Szabad Földműves, 1965. július-december (16. évfolyam, 26-52. szám)

1965-08-07 / 31. szám

Litered újdonságok Immár tizedszer nyíltak meg a libe­­r’eci áruminta-vásárkapui, hogy mini minden esztendőben, ezúttal is ma­gára vonja egész közvéleményünk figyelmét. Különösen a vásárra érke­zett nők lehettek elégedettek, hiszen annyi értékes és szép újdonságot lát­hattak! Már az a tény is nagy hasznára volt énnek a már nemzetközi viszonylatban is jelentős vásárnak, hogy a vállala­tok önálló bemutatókkal szerepeltek és olyan árucikkeket vonultattak fel, melyekből piacunkon eddig hiány mu­tatkozott, bár szükség van rájuk. A kiállítás legjobb árucikkeit érté­kelték és díjazták. Az 520 új minta közül — tavaly csak 320 volt — 45 kapott érmet, 67 pedig elismerésben részesült. A kiértékelt darabok gyár­tói kötelezték magukat, hogy cikkük, egy éven belül piacra kerül. Remél­jük, hogy szavukat be is tartják majd. Igen sok új összetételű ruhadarab és textilanyag jelent meg; a gyapjú-, polyester-, polyamid-, teszil és más anyagok szépek, nem gyúródnék és tartósnak mutatkoznak. Bár igen so­kat mutattak be belőlük, sajnos, a közeljövőben csak egy kis töredékük lesz kapható üzleteinkben. Az új anyagok előállítása ugyanis vegyi iparunk feladata, amely egyelőre csak nehezen tud lépési tartani az egyre növekedő igényekkel. Nagyon tetszett közülük a „Radka", amely a balon­­kabát-anyagokat hivatott pótolni. Szép színekben láttuk a radkáí a kiállítás divatbemutatóján, a hol a kabátok nagy tetszést arattak. Nagyon örültünk továbbá a Svit n. v., által gyártott és bemutatott új női cipőmodelekn'ek is, amelyek ele­gáns vonalukkal, már alacsonyabb sarkukkal keltettek feltűnést. Bizo­nyára előnyben részesülnek majd a mindennapi viseletre alkalmatlannak bizonyult tűsarkú cipőkkel szemben. Javult a házi cipők választéka is, kü­lönösén a kisebb gyerekek részére. A látogatók érdeklődését azonkívül nagyon lekötötte a „Bufallo“-elneve­­zésú mokaszin-újdonság is. Ez a láb­beli tulajdonképpen félkész-árú, ame­lyet a vevő egyes részekből maga állít majd össze saját ízlése szerint; 50 ko­rona lesz az ára. Láttunk néhány újfajta Kovral­­szőnyeget. Sokkal erősebbek az eddi­gieknél. A legjobbnak köztük a vra­­tislavicéi Triumf látszik, amely a ki­állítás egyik díját is megnyerte. Ez a szőnyeg alapszínén plasztikus mintá­zatával tűnt fel és állítólag hétszer erősebb az eredeti Kovral-típusnál. Az új női divat téli szenzációjának A prerovi KAZETO n. v. díjnyertes bőröndjei A prágai DRUTEX kisipari szövetke­zet ötrészes strand­összeállítása a hoz­závaló apróságok­kal különösen a fia­talabb korosztály tetszését nyerte meg. Melyek azok az italok? Hideg tea: Egy liter teába 8—10 kockacukrot teszünk. A teát cserép­edénybe szűrjük és az ital lehűlése után két citrom levével vagy citrusz­­sziruppal keverjük. (Vigyázat, a szi­rupok már édesítettek!) Alma-tea; 15 dkg szárított almát szeletekre vágunk, fazékba tesszük, leöntjük vízzel és mintegy fél óráig főzzük. A főzetet vásznon keresztül leszűrjük, hozzáadunk egy leveses­­kanál mézet, citromlevet. Az egészet jól megkeverjük és hűlni hagyjuk. Csipkebogyó-tea: Egy liter vizet forralunk, hozzáadunk két leveses kanál apróra zúzott csipkebogyót és 10 percig főzzük. Kis idő múlva az egészet átszűrjük és a tiszta levet ízlés szerint édesítjük. Málnatej: Az alaposan kihűlt tejet málnaszörppel verjük fel. Az arány Ízlés szerinti. Vigyázzunk azonban, mert a nagyon édes ital nem oltja a szomjúságot. Paradicsomtej: Egy liter hideg tej­be 12 dkg paradicsompürét vagy 4/10 liter paradicsom-szörpöt és 2 dl cit­romszirupot keverünk. Az italt alapo­san fel kell verni. Csak friss, forralt, és jól lehűtött tej jöhet számításba, hogy a melegben felverés közben ösz­­sze ne fusson. Joghurt-tej málnával: ■ Egy pohár joghurtba egy kevés málnaszörpöt, Va liter tejet és 2 kanál friss málnát teszünk. A kevert italt jól felhabar­juk. M. M. Várkonyi Katalin: Hiszen te még i nem is tudod.. j Pajkos szellő ne bontsd ki a piros pántlikámat, szőke hajam szétborzolod, mit mondok anyámnak? Varkocsomat annyi gonddal, szeretettel fonta — hárman vagyunk kistestvérek, sok reánk a gondja. Fürge szellő, inkább szaladj, szállj a messzi rétre, szakíts le minden virágot s hordd a köténykémbe. Hiszen te még nem is tudod milyen ünnep van ma — Ma van az én édesanyám születése napja. Kitelepített csallóközi gye-l»}j_ rekek második otthonukban;«!;«;: a lévai Óvónőképző interná-js®5’ tusában. ^szabad földműves 1965. augusztus 7 . ILLYÉS GYULA t A róka és a farkas a lakodalomban (magyar Egyszer lakodalom volt egy faííiban. A róka megérezte a szagot s gondol­ta, jó volna belopódzni oda. Rábeszél­te a farkast, hogy menjenek el ők is a lakodalomba. — Menjünk! Bár attól félek, hogy megbánjuk. Feleli a róka: — Ne félj semmit', csak gyere ve­lem!' Amint’ bementek az udvarba, a ven­dégek már mind bent ültek az asztal­nál, a szobában. Azt mondja a róka: — Te csak húzódj meg itt, farkas koma. Én majd megszimatolom, hogy hol menjünk be. A róka szaglászott, aztán szép óvatosan bement a tor­nácra. „Előbb bemegyek a kamrába — gondolta magában. Keresi is a kam­rát. A tornácon nem volt senki. Végre megtalálja s megnyitja a kamraajtót. Látja, hogy mennyi bor meg pálinka van ott. A sok sütemény is mind ott volt. „No, ide jó lesz behúzódni.“ Hív­ta a farkas komáját is. Odasettenkedtek most már mind­ketten. Éppen nekikezdtek volna a süteménynek, akkor veszi és^e a ró­ka, hogy van ott jó fazék töltött ká­poszta is. Odaszól a farkasnak: — Ezt lesz jó megkóstolni legelőbb!’ Nekiestek hát előbb a káposztának. Aztán vették sorra a kalácsot, kür­töst, fánkot, a csörögét. Azt mondja a farkas: népmese) — No, most már, róka koma. Jó lenne valamit inni is. Csapra ütöttek egy nagy hordót s nekifogtak az ivásnak. Annyit ittak, hogy végül is berúgtak. Nekikezdtek dudorászni! Egyik jobban ordított, mint a másik. De a rókának mégis volt annyi esze, ha be is rúgva, hogy a küszöb alatt vájjon egy lyukat, ahol ki tudjon bújni, ha veszedelembe jut. Benn a szobában a vendégek közben megették a levest. Indul a szakácsnő, hogy a leves után feltálalja a káposz­tát a vendégeknek. Mikor megnyitja a kamraajtót, szinte meghal ijedtében attól, amit lát: egy részeg róka, meg egy részeg farkas összeölelkezve da­lol! Szalad be a vendégekhez s mondja rémülten, hogy mit látott! Azok nem akarták hinni, azt gondolták, afféle lakodalmi tréfa. De egypáran mégis kimentek. Mire kiértek, a róka neszt fogott s már kibújt a lyukon. Csak a farkast lelték ott. Neki! A szegény farkast úgy elverték, hogy csak úgy zörgött a csontja. Alig tudott kiván­­szorogni a kamrából. A róka közben szaladt, iszkolt ép­pen a faluvégére. Ott lefeküdt égy csomó pozdorjára s elaludt. Egyszer csak arra ébredt fel, hogy nagyon lök­­dösi valami. Felnyitja a szemét nagy álmosan, nézi, hogy ki az, hát — ni­­csak, farkas komája! A szegény farkas alig tudott menni, a részegségtől, meg attól, hogy mindén oldalbordája meg volt dagadva. Jajgatott ugyancsak a rókának: — Menni se tudok!’ — Mit jajgatsz? A té csontod csak meg van dagadva, de az enyém, lám, mind kívül lóg az oldalamon. Látod, milyen fehér? — azzal mutatja azt a pozdorját, ami ráragadt, ahol aludt. Csak könyörgött a farkas, hogy ve­gye fel a hátára öt a róka. Mert itt lepik az emberek! Jönnek! Mondja neki a róka: — Hogy vigyelek, mikor az én cson­tom, látod, kívül lóg a szőrömön? Ve­gyél inkább fel te engemet s vigyél. A bolond farkasnak részeg fővel csak annyi esze volt, hogy mégis ne­­kidurálta magát s felvette. Elindult s vitte a hátán. A róka meg csak vi­gyorgott magában a farkas hátán. Végül is nagy elégedetten dudorászni kezdett. — Vert' visz veretlent, vert visz veretlent. — Mit pusmogsz íé ott a hátamon, róka koma? — kérdi a farkas. — Jaj, kedves komám, azt mondom, hogy veretlen visz vertet, veretlen visz vertet. A farkas most már tisztán megér­tette, hogy mit mond a róka. Akkor már jó messze elvitte a rókát. Meg­haragudott rá, s ledobta a hátáról a rókát, de úgy, hogy most a róka ol­dalbordája is megreccsent. Fölugrott mérgesen a róka, neki a farkasnak! Csihi-puhi, zim-zum! Oda, ahol puha, ne törjön a csontja! Ügy egymásnak akaszkodtak, se lát­tak, se hallottak. Azt sem vették ész­re, amikor a vendégek odaértek, köz­revették, s vitték vissza őket, olyan haddelhadd lakzira, hogy amíg élnek, megemlegetik. KOCKAREJTVÉNY Vízszintes és függőleges sorok: 1. Baráti nép. 2. Gyermek otthon. 3. Élcelődő. 4. Névelővel gríz (ék. fe­lesleges). 5. Vissza: közepén s-betű pótlásával: nem gyorsan. Beküldendő az 1. sz. sor megfejtése. A Szabad Földműves 29. számában közölt átlórejtvény helyes megfejtése: TISZA. Könyvjutalomban részesülnek: Száraz Antal, Nagykér 5, Csörgő Magda, Várkony. Nézzünk szembe a rákbetegséggel (II.) Irta: Dr. BUGA LÁSZLÓ Gyógyítható-e a rákbetegség? Igen, gyógyítható! Egy szóval sem mondom, hogy nem veszedelmes, nem komoly betegség. Az. De ha Idejében gyógykezelni kez­dik, nagyon sok esetben — állítom, hogy az esetek többségében — siker­rel gyógyítható. Ma már nálunk is igen sok azoknak a volt rákos bete­geknek a száma, akiket 15—20—25 évvel ezelőtt megoperáltak és ma gyógyult, egészséges emberek. A rák tehát gyógyítható. Műttéttel, operá­cióval és sugárkezeléssel. KUlön-külön vagy együtt. De csak akkor, ha idő­ben — már akkor elkezdik a gyógyí­tását, amikor az elsődleges daganat még kicsi és még nem terjedt át a környéki nyirokcsomókra, amikor át­tételt még nem képezett. Elkerülhető a tűzvész, ha a tűzfész­ket időben eltiporják. De ha már lángban áll az egész falu, akkor nem sok tennivaló akad. Mi okozhat rákot? A kutató tudósok megfigyelték, hogy egyes kémiai anyagok a kísér­leti állaton rákot okoznak. Bizonyos kémiai hatások tehát alkalmasak a rákkeltésre, főleg azoknál, akiknek a szervezetét valamilyen különös egyéni adottság az elrákosodásra alkalmassá tette. Az atommag-hasadás rádióaktiv termékei és az ezekhez hasonló su­gárhatások is szerepelhetnek a rák okai között. Azt is feltételezik, hogy a szervezet ellenállásának gyengülése sem közöm­bös az egészséges sejtek rákos eldur­vulásához és a burjánzás megindulá­sához. Sőt, újabban beszámolnak bi­zonyos vírusokról vagy vírusokhoz ha­sonló parányi testecskékről, amelyek a rák keletkezésével kapcsolatosan az elváltozott szövetekből kimutathatók. Vajon ezek okoznák a rákot? Ma még nem tudjuk. Kutatják a rák keletkezésének okát és nem kétséges, hogy a kérdés tisztázódni is fog. Az azonban máris biztos, hogy a rák ke­letkezését nem lehet egységes okra visszavezetni és a rák több kórokozó vagy kórok komplex — összetett — hatására keletkezik és egyik okot sem lehet kiemelve elhatárolva egyedüli rákkeltőnek nevezni. ... és az is biztos, hogy vannak olyan felismerhető — tehát kézzel­fogható — elváltozások, amelyekből a kutatók tapasztalatai alapján gyakran fejlődik rák. Ezeket az elváltozásokat rákmegelőző — prekancerózus — ál­lapotnak nevezzük. Ezeknek a rák­megelőző elváltozásoknak a felkuta­tása azért fontos, mert ha felismerik és meggyógyítják: lyukában megfog­ták és megszelídítették a fenevadaf. Ezért olyan fontosak a rákszűrő­vizsgálatok, amelyek annál jobban sikerülnek, minél öntudatosabban, minél nagyobb számban jelennek meg azokon a tanácskérők. (Folytatjuk) Mit főzzünk? Vasárnap: Húsleves metélttésztával, főtthús kapormártással, tejszínhabos gyümölcsrizs. Hétfő: Karfiolleves, kapros tökfő­zelék, vagdalt hús. Kedd: Zöldbableves, rizibizi, ubor­kasaláta, gyümölcs. Szerda: Zöldborsóleves, paprikás burgonya kolbásszal, fejessaláta. Csütörtök: Lebbencsleves, zöldbab­főzelék mustáros marhasülttel, gyü­mölcs. Péntek: Vegyes zöldségleves, túrős palacsinta. Szombat: Egresleves hidegen, mar­hapörkölt galuskával, uborkasaláta. Receptek Tejszínhabos gyümölcsrizs. Hozzávalók: 7 dl tej, 3 lap zselatin, kávéskanál rum, 3 dl tejszín, V4 kg gyümölcs vagy 30 dkg vegyes kompót, 10 dkg cukor, 15 dkg rizs. A rizst puhára főzzük 5 dl vaníliás tejben. A zselatint hideg vízben kiáz­tatjuk és 1 dl forralt tejben feloldva a kihűlőben levő rizsre szűrjük. Ha kihűlt, hozzávegyítünk egy kartálka rumot és 1,5 dl tejszínből vert habot jól megcukrozva. Egy megfelelő for­mát szárazra törölünk, kirakjuk kü­lönböző befőttel, a rizst betöltjük és hideg helyre állítjuk. Ha eléggé meg­kocsonyásodott, a formát meleg víz­ben mégimártjuk és a rizst tálra bo­rítjuk. Cukrozott tejszínhabbal díszít­jük, adhatunk hozzá málnaszörpöt: vagy hasonló ízt is. Talpas pohárban is felszolgálhatjuk. a kamásni ígérkezik, melyet egysze­rűen a cipő fölött veszünk magunkra és jól pótolja még a csizmát is. Nehéz volna itt felsorolni p sok újdonságot, amivel a Libereci Áru­minta-vásár kedveskedett látogatói­nak. A textilanyagokból, bizsutériátó kezdve háztartási kellékeken kérész­iül a világító testekig, újfajta nyak­kendőkig vagy cipőkig stb., túl sok volt a látnivaló. Mindenesetre örven­detes ez az óriási választék és most már csak abban reménykedjünk, hogy mindez legalább jövőre kapható le­gyen üzleteinkben. M. Martisová Nyári italok A hűsítő italok különösen nyáron fontos tartozékai étrendünknek. A nyári forróság a verejtékmirigyek erőteljesebb működését, azaz intenzivebb ned­vesség-kiválasztást okoz a szervezetnek, amelyet pótolnunk kell. Teljesen helytelen, ha ezt alkohol fogyasztásával tesszük.

Next

/
Thumbnails
Contents