kell rendelkeznie. A kérvé­nyek megírásában és egyéb iratok beszerzésében hatékony segítséget nyújtanak az ellenőrző csoport dolgo­zói. Az ellenőrző csoport dolgozóinak részvétele az egyeztető bizottsági tárgyalásokon lehetővé teszi, hogy az ügyet idejében befejezzék és kártérí­tést igényeljenek az elszenvedett veszteségért, Az ellenőrző csoportnak ez a mun­kája igen fontos a termelési igazga­tóság által a szövetkezeteknek nyúj­tott jogsegély terén a szállítói és vá­sárlói kapcsolatokban. E téren meg­szervezi a segítséget és minden lehető eszközzel tanácsadói jogsegélyt nyújt. Egyes esetekben a szövetkezetét’ az egyeztető bizottság előtt is képviseli, főképp ha ezt az ügy komolysága megköveteli. Jelentős jogi segítségét képeznek á szövetkezetek számára az egyeztető bizottság és a termelési igazgatóság ellenőrző csoportja által szervezett „konzultációs napok“. Ezeken a kon­zultációs napokon a szövetkezetek funkcionáriusai számára lehetőség nyílik az adás—vételi kapcsolatokra vonatkozó szerződések megszegése terén észlelt konkrét esetek megtár­gyalására. d) Az ellenőrző csoport munkája a szövetkezetekben foganatosított kü­lönböző megelőző intézkedés megtéte­lére is irányul, hogy az eladásra ki­jelölt mezőgazdasági termékeket meg­felelően előkészítsék, osztályozzák, éspedig a Csehszlovák Állami Szabvá­nyok követelményéinek megfelelően, hogy eleget tegyenek a felvásárlás összes minőségi feltételeinek. (Folytatjuk.) ZETOR 3017-es hegyi traktor A dombos, lejtős vidékek gépei Szlovákia területének egyharmada a hegyvidéki és hegyaljai termelési körzet. Tehát jelentős területről van szó, amely mind ez ideig nem volt ellátva megfelelő talajművelő és be­takarító gépekkel. Ezekben a terme­lési körzetekben a szövetkezetek és állami gazdaságok dolgozói, valamint a brigádmunkásként dolgozó ipari munkások minden évben kénytelenek kézi kaszával betakarítani a hegy­oldalakon fekvő rétek szerény termé­sét, a nők viszont gereblyével forgat­ják, gyűjtik össze a szénát, éppen úgy mint több száz évvel ezelőtt. Nem csoda, ha az említett termelési kör­zetek mezőgazdasági üzemei már hosszú évek óta követelik az ö ter­mesztési feltételeiknek megfelelő gé­pek gyártását. Az utolsó két-három évben a hegyvidéki és hegyaljai ter­melési körzetek szövetkezetei és álla­mi gazdaságai végre kaptak néhány kézi motoros kaszálógépet. Ezek az ausztriai gyártmányú REFORM jelű kaszálógépek könnyebbé teszik a he­gyi legelők kaszálását, ám a széna szállítását és behordását továbbra is TH - 4K2 — 10-es hegyi traktor a régi módszerrel — vagyis kézzel — kell elvégezni. Ezen kívül ezekben a termelési körzetekben nem volt gépi eszköz a rétek feltörésére, hogy ezek nagyobb terméshozamokat nyújthas­sanak. A hegyvidéki és hegyaljai körzetek mezőgazdasági dolgozóinak kérése visszhangra talált. Kormányunk min­dent megtett annak érdekében, hogy külföldről megfelelő mezőgazdasági gépeket és traktorokat hozzunk be, ezeknek paramétereit minél hamarabb kipróbálják a tagolt domborzatú mun­kahelyeken és a próbaüzemeltetés eredményei alapján minél hamarabb hozzáláthassunk a megfelelő gépek gyártásához vagy behozatalához. A Rajci Állami Gazdaság földjein (közép-szlovákiai kerület) a Mezőgaz­dasági Műszaki Kutatóintézet dolgozói a takarmánybetakarító gépsor műsza­ki tulajdonságait ellenőrzik az egyes mezőgazdasági üzemtípusok szem­pontjából, valamint a domboldalakon fekvő búzatáblák betakarítására szol­gáló gépsorokat. A próbaüzemeltetés feltételei nehe­zek. Például a gab’onabetakarításr.ál a kutatóintézet dolgozói olyan techno­lógiát akarnak kidolgozni, amely hek­táronként 25 munkaóránál többet nem emésztene fel, a közvetlen költségek hektáronként nem haladnák meg a 400 koronát, a szempergéses veszte­ség a 3 °/o-ot, s a megsérült gabona­szemek mennyisége pedig a 2 %-ot. Elmondhatjuk, hogy a próbaüzemelte­tésnél sikeresen helytálltak a svéd gyártmányú magajáró VOLVO-jegyü arató-cséplőgépek, amelyek munka­szélessége 1,98 m, áteresztőképessége 2 kg/másodperc és kitűnően dolgoz­nak a 20°-os lejtésű földeken is. A takarmányfélék betakarításánál a már ismert RW—158 REFORM jegyű motoros kaszálógépeken kívül, ame­lyeket MGVV—5-ös rendforgatóval, valamint MKW—10 jegyű rendforgató és felszedő gépekkel egészítettek ki, nagyon szép eredménnyel dolgozott a mi ZETOR 5011-es traktorunk hegyi módozata, amelynek típusjelzése ZE­TOR 3017 lesz. Ez a sikerült traktor oldalt függesztett fűkasza segítségé­vel nagyon jó eredménnyel kaszálja a 20°-os lejtésű rétek fűtermését. Elő­nye, hogy aránylag nagyon könnyen lehet átalakítani a ZETOR 3011-es traktort hegyi típussá. Ezt az átalakí­tást a mezőgazdasági üzem saját dol­gozóival is elvégeztetheti, s így lehe­tőség nyílik a traktor fokozott kihasz­nálására. A TH—4K2—10 jelű kistraktor he­gyi módozata — amelynek frontálisan hordozott fűkaszája, a rendek forga­tására, felszedésére és petrencézésére szolgáló munkaeszközei vannak — szintén szemléltetően bizonyítja, mi­lyen nagy segítséget nyújthatnak a gépek a lejtős területeken is. A hodoníni gépállomás javaslata alapján számtalan beavatkozást esz­közöltek az RS—09 és a GT—123 jelű NDK-ban gyártott eszközhordozó szerkesztésében, hogy alkalmassá te­gyék őket a lejtőkön végzett munkára. ROTAVÁTOR HOWARD ! Az RS-09-es eszközhordozó hegyi módozata I Ám az eszközhordozók nem eléggé mozgékonyak, s ezért egyelőre nem számolhatunk azok bevetésével a lej­tőkön végzett munkába. Kutatóintézeteink dolgozóit azonban nemcsak a hegyvidéki és hegyaljai termelési körzetek számára alkalmas betakarítógépek kérdése foglalkoztat­ja. Az Agrostroj nemzeti vállalat a rétek feltörésére és a lejtős földek művelésére háromtestű, Zetor 3011 (3017) traktorra függesztett ekét szerkesztett. Erre a célra szolgál az Angliából behozott és ismert ROTA­­VÄTOR HOVARD, amely a mi trakto­runkkal egy gépcsoportban nagy ha­ladást hozott a hegyi legelők gyakran hihetetlenül alacsony hektárhozamai­nak növelésébe. Sajnos, a lejtőkön termesztett bur­gonya növényápolására és betakarítá­sára a nehéz, kötött talajokon még ma sincsenek megfelelő gépeink. A lejtőkön gazdálkodó mezőgazda­­sági üzemek örömmel fogadták az első fecskeként megjelenő új gépek sike­res próbájáról szóló híreket. Most csak kívánni lehet, hogy a gépek ki­próbálásától azok gyártásáig és beho­zataláig vezető út ne legyen olyan hosszú, mint a múltban. A hegyvidéki és hegyaljai termelési körzetek me­zőgazdaságának helyzete megköveteli, hogy ebben az esetben rugalmasab­ban, gyorsabban intézkedjünk. JOZEF MALO, az SZNT Mezőgazdasági Megbízotti Hivatalának dolgozója.

Next

/
Thumbnails
Contents