Szabad Földműves, 1965. január-június (16. évfolyam, 1-25. szám)
1965-02-20 / 7. szám
A szocialista mezőgazdaságért! rr Lapunk tartalmából: Nemzetgazdasági jelentőségű törekvések Pelsöcön...............................................................3. oldal Méhészet ...............................................................4. oldal Tegyük csinossá és hasznossá az udvart . 5. oldal Ismét teremni fog a homok...............................8. oldal Bűnös leány (regényfolytatás)........................12. oldal Orvosi tanácsadó..................................................14. oldal Rádió- és TV-musor.............................................16- oldal Bratislava, W65. február 20. Ara 80 fillér XV. évfolyam, 7. szám. Eredményes számvetés Köbölkúton Kovács Ferenc ökonómus A faluban minden jel arra mutat, hogy lakói valamire készülnek. Tárkocsin, borral töltött üvegek százait szállítják a művelődési otthon felé. Az iroda és mühelyudvaron pipázó katlanok bográcsában messze illatozó rotyogó pörkölt készül. A szövetkezet irodájában csak Rozsnyó László fiatal mérnök-agronómus strázsál. A többiek hazaugrottak tisztálkodni, borotválkozni. Ki kell húzni magukat a vezetőknek is ezen a napon, nem állhatnak csak úgy a tagság elé. Elsőnek Misko József elnök érkezik. Gyorsan ledobja a kabátját és máris munkához lát. Meg kell beszélni még néhány kisebb-nagyobb szervezési intézkedést, meg a beszámolót sem árt mégegyszer átolvasni. Kissé zsörtölődik, hogy a kapuőr egyórakor nem szirénázott és lassan gyűlik a tagság, pedig az óra mutatója elhagyta már a két órát is. Varga [ József agronómus 1 Bagala István főztjét ízlelgeti. A szövetkezet házi hentese ugyancsak kitett magáért. Jóízű a húsréteges abált szalonna, a pörköltnek meg egyenesen mennyei illata van. A kóstolgatok amolyan nemesített otellóval öblítgetik torkukat, de inkább innák már a szövetkezet jó oltványborát. Meg is jegyzi Bagala, hogy jó a szövetkezet bora, csak gyenge a kínálat, tehát ritkán ízlelheti a tagság. De ami késik, nem múlik. Sor kerül majd torkoskodásra és borízlelgetcsre is, de addig meg kell még izzadni vezetőnek, tagnak egyaránt. így is történt... Jó egyórás késéssel Szilva András, a helyi nemzeti bizottság titkára, kimondta a bevezető szót és megkezdődött a várvavárt ünnepélyes számvetés. A köbölkúti szövelkezetesek bizony mélyen beleszántottak a problémákba, de nem titkolták el az eredményeket sem. Sót... Aki ismerte a köbölkúti szövetkezetét néhány évvel ezelőtt, ugyancsak meglepődik a gyors gazdasági fejlődésen, amit beszédesen bizonyít néhány ökonómiai adat. Hét év alatt két és félmillió koronával emelkedett a munkaegységekre juttatott összeg Ezt a nagyjelentőségű mondatot Kovács Ferenc, a szövetkezet kiváló ökonómusa jelentette ki. Joggal illethetjük ezzel a jelzővel, hisz kevesen vezetnek ilyen pontos nyilvántartást. Mestere munkájának. Kedvvel dolgozik. Állandóan képezi magát. A Nyitrai Mezőgazdasági Főiskolán nemsokára befejezi tanulmányait. Energiával teli fiatalember. Diplomamunkáját a szövetkezet szakosításáról írja, és ha sikerül, az Ural—2-es számológéppel állapítja meg a legmegfelelőbb vetésforgót, amely szerint az állatállomány elóg fehérjéhez és keményítőhöz jut. Beszámolójából a tagság örömmel tudta meg, hogy a tervezett 9 500 000 koronás bevétel helyett 10 970 000 korona került az 1500 hektáros gazdaság pénztárába. A kertészet kivételével fejlődés észlelhető az öszszes gazdasági szakaszon. A növénytermesztés dolgozói is kitettek magukért, az előirányzott 4 287 000 korona helyett 4 778 30Ó korona bevételt értek el. Meglepően fejlődik az állattenyésztés is. A szövetkezet vezetői az év elején maguk sem hitték, hogy a tervezett 3 629 600 koronás tervet teljesíthetik. Ezzel szemben 4 306 200 korona futott be az állattenyésztési termékekből. Természetesen a kedvező termelési és pénzügyi fejlődés visszatükröződik a tagok díjazásában is. A prémiummal együtt 3 805 000 koronát kellett volna kézhez kapniuk, de 4 149 682 koronát kaptak, ami azt jelenti, hogy hét év alatt 2 547106 koronával gazdagodott a tagság kaszszája. Ennek alapján az ökonómus megállapította, hogy az átlagkereset meghaladja az 1250 koronát. Sokakban felvetődött a kérdés, hogy a mostoha időjárás ellenére milyen módon teljesíthette a növénytermesztés bevételi tervét. Rozsnyó és Varga agronómus ezt azzal magyarázzák, hogy növénytermesztési vonalon többfélével a gyiimölcsészet és foglalkoznak, tehát szőlészet agronó- nem érheti meglemusa petés a szövetkezetei. A 12 hektáros szőlészet például 1 205 900 koronát, a 28 hektár korai burgonya 698 ezer koronát adott, a gyümölcsészet pedig 47 600 koronával többet hozott a házhoz. Ezek a termelési ágak betömték azokat a réseket, amit az alacsonyabb hektárhozamok, vagy pedig a kertészet okozott. Az ökonómus még megjegyezte, hogy ezek a termelési szakaszok kifizetődőek, és igen magas a tiszta haszon aránya. A bezámoló elemző része megmutatta az állattenyésztés eredményeit is. Amíg 1962-ben még csak 2 851102 korona volt a bevétel, 1964-ben már 4 220 500 korona. A szövetkezet nyolc növénnyel kevesebbet termeszt, előtérbe Varga József, kerül a szőlő, gyümölcs, korai _____burgonya és dohány_____ A köbölkútiak az ökonómiai szempontokat figyelembe véve és ugyanakkor szemmel tartva a népgazdaság érdekeit is, jó irányban szakosítják a szövetkezetét. Mivel a növénytermesztés szakaszán nagyok a feladatok, kettéosztják. A szántóföldi növénytermesztést Rozsnyó László vezeti. Nemrég jött a szövetkezetbe, de lassan otthonra talál. Mérnöki képesítéssel rendelkezik és a többiekkel együtt máris tervezget. Elsősorban is megszüntetik a növénytermesztés felaprózottságát és nyolc növénnyel kevesebbet termesztenek. Jelentősen emelik a korai burgonya és a dohány vetésterületét. A dohány az elmúlt gazdasági évben is 49 000 koronát adott hektáronként, tehát erdemes termeszteni. A másik agronómus, Varga József gyümölcs- és szőlőtermesztéssel foglalkozik. Ezen a szakaszon nagy felkészültséggel indulnak. Az évzáró gyűlés Mankiviczky István mechanizátor és más javaslatára elfogadta, hogy a gyümölcs- és szőlőtermesztésben 85 tagú, hét traktorral rendelkező különleges csoport alakuljon. A vezető pontosan vezeti majd a kiadásokat, fizetéseket, prémiumokat. Mint kiegészítő termelési ág ide tartozik még a nádvágás is. A 92 hektáros gyümölcsös, amelynek csak a fele terem, máris 600 mázsa gyümölcsöt dob a piacra. A távlati tervek szerint 110 hektáron foglalkoznak a jövőben gyümölcstermesztéssel. A szőlészet, — amint már említettük — jól bevált, hisz 105 mázsás hektárhozamot adott és 80 000 koronát kaptak hektáronként a termésért. A szőlőtermesztés bizonyos fokig megoldja a téli foglalkoztatottság kérdését is. A csoportból mintegy negyvenen a téli időszakban 500 000 oltványt oltanak. A dohánytermesztési csoport pedig téli időszakban nádfeldolgozással foglalkozik. A különleges csoport tagjai télen is dolgozhatnak, másrészt olyan asszonyok is segíthetnek. akiknek a férjük ipari üzemekben talált megélhetést. Mivel ezek az asszonyok kapnak munkát télen is, a nyári csúcsmunkák idején segítenek a szövetkezetben, — nem beszélve a harmadik legfontosabb előnyről, amivel kapcsolatban elég ha idézzük az ökonómus szavait: „hamarosan eljön az idő, amikor a szövetkezet bevételének túlnyomó része a gyümölcs és szőlőtermesztésből ered." ______Az állattenyésztés _____ugrásszerűen fejlödik Elég megemlíteni, hogy az állattenyésztés az 1862 mázsa hús helyett 2014 mázsát, a 340 000 tojás helyett 365 150 darabot adtak el, tejből pedig a 350 000 literes tervet 353 840 literre teljesítették. A fejlődés ugrásszerű. Ezt legjobban megállapíthatjuk az egy hektárra jutó eladás pénzértékéből. Amíg az 1957-es évben csak 1574 korona esett égy hektárra, a múlt évben már 2980. Hájek Géza zootechnikus továbbra is bizakodó. Az új gaz-Az évzáró gyűlésen a legjobb dolgozók könyv- és pénzjutalmat kaptak. Fekete Béla, Vass Ede és Juhász Pál örül az ajándéknak. ( (A szerző felvételei.) Rozsnyó László fiatal mérnök agronómus dasági évben 4 200 000 koronás bevételi tervvel számoltak, de szerinte ez felemelkedik legalább 4 550 000 koronára. Különösen szép eredményeket érnek el a sertéstenyésztésben és a baromfitenyésztésben, ahol nem kevesebb, mint 156 tojás jutott egy tojótyúkra. _________A ,ió vezető_________ ad a tagok véleményére és tanul tőlük A fenti aranymondást Fúró Ferenc, az ellenőrző bizottság elnöke jelenlétté ki. Nem azért, mint hogyha a köbölkúti szövetkezet vezetői elszakadnának a tömegektől, de az eredmények mellett néhány hiányosság is előfordult. A bíráló hivatásához híven alaposan az elevenére tapintott. Minden köntörfalazás nélkül egyes funkcionáriusok szemére vetette, hogy a kukorica azért adott alacsony hektárhozamof, mert a rossz munkaszervezés miatt csak egyszer sarabolták. Fájlalta azt is, hogy az egyik kazalban megvörösödött a takarmány. Kérte a vezetőket, hogy a jövőben még többet adjanak a tagok véleményére, mert csakis így dolgozhatnak továbbra is eredményesen. Sok-sok probléma, hasznos javaslat hangzott el ezen az évzáró gyűlésen. Többek között, hogy azokra a háztáji földekre, amelyeket nem lehet közösen művelni, ingyen műtrágyát kapjanak a tagok. Megszívlelendő Mankoviczky István mechanizátor javaslata is, miszerint ha a traktorosok heti 4« órás munkanormájukat túlteljesítik, 50 %-kal magasabb bért kapjanak a túlórákra. A szövetkezet 'egyelőre nem akar több traktort venni és inkább a fenti intézkedéssel jobban ki akarja használni a meglévő gépparkot. Örömmel nyugtázhatjuk, hogy ez a néhány javaslat határozattá vált. Vezető és tag egyformán felelősséggel szólt a múlt év gazdálkodásának eredményeiről és hiányosságairól, valamint a jövő év tervéről. A jól szervezett munkagyülés után sor került a kitűnő bor kóstolgatására is és a kínálatban sem volt. hiány az eredményes számvetés örömére". Bállá József Tizenkilenc malac anyakocánként A komáromi EFSZ kisharcsási részlegén Bánszky György és lánya gondozza az anyakocákat. Mindketten szeretik munkájukat és a rájuk bízott állatokat. Ez meg is látszik az anyakocákon és a malacokon. A sertésólban nagy a tisztaság, sokat adnak a higiéniára. Nem csoda, ha öröm sugárzik a szövetkezet elnökének, zootechnikusának és az állatorvosnak az arcáról, valahányszor meglátogatják a fiaztatót. Tudjuk, hogy télen a malacnevelés sokkal több problémát okoz, mint nyáron. De Bánszky bácsiék malacai télen is fürgék, szépek. Meglátszik, hogy az anyakocákat kitünően gondozták. Amikor az idő megengedte, mindig szabadon mozoghattak, turkálhattak, napfürdőzhettek az udvaron. Takarmányozásukra fölhasználják a konyhai hulladékot és így a tél kellős közepén sincs tejhiány, vérszegénység. Pedig minden koca alatt 10—12 eleven, fürge (Mazsolácska) követeli az anyatejet. Bánszky bácsi joggal büszke arra, hogy a múlt évben átlagosan 19 malacot választott el anyakocánként, 20—22 kg-os átlagsúllyal. Nemrég a televízióban és a filmhíradóban a holland cirkusz négy fiatal kocája különböző mutatványokra volt beidomítva. Meg kell említeni, hogy Bánszky bácsi ezen a téren is tett lépéseket. Ha egyik kocájának azt mondja, hogy maradjon benn, akkor az a helyén marad, bár a ketrec ajtaja tárvanyitva áll. Bánszky bácsi együtt érez a rábízott állatokkal. Sosem felejtem el, milyen örömet okozott neki, amikor az egyik kedvenc kocájának helyre igazítottam a lábát". Pontosan betartja az állatorvosi utasításokat és tanácsokat is. Bánszky bácsitól sokan tanulhatnának munkaszeretetet. Dr. Patus Sándor, áflaíörvos ■------J Húsz évvel ezelőtt szabadult fel Detva, a háromarcú városka. A képen a város új arca látható. (Riport az 11. oldalon.)
