Szabad Földműves, 1965. július-december (16. évfolyam, 26-52. szám)

1965-09-04 / 35. szám

Csallóközi tükör I a szállítások helyzetéről | • Építőanyag van elég — a szállítás késlekedik # Piros jelzések a „D“ szerelvények előtt • Az anyagi érdekeltség elvét nem lehet szolidaritási jelszavakkal helyettesíteni • Ne játsszunk kergetösdit a felelősségtudattal O KÖZLEMÉNY A CSKP KB ÜLÉSÉRŐL Jövő év májusában ül össze a XIII. kongresszus Pillantsuk csak a naptárba, szeptembert mutat. Hivatalosan ugyan még nem. de a gyakorlatban már az ősz kezdetét jelzi. Hosszabbodnak az éjszakák, lassul a nappali felmelegedés, s nemsokára már ember és állat egyaránt melegebb helyre húzódik. Az idei árvíz miatt sok volt / meleg otthonban azonban nem Ülhetik körül a kályhát és nem dorombol­­' hat majd a cirmos a meleget sugárzó tűzhely mellett. A megvadult víz által elpusztított otthonok helyére a természet urának újakat kell épí­tenie. Felesleges huzavona helyett kezdeményezést önmagában az a tény, hogy az idei árvíz sújtotta területen már teljesen helyreállt a vasúti teherforgalom, biz­tató jelenség. Eddig ugyanis Gútára pl. csak Negyedig lehetett vasúton szállítani és onnan teherautóval kel­lett elfuvarozni a naponta érkező több tíz vagon építőanyagot, takarmányt, stb. Ma már a vasúti karbantartó cso­port önfeláldozó munkája következté­ben teljesen működik a teherforgalom Komáromtól is. Az árvíz sújtotta területen romba­­dŐlt vagy súlyosan megrongált közel 7000 ház újjáépítése nemcsak a pénz­ügyi és anyagi eszközök biztosításán múlik, hanem gyors gyakorlati kivite­lezésén Is. S Itt már komoly nehéz­ségekkel találkozunk. Szinte minden darab téglát, minden mázsa meszet, homokot, kavicsot, épületfát, padló­­deszkát és egyéb anyagot máshonnan kell idefuvarozni, leginkább vasúton vagy országúton. Az Építésügyi Mi­nisztérium főleg hazai forrásokból és ezenkívül exportszállítmányból bizto­sítja az újjáépítéshez szükséges anya­got. Dezider Kroéány, a Nyugat-szlová­kia! Kerületi Nemzeti Bizottság épít­kezési osztályának vezetője, a komá­romi járás újjáépítésével megbízott tanács vezetője a szállítás meggyorsí­tásában látja a kérdés megoldását. Megengedhetetlen példáid, hogy a „DunaJ“ jelzésű szerelvények hosszú sora várakozik a csallóközi állomáso­kon, mert szervezetlenség következ­tében nem ürítik ki őket Időben. Az építkezési vállalatok a vasutat hibáz­tatják, hogy későn vagy egyáltalában nem értesíti őket a szerelvények tar­talmáról, a vasút viszont a klrakodá-Hogy nyugodtan áthassunk Nagyszámú vízügyi szakember je­lenlétében zajlott le a minap egy tartalmas sajtókonferencia, amelyen az idei árvízkatasztrófa okairól, a gá­tak rendbehozásának módjáról és a csehszlovák Duna-szakasz rendezésé­nek távlati terveiről volt szó. Az értekezleten megállapították, hogy az idei árvizet több súlyosbító körülmény sajnálatos összetevödése okozta. Elsősorban a Duna gátjainak korszerűtlensége, elhanyagolt karban­tartása, a megfelelő vízügyi szolgálat hiányossága, a sok tavaszi esőzés, sért felelős szervekre hárítja a fele­lősséget. De legyünk konkrétak: Dél- Szlováklába naponta 500—800 vagon teheráru érkezik. Ennek nagy része Komáromon keresztül érkezik az egyes falvakba. S éppen a komáromi állomáson a legkritikusabb a helyzet, mert a Csehszlovák Autóforgalmi Vál­lalatnak nincs elegendő kocsija az anyag elszállítására, nem beszélve azokról a rendellenességekről, melyek a kirakodás megszervezése körül me­rülnek fel. Bár a „Dunaj" akció során nem kell fekbért fizetni az egyes vál­lalatoknak, a kirakodás meggyorsítása időnyerés szempontjából elengedhe­tetlenül szükséges. Hiszen távolról sem csupán építő anyagot kell ezekbe a falvakba szállítani, hanem takar­mányt, szalmát, vetőmagot, ültető anyagot, tüzelőanyagot stb. S ha ehhez még hozzászámítjuk, hogy rohamosan közeledik a hagyományos őszi csúcs­forgalom, minden percet fel kell hasz­nálnunk, hogy addig a lehető legtöbb szállítási feladatot megoldjuk. „Mennyit kapok érte?.. Mindenki előtt világos, hogy az or­szág különböző részeiből Dél-Szlovákia árvíz sújtotta területére érkezett szakembereket és egyéb alkalmazot­takat az őszinte segíteni akarás mel­lett elsősorban az érdekli, hogy meny­nyit tudnak keresni. A családtagjaik­tól elszakadt és nagyon sok helyütt eléggé rossz vagy hiányos ellátásban részesülő újjáépltők jogosan követelik az anyagi érdekeltség elvének szigorú alkalmazását. A múlt hét péntekén pl. több kira­kodó munkás a gútai állomásfőnökkel együtt hiába várta, vajon milyen szál­lítmány érkezik Komáromból. Ott ugyanis „elfelejtették“ annak tartal­valamint az Alpokban leesett több milliárd köbméter hó rohamos olva­dása stb. A szakemberek részletesen ismer­tették azokat az elképzeléseket és terveket, amelyek egy újabb árvíz­­katasztrófa megakadályozását szolgál­ják. Az idén összesen 88 millió koro­nát fordítanak a gátak rendbehozá­sára. Az elkövetkező években pedig sor kerül az egész Duna-szakasz gát­jainak rendbehozására, illetve újjá­építésére, a folyó medrének kikotrá­sára és távlati tervként pedig a sokat Au ufiüi „ „ rÓlDMUVfS VÁLASZOL BÖDÖK Károly csicsói olvasónk le­velében előadja, hogy 1900-ban szüle­tett, 1950 előtt több helyen alkalmi munkás volt, 1950-ben belépett az EFSZ-be, és mint EESZ-tag 1962 ben ment nyugdíjba. Nyugdíja 350,— Kcs. Kérdi, jér-e neki valamilyen emelés az új előírások értelmében? Az új, 10371964 Zb. számú, a szövet­kezeti dolgozók társadalombiztosítá­sáról szóló törvény és annak 104/1964 Zb. számú végrehajtási rendelete az öregségi nyugdíjakat illetően 1965 ja­nuár elsejével lépett életbe, de csak azokra vonatkozik, akik ez után az időpont utáh szereztek nyugdíj igényt. Mivel a törvénynek nincs visszamenő hatálya, olvasónkra sem vonatkozik. Olvasónk nyugdiját még az 56/1956 Zb. számú kormányrendelet értelmé­ben állapították meg és nyugdija ki­szabásánál már azt is tekintetbe vet­ték, hogy az EFSZ-be való belépése előtt alkalmazotti viszonyban szerzett biztosított szolgálati éveket. . Az 5671956 Zb. számú rendelet 8. § 1. bek. értelmében — amely szerint a régi EFSZ nyugdíjasok nyugdíját álla­pították meg. r- az öregségi nyugdíj feltétele a 65. életév elérése volt. ha e férfi szövetkezeti dolgozó legalább nyolc, a női szövetkezeti dolgozó leg­alább öt évig volt mint szövetkezeti dolgozó biztosítva, feltéve, ha nem •élveztek rokkant Járadékot és a szö­vetkezetben képességeik szerint dol-2 SZABAD FÖLDMŰVES 1965. szeptember 4. goztak (kivéve, ha valamilyen Éómoly okból ez nem volt lehetséges, vagy ha már tartósan képtelenek voltak a szövetkezeti munkák végzésére. Az említett rendelet 8. § 2. bek. szerint öregségi nyugdíjat kaphatott a szövetkezeti dolgozó már a 60. élet­éve betöltése esetében is, ha előtte legalább 20 évig volt biztosítva (mint alkalmazott, ill. egyénileg gazdálkodó és utoljára mint EFSZ tag), és a szö­vetkezetben legalább, ha férfiről van szó, 8 évig, ha nőről van szó, legalább 5 évig dolgozott, illetve volt bizto­sítva, mint EFSZ dolgozó. Olvasónk végzésére annak idején feltüntették, hogy nyugdíjét mint Ön­kéntes járadékot engedélyezik s ezért kizárták a fellebbezés lehetőségét. Ennek alapján valószínű, hogy a tár­sadalombiztosítás olvasónk kellőkép­pen nem biztosított éveit méltányos­ságból elismerte, illetve ezekre való tekintettel már 62 éves korában meg­állapította számára a nyugdíjat (ellen­kező esetben csak a 65. életéve eléré­se után kaphatott volna nyugdijat). A fentiek értelmében tehát olva­sónknak nincs jogigénye nyugdija fel­emelésére, Illetve annak újra kiszámí­tására. BÉRES László urmincei olvasónk levelében előadja, hogy most 73 éves, 65. életéve betöltése után 1958-ban ment nyugdíjba, nyugdija 308,— Kés, sajnos dolgozni már egyáltalában nem tud, eddigi kérelmeit nyugdija eme­lése iránt nem intézték el kedvezően. Olvasónk levelére lényegében ugyan­azt tudjuk csak válaszolni, mint fenti válaszunkban. A szövetkezet szociális alapjából juttathat kisegítést az ala­csony nyugdijat élvező tagjainak. Ha olvasónk magatehetetlenné válnék és más állandó ápolására szorulna, e cí­men kérhetne pótlékot nyugdijához a JNB szociális osztályán keresztül. ___________'______________ dr. F. J. máról értesíteni a végállomáson vára­kozó rakodókat s a bizonytalanság kö­vetkeztében pont azok mentek el, akiknek ki kellett volna üríteni a va­gonokat. Amikor a szerelvény befu­tott, csupán néhány gépkocsivezető és darukezelő jóindulatán múlott, hogy az egész rakománynak nem kellett másnap reggelig a vagonokban ma­radni. A kirakodó munkások részéről na­gyon jogos a gyakori kérdés: mennyit kapunk érte? Jogos azért, mert a kira­kodási munkák szervezetlensége mel­lett nem tudjuk biztosítani az egysé­ges díjazást sem. Pl. az építészeti üzemek kirakodó munkásai 7 korona órabért kapnak, míg a Jednota csak 4,50 koronát fizet egy órára. Ezek után nem csoda, hogy az- „olcsóbb“ cég húzza a rövidebbet. Hiba lenne azonban az is, ha min­dent a szervezetlenség számlájára Ír­nánk. őszintén be kell vallanunk, hogy a csallóközi állomások nem képesek ilyen nagyarányú teherforgalom lebo­nyolítására. Hiszen a nyílt vonalakon kívül legtöbb helyen csupán egy mel­lékvágány szolgál a kirakodásra. Nagy problémát okoz az Is, hogy nem tud­juk megszervezni a többműszakos ki­rakodást. Legalább két váltásra lenne szükséges, ha már három műszakot nem tudunk biztosítani. Különösen Nemesőcsán, Komáromban és Gútán lenne erre nagy szükség. Nemesócsán pillanatnyilag úgy próbálnak segíteni a helyzeten, hogy rögtönzött reflek­­torvilágttást szerelnek fel, s így meg­hosszabbíthatják a kirakodási munká­latokat. Most, amikor a közvetlen veszély már elmúlt, úgy tűnik, hogy vele együtt elmúlt a rugalmasság és kez­deményező készség is, ami az árvíz ideje alatt oly spontánul megnyilvá­nult. A gyors és rugalmas intézkedés helyett sok esetben a felsőbb szervek­re való utasitgatás és várakozás a fe­lelősség másra való hárításának le­sújtó módszere tör előtérbe. A víznek már eredményesen útját álltuk, most álljuk útját az újjáépítést akadályozó nehézségek feltörésének is! TÖTH GÉZA vitatott dunai vízierőmü megépítésé­nek előkészületeire. A sajtóértekezleten igen tartalmas vita volt az árvíz ideje alatt hozott intézkedésekről, a lakosságnak nyúj­tott segítségről, valamint az árvíz' sújtotta földterület rendbehozásáról. (tg) Hazai hírek a Nagyszabású ünnepségek az SZNF 21. évfordulója alkalmából. A Szlovák Nemzeti Felkelés 21. évfor­dulója -alkalmából Prágában, Bratisla­­vában, Ban*ká Bystricán, Kassán és az ország több városában ünnepségsoro­zatra került sor. A prágai ünnepsége­ken jelen volt Konyev marsall is, a főváros díszpolgára. • Magyar kozmetikai kiállítás nyílt Prágában. A kiállítás célja: megis­mertetni a Csehszlovák kozmetikai ipar szakembereivel a magyar vegy­ipar kozmetikai és fotokémiai készít­ményeit. 0 Kedvező eredményeket értünk el az ipari termelésben. A Szlovák Nem­zet! Tanács elnökségének legutóbbi ülésén az ipari-mezogazdasági, közle­kedési, valamint kereskedelmi vállala­tok, illetve üzemek tevékenységének megvitatása volt napirenden. Az ülés megállapította, hogy Szlovákiában — a cseh országrészekhez Hasonlítva — az ipar túlteljesítette első félévi ter­vét. • Építőiparunk jubileuma. A Stavo­­industria dolgozói az elmúlt napokban ünnepelték vállalatuk megalapításá­nak 15. évfordulóját. Az eltelt 15 év alatt közel 5000 középületet és majd­nem 10 000 lakást adtak át rendelte­tésének az üzem dolgozói. 0 ülésezett a Nemzetgyűlés nem­zeti bizottsági szakbizottsága. A bi­zottság megvitatta a kormánynak a nép egészségvédelme érdekében elő­terjesztett törvényjavaslatot. 0 Az SZNT építésügyi bizottságá­nak ülésén megállapították, hogy a szlovákiai építővállalatok júliusban közel hatmillió korona értékű mun­kával maradtak le. A bizottság hang­súlyozta, hogy minél előbb be kell hozni a lemaradást valamennyi épít­kezésen. • ÜJ folyóirat indul a televízió műsoráról. Szeptember 30-től minden csütörtökön rendszeresen megjelenik a „Ceskoslovenská televlzia" című új, 16 oldalas folyóirat, amely részletesen tájékoztatja olvasóit a TV heti műso­ráról, a távlati műsorról és a TV egyéb terveiről. Csehszlovákia Kommunista Pártjá­nak Központi Bizottsága 1965. augusz­tus 31-én ülésezett Prágában. A Központi Bizottság megvitatta Jozef LENÄRT miniszterelnök beszá­molóját gazdaságunk jelenlegi hely­zetéről, az 1966. évi terv s a negyedik ötéves terv előkészítésével kapcsola­tos munkálatokról, valamint a terv­szerű gazdaság irányítás tökéletesí­tett rendszerének eddigi bevezetésé­ről. A tárgysorozat második pontjaként Antonín NOVOTNÍ elvtárs előadta javaslatát a Központi Bizottság el­nökségének Csehszlovákia Kommu­nista Pártja XIII. kongreszusa egybe­­hívására s előkészítésére vonatkozóan. A párt XIII. kongresszusát 1966. májusára hívják egybe. A kongresszus megjelöli azt az utat, amelyen haladva kell biztosíta­nunk társadalmunk arányos fejlődését a közgazdaság, a kultúra, az ideológia terén, továbbá az életszínvonal emel­kedését is, éspedig úgy, hogy a leg­szélesebb körűen éljünk a szocialista rendszerünk adta előnyökkel, lehető­ségekkel. A kongresszus megvitatja, milyen legyen közgazdaságunk fejlő­dése az 1966-tól 1970-ig lartó ötéves terv időszakában, és azt is, milyenek legyenek gazdaságunk alapvető jel­legzetességei az 1970 utáni években. A kongresszus teljes terjedelmében vitatja meg az életszínvonallal, a munka- és létfeltételekkel kapcsola­tos kérdések összességét, éspedig az­zal a céllal, hogy létre lehessen hozni a dolgozók valóban szocialista élet­körülményeit. Külön figyelmet szentel mezőgazda­ságunk fellendítésének, a mezőgaz­dasági termeléssel, valamint falvaink társadalmi fejlődésével összefüggő problémáknak. „Negyvennyolc nap arattunk...“ Aratás? Az idén nem arattak. Az idén lelopkodták a földekről a termést. Záporok, zivatarok, na­pokig tartő esőzések bénító ereje tétlenségre kárhoztatta az embe­reket és velük együtt a gépeket is. Felborult minden terv, minden elő­re megfontolt szervezési intézke­dés. Csak a napok múltak szürke egyhangúsággal... Negyvennyolc nap. Ha elgondolom, hogy a búcsi szövetkezetben az aratás már évek óta csak. rövid két hétig tartott,, akkor az idei munka inkább az ide­gek munkája volt, nem az izmoké. De akárhogy is volt, akármilyen lassan is értek a végére, már utá­na vannak. S ez a tudat, az aratási munkák befejezése nyugalmat je­lent és örömöt az emberek számá­ra. Annál nagyobb örömöt, minél nehezebb volt a munka, s minél több akadályt kellett leküzdeni. Az elmúlt ■ szombaton ünnepi gyűlésen értékelték az aratási munkák lefolyását és az értékelés után kulturális műsort láttak a szövetkezet dolgozói. E műsornál érdemes egy pWanaÚg , elidőzni, - niert mindenképpen érdekes jelen­ség, olyan, amilyennel még ez ideig nem találkoztunk. Sok fiatal jár Búcsról különböző középfokú isko­lába; nos, ezek a fiatalok össze­fogtak s összefogásuk eredménye egy szép és színvonal tekinteté­ben is jelentős esemény volt a falu kulturális életében. Vasárnap délután a művelődési otthonban ünnepélyes keretek kö­zött megjutalmazták az aratásban legjobb eredményt elérő szövetke­zeti tagokat. Az idényprémium, amit' ez alkalommal a legjobb traktorosok és kombájnosok kap­tak, 3000 korona volt. Este a szövetkezet elnökét Ret­kes Lajost kérdeztük az idei ara­tásról s a terméseredményekről. — Negyvennyolc nap arattunk az idén... — mondja az elnök, — de az a fontos, hogy már túl vagyunk rajta. Nehéz volt s a kedvezőtlen időjárás a gabona minőségén is meglátszik. Az idén több mint 700 hektáron termesztettünk gabona­félét. Háromszázötven hektár bú­zát, 196 hektár tavaszi árpát, ezen­kívül 30 hektár rozsot és 24 hektár őszi árpát. — Milyenek voltak a hektárho­­zamok? — A rozs kivételével középes eredményeket értünk el. A búza átlaghozama 28,75 mázsa volt, a tavaszi árpáé 23, az őszi árpáé vi­szont 25,60. A rozsunk nem sike­rült az idén úgy, mint máskor. A sok csapadék tönkretette s így a hektárhozam alig volt több vala­mivé! 15 mázsánál, ami blZóny el­marad a’megszokott átlagtól. A negyvennyolc napig tartó ara­tás véget ért. Hosszú, fáradságos nyár van a búcsi szövetkezet dolgozói mögött. De a termés, a jövő évi kenyér már jó helyen van. S Így ilyenkor jól­esik egy kjcsit megfeledkezni azok­ról a nehéz, bizonytalan és néha remény nélküli percekről, amelye­ket ez a nyár hozott. (gs) Törvények-rendeletek Az idei termésű vetőburgonya előállítása és tárolása Habár tavaly a vetőburgonya elő­állítása a szaporító területeken és a magtermesztö parcellákon lényegesen javult, ez évben még jobb minőség elérésére kell törekedni. A Mező-, Erdő- és Vízgazdasági Minisztérium és a Mezőgazdasági Termékek Felvá­sárlásának Központi Igazgatósága e kérdésben utasításokat adtak ki, ame­lyekből a legfontosabb tudnivalókat válogattuk ki. A szaporító területeken és magter­mesztő parcellákon elsősorban negatív kiválogatást kell végrehajtanunk. En­nek J6 minőségű elvégzéséért a mező­­gazdasági termelési Igazgatóságok fe­lelősek. A negatív kiválogatás meg­szervezését a Mezőgazdasági Felvá­sárló és Ellátó Vállalat végzi. Hogy ezt a fontos feladatot a lehető legjobban teljesítse a Mezőgazdasági Felvásárló és Ellátó Vállalat elegendő dolgozóról gondoskodik, akiket szak­mai kiképzésben részesít. A szaporító és magtermesztő területeken a mező­gazdasági üzemek dolgozói végzik el a negativ kiválasztást. A mezőgazdasági termelési) igazga lóságok minden mezőgazdasági üzem­ben biztosítják a fajtameghatározó és elismerő eljárást a szaporító területe­ken esetleg erre alkalmas, pótlólag kiválogatott növényzetben a saját szükségletre termesztett vetöburgo­­nya nyerésére. A szaporító területeket az elismerő eljárás megejtésére úgy kell bejelenteni, hogy e területeken még idejekorán elvégezhessék a nega­tív kiválasztást. Az összes szaporító területén két szemlét tartanak. Az elsőt még a ne­gatív kiválasztás elvégzése előtt való­sítják meg. A második szemlét a ve­getáció idején — virágzáskor végzik. Hogy a szaporító területet elismerhes­sék, legfeljebb 125 levonandó hiba­pontot kaphat és nem szabad száznál több idegen tövet (hektáronként) tar­talmaznia. Az Ultetőburgonyát gyakran támad­ja meg a burgonyapenész. A burgonya növényzetét vegyszerekkel permetez­zük azokban az időpontokban, amelye­ket a Mezőgazdasági Ellenőrző és Vizsgáló Intézet növényvédelmi és nö­vényzárlati felügyelősége határoz meg. A kiválasztott területeken idő előtt bevégezzük a tenyészidőt (el­pusztítjuk a burgonyaszárat), ami kedvezően hat a vetőburgonya egész­ségi állapotára. A mezőgazdasági termelési igazga­tóságok gondoskodnak arról is, hogy a vetőburgonyát idejében, a legjobb minőségben szedjék és kellőképpen tárolják. Természetes azonban, hogy az idei termésű vetőburgonya kiter­melésének és legmegfelelőbb tárolás sának gondja a mezőgazdasági dolgo­zóinak vállát terheli. Hiszen az, hogy jövőre lesz-e elegendő jő minőségű vetőburfonya. az már az idei burgo­nyatermés alapján dől el. (Ö) (A Mező-, Erdő- és Vizgazdaságí Minisztérium Közlönyének 1965/22 ez. részletéből.^ , ■

Next

/
Thumbnails
Contents