Szabad Földműves, 1965. július-december (16. évfolyam, 26-52. szám)

1965-08-28 / 34. szám

Nemsokára kezdődik a tanítás DR. BUGA LÁSZLÓ: A táplálék-felvétel Sokat beszélnek mostanában arról, hogy az átlagos élélmezési szokásunk helytelen. Először állapítsuk meg, mit ért az ember átlagos napi élelmezési szokás alatt. Azt, hogy a dolgozó a reggeli felkészülés kapkodása közben esetleg már táskával a kezében meg­­iszik egy csésze üres teát, szerencsé­sebb esetben egy pohár tejet, vagy ami mindkét esetnél rosszabb, egy pohárka jő erős fekete kávét. Ez a reggeli. Tízórairól nem nagyon be­szélhetünk, ha van is, papírból kap­kodva. Az ebéd az üzemi konyhák szabványos ebédje, amit nagyon he­lyesen leülve, asztal mellett költ el az ember. A fő étkezés azonban mégis csak a vacsora, amit még jó. ha a kora esti órákban fogyaszthat valaki, mert a késői vacsora, illetve a késői emésztés az ember pihenését feltét­lenül megzavarja. Ez hát a szokás. Az ember étkezésének rendje ösz­­szefügg munkaidejének beosztásával. Táplálékát úgy kell elfogyasztania, hogy az a munkaidő tartamára sza­­kaszos legyen és reggeltől estig so­rozatosan biztosítsa a szükséges ka­lória-mennyiséget. A napi kalória­­szükséglet általában kb. 3000 kalória körül mozog. Ennek felhasználása már reggel a munkaidő megkezdésekor megkezdődik. Azonban a mai szokás szerint az első 4 munkaórára legföl­jebb 400—500 kalóriát tud a reggeli­vel biztosítani a szervezet még abban az esetben is, ha a tejhez, kávéhoz, teához még egy vajas zsemlyét, vagy vajas kenyeret is fogyaszt. Ez a mennyiség rendkívül kevés, nemcsak mennyiségileg, hanem minőségileg is és így a szervezet a nélkülözhetetlen fehérjéket délig csak a saját fehérje tartalékából tudja pótolni. Rendkívül fontos tehát a tartalmas reggeli nyu­godt elfogyasztása, ami tejből, kávé-' ból vagy teából állhat, de feltétlenül együnk hozzá tojást, sajtot, túrót vagy valamilyen húsételt is. Reggel­től délig legalább a napi kalória­­szükséglet V3-át, 1000 kalóriát feltét­lenül el kell fogyasztani. Ez fél liter Fejjel, két zsemlyével, két tojással, tíz deka sajttal, vagy tíz deka felvá­gottal elérhető. Az emberek e'gy része semmit sem reggeliizk. Ez a munka teljesítése szempontjából igen káros, mert a munka-teljesítményt csökkenti. Éh­ség alatt a vércukorszint csökken. Ez fáradékonysághoz vezet. Bebizonyí­tott, hogy a bőséges reggelizők mun­kateljesítménye sokkal nagyobb, mint azoké, akik nem reggeliznek. Az ebéd kalória-szükségletünk 30— 35 %-át biztosítja. Bőséges reggeli Öntudat Nagyapó a gyümölcsösben dolgo­zott, a fákat tisztogatta. Az unokája gondtalanul játszott a kerítés tövében egy színes üvegdarabbal. A nap irá­nyába tartotta, s gyönyörködött a su­garak csillogásában. Amikor megunta a magányt, a nagyapához ment. — Add fel a fűrészt — mondta apó a fiúnak. Az unoka szorgalmasan segíteni kezdett. Az idő észrevétlenül szaladt. Nemsokára dél lett, nagyanyó ebédre hívta őket. Amikor jóllaktak, a fiú felállt, de nem köszönte meg az ételt. — Valamiről megfeledkeztél — fi­gyelmeztette nagyapó az unokáját. — Megdolgoztam érte — válaszolt a fiú, és délután még jobban igyeke­zett, hogy a vacsorát is kiérdemelje. Sz. S. ritmusáról üíán 20—25 % is elégséges. Emellett azonban szükséges volna 10—15 %, tehát 300—450 kalória elfogyasztása uzsonnára és a többi szükségletet a vacsorával pótoljuk. A déli túl bősé­ges táplálkozás már csak azért sem jó, mert a szervezet megterheléséhez vezet. Az emésztőrendszer jelentős vérigénye emésztés alatt az agy vér­ellátását csökkenti és ez az agyműkö­dés gyengülésével jár. Mi tehát a helyes mód? A munka idejének beosztásával, kellően üte­mes, ritmusos legyen az ember táp­lálkozása is. Általában a gyakoribb kismennyiségű táplálék-felvétel a he­lyesebb. Az egyszeri nagy étkezések emelik a vér zsírszintjét és hízáshoz vezetnek. Az is helytelen, ha valaki a fogyás érdekében koplal és egy­szeri étkezéssel akarja a szükséges kalória-mennyiséget pótolni. Tehát bőséges reggelivel kezdjük a napot, 12—13 óra között könnyű ebédet együnk, 5—6 óra tájt bőséges vacso­rát és ha szükséges, még 8—9 órakor igen könnyű ételekből álló, mondjuk pótvacsorát fogyasszon az 'ember. Ez pohár tejből, yoghurtból, vajas ke­nyérből, gyümölcsből állhat. Mindenki tudja, hogy napi tápláléka miből áll, úgy ossza be, hogy reggel ne éhgyo­morral kezdje a munkát és esté né telt gyomorral feküdjék lé. így a táp­lálkozás minden körülmények között egészségére válik. íoancDDDni Hasznos tanácsok ® Kristályvázát, melyben a virág és vízsalak foltokat okozott, igen egy­szerű módon tisztíthatunk meg. Egy fél maroknyi nyers burgonyahéjat ujjnyi darabokra vágva a vázába tesz­­szük, kevés langyos vizet öntünk bele és addig rázogatjuk, amíg megtisztul. 0 Lakkozott dísztárgyat vagy bú­tordarabot úgy tisztíthatunk meg, ha vékonyszálú gyapjúruhára néhány csepp lenolajat csepegtetünk, majd nulláslisztbe mártva a ruhát a fényes felületet egy irányba haladva, ledör­­zsöljük. Száraz gyapjúruhával áttöröl­­jük. . 9 Linóleumot semmilyen szódás vagy lúgos vízzel ne kezeljünk! Leg­jobb lúgmentes mosdószappan vagy szappanforgács oldattal mosni. A ko­pott linóleum ismét szép lesz, ha fél liter tejbe 1 tojást ütünk, habverővel negyed óráig verjük és ezzel bekenve a linóleumot néhány órán át száradni hagyjuk. BÄR RÖVID AZ IDŐ még előkészíthetjük c gyerekek iskolaruháit. Milyen a megjelelő is­kolaruha? - Elsősor­ban kényelmes, sem szűk, sem bő, mert a kinőtt, vagy túl nagy ruha rossz testtartást, félszeg mozdulatok be­idegződését idézheti elő a gyerekeknél. Ké­szüljön erős, „strapa­bíró", de könnyen tisz­títható és vasalható anyagból. A műszállal átszőtt fésűs szövetek, a gyapjúszövet, kötött gyapjúholmik és a bal­lon a legmegfelelőb­bek. Legyen az iskola­ruha divatos, csinos is: a szép ruhára jobban vigyáz a gyerek, az íz­léses holmi fejleszti szépérzékét, ízlését. 1. Trencskot ballon­kabát, legombolt zse­bekkel, kerek bórgom­­bokkal, háromnegyedes hosszúságban. Ez a leg­megfelelőbb a gyere keknek, mert ebben könnyen mozognak. Alóla csinosan látszik ki a nagykockás ra­kott szoknya, amelyből sapka is készülhet az öltözékhez. 2. Kötényruha vékony ruhatweedből, ujjnyi széles szövetSzegély­­lyel, amely elől masni­ra kötődik. Azonos szí­nű a fehérgalléros, fe­­hérkézelös könnyű sző 1 vetblúz is. A ruhát elöl 1-1 kifelé hajtott hói díszíti. 3. Düftin- vagy szö­vetmellény — kártolt gyapjúból kötött ujjal, kis bőrgombokkal. A széleket géptűzés dí­szíti. 4. Trapéz vonalú kö­tényruha, géptűzés­díszítéssel, „hamis" kétsoros gombolással. Hátul a nyakkivágás ovális. A ruhák minden kor­osztálynak illenek 6 — 14 évig. M. M. Mit mivel tisztítsunk? ' sz. m.: r.gyre inkább elfogadott né«1 1 zet, hogy a fekélybeteg csak a fajdal* 1 más időszakban szorul szigorú ét- 1 rendi megszorításokra. Az ún. nyu- 1 galmi szakban, amikor fájdalmai nin­• csenek, az egyoldalú étrend inkább * árt, mint használ. Túl hideg és túl forró, a zsíros, fűszeres, inas ételek, i a feketekávé, erős tea, szeszes ital , kerülése általában helyes, mert ezek i a gyomornyálkahártyát bő savkivá- i lasztásra ingerük. Ezenkívül mindig i akadnak olyan ételek vagy italok, me* i lyekre a beteg „egyénileg“ túl érzé- i kény, ezeket sem szabad fogyaszta- i nia. Javasoljuk még a rendszeres idő­­, ben történő étkezést, legalább négy , óránként, és ne terhelje túl magát egyszeri bőséges étkezéssel. A fe­­, kélybetegség kiújulásáért' nem annyi­ra az étkezési hibák, mint inkább á túlzott testi-lelki, és idegrendszeri igénybevétel felelős. K. N.-né. 1. A fogorvosnál „az élés eszközzel" nem a fogát sértették meg, hanem minden jel szerint fogkövétől szabadították meg. Ez okozhat fájdal­­mat is, és járhat a fogíny átmeneti jelentéktelen vérzésével. 2. Nagyon helyesnek tartjuk, hogy a fogorvos arra vállalkozik, hogy megtanítja a fogkefe helyes használatára. Nyilván nem akarta megbántani, hanem ezzel is segíteni akar baján, az egyáltalá­ban nem könnyen gyógyítható fogíny­­sorvadáson, aminek kezelésére az 'ecsetelés egymagában nem elegendő. Betonpadlót nem tanácsos lúygal mosni. Kenőszappannal és jó meleg vízzel kezelve, mindig szép marad. Bőröndöt, aktatáskát stb. kétszer egy évben vazelinnel, csukamájolajjal vagy lanolinos krémmel kell bekenni, ha szikkadt, puha ronggyal fényesí­teni. Bőrcipőt (világosjés sárga) forra­­laflan tejbe mártott ronggyal dör­zsöljük ki. Utána fehér cipőkrémmel kenjük be. Festett bútort, lakkozotfat, ha légy­piszkos, tisztítsuk pétróleumos ruhá­val, a cipőkrém vagy gumitalpfoltokat folyékony viasszal távolítjuk el. Ez­után lúgmentes szappanoldattal le­mossuk; leöblítjük és szárazra dör­zsöljük. Ha fénytelen, akkor bútor­­pasztával egész vékonyan bekenve, fényesre dörzsöljük. A nagyon pisz­kos bútort iszapolt krétával dörzsöl­jük át előzőleg. Konyhabútort, ha zsí­ros, szalmiákszeszes vízzel mossuk le. Fonott bútort szárazon, jól kikefél­ve szalmiákszeszes vízzel átkeféljük, öblítjük, majd felborítva szárítjuk ki. Kárpitozott bútort félnedves ruhá­val poroljuk ki. (A ruha a port ma­gába szívja.) Ut'ána jól lekeféljük. Ha van porszívó, azzal tisztítjuk. Ha az anyag foltos, benzines ruhával kell tisztítani. Csempét akár fajansz, akár üveg­csempe, nem lúggal, hanem egyszerű szappanos, langyos vízzel kell lemos­ni, és utána puha ruhával fényesíteni. Cserépedényt újat ecetes vízben két-három óra hosszat főzzük, hogy a benne levő, még esetlég még nem kötött ólomsó a mázból kiváljon. Ha ezt elmulasztjuk, könnyen okozhat mérgezést, ha savanyú étéit főzünk benne. Falat, falkárpitot a hosszúnyelű ké­­feseprűvel (partvis) házilag olykép­pen tisztítjuk, hogy puha, fehér ron­gyot kötünk a kéferészre, és felülről lefelé haladva, csíkonként vezetjük a falon. A rongyot sűrűn kell forgatni, nehogy egyik helyről a másikra vi­gyük a szennyet. Ha egyes részek szennyesen vagy foltosán maradná­nak, azokat kenyérbéllel kell leradí­rozni. Gipsztárgyat hidegen kevert sűrű keményítővel kell bekenni. Amikor már teljesen száraz, tiszta kefével lekeféljük; a keményítővel a piszok is lejön. Keményítő helyett magné­ziumpépet is használhatunk. Gyékényszőnyeget, falvédőt', alapo­san ki kell kefélni, azután langyos szappanos vízzel lemoss.uk, öblítjük, és meleg helyen szárítjuk. Játékkártyát úgy tisztíthatunk, hogy két deciliter vízbe egy kávéskanálnyi kámforszeszí teszünk, és az ebben mégnedvesített ronggyal letöröljük, majd síkporral (federweiss) bedör­zsöljük. Jégszekrényt jó időnként káliüm­­hipérmangános oldattal kimosni. Álta­lában szódás vízzel mossuk ki hetente és egy órát szellőztetjük. Erős szagú ételneműt, mint sajtot', hagymás ételt, sárgadinnyét stb. ne tegyünk a jégszekrénybe. SZENK SÁNDOR: A kisfa és az unoka Nagyapó fejszét és fűrészt vett magához. Ment a kertbe, hogy a kiszáradt szilvafát kivág­ja­— Várj meg, nagyapa! En is veled megyek — szaladt utána Palkó, a kis unoka. — Bepiszkítod a cipődet — mondta nagyapó, de megállt, hogy a fiú utolérhesse. A fák már virágukat hullatták, s apró levelecskéiket bontogat­ták a vidám napsütésben. Csak egy fa állt közöttük szomorúan, díszteleh. — Meghalt — mondta Palkó. Nagyapó is végignézett a kopár ágakon, de nem szólt egy szót sem. Levette kabátját és mun­kához látott serényen. Rózsa­színű forgácsdarabkák röpköd­tek a langyos levegőben. — Sajnálom — szólalt meg a fiú, mikor a fa lassan dőlni kez­dett. Nagyapó a fejszét a földre engedte. — Másikat ültetek a helyére. A fűrészelésnél Palkó is segí­tett. — Ügyes vagy... — mondta nagyapó, mikor a munkával el­készültek. — A kisfa, amit majd ideültetek, a tiéd lesz. A fiú hálásan nagyapóra né­zett, s valami nagy-nagy boldog­ságot érzett.-L- így bizony, fiacskám — mohdta nagyapó mosolyogva — fát és gyermeket másoknak szo­kott nevelni az ember. Átlórejtvény Vízszintes sorok: 1. Semmikor. 2. Földrész. 3. Kedveli. 4. Kerti munkás. 5. Éhező. 6. Toronyban kong (névelő­vel). 7. Fejfedője. Ha helyesen írjátok be a vízszintes sorok megfejtését, akkor a vastagabb kockás átlóban egy kiváló cseh zene­szerző nevét kapjuk. Beküldendő a zeneszerző neve! Megfejtések — nyertesek A 32. számunkban közölt rejtvény -elyes megfejtése; MOSZKVA. Könyvjutalomban részesülnek: Szládicsek Sándor, Nagykor Bódi Gizella, Serke ifj. Marosvölgyi Ferenc, Lubochna J HAJNAL ANNA: j Görögdinnye I Esik az eső, szakad, iszik a dinnye, dagad, oly nagy lesz a dinnye, felér az égig szinteI Hogy nem igaz egészben? azért úgy felerészben'. Sima gömb, sötétzöld márvány, túlnőtt a levelek árnyán, nap süti míg megérik, elkel majd, kérve kérik. Magja már fekete fényes, húsa már ikrás édes. Hozzák a jó lovacskák, a mi utcánkba behozzák, nehéz az istenadta, szekér ne törjön alattaI Ha én tündér lehetnék, \ amit szeretnék, f tehetnék: f piros dinnyében f laknék, J jobb lakást hol f kaphatnék? Kis késsel benne ülnék, egész nap szeletelnék, örökké enném, f innám, én soha meg nem unnám! Mit főzzünk? Vasárnap: Csirkeapróléklevés, rán­tott csirke, szalmaburgonya, paradi­csomsaláta, gyümölcs. Hétfő: Zöldbablevés, lecsó kolbász­szál, dinnye. Kedd: Karfiölleves, bácskai rizses hús, kovászos uborka. Szerda: Lebbencsleves, körömpör­költ, benne főtt burgonyával, uborka­saláta. Csütörtök: Gulyásleves, túrós pala­csinta. Péntek: Fejteit bableves, káposztás lángos. Szombat: Tejfölös bürgönyaléves, töltött paprika, őszibarack. Orosz ételkülönlegességek Káposztaleves oroszosán Hozzávalók: 75 dkg sertéscsont, 25 dkg sertésszív, 5 dkg zsír, 30 dkg fe­jes káposzta, 10 dkg burgonya, 10 dkg sárgarépa, zeller, 2 ¥2 dl tejfel, 10 dkg cékla, babérlevél, hagyma, petrezse­­lyemzöldje, só, bors. A metéltre vágott' céklát, sárgaré­­, pát, zellert és hagymát zsírban meg­pirítjuk, majd hozzátesszük a paradi­csompürét és 1,5 liter csontlével fel­öntjük. ízlés szerint fűszerezzük és beletesszük a kockára vágott burgo­nyát, káposztát és a kockára vágott főtt sertésszívet.. Tálalásnál tejfelt adunk hozzá. Harcsó (grúz leves) Hozzávalók: 50 dkg biirkaszegy, 10 dkg hagyma, 10 dkg rizs, 5 dkg sava­nyított szilva, 1 csomag kapor, 6 dkg vaj, 3 dkg paradicsompüré, fokhagy­ma, zellerzöldje, só. A megmosott birkaszegyéí apró kockákra vágjuk, majd 1,5 liter hideg vízben feltesszük, főzni. A felületén képződő habot leszedjük, finomra vá­gott hagymát teszünk a megsózott húslébe és tovább főzzük. A paradi­csompürét vajon kissé pirítjuk és beletesszük a levesbe, majd a rizst, az összezúzott fokhagymát, finomra vágott zellerzöldjét, savanyított szil­vát is hozzátesszük és 20 percig főz­zük. Tálalásnál kaprot hintünk rá. Saslik Hozzávalók: 50 dkg sertés-, borjú-, vesepecsenye vagy juhhús, 20 dkg vö­röshagyma, 5 dkg vaj, 10 dkg zöld­hagyma, 20 dkg paradicsom, 3 dkg só, bors, 1 dl ecet, petrezselyemzlödje. A juhhús veséjét a hátsó comb lágy részét darabokra vágjuk, megsózzuk, borsozzuk, apróra vágott vöröshagy­mát adunk hozzá, porcelán- vagy má­zas edénybe tesszük és 2 evőkanál gyenge ecetet öntünk rá. Petrezsely­met vagy zellerzöldjét adunk hozzá. Befedjük és 2—3 órára hűvös helyre állítjuk, hogy a húst átjárja a páclé. A húsdarabokat vöröshagyma szele­tekkel felváltva fogpiszkálóra szúrjuk és serpenyőben megsütjük. A kész saslikot levesszük a fogpiszkálóról, tál­ba rakjuk és leöntjük vajjal. Zöld­hagymával. gerezdekre vágott paradi­csommal, párolt rizzsel körítjük.

Next

/
Thumbnails
Contents