Szabad Földműves, 1965. július-december (16. évfolyam, 26-52. szám)
1965-08-14 / 32. szám
A kéknyomású vászon, melyet már nagyanyáink, sőt ükanyáink is jól ismretek, még mindig egyik leghúlásabb nyári anyagunk. A kék nyomás mindenek előtt mintázatával hat, amely annyira egyéni és szembeötlő, hogy feldolgozása a lehető legegyszerűbb szabászati megoldásokat követeli meg — lehetőleg választó varrások nélkül. Ezért bármely divatmegoldás céljaira nem alkalmazható. Nagyon alkalmas anyagot képez azonban háziruhák vagy köppenyek, rövid kötények és kötényruhák, vagy a munkaköp - penyt helyettesítő bő blúzok részére. A kéknyomású karton előállításával nagyiparunk egyelőre nem foglalkozik, hogy el ne veszítse népies jellegzetességét. Es így ez az anyag textiltervezöinknek eredeti alkotása. Ezek munkája nagy elismerésnek örvend külföldön is és több európai állam szakemberei még ma is kitűnő megoldásnak tartják alkalmazását a nyári öltözködés szempontjából. Az utóbbi időben a különféle szabású blúzokhoz hordható szoknyát hosszú nadrággal is pótolhatjuk. Ily módon újszerű, divatos kompié alakulhatott ki kéknyomású vászonból házi .és kerti munka vagy pihenés alkalmára, esetleg víkendházi vagy víz melletti viselésre. Ha a nadrág anyaga mintázott, tartsuk szem előtt, hogy az azonos minta a blúzon csak bizonyos magasságig legyen látható. Ha pedig a blúz mintás, a nadrág legyen mindig egyszínű, sötétkék. Amennyiben tehát kéknyomású kartonból szabunk ruhát, mindenkor igyekezzünk betartani az egyszerű szabás elvét és nagyon óvatosan válasszuk ki a díszítő elemeket, amelyeknek mindenkor egyezni kell az egész ruha népművészeti jellegével. A kéknyomású vásznat ne mossuk túl forró vízben, jól öblítsük ki és az utolsó öblítő vízhez nem árt két-három kanálnyi ecetet hozzáadni, hogy kissé felfrissítsük az anyagot. Z. N. A TÚLZOTT SZŐRNÖVÉS kétségtelenül a nö egyik legfeltűnőbb szépséghibája. A szép, szabályos arc is sokat veszít értékéből, ha rajta rendellenes helyen szőrzet képződik. Főképp a fekete és barnahajú nőknek okoz sok szomorúságot ez a kellemetlen tünet, amely a felsöajk fölött, az áll alatt, de a test egyéb helyén is felléphet. borotválkozásnak kell követnie. Ez az eljárás csakis a szemöldök ritkításánál alkalmazható. A szörtúltengés keletkezésében talán a legfontosabb szerepet az öröklödési hajlam játsza. Ilyen esetekben a rendellenes szörnövés már egész fiatal korban jelentkezik. \A belső kiválasztás mirigyeinek zavara esetén is elég gyakori ez a jelenség, mely a A rendellenes szőrnövés A rendellenes szörnövés már a pubertás (serdülés) korában kezdődhet vagy az első anyaság, esetleg a klimaktérium idejében jelentkezik. Serdülő korban pehelyszerü szőrökkel kezdődik a folyamat, mely az első időben alig észrevehető és nem is csúnya. Mégis sokon gondolják, hogy ezektől a pilléktől úgy szabadulhatnak meg a leggyorsabban, ha kihuzgálják vagy levágják azokat; pedig ezzel éppen az ellenkező hatást érik el. Az ilyen erőszakos műveletek eredményeként bizonyos idő múlva kemény, sörteszerű szálak fejlődnek az alig észlelhető piheszőrök helyén, amelyek már valóban komoly szépséghibának számítanak. A nők a legkülönbözőbb kémiai és erőszakos eljárásokkal, a fájdalommal és a következményekkel mit sem törődve, csipesszel, ollóval, borotvával, szörtelenítő-szerekkel harcolnak a rendellenes szörnövés ellen. Ezek az eljárások már azért is ártalmasak, mert az ilyen külső beavatkozások következtében a bőr elveszti ellenálló képességét. A szőrszálak kihuzgálása csipesszel tehát nem ajánlatos, mert annyira fokozza a szálak erősödését, hogy rövid idő múlva már szabályos nőknél bizonyos korhatáron fúl mindinkább fokozódik. A szőrtelenités problémájának megoldásával már a régi római nők is kísérleteztek és a karon, lábon mutatkozó szőröket lepörkölték. Sokan még ma is gyufa- vagy gyertyalánggal végzik a szőrtelenités e barbár formáját. / A fölösleges szőrszálak kiirtása csak akkor lehet végleges, ha a haj hagymáját is elpusztítjuk. Szakemberek ezt a műveletet úgy végzik, hogy vékony platinatűvel behatolnak a szőrszál nyílásán át a gyökérig és diatermiás áramot bocsájtva a tűbe, elégetik a hajhagymát, mely aztán újabb szőrszál növesztésére már képtelen. Természetesen minden egyes szőrszálat külön kell kiirtani. Ezt az eljárást azonban csakis dermatológusszakorvos végezheti, aki a szükséges műszerekkel is rendelkezik. A szakszerűen végzett kezelés nem hagy nyomot a bőrön. Ez tehát az egyetlen módszer, amellyel véglegesen és nyom nélkül megszabadulhatunk a kellemetlen szőrszálaktól anélkül, hogy a kezelés fájdalommal járna. — j— Nyári napsütésben ... A KIS GÖMBÖC Felejthetetlen napok A zselízi kilencéves iskola 8. osztálya mint minden tanév végén, most is kiránduláson vett részt. Urbán és Török tanító elvtársak nagyon megörvendeztettek bennünket, amikor elárulták, hogy ezúttal Budapestre utazunk. Mindenki nagyon készült erre' az útra, hiszen az osztály nagyobb része még nem volt Budapesten. Végre elérkezett a várvavárf nap. Útközben a vonatból láttuk milyen károkat okozott az árvíz. A Budapesten töltött négy nap alatt sok szépet', újat láttunk. Megnéztük a magyar főváros nevezetességeit, a Parlamentet, Népstadiont, a Margitszigetet és még sok más nevezetességet. Mindnyájunk számára felejthetetlenek voltak ezek a napok, hiszen nagyon sok szép élménnyel érkeztünk haza. Kaszmán István, Zseliz \ 4SZABAD FÖLDMŰVES 1965. augusztus 14. r Volt egyszer a világon, még az Öperénciás-tengeren is túl egy szegény ember meg egy szegény asszony. Volt' nekik három lányuk meg egy kis malacuk. Mikor a malacot már jól meghizlalták, vagy ahogy ők mondták, annyira zsönditették, hogy kétujjnyi zsír volt a hátán, megölték. A húsát felrakták a füstre, a gömböcöt pedig felkötötték a padláson a legfelső gerendára, a szelemenre. Ütőjüknek csak annyi volt a kis malac húsa, mint egy eperszem. Már az orja, nyúlja, feje mint elfogyott. Egyszer a szegény asszony ráéhezett a gömböcre, azf mondja hát a legöregebb lányának: — Eredj csak fél, lányom, a padlásra, akaszd le a szelemen gerendáról azt a kis gömböcöt, főzzük meg. Felmegy a lány a padlásra, aminf a szelemenről le akarja vágni a göm» böcöt, csak azt mondja az neki: — Hamm, mindjárt bekaplak! S nem tréfált', hanem igazán bekapta. Lesték, várták odalenn a lányf a gömböccel, hogy jön-e már. De biza nem haladt. Azt mondja hát az aszszony a középső lányának: — Eredj csak fel, lányom, a nénéd után, mondjad neki, hogy hozza azt a kis gömböcöt'. Félmegy háf a másik lány is, széfnéz a padláson, de nem látja sehol a nénjét. Azzal odamegy a kémény mellé s le akarja vágni a kis gömböcöt, de az azt mondja neki: — Már a nénéd lenyeltem, hamm, téged is bekaplak! Azzal szépén bekapfa. Odalenn csak lesi, csak várja a szegény asszony a lányokat. Mikor aztán megsokallta a várakozást, azt mondja a legkisebb lányának: — Eredj csak fel, lányom, hidd le már a nénéidet; azok az isten nélkül valók bizonyosan az aszalt meggyet sz,emelgetik. Amint felmegy a kislány a padlásra, azt mondja neki a kis gömböc: — Már két nénéd elnyeltem, hamm, téged is bekaplak! S bekapta azt is. Az asszony már nem tudta mire vélni, hogy hol maradnak azok a lányok oly soká. Felment hát a nyújtófával, hogy majd lehívja őket, de úgy, hogy nem köszönik meg, mert elhányja a (MAGYAR NÉPMESE) hátukon a bőrt. Aminf felmení, azt mondja neki a kis gömböc: c — Három lányod már bekaptam, ® hamm, téged is bekaplak!' Azzal úgy bekapta, hogy még a kisujja se látszott ki. Aztán a gazda, a szegény ember is, mikor már elunta várni a lányait meg a feleségét, felment a padlásra. Amint odamegy a kémény mellé, azt mondja neki a kis görpböc: 1 — Három lányod, féleséged már bekaptam, hamm, téged is bekaplak! 2 És nem teketóriázott sokat, hanem , ízibe bekapta; de a rossz kócmadzag ^ már nem bírt meg öt embert, hanem elszakadt, a kis gömböc pedig le- 4 esett; azután, hogy feltápászkodotí, elkezdett gurulni, s gurult, le a garádicsőn a földre. * Amint a kiskapun kigürulí, kinn az utcán találkozott egy csoport kaszás emberrel s az egész csoportot is mind egy szálig bekapta. Azzal gurult, gurult tovább. Az br- ]< szágúton előtalált egy regement kato- 5 nát. Azokat is minden bagázsival együtt bekapta. Megint gurult, gurult tovább. r Nem messzire önnan, az árokparton r egy kis kanászgyerek legeltette a csűrhét. A disznók szerteszéjjel cserkésztek, a kis kanász gyerek pedig ott ült az árokparton s a bécsi bicskájával r kenyeret, szalonnát evett. Odamegy a kis gömböc a kis -kanászgyerekhez is s azt mondja neki: — Már három lányt apjost'ól-anyjostól, meg egy csoport kaszás embert, egy regement katonát bekaptam,... hamm, téged is bekaplak! Hanem amint be akarta kapni, a bécsi bicska megakadt a kis gömböc szájában, az aztán kihasította. Csak úgy özönlött ki belőle a sok katonaság, meg a sok ember. Azután ment mindenki a maga dolgára; a kis gömböcöt pedig otthagyták az árokparton kirepedve. Ha a kis gömböcöt a kis kanász bécsi bicskája ki nem hasította volna, az én kis mesém is tovább tartott volna!. Rombusz-rejtvény Vízszintes: 1. Csillagkép. 2. Végnélkül taszit. 3. Rét. 4. Szikra szlovákul. 5. Tavasz közepe. Függőleges: a) T. A. I. b) Szlovákia második legnagyobb városa, c) Város a Szovjetunióban, d) Nem egészen száraz, e) Becézett Ilona. Beküldendő a függőleges c) sor megfejtése. Nézzünk szembe a rákbetegséggel (II.) Irta: Dr. BUGA LÁSZLÓ Ragályos betegség a rák? Nem. Az orvostudomány mai álláspontja szerint nem az. Az igaz, hogy egyes kutatók pontosan beszámolnak a rák okai között felsorolt vírusokhoz hasonló testecskék jelenlétéről és ezeknek az átvitelével kísérleti állaton gyakran sikerült a rákhoz hasonló burjánzást előidézni, de ezeknek a testecskéknek a szerepe ma még anynyira bonyolult, bizonytalan és tisztázatlan, hogy semmi körülmények között sem lehet és nem szabad őket a fertőző betegségeket terjesztő gombák, bacilusok és vírusok ártalmához, a fertőzéshez és annak folyamányaként jelentkező fertőző betegséghez hasonlítani. A rák tehát nem fertőző betegség és azt cseppfertőzés, belfertőzés vagy közvetlen érintkezés útján nem lehet terjeszteni vagy megkapni. A rákkal kapcsolatos gennyesedést genny keltő bacilusok másodlagos fertőzése okozza, amelyek ellen helyénvalók a fertőtlenítő eljárások, de ezek magával a rákkal szemben hiábavalók. Örökölhető-e a rák? Nem. Az állatkísérletek rákos egyedeinek sorozatos és rendszeres keresztezésével sikerült ugyan rákhajlamos családokat kitenyészteni, de aa emberi életben még keresve sem találnánk olyan famíliát, ahol az utódok több nemzedéken át egytől -egyig rák* betegek voltak. Tehát az öröklés mint kórokozótényező még azok között az okok között is aránylag jelentéktelen, amelyeknek komplex — szigorúan összefüggő — egysége minden egyes rákbetegség kialakítását minden körülmények közt feltétlenül jelenti; azaz ami a rák alapvető okának lenne tekinthető. Rákfóbia és rákmegelőzés A rákfóbiával, azaz rákfélelemmel kezdtük és azzal is végezzük. Sokan irtózó rémülettel gondolnak a rákra. Ez a túlzott félelem és nyugtalanító izgalom — ismétlem — felesleges és céltalan. Ne a ráktól, hanem a közömbösségtől, a nemtörődömségtől és az álszeméremtől féljenek az emberek, és akkor kevesebb lesz az elhanyagolt rákeset, a későn jelentkező rákbetegek száma! A műtétek eredményeiről ma már úton-útfélen beszélnek. Arról is sok szó esik, hogy a sugárveszély sugár* segéllyé válhat, ha a békés haladás szolgálatába állítják és nincs messze az az idő, amikor a rákkérdés végleges tisztázást nyerve, egyetlen egy rákos beteget sem fog az orvostudomány elveszíteni. De ez nemcsak a tudománytól, a gyógyító gyakorlattól, hanem az emberi szemlélettől is függ, mert elsősorban azokon lehet segíteni, akik segítséget kérnek. A rákszűrésre nem járó „néma gyereknek“ az anyja sem érti a szavát.“ A ráknak, ennek a világszerte elterjedt népbetegségnek a legyőzésére saját érdekében ma már összefog az egész emberiség és az Egészségügyi Világszervezeten belül a Nemzetközi Rákellenes Szervezet (UICC — Union Internationalis Contra Cancerum) hangolja össze a világ tudósainak rákellenes küzdelmét. A tudományos munka tehát folyik. A társadalom pedig azzal segítheti ezt a munkát, ha tagjai rendszeresen és idejében jelentkeznek rákszürő vizsgálatokra, mert ma ez a rákmegelőzés egyetlen szükséges tennivalója. Mit főzzünk? ALMAKOCSONYA Az idei almaszüret bizony alig közepes hozamú. Használjuk fel tehát a hullott, nem érett gyümölcsöt is almakocsonya készítéséhez. Az eljárás a következő: Az almát héjastól négyfelé vágjuk, a rothadt és férges részeket eltávolítjuk. Az így megtisztított maradékot fedő alatt puhára főzzük és csak annyi vizet adagolunk, hogy oda ne süljön az edény aljához. A még forró almát vászonzacskóba helyezzük, amelyet felakasztunk, hogy leve felcsurogjon egy fazékba. Egy liternyi léhez 60 dkg cukrot adunk s az egészet lassú tűzön forraljuk. A kocsonyásításról úgy győződünk meg, hogy a forró léből egy kanálnyit hideg tányérra öntünk. Ha „megfagy“, nem kell folytatnunk a forralást. Előre forrósított üvegekbe töltjük és még meleg állapotban celofánnal bekötjük az üvegek száját. K. E.
