Szabad Földműves, 1965. július-december (16. évfolyam, 26-52. szám)
1965-09-04 / 35. szám
Csallóközi tükör I a szállítások helyzetéről | • Építőanyag van elég — a szállítás késlekedik # Piros jelzések a „D“ szerelvények előtt • Az anyagi érdekeltség elvét nem lehet szolidaritási jelszavakkal helyettesíteni • Ne játsszunk kergetösdit a felelősségtudattal O KÖZLEMÉNY A CSKP KB ÜLÉSÉRŐL Jövő év májusában ül össze a XIII. kongresszus Pillantsuk csak a naptárba, szeptembert mutat. Hivatalosan ugyan még nem. de a gyakorlatban már az ősz kezdetét jelzi. Hosszabbodnak az éjszakák, lassul a nappali felmelegedés, s nemsokára már ember és állat egyaránt melegebb helyre húzódik. Az idei árvíz miatt sok volt / meleg otthonban azonban nem Ülhetik körül a kályhát és nem dorombol' hat majd a cirmos a meleget sugárzó tűzhely mellett. A megvadult víz által elpusztított otthonok helyére a természet urának újakat kell építenie. Felesleges huzavona helyett kezdeményezést önmagában az a tény, hogy az idei árvíz sújtotta területen már teljesen helyreállt a vasúti teherforgalom, biztató jelenség. Eddig ugyanis Gútára pl. csak Negyedig lehetett vasúton szállítani és onnan teherautóval kellett elfuvarozni a naponta érkező több tíz vagon építőanyagot, takarmányt, stb. Ma már a vasúti karbantartó csoport önfeláldozó munkája következtében teljesen működik a teherforgalom Komáromtól is. Az árvíz sújtotta területen rombadŐlt vagy súlyosan megrongált közel 7000 ház újjáépítése nemcsak a pénzügyi és anyagi eszközök biztosításán múlik, hanem gyors gyakorlati kivitelezésén Is. S Itt már komoly nehézségekkel találkozunk. Szinte minden darab téglát, minden mázsa meszet, homokot, kavicsot, épületfát, padlódeszkát és egyéb anyagot máshonnan kell idefuvarozni, leginkább vasúton vagy országúton. Az Építésügyi Minisztérium főleg hazai forrásokból és ezenkívül exportszállítmányból biztosítja az újjáépítéshez szükséges anyagot. Dezider Kroéány, a Nyugat-szlovákia! Kerületi Nemzeti Bizottság építkezési osztályának vezetője, a komáromi járás újjáépítésével megbízott tanács vezetője a szállítás meggyorsításában látja a kérdés megoldását. Megengedhetetlen példáid, hogy a „DunaJ“ jelzésű szerelvények hosszú sora várakozik a csallóközi állomásokon, mert szervezetlenség következtében nem ürítik ki őket Időben. Az építkezési vállalatok a vasutat hibáztatják, hogy későn vagy egyáltalában nem értesíti őket a szerelvények tartalmáról, a vasút viszont a klrakodá-Hogy nyugodtan áthassunk Nagyszámú vízügyi szakember jelenlétében zajlott le a minap egy tartalmas sajtókonferencia, amelyen az idei árvízkatasztrófa okairól, a gátak rendbehozásának módjáról és a csehszlovák Duna-szakasz rendezésének távlati terveiről volt szó. Az értekezleten megállapították, hogy az idei árvizet több súlyosbító körülmény sajnálatos összetevödése okozta. Elsősorban a Duna gátjainak korszerűtlensége, elhanyagolt karbantartása, a megfelelő vízügyi szolgálat hiányossága, a sok tavaszi esőzés, sért felelős szervekre hárítja a felelősséget. De legyünk konkrétak: Dél- Szlováklába naponta 500—800 vagon teheráru érkezik. Ennek nagy része Komáromon keresztül érkezik az egyes falvakba. S éppen a komáromi állomáson a legkritikusabb a helyzet, mert a Csehszlovák Autóforgalmi Vállalatnak nincs elegendő kocsija az anyag elszállítására, nem beszélve azokról a rendellenességekről, melyek a kirakodás megszervezése körül merülnek fel. Bár a „Dunaj" akció során nem kell fekbért fizetni az egyes vállalatoknak, a kirakodás meggyorsítása időnyerés szempontjából elengedhetetlenül szükséges. Hiszen távolról sem csupán építő anyagot kell ezekbe a falvakba szállítani, hanem takarmányt, szalmát, vetőmagot, ültető anyagot, tüzelőanyagot stb. S ha ehhez még hozzászámítjuk, hogy rohamosan közeledik a hagyományos őszi csúcsforgalom, minden percet fel kell használnunk, hogy addig a lehető legtöbb szállítási feladatot megoldjuk. „Mennyit kapok érte?.. Mindenki előtt világos, hogy az ország különböző részeiből Dél-Szlovákia árvíz sújtotta területére érkezett szakembereket és egyéb alkalmazottakat az őszinte segíteni akarás mellett elsősorban az érdekli, hogy menynyit tudnak keresni. A családtagjaiktól elszakadt és nagyon sok helyütt eléggé rossz vagy hiányos ellátásban részesülő újjáépltők jogosan követelik az anyagi érdekeltség elvének szigorú alkalmazását. A múlt hét péntekén pl. több kirakodó munkás a gútai állomásfőnökkel együtt hiába várta, vajon milyen szállítmány érkezik Komáromból. Ott ugyanis „elfelejtették“ annak tartalvalamint az Alpokban leesett több milliárd köbméter hó rohamos olvadása stb. A szakemberek részletesen ismertették azokat az elképzeléseket és terveket, amelyek egy újabb árvízkatasztrófa megakadályozását szolgálják. Az idén összesen 88 millió koronát fordítanak a gátak rendbehozására. Az elkövetkező években pedig sor kerül az egész Duna-szakasz gátjainak rendbehozására, illetve újjáépítésére, a folyó medrének kikotrására és távlati tervként pedig a sokat Au ufiüi „ „ rÓlDMUVfS VÁLASZOL BÖDÖK Károly csicsói olvasónk levelében előadja, hogy 1900-ban született, 1950 előtt több helyen alkalmi munkás volt, 1950-ben belépett az EFSZ-be, és mint EESZ-tag 1962 ben ment nyugdíjba. Nyugdíja 350,— Kcs. Kérdi, jér-e neki valamilyen emelés az új előírások értelmében? Az új, 10371964 Zb. számú, a szövetkezeti dolgozók társadalombiztosításáról szóló törvény és annak 104/1964 Zb. számú végrehajtási rendelete az öregségi nyugdíjakat illetően 1965 január elsejével lépett életbe, de csak azokra vonatkozik, akik ez után az időpont utáh szereztek nyugdíj igényt. Mivel a törvénynek nincs visszamenő hatálya, olvasónkra sem vonatkozik. Olvasónk nyugdiját még az 56/1956 Zb. számú kormányrendelet értelmében állapították meg és nyugdija kiszabásánál már azt is tekintetbe vették, hogy az EFSZ-be való belépése előtt alkalmazotti viszonyban szerzett biztosított szolgálati éveket. . Az 5671956 Zb. számú rendelet 8. § 1. bek. értelmében — amely szerint a régi EFSZ nyugdíjasok nyugdíját állapították meg. r- az öregségi nyugdíj feltétele a 65. életév elérése volt. ha e férfi szövetkezeti dolgozó legalább nyolc, a női szövetkezeti dolgozó legalább öt évig volt mint szövetkezeti dolgozó biztosítva, feltéve, ha nem •élveztek rokkant Járadékot és a szövetkezetben képességeik szerint dol-2 SZABAD FÖLDMŰVES 1965. szeptember 4. goztak (kivéve, ha valamilyen Éómoly okból ez nem volt lehetséges, vagy ha már tartósan képtelenek voltak a szövetkezeti munkák végzésére. Az említett rendelet 8. § 2. bek. szerint öregségi nyugdíjat kaphatott a szövetkezeti dolgozó már a 60. életéve betöltése esetében is, ha előtte legalább 20 évig volt biztosítva (mint alkalmazott, ill. egyénileg gazdálkodó és utoljára mint EFSZ tag), és a szövetkezetben legalább, ha férfiről van szó, 8 évig, ha nőről van szó, legalább 5 évig dolgozott, illetve volt biztosítva, mint EFSZ dolgozó. Olvasónk végzésére annak idején feltüntették, hogy nyugdíjét mint Önkéntes járadékot engedélyezik s ezért kizárták a fellebbezés lehetőségét. Ennek alapján valószínű, hogy a társadalombiztosítás olvasónk kellőképpen nem biztosított éveit méltányosságból elismerte, illetve ezekre való tekintettel már 62 éves korában megállapította számára a nyugdíjat (ellenkező esetben csak a 65. életéve elérése után kaphatott volna nyugdijat). A fentiek értelmében tehát olvasónknak nincs jogigénye nyugdija felemelésére, Illetve annak újra kiszámítására. BÉRES László urmincei olvasónk levelében előadja, hogy most 73 éves, 65. életéve betöltése után 1958-ban ment nyugdíjba, nyugdija 308,— Kés, sajnos dolgozni már egyáltalában nem tud, eddigi kérelmeit nyugdija emelése iránt nem intézték el kedvezően. Olvasónk levelére lényegében ugyanazt tudjuk csak válaszolni, mint fenti válaszunkban. A szövetkezet szociális alapjából juttathat kisegítést az alacsony nyugdijat élvező tagjainak. Ha olvasónk magatehetetlenné válnék és más állandó ápolására szorulna, e címen kérhetne pótlékot nyugdijához a JNB szociális osztályán keresztül. ___________'______________ dr. F. J. máról értesíteni a végállomáson várakozó rakodókat s a bizonytalanság következtében pont azok mentek el, akiknek ki kellett volna üríteni a vagonokat. Amikor a szerelvény befutott, csupán néhány gépkocsivezető és darukezelő jóindulatán múlott, hogy az egész rakománynak nem kellett másnap reggelig a vagonokban maradni. A kirakodó munkások részéről nagyon jogos a gyakori kérdés: mennyit kapunk érte? Jogos azért, mert a kirakodási munkák szervezetlensége mellett nem tudjuk biztosítani az egységes díjazást sem. Pl. az építészeti üzemek kirakodó munkásai 7 korona órabért kapnak, míg a Jednota csak 4,50 koronát fizet egy órára. Ezek után nem csoda, hogy az- „olcsóbb“ cég húzza a rövidebbet. Hiba lenne azonban az is, ha mindent a szervezetlenség számlájára Írnánk. őszintén be kell vallanunk, hogy a csallóközi állomások nem képesek ilyen nagyarányú teherforgalom lebonyolítására. Hiszen a nyílt vonalakon kívül legtöbb helyen csupán egy mellékvágány szolgál a kirakodásra. Nagy problémát okoz az Is, hogy nem tudjuk megszervezni a többműszakos kirakodást. Legalább két váltásra lenne szükséges, ha már három műszakot nem tudunk biztosítani. Különösen Nemesőcsán, Komáromban és Gútán lenne erre nagy szükség. Nemesócsán pillanatnyilag úgy próbálnak segíteni a helyzeten, hogy rögtönzött reflektorvilágttást szerelnek fel, s így meghosszabbíthatják a kirakodási munkálatokat. Most, amikor a közvetlen veszély már elmúlt, úgy tűnik, hogy vele együtt elmúlt a rugalmasság és kezdeményező készség is, ami az árvíz ideje alatt oly spontánul megnyilvánult. A gyors és rugalmas intézkedés helyett sok esetben a felsőbb szervekre való utasitgatás és várakozás a felelősség másra való hárításának lesújtó módszere tör előtérbe. A víznek már eredményesen útját álltuk, most álljuk útját az újjáépítést akadályozó nehézségek feltörésének is! TÖTH GÉZA vitatott dunai vízierőmü megépítésének előkészületeire. A sajtóértekezleten igen tartalmas vita volt az árvíz ideje alatt hozott intézkedésekről, a lakosságnak nyújtott segítségről, valamint az árvíz' sújtotta földterület rendbehozásáról. (tg) Hazai hírek a Nagyszabású ünnepségek az SZNF 21. évfordulója alkalmából. A Szlovák Nemzeti Felkelés 21. évfordulója -alkalmából Prágában, Bratislavában, Ban*ká Bystricán, Kassán és az ország több városában ünnepségsorozatra került sor. A prágai ünnepségeken jelen volt Konyev marsall is, a főváros díszpolgára. • Magyar kozmetikai kiállítás nyílt Prágában. A kiállítás célja: megismertetni a Csehszlovák kozmetikai ipar szakembereivel a magyar vegyipar kozmetikai és fotokémiai készítményeit. 0 Kedvező eredményeket értünk el az ipari termelésben. A Szlovák Nemzet! Tanács elnökségének legutóbbi ülésén az ipari-mezogazdasági, közlekedési, valamint kereskedelmi vállalatok, illetve üzemek tevékenységének megvitatása volt napirenden. Az ülés megállapította, hogy Szlovákiában — a cseh országrészekhez Hasonlítva — az ipar túlteljesítette első félévi tervét. • Építőiparunk jubileuma. A Stavoindustria dolgozói az elmúlt napokban ünnepelték vállalatuk megalapításának 15. évfordulóját. Az eltelt 15 év alatt közel 5000 középületet és majdnem 10 000 lakást adtak át rendeltetésének az üzem dolgozói. 0 ülésezett a Nemzetgyűlés nemzeti bizottsági szakbizottsága. A bizottság megvitatta a kormánynak a nép egészségvédelme érdekében előterjesztett törvényjavaslatot. 0 Az SZNT építésügyi bizottságának ülésén megállapították, hogy a szlovákiai építővállalatok júliusban közel hatmillió korona értékű munkával maradtak le. A bizottság hangsúlyozta, hogy minél előbb be kell hozni a lemaradást valamennyi építkezésen. • ÜJ folyóirat indul a televízió műsoráról. Szeptember 30-től minden csütörtökön rendszeresen megjelenik a „Ceskoslovenská televlzia" című új, 16 oldalas folyóirat, amely részletesen tájékoztatja olvasóit a TV heti műsoráról, a távlati műsorról és a TV egyéb terveiről. Csehszlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága 1965. augusztus 31-én ülésezett Prágában. A Központi Bizottság megvitatta Jozef LENÄRT miniszterelnök beszámolóját gazdaságunk jelenlegi helyzetéről, az 1966. évi terv s a negyedik ötéves terv előkészítésével kapcsolatos munkálatokról, valamint a tervszerű gazdaság irányítás tökéletesített rendszerének eddigi bevezetéséről. A tárgysorozat második pontjaként Antonín NOVOTNÍ elvtárs előadta javaslatát a Központi Bizottság elnökségének Csehszlovákia Kommunista Pártja XIII. kongreszusa egybehívására s előkészítésére vonatkozóan. A párt XIII. kongresszusát 1966. májusára hívják egybe. A kongresszus megjelöli azt az utat, amelyen haladva kell biztosítanunk társadalmunk arányos fejlődését a közgazdaság, a kultúra, az ideológia terén, továbbá az életszínvonal emelkedését is, éspedig úgy, hogy a legszélesebb körűen éljünk a szocialista rendszerünk adta előnyökkel, lehetőségekkel. A kongresszus megvitatja, milyen legyen közgazdaságunk fejlődése az 1966-tól 1970-ig lartó ötéves terv időszakában, és azt is, milyenek legyenek gazdaságunk alapvető jellegzetességei az 1970 utáni években. A kongresszus teljes terjedelmében vitatja meg az életszínvonallal, a munka- és létfeltételekkel kapcsolatos kérdések összességét, éspedig azzal a céllal, hogy létre lehessen hozni a dolgozók valóban szocialista életkörülményeit. Külön figyelmet szentel mezőgazdaságunk fellendítésének, a mezőgazdasági termeléssel, valamint falvaink társadalmi fejlődésével összefüggő problémáknak. „Negyvennyolc nap arattunk...“ Aratás? Az idén nem arattak. Az idén lelopkodták a földekről a termést. Záporok, zivatarok, napokig tartő esőzések bénító ereje tétlenségre kárhoztatta az embereket és velük együtt a gépeket is. Felborult minden terv, minden előre megfontolt szervezési intézkedés. Csak a napok múltak szürke egyhangúsággal... Negyvennyolc nap. Ha elgondolom, hogy a búcsi szövetkezetben az aratás már évek óta csak. rövid két hétig tartott,, akkor az idei munka inkább az idegek munkája volt, nem az izmoké. De akárhogy is volt, akármilyen lassan is értek a végére, már utána vannak. S ez a tudat, az aratási munkák befejezése nyugalmat jelent és örömöt az emberek számára. Annál nagyobb örömöt, minél nehezebb volt a munka, s minél több akadályt kellett leküzdeni. Az elmúlt ■ szombaton ünnepi gyűlésen értékelték az aratási munkák lefolyását és az értékelés után kulturális műsort láttak a szövetkezet dolgozói. E műsornál érdemes egy pWanaÚg , elidőzni, - niert mindenképpen érdekes jelenség, olyan, amilyennel még ez ideig nem találkoztunk. Sok fiatal jár Búcsról különböző középfokú iskolába; nos, ezek a fiatalok összefogtak s összefogásuk eredménye egy szép és színvonal tekintetében is jelentős esemény volt a falu kulturális életében. Vasárnap délután a művelődési otthonban ünnepélyes keretek között megjutalmazták az aratásban legjobb eredményt elérő szövetkezeti tagokat. Az idényprémium, amit' ez alkalommal a legjobb traktorosok és kombájnosok kaptak, 3000 korona volt. Este a szövetkezet elnökét Retkes Lajost kérdeztük az idei aratásról s a terméseredményekről. — Negyvennyolc nap arattunk az idén... — mondja az elnök, — de az a fontos, hogy már túl vagyunk rajta. Nehéz volt s a kedvezőtlen időjárás a gabona minőségén is meglátszik. Az idén több mint 700 hektáron termesztettünk gabonafélét. Háromszázötven hektár búzát, 196 hektár tavaszi árpát, ezenkívül 30 hektár rozsot és 24 hektár őszi árpát. — Milyenek voltak a hektárhozamok? — A rozs kivételével középes eredményeket értünk el. A búza átlaghozama 28,75 mázsa volt, a tavaszi árpáé 23, az őszi árpáé viszont 25,60. A rozsunk nem sikerült az idén úgy, mint máskor. A sok csapadék tönkretette s így a hektárhozam alig volt több valamivé! 15 mázsánál, ami blZóny elmarad a’megszokott átlagtól. A negyvennyolc napig tartó aratás véget ért. Hosszú, fáradságos nyár van a búcsi szövetkezet dolgozói mögött. De a termés, a jövő évi kenyér már jó helyen van. S Így ilyenkor jólesik egy kjcsit megfeledkezni azokról a nehéz, bizonytalan és néha remény nélküli percekről, amelyeket ez a nyár hozott. (gs) Törvények-rendeletek Az idei termésű vetőburgonya előállítása és tárolása Habár tavaly a vetőburgonya előállítása a szaporító területeken és a magtermesztö parcellákon lényegesen javult, ez évben még jobb minőség elérésére kell törekedni. A Mező-, Erdő- és Vízgazdasági Minisztérium és a Mezőgazdasági Termékek Felvásárlásának Központi Igazgatósága e kérdésben utasításokat adtak ki, amelyekből a legfontosabb tudnivalókat válogattuk ki. A szaporító területeken és magtermesztő parcellákon elsősorban negatív kiválogatást kell végrehajtanunk. Ennek J6 minőségű elvégzéséért a mezőgazdasági termelési Igazgatóságok felelősek. A negatív kiválogatás megszervezését a Mezőgazdasági Felvásárló és Ellátó Vállalat végzi. Hogy ezt a fontos feladatot a lehető legjobban teljesítse a Mezőgazdasági Felvásárló és Ellátó Vállalat elegendő dolgozóról gondoskodik, akiket szakmai kiképzésben részesít. A szaporító és magtermesztő területeken a mezőgazdasági üzemek dolgozói végzik el a negativ kiválasztást. A mezőgazdasági termelési) igazga lóságok minden mezőgazdasági üzemben biztosítják a fajtameghatározó és elismerő eljárást a szaporító területeken esetleg erre alkalmas, pótlólag kiválogatott növényzetben a saját szükségletre termesztett vetöburgonya nyerésére. A szaporító területeket az elismerő eljárás megejtésére úgy kell bejelenteni, hogy e területeken még idejekorán elvégezhessék a negatív kiválasztást. Az összes szaporító területén két szemlét tartanak. Az elsőt még a negatív kiválasztás elvégzése előtt valósítják meg. A második szemlét a vegetáció idején — virágzáskor végzik. Hogy a szaporító területet elismerhessék, legfeljebb 125 levonandó hibapontot kaphat és nem szabad száznál több idegen tövet (hektáronként) tartalmaznia. Az Ultetőburgonyát gyakran támadja meg a burgonyapenész. A burgonya növényzetét vegyszerekkel permetezzük azokban az időpontokban, amelyeket a Mezőgazdasági Ellenőrző és Vizsgáló Intézet növényvédelmi és növényzárlati felügyelősége határoz meg. A kiválasztott területeken idő előtt bevégezzük a tenyészidőt (elpusztítjuk a burgonyaszárat), ami kedvezően hat a vetőburgonya egészségi állapotára. A mezőgazdasági termelési igazgatóságok gondoskodnak arról is, hogy a vetőburgonyát idejében, a legjobb minőségben szedjék és kellőképpen tárolják. Természetes azonban, hogy az idei termésű vetőburgonya kitermelésének és legmegfelelőbb tárolás sának gondja a mezőgazdasági dolgozóinak vállát terheli. Hiszen az, hogy jövőre lesz-e elegendő jő minőségű vetőburfonya. az már az idei burgonyatermés alapján dől el. (Ö) (A Mező-, Erdő- és Vizgazdaságí Minisztérium Közlönyének 1965/22 ez. részletéből.^ , ■
