Szabad Földműves, 1965. január-június (16. évfolyam, 1-25. szám)

1965-01-09 / 1. szám

A JÖVŐ LOVA Angol íelivér Aki csak gyorsvonatból ismeri a falut, az nyilván úgy hiszi, hogy a lovak mihamar „muzeális" lényekké válnak. Hisz egy közepes szövetkezet is rendelkezik már 10-15 kerekes- és 2 — 4 lánctalpas traktorral... A lovak valóban háttérbe szorultak, de — szakemberek véleménye szerint — egyes lófajtáknak „örök időkre" szól a létjogosultságuk . .. Ezenfelül a sportlovakkal is szá­molni kell, melyek lét jogához — nem férhet kétség! A somorjai mént elep a sportlovak, igáslovak és törzsméneken kívül, szarvasmarhák tenyésztésével is fog­lalkozik . .. Hadd 'szóljak azonban csakis a lo­vakról: EGY KIVÉNHEDT VERSENYLÓ Az istállóban példás a rend. Meg­fordultam már jónéhány szövetkezeti istállóban, de ilyen tisztaságot soha sehol nem tapasztaltam. Nyilván az is sokat tesz, hogy a ló a tehénhez képest tiszta állat... Ám nyilván nemcsak itt kell keresni a magyarázatot. A ménesmester zöld lovaglónadrág­ban, csizmában. Sepreget. Odaköszö­nök, aztán nézem a lovakat. Csupa csödör: jólfejlettek, magasak és — méltóságteljesek. A munka sosem fá­rasztotta ki őket. Egyedüli feladatuk a szaporodás! Elnyűtt, meggyötört igás­lovak jutnak eszembe... S ha min­denáron hasonlatot akarok keresni, akkor ezeket a törzsméneket SS legé­nyekhez kell mérnem. Magasak, dühö­sek, tisztára keféltek, és egy kis túl­zással szólva — „nagyképűek". Aztán — mivel a kerek világon minden nivellálódásra törekszik —, én Csaknem hollóiekele csődörre mutat. — Ez is versenyló volt. Kjvénhedt — ■ tizennyolc éves. Maholnap vágóhídra kerül. Már a párzást is alig bírja... Semmi haszon belőle. Nézem a lovat. Fénylő, fekete szőrén kirajzolódnak az izmok, — megrez­zennek, mikor megmozdul. Tehát versenyló volt! Igyekvő, tö­rekvő ... Akadályokat ugrott át, ve­rejtékezve, haboson futott be a cél­ba... Ott sétált el az ünneplő, morajló közönség előtt... Egynek érezte ma­gát lovasával — minden utasítását hűn teljesítette, minden erejét feláldozta.. . S ma? Ma már senkinek nincs rá gondja. Most úgy kívánkozik, hogy aggházba került vén színészhez hasonlítsam ezt a szép fekete paripát. A NÓNIUSZ — Valóban úgy van, ahogy az ist ál­­lómester mondta! — válaszol kérdé­semre, Pavel Sarissky az állatorvos. — Azt hiszem lehetetlen olyan tökéletes gépet szerkeszteni, ami bizonyos spe­ciális helyzetekben és környezetekben teljesen pótolhatná a lovat! A nehéz, vastaglábú lovak tíz év alatt ugyan elhasználódnak, de irdat­lan erejük kiegyenlíti rövid életüket. A törpelovak viszont húsz-harminc évet is megérnek, dehát egy jól meg­rakott kocsit nemigen mozdítanak el... A Nóniusz! Ez a fajta állja meg Európa-szerte leginkább a helyét: Fürge, erős, szorgalmas s ha jól bán­nak vele, tizenöl -húsz évig is elél. A Nóniusz-fajta 1816-ban jött létre keresztezések által. Őseinek egy része Franciaországból származik —, csata­lovak voltak. Pedagógusból szövetkezeti elnök Tóth János, a nagyszelmenci szö­vetkezet elnöke, sok tapasztalattal rendelkezik. Tanított a Leleszi Mező­­gazdasági Technikumban, később pe­dig a Nagykaposi Mesteriskola igaz­gatója lett. Aktívan bekapcsolódott a társadalmi és pártmunkába. 1961-ben a nagyszelmenci szövetkezet tagsága öt jelölte elnöknek. Eleinte nem na­gyon örült a megbízatásnak. De mivel a tagság hazavárta, mégis örömmel ment közéjük. Űj munkamódszerek­kel kezdett dolgozni. Az egyes ter­melési szakaszok vezetőit önálló mun­kával bízta meg. A közös munka első eredménye a TBC és a bangbetepség felszámolása volt. Most tenyészálla­tokat nevelnek. A munka a növény­­termesztés szakaszán is eredménye­sen ment. Termővé tettek 7 hektár földet és 200 hektár gyenge minőségű rétet és legelőt. A kedvezőtlen idő­járás ellenére a szövetkezet elegendő takarmánnyal rendelkezik, teljesíti eladási tervét, sőt tojásból 15 000 da­rabbal többet adnak a tervezettnél. A szövetkezet nem küzd munkaerő­­hiánnyal. Otthonra találtak a fiatalok is. A járásban innen tanul a legtöbb fiatal mezőgazdasági szakiskolákban. A szövetkezet elnöke példásan neveli családját is. Bár néha vágyik vissza a pedagógus pályára, mégis megsze­rette munkakörét, összenőtt a szövet­kezeti tagokkal és örül, hogy a nagy család ilyen szép eredményeket ér el. Kertész Pál (Nagykapos) Szesztai eredmények Szesztán (kassai járás) évről évre növekszik a növények hektárhozama és az állatok hasznossága. A szövet­kezet eddig már 83 borjút választott el 100 tehéntől, s ez a szám év végéig legalább 89-re emelkedik. Nem min­den szövetkezet mondhatja el azt sem, hogy a hizómarháknál naponta darabonként 1,16 kg-ot, a hízóserté­seknél pedig 0,65 kg súlygyarapodást érnek el gondozói. Jóleső érzés arról is beszélni, hogy a szövetkezet az évi tejeladási tervét az év végéig 58 000 literrel túlteljesítette. A munkából a helyi nemzeti bizott­ság is kivette a részét. A lakosság közt szocialista munkaversenyt szer­vezett. Ennek keretén belül szépítet­ték, fejlesztették a községet és ledol­goztak 72 ezer brigádórát közel 750 ezer korona értékben. Ezenkívül vál­lalták, hogy a háztáji gazdaságok tyúkjai után több mint 20 ezer tojást adnak el. Ennek teljesítésébe 157-en kapcsolódtak be, s több mint 46 ezer tojást adtak el. A legeredményeseb­ben özv. Tamás Ilona, Sándor Gizella, Abosi János, Szanyi Mihály, Varga Imre dolgoztak. Iván Sándor (Kassa) Értékes kötelezettségvállalás Felszabadulásunk 20. évfordulójának tiszteletére a rimaszombati járás községei eddig mintegy 3 millió ko­rona értékű kötelezettségvállalást tet­tek. A kötelezettségvállalásból, amely elsősorban a tervfeladatok túlteljesí­tésére irányul, a járás mezőgazdasági üzemei is kivették a részüket. A nagy­­törékiek például 171 ezer korona ér­tékű vállalást tettek, mely szerint tejből 30 ezer literrel, tojásból 100 ezer darabbal, baromfiból pedig húsz mázsával adnak el többet a terve­zettnél. Ugyanekkor a falu szépítésnél a Z-akció keretében a község lakói 1000 brigádórát dolgoznak le. A ré­tek és legelők rendbehozására 400 brigádórát terveztek. -gy-Nem dolgoztak hiába A kéméndi EFSZ az 1964-es évben 8 hektáron termelt dohányt. Hektá­ronként 58 ezer korona jövedelmet értek el. A dohánytermesztő csopor­tot Záhorec László irányította, aki még csak két éve dolgozik az EFSZ- ben, de a tapasztalatait a legnagyobb mértékben érvényesítette. A fősúlyt a talajkiválasztásra he­lyezték. A palántákat megfelelő idő­ben ültették ki. Egész éven át gyom­mentesen tartották a parcellát. Nem dolgoztak hiába. A munkaegységeken kívül a csoport 28 ezer korona pré­miumot, Záhorec csoportvezető pedig A tótényészlésben előreláthatólag nagy változások következnek be. Mert 'ény ugyan, hogy a gép nem szorít­hatja ki teljesen a lovakat, de az is tény, hogy a növekvő gépesítéssel min­den fajta nem bírja a konkurrenciát. Még a Nóniusz sem! 0jra csak keresztezéssel tenyésztjük ki a jövő lovát A Huncul és a Fjord fajták keverékéből igen sokat ígérő, szinte minden tekintetben az eddigiek fülé emelkedő nemzedék kerül majd ki. A MÉNTELEP FELADATAI A somorjai méntelep - önellátó: 460 hektárnyi földön gazdálkodik, tíz kerekes traktoruk van és két lánctal­pas. Említettem már, hogy szarvas­marha-tenyésztéssel is foglalkoznak... Tehát azon felül, hogy önellátóak, — a közellátásnak is eladják termékeiket. Elsőrendű feladatuk azonban a kö­zép- és nyugat-szlovákiai kerületben a kancák megtermékenyítése. Ezenkívül sportlovakat képeznek ki nemzetközi versenyekre is, no meg exportálnak. A MŰTÉT MÁSODRENDŰ FELADAT Pavel Sarissky azt tartja, hogy a műtét, a gyógyítás másodrendű fel-A haltenyésztés népgazdasági jelentősége 2800 korona jutalmat kapott. Ez a pénz még nagyobb lendületet ad a dohánytermesztő csoportnak. Záhorec elvtárs is igyekszik majd szakisme­retét bővíteni, hogy a jövőben a mennyiség mellett a minőség is ja­vuljon. —nj— Új takarmánykeverék fajtákat gyártanak A Bratislava Mezőgazdasági Ter­ményfelvásárló és Éllátó Vállalát Őzök­ben a napokban a borjak és az üszők számára új takarmánykeverék fajtát készítenek. Ezzel, nagy segítséget nyújtanak a mezőgazdasági üzemek­nek a takarmányozási technika kér­déseinek megoldásában. A borjak számára készíteti takar­mánykeveréket amerikai mogyoró-, lenmag-, gyapotmag-, takarmánybor­­só-darából, vitamintartalmú antibio­tikumokból és szárított torulából ké­szítik. Ezen kívül a borjak egészségé­nek megóvása érdekében a takarmány, keverékbe 200 nemzetközi egységnek megfelelő klórtetraciklin antibiotiku­mot is kevernek. Az üszők számára készíteti takar­mánykeverék táparánya 1 : 5. A jó minőségű malomipari szemesek és takarmányok hozzáadásán kívül a ta­karmánykeverék 20 °/o jó minőségű olajpogácsa darát és kiegészítő ásvá­nyi tápanyagokat tartalmaz, amely elősegíti az üszők megfelelő fejlődé­sét. A két újfajta takarmánykeverékén kívül a sertések számára is kiegészítő keverékeket készítenek, valamint csi­be- és más baromfitápot is. Pihen az öntözőberendezés Vágkirályfán is van téli kikötő. Ta­lán egy kicsit furcsán hangzik, de valóban létezik. A napokban oda he­lyezték el az úszószivattyú állomást, amelyet a Vágsellye—gútai vonalon használták öntözésre. A szivattyú­­állomás elhelyezésére azért került sor, hogy megóvjak a megrongálás­tól. A nagyszerű önfözőmú másodper­cenkénti teljesítménye 5 köbméter viz, s a jövő' évben már több mint 3000 hektár részére ömleszti majd a vizet. Az egész öntözőrendszer befe­jezése után több mint 7000 hektár területet látnak el éltető vízzel. Krajcsovics Ferdinánd (Galánta) Már a íöríénelmi időktől fogva dön­tő fontosságú volt az emberiség élel­mezésében a hal. A hal fogyasztásra a jelenkorban emelkedő tendeciát mutat, mely nemcsak dietikai tulaj­donságainak, hanem gazdaságos te­nyésztésének köszönhető. Az élelme­zésben beállott változások, a könnyű húsok iránti egyre növekvő kereslet, az alacsony előállítási költségek, a takarmány és kitűnő termelési adott­ságaink napról-napra mindinkább fel­hívják a figyelmet a halászat fejlesz­tésének jelentőségére. Hazánkban és az egész világon nagyon megnőtt a halhús utáni kereslet. Szlovákiában az egy főre eső halfogyasztás (élőhal és feldolgozott termékek) 2,5 kg-ot tesz ki, összehasonlítva hazai termelésünk­kel, mely 0,07 kg egy főre, megálla­píthatjuk, hogy élőhal és feldolgozott termékek behozatalára évente 126 millió koronát fordítunk. Ezzel a fo­gyasztási átlaggal még mindig az utol­sók között vagyunk világviszonylat­ban. A halászatnak a múlt század dere­kán sokkal nagyobb szerepe volt az élelmezésben, mint napjainkban. Ezt a természetes vizek nagy halbősége tette lehetővé. Az utóbbi időben a halhústermelés súlypontja a termé­szetes vizekről egyre inkább a mes­terséges halastavakra tolódott át. Ennek egyik főoka folyómedreink sza­bályozása és a fokozott vízszennyezés. A szocialista nagyüzemek kialakításá­val egyre nagyobbak a lehetőségek újabb tógazdaságok létesítésére. A fejlesztés üteme nem kielégítő. A hal iránt megnövekedett keresletet a fejlesztés jelenlegi üteme nem tudja kielégíteni. Halastavaink területét (Szlovákiá­ban nem éri el az 1000 ha-t) össze­hasonlítva a többi európai országéval, az utolsó helyen állunk. Hogy helyze­tünket kedvezőbben értékelhessük, a legrövidebb időn belül hozzá kell lát­nunk tógazdaságok létesítéséhez, és legalább 10 000 ha tóterület szükséges ahhoz, hogy élőhal behozatalunkat a minimumra csökkenthessük. A halastavak legfőbb jelentősége azonban a környezet mikroklímájára gyakorolt hatásban nyilvánul meg. Hazánk Közép-Európa teteje, innen a víz csak elfolyik. Szlovákia a célsze­rűtlen vízszabályozások következtében igen intenzíven kezdte exportálni a vizet a szomszédos országokba, mert folyóink szabályozott medrei igen ha­mar levezették az idényszerú áradá­sokat, és így évente sok értékes víz ment veszendőbe. Az utolsó aszályos évek intőimül szolgálhatnak: végre takarékoskodjunk vízkészleteinkkel, mielőbb lássunk hozzá a víztárolók, duzzasztók és halastavak építéséhez. Ez az egyedüli biztosíték a jövőre nézve, hogy szélsőséges száraz idő­járás esetén ezek a nagyljiterjedésű halastavak a veszélyeztetett vidéken is biztosítják a legszükségesebb ned­vességet (pára, talajvíz). A halhús tápértékét nálunk még so­kan lebecsülik és húsát ínyencségnek tartják, holott a hal kalóriaértéke igen magas (1 kg pontyhús 1500 kai.). Ami a fehérjetartalmát illeti, a pontyhúsé 15—17 %, a süllőé 20 %. a ponty zsír­­tartalma eléri a 8—9 %-ot. A halak húsa dús A-, D-vitaminokban és kal­ciumban, valamint foszforban is bő­velkedik. A táplálkozás szempontjából igen értékes, különösen a fejlődő kor­ban. Igaz, hogy a hal feldolgozási és tisztítási vesztesége nagyobb, mint például a sertésé, de ugyanakkor a főzési és sütési veszteség kisebb. A halhús emészthetősége 96 •/•, ami igen jónak mondható. Táplálkozás­élettani szempontból az a nagy jelen­tősége, hogy könnyen emészthető, ma­gas biológiai értékű, fehérjében gaz­dag. Értékelve a halhús tulajdonságait, a halhústermelés népgazdasági jelen­tőségét az is növeli, hogy egyéb állati termékekkel összehasonlítva az elő­­állítási költsége lényegesen alacso­nyabb. Népgazdasági szempontból nem hanyagolható el az a körülmény sem, hogy a tógazdaságok olyan területe-1 ken létesülnek, amelyek egyéb mező­­gazdasági művelésre — gyenge minő­ségű talajaik miatt — szinte egyálta­lán nem alkalmasak. Nagy jelentősé­gük van a tavaknak a rosszminőségü szikesek talajjavításában. Az a tény, hogy nálunk a tógazdálkodás ma még a kezdetnél tart, főképp a csehországi tógazdaságok tapasztalataiból tanul­hatunk ezáltal elkerülve a fogyatékos­ságokat és olyan korszerű halastava­kat építhetünk, amelyek magas hoza­mot biztosítanak. Értékelve a halászat jelenlegi hely­zetét, megállapíthatjuk, hogy a jövő­ben a halászat terén komoly erőfeszí­téseket kell tennünk. A jelenlegi fo­gyatékosságok eltávolításéra a Nyu­gat-szlovákiai Kerületi Nemzeti Bi­zottság Tanácsa határozatot fogadott: el a halászat fejlesztésével kapcsolat­ban. E határozat előirányozza, hogy 1970-ig ebben a kerületben 77,5 millió koronát kell tóépítésre fordítani, még­pedig 950 ha új terület építésére, 55 hektáron átépítést kell végrehajtani, és 134 hektáron kell befejezni a már folyamatban lévő építkezést. Ezáltal részben megteremtődnek azok a fel­tételek, melyek a halászat további fejlesztéséhez szükségesek. Az újon­nan szerzett vízterületekröl 32 ezer q terméshozamot várunk 35 millió ko­rona értékben. A beruházás összege igen jelentős, de a hozam népgazda­ságunknak 3—4 év alatt megtérül. G e c z ő Béla, kerületi halászati felügyelő, (Komárom) Érdekességek, furcsaságok a hajdani Csallóköz életéből a Hajóvontatók. A törökök a hajóikat rendesen fogságban síny­lődő rabszolgákkal vontatták Bécstől Komáromig. A XII. században már nemcsak rabszolgákat alkalmazott a török erre a baromi munkára, hanem a Duna mentén hat mérföldön belül eső községek népeit is berendel­ték hajóvontatásra. Ez volt a leg­nehezebb szolgálat a hódoltság te­rületén. # Nyoma-sincs községek. A Ko­márom és vidékének XIII. század­beli földrajzáról ad némi áttekin­tést IV. Béla 1268-i nagy diplo­mája, amelyet Ipolyi Arnold ma­gyarra fordított s kiadatott „Üj Magyar Múzeum — 1885“ című müvében. Ebből megtudjuk, hogy akkor egy Máglya nevű község lé- Iczett Bogya mellett, Tany mellett Ilaraszt nevű dűlőn hasonnevű fa­lu, s Bálványszakállashoz tarto­zott a Kengycltő nevű halastó, lzsa határában említ egy Kürth nevű. ma már nem létező közsé­gei Mcgycr határában 16 halastót sorol fel, ott, ahol ma már semmi víz sincs. Mátyás király kertje, Bonfi­ni, Mátyás király udvari történé­sze elbűvölve ír arról, milyen fej­lett volt Mátyás komáromi kertje, gyúmölcsészete. A finnyás Beatrix királynénak a dinnye, cseresznye, szilva, alma, körte, som, berkenye gesztenye nem ízlett, hazájából hagymát hozatott. # Vizahalászat. Oláh Miklós, ki­rályi helytartó, többször is beutaz­ta Komárom vármegyét. 1536-ban. mint szemtanú, a komáromi, nasz­­vadi, gútai vizahalászatokat leírja. Szerinte fogtak 10 mázsás „őrha­lat" is, amelyet a sekélyebb vízben furkósbotokkal vertek agyon, mint az ökröket. # Cselebi — Komáromról. Igen sokat ír Komárom városáról Evlia Cselebi török követ. Beismeri, hogy III. Murád szultán idejében a kövér Oszmán basa győri pa­rancsnok négyezer katonával hó­napokig hiába ostromolta ezt az erős várat. (A bástyafalakon 1 ko­csi clfér egymás mellett.) A to­vábbiakban így ír: „Nem valami díszes hely. Kétezer deszkafedelú ház van benne, 7 templom, 300 bolt és igen sok kert. A Csallóköz­ben 300 falu van." is önkéntelenül azt teszem, mikoris megpróbálom valamelyest kétségbe­vonni eme valódi paripák valéjdi ere­detét — tehát lekicsinylő leszek:- Mire ennyi ló az atomkorszak ban? — kérdezem. A ménesmester kissé dühösen végig­néz. — Lóra mindig szükség lesz! Elbeszélgetünk. Megtudom, hogy ö. az istállómester valaha zsoké volt, - nyert is cyy-két dijat ... Lovakról -az atomkorszakban Naponta kétórás mozgást végezne! az állatok adat. Megelőzni a bajt, a kórokat - ez már elsődleges kötelesség! S ezzel be is lehet fejezni! Ha t méntelep dolgozói mind ehhez tártját magukat, akkor nyilván sok szép ered ményt várhatunk még tőlük. Sződv Viktoi

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents